Budapest, 2022. augusztus 11., csütörtök (MTI) - A magyar határon átnyúló öröklési ügyek csaknem fele Németországhoz kapcsolódott az elmúlt években - ismertette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt évtizedben a külföldi munkavállalás, letelepedés terjedésével, a hazai vállalkozó réteg vagyonosodásával nőtt a magyarok külföldi vagyona és a külföldi munkavállalók hazautalásai. Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint 2020-ban, akkori árfolyamon 1175 milliárd forintot utaltak haza, ennek 86 százalékát uniós tagországokból.
A külföldi vagyongyarapodás következménye, hogy egyre több határon átnyúló öröklési ügy van; ilyen például, ha egy uniós állampolgár nem az állampolgársága szerinti országban élt vagy több tagországban is volt vagyona. Egyre gyakoribbak a külföldi vagyonelemek, például részvények, vitorláshajó, nyaraló vagy akár egy Seychelle-szigeteki cégtulajdon. Ilyenkor nemcsak a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyszíne válik kérdésessé, hanem akár az is, hogy melyik ország jogszabályai szerint osztják szét az elhunyt örökségét. Az EU ezért 2015 óta egységesen szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. Az európai öröklési rendelet meghatározza, hogy mikor melyik tagállam hatóságai folytathatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell alkalmazni az öröklésre.
A MOKK Adatkutató Alintézetének összesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a magyarországi közjegyzők. Az ügyek majdnem fele Németországhoz kapcsolódott, 14 százalék Ausztriához, 10 százalék pedig Romániához kötődik. Mintegy 5600 olyan ügy volt, amikor a magyar állampolgár örökös egy másik uniós tagállamban él. Az ügyek több mint negyven százalékában Németországban lakott az örökös, húsz százalékában Ausztriában, tizenhárom százalékában pedig az Egyesült Királyságban.
A Magyarországon élő uniós állampolgárok közül a németek készítenek a legnagyobb arányban végrendeletet, őket az osztrákok, a britek és a hollandok követik. 2020-2021-ben, vélhetően a világjárvány miatt, a korábbi átlaghoz képest majdnem háromszor annyian rendelkeztek hagyatékukról.
Az európai öröklési rendelet szerint alapesetben az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy mely ország jogszabályai szerint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. Ez azonban nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, állampolgársággal. Ugyanakkor az örökhagyó végrendeletben kikötheti, hogy az állampolgársága szerinti állam jogát alkalmazzák, vagyis egy külföldön élő magyar dönthet úgy, hogy a magyar jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt, akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti.
"Az örökhagyó és az örökösök sokat tehetnek azért, hogy egyszerűbbé tegyék, vagy akár a kedvük szerint alakítsák a hagyatéki eljárás menetét. Az örökhagyónak például végrendeletében érdemes meghatároznia, hogy Magyarországon folytassák le a hagyatéki eljárást, ha csak ő élt külföldön, a leszármazói pedig idehaza" - hívta fel a figyelmet Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézet vezetője a közleményben.