A szakma szabályai szerint a jegybank óvatos, konzervatív lépéseket fog tenni a monetáris politikai döntései során, amelyekkel igyekszik majd beindítani a hitelezést és ezáltal segíteni a növekedést - mondta Gerhardt Ferenc az MNB alelnökjelöltje hétfőn az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága előtt tartott meghallgatásán.

A jelölt, aki jelenleg a monetáris tanács külső tagja, elmondta: az augusztusban megkezdett csökkentés során olyan szintre jutott az alapkamat, amely nem gerjeszti az inflációt, de hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Hozzátette: a magyar pénzintézeti rendszert fel kell ébreszteni "tetszhalott állapotából", és be kell indítani a hitelezést.

A bizottság 20 igen és 4 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta Gerhardt Ferenc MNB-alelnökké történő kinevezését a bizottság hétfői ülésén. Gerhardt Ferenc kérdésre válaszolva úgy vélte: a világ és az Európai Unió is abba az irányba halad, hogy egy szervezetbe kerüljön a pénzintézeti rendszer makro-, és mikroprudenciális felügyelete.

Gerhardt Ferenc arról is beszélt, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan óvatosan és megfontoltan fog döntéseket hozni. Úgy fogalmazott: a monetáris politikáról vallott elképzelései nem nevezhetőek forradalminak, azokat teljes mértékben konzervatívnak tarja, és ebben a szemléletmódban fogja meghozni a későbbi határozatait is.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az MNB az infláció ellen küzd és az árstabilitás megőrzése a feladata, az árfolyammal nem foglalkozik. Az árfolyam kérdése akkor kerülhet a monetáris politika fókuszába, amikor az árfolyam már az infláció alakulását veszélyezteti. Ekkor már az a jegybank feladata, hogy az árfolyammal is törődjön a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával - fejtette ki.

Rogán Antal, a bizottság elnöke (Fidesz) a meghallgatáson arról kérdezte az alelnök jelöltet, hogy a Magyar Nemzeti Bankban vizsgálták-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a jegybank összevonásának kérdését, illetve annak lehetőségét.

Gerhardt Ferenc a kérdésre elmondta: ez a lehetőség már többször felvetődött az elmúlt években. Kiemelte: az európai országok többségében a jegybank részben rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyek a pénzügyi piacok felügyeletét biztosítják.

Példaként ismertette: Európában öt olyan állam van, ahol az ottani jegybanknál teljesen összevonták ezeket a feladatokat, míg önálló két intézmény nyolc országban tevékenykedik. "Egy jól átgondolt és cizellált jogi munka" után a két szervezet egyesíthető, a világ is ebbe az irányba tart - mutatott rá. A szakmai munkát az MNB stábja már elkezdte, amelyre majd építeni lehet később a döntéseket - mondta Gerhardt Ferenc.

MTI