Berlin, 2019. április 26., péntek (MTI) - Nem a támogatás, hanem az elutasítás motívuma határozhatja meg a szavazók többségének döntését a májusi európai parlamenti (EP-) választáson egy pénteken Berlinben ismertetett felmérés szerint.

A YouGov közvélemény-kutató társaság 12 EU-tagországra kiterjedő felmérése kimutatta, hogy sokan nem egy párt mellett foglalnak állást a szavazatukkal, hanem azon párttal szemben, amelyet a leginkább elutasítanak.

Az EP-választáson részvételre jogosultak mindössze 6,3 százaléka rendelkezik úgynevezett pozitív pártidentitással, vagyis száz választó közül csupán nagyjából hatan azonosulnak valamely párttal. Ugyanakkor majdnem minden második választó - 48,8 százalék - teljes mértékben elutasít egy vagy több pártot, azaz negatív pártidentitással rendelkezik.

A pártcsaládok, politikai irányzatok szerinti bontást tekintve látható, hogy a jobboldali populista és a szélsőjobboldali pártok elutasítottsága a legnagyobb mértékű, 52,8 százalékos. Azonban a pozitív irányú pártidentitás is ebben körben a legnagyobb, 10,3 százalékos.

Kiugróan magas, 52,2 százalékos a baloldali populista és a szélsőbaloldali pártok elutasítottsága is, és a támogatottságuk is jelentős, 6,2 százalékos - mutatta ki az egyik legnagyobb német közhasznú magánalapítvány, a Bertelsmann Alapítvány megbízásából végzett kutatás.

Ezek az adatok jelzik, hogy "a populista pártok viszonylag rövid idő alatt stabil törzsszavazói bázist építettek ki, de nagy elutasítottságuk azt is mutatja, mennyire veszélyes lenne más pártok számára a populisták utánzása" - emelte ki Robert Wehrkamp, az alapítvány szakértője.

A YouGov tanulmányának társszerzője hozzátette: a pártrendszer hagyományos szereplői közé tartozó, EU-párti erőknek inkább a populisták elutasítottságára kellene építeniük, és még aktívabban kellene törekedniük a választók "antipopulista ellenmobilizációjára".

A felmérés azt is kimutatta, hogy a populista pártok szavazóit csak az EU-val szembeni kételkedő, szkeptikus hozzáállás és a demokrácia bírálata köti össze, szakpolitikai kérdésekben pedig még nagyobb a megosztottság közöttük, mint a politikai spektrum közepéhez tartozó, hagyományos pártok szavazói között.

A májusi választás után kialakuló új EP-re nézve ez azt jelenti, hogy a hagyományos pártok "még nagyobb koalíciója" kell majd a konszenzusos döntésekhez. Minél erősebbek a politikai színtér szélein elhelyezkedő populista-szélsőséges pártok, annál erősebb az egyetértési kényszer középen. Viszont ha nem sikerül megteremteni az egyetértést, "negatív többségek" alakulhatnak ki, ami megbéníthatja az EP-t - fejtette ki a szakértő az alapítvány közleménye szerint.

A YouGov Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban végezte a felmérést, összesen 23 725 ember megkérdezésével. Az eredmények a kutatásba bevont országok választókorú népességére reprezentatívak.