A davosi Világgazdasági Fórumon idén látványosan előtérbe került egy gyakorlati üzenet: az USA vámfenyegetéseit sok kormány és cég már nem egyszeri politikai zajként kezeli, hanem olyan kockázatként, amihez tartósan alkalmazkodni kell. A Reuters szerint Donald Trump vámokat külpolitikai eszközként használó megközelítése új lendületet adott azoknak a törekvéseknek, amelyek célja a kereskedelem és üzleti kapcsolatok erősítése az Egyesült Államokon túl.

Mi történt a héten – a konkrét katalizátor

A befektetői hangulatot rövid távon megnyugtatta, hogy Trump visszavonta a február 1-re időzített vámfenyegetést, és Davosban egy „keretmegállapodás” körvonalazódott a Grönland körüli vitában a NATO-főtitkár Mark Ruttéval folytatott egyeztetés után. Piaci összefoglalók szerint a hírre a globális részvénypiacok érdemben visszapattantak.

A „nagy sztori” Davosból: alkalmazkodás, nem várakozás

A davosi beszélgetések egyik visszatérő eleme, hogy a cégek és országok egy része nem azt próbálja kitalálni, „lesz-e vám”, hanem azt, hogyan lehet úgy működni, hogy a vámkockázat ne borítsa fel a terveket. Ennek a gyakorlati következménye többek között:

  • új beszállítói és értékesítési útvonalak keresése,
  • regionálisabb (közelebbi) ellátási láncok,
  • többpólusú kereskedelmi együttműködések („U.S.-en túli” fókusz).

A WEF anyagai is erősen ráerősítenek a fragmentáció/kereskedelmi folyosók sérülékenysége és a vállalati alkalmazkodás témájára.

Mit jelent ez a befektetőknek? 3 rövid, használható tanulság

  1. A vámkockázat prémiumot épít a piac – és a headline-ok gyorsan átárazhatnak szektorokat (ipar, autóipar, logisztika, félvezetők).
  2. A „policy-bizonytalanság” külön kockázati tényezővé vált: a cégek egy része emiatt beruházási és M&A-döntéseket is újrasúlyoz.
  3. Nem az a kérdés, hogy a globalizáció „visszajön-e”, hanem hogy milyen szabályok szerint megy tovább – több blokk, több bilaterális megállapodás, több „kerülőút”.

Miért érdekes ez magyar szemmel?

A magyar tőkepiacon (BUX) a nagy papírok eredményeire közvetve hat:

  • ha a régiós ipari termelés és export erős (ellátási láncok működnek), az támogatja a növekedési sztorit;
  • ha a kereskedelmi konfliktusok újra felfutnak, a ciklikus szektorok és a külpiaci kitettségű vállalatok érzékenyebbek lehetnek.