Tovább növekedett az FHB Lakásárindex 2017. I. negyedévében, a korábbi 233,61-ről 243,03-re változott az index értéke. Magyarországon a drágulás ismét nagyobb volt az előző negyedévinél, bár a tavalyi év első negyedév (több mint 8%) rekordját nem érte el. 2017. I. negyedévében a lakóingatlanokért átlagosan 4 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben.

Az FHB Lakásárindex jelenleg több mint 21 százalékkal magasabb szinten áll, mint a válság előtti maximum volt, vagyis több mint ötödével többet kell fizetnie a jelenlegi lakásvásárlóknak az ingatlanokért, mint 2008 első negyedévében. Reál értelemben a 2008 eleji szinten mozognak az árak.

A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az FHB Lakásárindex értéke nominálisan közel 58 százalékkal, míg reál értelemben közel 59 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy jelenleg a három évvel ezelőttihez képest átlagosan több, mint másfélszer annyit kell fizetnie a lakásvásárlóknak az otthonokért.

A válság alatti mélyponthoz képest az eddigi drágulásban egyértelmű Budapest vezető szerepe, ahol 2017 első negyedévében a legalacsonyabb árakhoz képest már közel 80 százalékkal kellett többet fizetni a lakóingatlanokért. A sor másik végén a községek állnak, amelyekben a válság ideje alatt elért mélyponthoz képest mindössze 6-20 százalékkal mentek fel az árak.

2016-hoz viszonyítva megállapítható, hogy egyes régiók nagyvárosai egyre inkább veszélyeztetik Budapestnek a drágulásban játszott hagyományos vezető szerepét. A 2017 első negyedéves adatokat összehasonlítva 2016 átlagos értékeivel már nem a fővárosban mérhető a legnagyobb lakásár-növekedés; Közép-Dunántúl megyeszékhelyein (13,7%) meghaladta a Budapesten (10,8%) regisztráltat, és Dél-Alföld megyeszékhelyei (10,5%) szintén felzárkóznak.