Az átlagostól eltérően egy alaposabb és átfogóbb interjút készítettünk Balázs Csabával az Econet igazgatójával. Ezúton is köszönöm, hogy partner volt ebben, így a hazai befektetői kör részletes beszélgetést olvashat a következőkben.

Mi a véleményük az árfolyam alakulásról? 90Ft környékén magas forgalom mellett cseréltek gazdát a papírok. Lehetséges, hogy jó hírre is kiszálltak befektetők a közelgő részvény szám növekedés miatt?

Cégünknél több éves gyakorlat, hogy a konkrét árfolyam alakulásokat nem kommentáljuk. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy mint minden tőzsdei cég, mi is örülnénk annak, ha a részvényeinket a piac magasra árazná. Ez most nincs így, annak ellenére, hogy válságév ide vagy oda, de tavaly óriási ellenszélben mégiscsak felfuttattuk a NeoFM-et, az EXIT-akvizícióval megszilárdítottuk a pozíciónkat a programmagazinok területén, az év végén pedig többségi tulajdonosává váltunk a régió legnagyobb fesztiválszervezőjének, a Sziget Kft-nek.

A befektetők nem szálltak ki, most is 3000-et meghaladó számú részvényesünk van, túlnyomórészt magyar magánszemélyek. Ugyanakkor a tavalyi harmadik negyedéves tulajdonosi megfeleltetéshez képest a december végi tulajdonosi megfeleltetés azt mutatta, hogy az intézményi befektetők között a teljes alaptőkére vetítve mintegy 10-15 százaléknyival megnőtt a professzionális pénzügyi intézményi befektetői kör (pénzintézetek, biztosítók, befektetési alapok, stb.) súlya. Ezt mi a cégcsoport megítélése szempontjából pozitív eseménynek értékeljük.

Nagyon hamar, félév után eladták az Önök által nagy sikernek tartott országos rádió nagyobb részét. Így visszagondolva jó döntés volt? Mi lett a bevétellel? Ha hitel visszafizetésére fordították a bevételt, kik voltak a hitelezők?

A hallgatottsági adatok alapján a NeoFM a rádiós főműsoridőben, a reggeli sávban a kereskedelmi rádiók között egyértelműen piacvezető, és a nap további részében sincs okunk panaszra. Ez alapján joggal tartjuk sikeresnek a rádiót. Persze mindig ki lehet emelni egy-egy korcsoportot vagy földrajzi egységet, ahol esetleg nem mi vezetünk, de amit mi csinálunk, az egy országos műfaj, a hirdetőknek is országos elérést kínál, így számunkra a teljes országot és népességet lefedő adat a legfontosabb, és ebben a NeoFM a kereskedelmi rádiók közül a leghallgatottabb.

A rádió kapcsán már a frekvencia elnyerésekor elmondtuk, hogy sales house modellben fogjuk azt üzemeltetni, ami együtt jár azzal, hogy a rádió többségi tulajdonát gazdaságilag nem indokolt megtartani, hiszen a díjszámítás alapját képező bevételek összeadódnának, ami ésszerűtlenül magas műsorszolgáltatási díjhoz vezetne. Így választanunk kellett, hogy a teljes árbevételt és az értékesítési tevékenység eredményét magáénak tudó sales house-ban kívánunk többségben maradni vagy a főként költséghelyként funkcionáló rádiós cégben. Az előbbit választottuk és úgy gondolom ez jó döntés volt.

Hangsúlyoznom kell, az, hogy valamelyiktől meg kell válnunk, nem szándék kérdése, hanem a pályázati kiírás és a pályázatunk által előre kódolt szükségszerűség volt. A rádió 75 százalékának eladása előtt egy alaptőke-emelést is végrehajtottunk, amiből a rádió beindításának költségeit refinanszíroztuk. Ezek a költségek egyébként – hozzáadva az új tulajdonos által azóta nyújtott finanszírozást is – iparági becslések szerint kb. 20-25 százalékát érik csak el annak az összegnek, amit annak idején a Sláger Rádió költött a beindítására. Ez egy 7+5 éves frekvencia, úgy vélem, hogy bőven lesz lehetőségünk a rádiós tevékenység pénzügyi és marketing előnyeinek kiaknázására. A rádió 75 százalékáért kapott pénzt alapvetően a működésünkre, illetve a novemberi Sziget akvizíciós lépcső megvalósításának előkészítésére fordítottuk.

Sajnos a 2010-es év sem a reklámpiaci fellendülésről szólt, inkább a 2009-es évhez képest „oldalaztunk”, hogy egy tőzsdei körökben használatos kifejezéssel éljek. A Sziget Kft. teljesítményét is figyelembe véve ugyanakkor – az árbevétel több mint négyszeresére növekedése mellett – az üzemi szintű eredményességünk is nagyban javult és ehhez már hozzájárult a rádiós értékesítési tevékenységünk is.

Miért nem közölnek rendszeresen hallgatósági adatokat, reklámbevétel statisztikákat? Mennyire sikeres a facebook együttműködés?

Az econet.hu az egyetlen médiacég a Budapesti Értéktőzsdén. Sajnos a magyar médiapiacra, mint egészre nem jellemző az átláthatóság, nagyon nehéz megbecsülni egy-egy szereplő árbevételi adatait (a listaárból, illetve egyes iparági közlésekből valamennyire visszaszámolható a valós reklámbevétel, de a kedvezményszintek soha nem publikusak, így a pontos információk a legritkább esetben hozzáférhetők).

Ehhez képest mi a jelentéseinkben negyedévről negyedévre pontosan bemutatjuk, hogy az EMG árbevétele mekkora, ami akár a magyar reklámpiac érintett szegmensei teljesítményének indikációja is lehetne. Az Est Media Group élenjárt abban a kezdeményezésben, ami a hallgatottsági adatok havi rendszerű publikációját hozta magával egy az egész rádiós piacot lefedő közös sajtóközleményben. A közös közleményből bárki láthatja, hogy melyik rádió éppen milyen teljesítményt produkált az elmúlt hónapban, mi pedig a gyorsjelentéseinkben is egy-egy grafikonon igyekszünk bemutatni a fontosabb mutatókat. A legrészletesebben feldolgozott mérési adatokat jelenleg a piac résztvevői a reklámidő értékesítéshez használják. A hallgatottsági adatokat tehát szintén rendszeresen közöljük. (A legfrissebb adatsor itt is elérhető.)

A facebook együttműködés a 2009-es indulása óta – nyilván a magyarországi felhasználók számának robbanásszerű növekedésével és a rendszer fejlődésével párhuzamosan – egyre erősebben járul hozzá az árbevételünkhöz és eredményünkhöz. Ez a terület „sok kicsi sokra megy” alapon működik, nem a klasszikus bannercsíkokból, hanem rengeteg – sok esetben egyedi – kishirdetésből él. A konkrét számok a facebook-kal kötött megállapodásunk szerint üzleti titkot képeznek, de annyi elmondható, hogy 2011-ben százmilliós nagyságrendű árbevételt várunk ebből az üzletből.

Hol és mikor jegyezték be az EMG Sales House céget, mert opten nyilvántartásban nem szerepel. Ha még sehol akkor miért nem?

2010 augusztusában megállapodtunk a cég létrehozásában, de erre eddig még nem került sor. Először az együttműködés tartalmi kérdéseit szeretnénk teljes körűen letisztázni és utána kerülhet sor a cégalapításra. Ez a folyamat sajnos kicsit elhúzódott, részben a Sziget akvizícióra fordított menedzsment erőforrások miatt, részben mert nem könnyű a két érintett termékcsoport értékesítési szempontból történő összecsiszolása sem, de várhatóan az idei első negyedévben pont kerül az ügy végére.

Ez a helyzet különösebb árbevétel elmaradással nem jár, lévén csak 2011-től számoltunk a Geomédia-portfólióval, és értékesítési szempontból ott is a második és a negyedik negyedév a hangsúlyosabb.

Miért szállt ki a Geomedia? Megtarthatták-e a Sales House negyedét? Ha nem mivel ellentételezték a -21HUF/részvény bukást?

A GeoNet Holding Limited, a Geomédia-csoport egyik tagja, hasonlóan többi részvényesünkhöz önállóan dönt arról, hogy meddig kíván részvényes maradni, és ha elad, milyen áron teszi azt. A társaság nem számosítja az egyes részvényesek – így a GeoNet Limited-ét sem – tőzsdei pozícióját és értelemszerűen nem ellenételez veszteséget, ahogy nyereségrészesedést sem kér. A Geomédia Zrt-vel – ahogy azt az előző kérdésnél jeleztem – folyamatban vannak a sales house cég létrehozásával kapcsolatos egyeztetések.

A névérték változásának egyik oka, hogy intézményi befektetői kör számára is elérhető legyen a részvény. Éppen most fog csökkenni a hazai piacon a likviditás az mnyp pénzek hiánya miatt, van valami más érv is emellett? (Külföldi befektetők pedig általában offshore cégek hazai kis papír piacon.)

A papír eddig is elérhető volt az intézményi befektetői kör számára, amint azt már az első kérdésénél is jeleztem, nemrégiben növekedett is a súlyuk a részvényeseink között. Ebből a befektetői körből érkezett először az a jelzés, hogy a papír vonzóbb lehetne, ha a kereskedés a jelenleginél pontosabban volna képes lereagálni a piaci folyamatokat. Jelenleg a minimális 1 forintos árváltozás egyből 1 százalék feletti árelmozdulással jár, ami a hosszabb távú befektetők helyett inkább a napon belül kereskedők javára billenti a mérleget. Az 1000 forintos névértékhez képest a megtartani tervezett 1 forintos árlépésköz már csak 0,1 százalékot fog jelenteni, ami úgy gondolom, elősegíti majd a hosszabb távú befektetői magatartás erősödését.

Az intézményi befektetők megjelenése és hangsúlyosabb jelenléte elősegítheti a papír mielőbbi elemzői lefedettségét is, ami úgy vélem a magánbefektetői kör érdekeit is szolgálja. Egyetértek azzal, amit a hazai piacról előrevetít. Ezért külföldi intézményi befektetők megszólítását is tervezzük, hiszen a Sziget révén egy nemzetközileg ismert sztorink van. Úgy hiszem, hogy három tényező is a kezünkre játszik: egyfelől a zeneipar átalakulása, ahol az előadók a lemezeladások helyett a fellépésekkel keresnek, másfelől a fesztiválpiac viszonylagos fejletlensége a régióban (pl. Romániában a Félsziget a legnagyobb nyári fesztivál, ami méretét tekintve a VOLT Fesztivál mögött van), harmadrészt a lassan-lassan, de növekvő régiós fizetőképes kereslet.

Ezek miatt érdemes a Sziget Kft. tapasztalatára egy régiós fesztivál-multit csinálni, és ez a növekedési sztori felkeltheti a külföldi, és a közép- és kelet-európai régióba befektetni kívánó pénzügyi intézmények vagy szakmai befektetők figyelmét. Ráadásul Magyarországon – bázis és referencia országunkban – rendezvényeinket egy több területen is piacvezető helyi média-portfólió is támogatja.

Más, kis kapitalizációjú cégeknél is volt névértékemelés, amiből csak kára lett a tulajdonosoknak. Önöknek mennyire fontos, hogy kisbefektetői kör econetbe fektessen?

Úgy hiszem a mi magyarországi erőnk egyik forrása az, hogy a befektetőink között több ezer magyar magánszemély van. Az intézmények súlyának növelése mellett számunkra ugyanolyan fontos, hogy megtartsuk ezt a befektetői kört, akik a mindennapjaikban is találkoznak a termékeinkkel és képesek elhelyezni azokat a magyar média és rendezvény piacon. Nem véletlen, hogy évek óta részt veszünk és előadunk a portfolio.hu tőzsdenapján vagy az egyik évben „gyárlátogatást” tartottunk a Szigeten, fontos számunkra, hogy a kisbefektetőinkkel élő kapcsolatunk legyen. Ha a stocklandyard.hu összeszervezi az érdeklődőket, szívesen veszünk részt a közeljövőben egy kisbefektetői találkozón, ahol megbeszélhetjük az éppen aktuális kérdéseket.

Mi az oka, hogy folyamatosan határidőn görgetik tovább a részvény csomagjaikat és nem prompt piacon tartják azokat?

Az econet.hu számviteli előírások miatt nem vásárolhat saját részvényt, így csak határidőn keresztül van lehetősége ezek tartására.

Mi lett a Griddel, amire sok állami támogatást kaptak?

A támogatott projektek legnagyobb részben megvalósultak és lezárultak. Sajnos csak korlátozottan sikerült a Grid-et kivinni a tudományos szférából és piacosítani. A technológiai szektorban ráadásul lépést is kell tudni tartani az állandóan változó igényekkel és a versenytársakkal, ami rendkívül erőforrás igényes. Tekintve, hogy a közgyűlés által elfogadott cégcsoport stratégia szerint 2009-től a média áll a tevékenységünk fókuszában, az erőforrásainkat már szinte kizárólag ez a terület köti le. Az idei évtől a megmaradt technológiai szolgáltatásainkat alapvetően a cégcsoporton belül fogjuk hasznosítani, pl. az online fejlesztések és szolgáltatásaink, valamint a médiatevékenységet támogató háttér alkalmazások területén.

Részvényopciós program megvalósítására mennyire törekednek?

A 2008-ban elfogadott vezetői részvényopciós program annyiban ritka a magyar piacon, hogy a lehívási lehetőséget nem csak egy bizonyos részvényárhoz vagy bizonyos gazdálkodási mutatókhoz köti, hanem mindkettőhöz egyszerre. A válság sem a részvényárnak, sem a gazdálkodási mutatóknak nem kedvezett, így – bár érintettként örülnék, ha élhetnék az opcióval – egyelőre erre nincs lehetőség.

Az Est.tv próbálkozás mekkora ráfordítás volt a cégnek? Mennyibe került a részvényeseknek?

Az EST.TV Magazin a 2009 áprilisi szüneteltetéséig mintegy 200 millió forinttal rontotta a cégcsoport eredményességét. A kiadvány a dinamikusan növekvő olvasottsági adataival népszerű termék volt, azonban ezt a 2008 tavaszi indulás után nem sokkal kiteljesedő válság miatt nem tudtuk pénzesíteni. Ebben az időszakban drasztikusan csökkentek a reklámbüdzsék és a reklámköltések különösen nem találtak utat az újonnan indult médiatermékekhez.

Úgy gondolom, hogy a magazin sikertelenségéből téves lenne azt a következtetést levonni, hogy el kell kerülni a termékfejlesztéseket és az új termékek bevezetését, nem indulhatunk ki abból, hogy mindig válság lesz. Természetesen óvatosabbnak kell lenni, mint 2008 előtt, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a cégcsoport szinte valamennyi eleme egy-egy intuitív ötletből fejlődött piacvezető márkává. Figyelnünk kell ezekre az ötletekre és támogatnunk kell azokat, mert könnyen előfordulhat, hogy egy-két év alatt stabil eredménytermelő tevékenységgé növik ki magukat (pl. Balaton Sound).

Köszönöm a kimerítő válaszokat, nagy érdeklődéssel várjuk a tavalyi évről a gyorsjelentést!