A magyar mezőgazdaság volumene 2004 óta stagnál, éves növekedési ütemének átlaga zéró - mondta Raskó György agrárvállalkozó, az agrártárca korábbi államtitkára egy konferencián csütörtökön, jelezve, hogy a lengyel mezőgazdaság ugyanebben az időszakban évente átlagosan egy százalékkal, a cseh 0,6 százalékkal, a szlovák 0,3 százalékkal nőtt.

A csatlakozás óta a statisztika azt mutatja, hogy Magyarország semmit sem tudott kihasználni abból a lehetőségből, amit az uniós piac kínált - mondta.

Raskó György szólt arról is, hogy az Európai Unión belül az egyes országokban óriási különbség van a termelékenységben, ami kezelhetetlenné teszi a közös agrárpolitikát. Dániában egy termelő évente 119 ezer eurót állít elő, Németországban 83 ezer eurót, a francia mutató 85 ezer, a cseh 37 ezer, a magyar 15,5 ezer, a lengyel 10,2 ezer, a román pedig 9,5 ezer euró. Ha ilyen termelékenységi különbségek lennének az autógyártásban, akkor Közép-Kelet Európában egyetlen kocsi sem készülne - mondta. Úgy vélte, csak akkor lehet a termelékenységben felzárkózni, ha vagy kevesebb gazdálkodó állítja elő a jelenlegi termelési értéket, vagy ugyanennyien nagyobb értéket hoznak létre.

Hasonló arányok mutathatók ki, ha az egy gazdaságra jutó termelési értéket vizsgáljuk, hiszen a dán adat 342 ezer euró, a német 150 ezer, a francia 129 ezer, a magyar 11,4 ezer, a lengyel 13 ezer, a román 4 ezer euró - sorolta a statisztikát Raskó György.

Világgazdasági tendenciákat elemezve arra mutatott rá, hogy a mezőgazdasági termelésében Dél-Amerika kezdi elfoglalni a vezető szerepet. Véleménye szerint az Európai Unió mezőgazdasága mind a termelés, mind a kutatás-fejlesztés terén egyre inkább marginalizálódik. Az elmúlt két évtizedben az EU élelmiszerexportjának részesedése a világban visszaesett, miközben az Egyesült Államok, valamint Brazília és Argentína részesedése nőtt.

MTI