Budapest, 2020. február 25., kedd (MTI) - Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a várakozásoknak megfelelően döntött kedden a monetáris tanács, amely változatlanul tartotta az alapkamatot és az egynapos betéti kamatot.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette: a monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció várhatóan visszatér a toleranciasáv felső küszöbe, a 4 százalékos szint alá, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás. Másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok a múlt év során lépéseket tettek a lazítás irányába.

Hozzátette: a koronavírus terjedése által okozott piaci turbulenciák és növekedési aggodalmak hatására a piacok újra kamatcsökkentést áraznak mind az EKB, mind a Fed részéről. Így várhatóan a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, illetve fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését. Az elemző szerint az infláció korábbi várakozásoknál magasabb pályája miatt a monetáris tanács idén fokozatosan csökkentheti a devizaswap állományt. Az alapkamat emelésére 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak a Takarékbanknál, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor. A forint közelmúltbeli gyengülése felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra nézve, így a monetáris kondíciók lazítására nem lát mozgásteret az elemző. A Takarékbanknál nem számítanak a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a Bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok a jelenlegi szint körül stabilizálódhatnak, emelkedésük a jelenlegi piaci árazásokhoz képest mérsékeltebb lehet. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a monetáris kondíciók változtatása inkább csak márciusban, az új Inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan várható. A szigorítás a swapállomány csökkentésével és a verbális intervencióval megkezdődött, ennek folytatása és "írásba foglalása" várható márciusban - mutatott rá. Kiemelte, hogy az MNB kamatdöntés után kiadott közleménye az előző hónaphoz képest módosult, szerinte különösen az utolsó bekezdés érdekes. Ez arra utal, hogy a márciusi ülésre derül ki, mekkora beavatkozás szükséges. Azt tehát nem titkolják, hogy kell beavatkozás, csak a mértéke kérdéses. A tartós folyamatokra utalás ugyanakkor hűtheti a beavatkozás mértékével kapcsolatos várakozásokat - tette hozzá. Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint, amennyiben az infláció a jegybank jelenlegi várakozásai szerint visszacsúszik 4 százalék alá, a maginflációs indexek nem emelkednek tovább, illetve nem lépik át tartósan a 4 százalékos szintet, a forint árfolyama pedig stabilizálódik, 2020-ban elkerülhetővé válik akár az alapkamat, akár az egynapos betéti kamat emelése. Az elmúlt napokban a verbális intervenciókkal sikerült stabilizálni a forint árfolyamát, ráadásul a Bubor gyors emelkedése is megállt, így az MNB tarthatta magát az eredeti menetrendhez, vagyis várhat márciusig az esetleges konkrét lépésekkel. A márciusi kamat-meghatározó ülés kimenetele nagyban függ az addig beérkező új adatoktól és piaci folyamatokról - írta az elemző. A CIB-nél jelenleg úgy látják, hogy március-áprilisig még 4 százalék felett marad a pénzromlási ütem. Az ezt követő mérséklődés is visszafogottabb lehet, mint amire korábban számítottak, így 2020 végére nem valószínű, hogy 3 százalék közelébe süllyedne a fő inflációs index. Ennek eredményeképpen az éves átlagos infláció 2020-ban ugyan elmaradhat a 4 százaléktól, de érdemben meghaladhatja a 3 százalékos jegybanki célt. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője kiemelte, hogy változott a jegybanki közlemény hangvétele, míg a januári inkább galamb-hangvételűnek volt mondható, most ismét semleges álláspontra helyezkedett a jegybank az inflációval kapcsolatban, ugyanakkor a prognózis egyelőre változatlan. A szenior elemző kifejtette: január közepe óta összesen 331 milliárd forinttal csökkentette a jegybank a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, ami hozzájárulhatott a bankközi kamatok emelkedéséhez. Az első negyedévre megcélzott, kiszorítandó likviditás 300-500 milliárd forint, amit a második negyedévre várhatóan csökkenteni fognak. Kitér arra is, hogy januárban éves bázison 4,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex. Nincs könnyű helyzetben a jegybank, hiszen egyrészt a felfelé mutató inflációs kockázatot növelő forintgyengülést, másrészt a bankközi kamatok túlzott emelkedését is igyekszik fékezni, viszont a két folyamat egymással szemben áll - mutatott rá. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a döntés megfelel a piaci várakozásoknak, várhatóan a márciusban megjelenő jegybanki prognózis módosíthat az eddigi irányon. A keddi kommentárban a korábbiakhoz képest új elem, hogy minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni a jegybank abban az esetben, ha az inflációs kilátások ezt indokolttá teszik.

Németh Dávid szerint monetáris politikai szigorítás akkor következhet, ha a múlt decemberi jegybanki inflációs prognózishoz képest nőnek a felfelé mutató kockázatok és az inflációs pálya felfelé tolódik. A mostani kilátások szerint a legvalószínűbb lépés az lehet, hogy az úgynevezett overnight (egynapos) kamatot a jelenlegi mínusz 5 bázispontról 10-15 bázisponttal megemeli a jegybank.