Megerősítette Dánia lehetséges legjobb, Aaa szintű államadós-besorolásait a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban közzétett döntése szerint a Grönland státusával kapcsolatos, az Egyesült Államokkal kialakult feszültség várhatóan diplomáciai úton rendeződik, és nem jelent érdemi nemzetbiztonsági kockázatot Dániára nézve.
Az osztályzati megerősítés a hosszú futamidejű dán államadósságra, valamint a helyi valutában fennálló elsőbbségi, nem fedezett szuverén kötelezettségekre vonatkozik. A Moody’s ezzel párhuzamosan Prime-1 szinten tartotta a devizában fennálló rövid lejáratú fizetési kötelezettségek besorolását is. Az összes minősítés kilátása továbbra is stabil.
Erős intézmények és válságálló gazdaság
A hitelminősítő indoklása szerint a döntést Dánia kivételesen erős kormányzati pénzügyi pozíciója, stabil intézményrendszere és a gazdaság magas fokú ellenállóképessége támasztja alá. Ezek az adottságok a Moody’s megítélése szerint képesek ellensúlyozni az európai geopolitikai feszültségekből eredő kockázatokat is.
A cég hangsúlyozza: bár Grönland státusa körül időszakos nemzetközi viták alakultak ki, ezek nem gyengítik érdemben Dánia adósminőségi profilját.
Grönland súlya pénzügyi szempontból elhanyagolható
Elemzésében a Moody’s kiemeli, hogy Grönland hatalmas földrajzi kiterjedése ellenére a sziget gazdasági kapcsolatrendszere korlátozott, így státusának változása elhanyagolható hatással van Dánia államháztartására és hitelképességére.
A hitelminősítő alapeseti forgatókönyve nem számol Dánia nemzetbiztonsági kockázatainak érdemi növekedésével, és arra számít, hogy a dán és az európai biztonsági környezet összességében változatlan marad.
Többletes költségvetés, csökkenő adósságpálya
A Moody’s előrejelzése szerint Dánia közfinanszírozási pozíciója továbbra is nagyon erős marad. Az államháztartási mérleg a megnövekedett védelmi kiadások ellenére 2030-ig folyamatos többletet mutathat.
A GDP-arányos államadósság a prognózis szerint a tavalyi 28,7 százalékról 25 százalékra csökkenhet 2030-ra, miközben az éves kamatfizetési kötelezettségek a költségvetési bevételek mindössze 1,4 százalékát teszik ki.