Egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy az okostelefon-használat nemcsak időrabló szokás, hanem hosszabb távon a mentális és fizikai egészségre is hatással lehet. A legfrissebb hazai eredmények szerint azonban nem az a döntő kérdés, hogy milyen személyiségtípushoz tartozunk – sokkal inkább az, hogy mennyire vagyunk képesek szabályozni saját viselkedésünket.
A Semmelweis Egyetem kutatói egy átfogó vizsgálatban azt elemezték, mi állhat a problémás okostelefon-használat hátterében a fiatal felnőttek körében. Az eredmények szerint a gyenge önkontroll és az úgynevezett FOMO – vagyis a közösségi élményekből való kimaradástól való félelem – sokkal erősebben magyarázza a túlzott telefonhasználatot, mint a személyiségjegyek.
Három felhasználói minta rajzolódott ki
A tanulmány – amely az Acta Psychologica című tudományos folyóiratban jelent meg – 18 és 35 év közötti egyetemisták bevonásával készült. A kutatók három jól elkülöníthető felhasználói csoportot azonosítottak.
Az első csoportba azok tartoztak, akik elsősorban társas kapcsolattartásra használják a telefonjukat. A második csoport mérsékelt, tudatos tartalomfogyasztónak számít, míg a harmadik – az úgynevezett „erős folyamat jellegű” felhasználók – napi 4–5 óránál is több időt töltenek passzív görgetéssel.
Utóbbiaknál már egyértelműen megjelentek a negatív hatások: romló koncentráció, gyengülő memória, figyelemzavarok és alvásproblémák.
A neuroticizmus önmagában nem tesz függővé
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a neuroticizmus – vagyis a szorongásra és negatív érzelmekre való hajlam – önmagában nem vezet okostelefon-függőséghez.
„Nem az dönti el, hogy valaki problémás telefonhasználóvá válik-e, hogy mennyire hajlamos a stresszre vagy a szorongásra, hanem az, hogy képes-e kontrollálni a saját impulzusait és érzelmi reakcióit” – emelte ki Takács Johanna, a kutatás vezetője.
A szakértők szerint a FOMO különösen erős hajtóerő: a folyamatos készenlét és az attól való félelem, hogy lemaradunk valami fontosról, könnyen átbillentheti a használatot egészségtelen irányba.
Nem az idő a legnagyobb gond, hanem a használat módja
A vizsgálat rávilágított arra is, hogy nem pusztán az okostelefon-használattal eltöltött idő számít. Sokkal fontosabb kérdés, mire és hogyan használjuk az eszközt.
A passzív közösségimédia-görgetés során az agy folyamatos, gyors váltakozású ingereknek van kitéve. Ez rövid távon kimeríti a figyelmet, hosszabb távon pedig mentális túlterheléshez vezethet.
Fizikai következmények: a „text neck” jelenség
A problémás okostelefon-használat nemcsak pszichés, hanem fizikai kockázatokkal is jár. A tartósan előrehajló fejtartás – közismert nevén „text neck” – túlterheli a nyaki gerincet, ami ízületi kopáshoz, fejfájáshoz és akár egyensúlyproblémákhoz is vezethet.
A szakértők szerint ennek oka, hogy a nyaki idegvégződések megváltozott testtartás mellett torz jeleket küldenek az agynak.
Tudatosság tiltás helyett
A kutatók hangsúlyozzák: a megoldás nem a telefon teljes elhagyása, hanem a tudatos használat. Javasolják az értesítések ésszerű korlátozását, a közösségi média időkeretének beállítását, a rendszeres mozgást, valamint az önkontrollt fejlesztő viselkedéstréningek alkalmazását.
A cél nem az, hogy kevesebb technológia legyen az életünkben, hanem az, hogy mi irányítsuk az eszközt – ne pedig fordítva.