Mozgalmas évet zárt az orosz piac, hiszen állandó izgalmat nyújtott a putyini politika, majd annak következményei. Igazán extrém volt az orosz részvényalap kezelők és befektetőiknek egyaránt. Ezért interjú sorozatot készítetek a hazai befektetési alapkezelőkkel, mindegyikük ugyan azt a kérdést kapta.

Az évet közel 6 milliárd forintos vagyonnal kezdték, amihez képest jelentős tőkekivonás volt az alapból. Melyik esemény váltotta ki ezt a vagyon csökkenést?

A tőkekivonás nem volt jelentős (legalábbis retail oldalról), úgy gondoljuk, hogy a befektetőink tisztában vannak az eszközosztály előnyeivel és hátrányaival és tudják, hogy mibe fektetnek és ez milyen kockázattal jár. Az Alap nettó eszközértéke egyrészt a részvénypiaci visszaesés miatt csökkent, másrészt pedig az OTP Alapkezelő által menedzselt intézményi portfoliók is az Alapon keresztül fektetnek az orosz piacba, és részükről egy nagyobb vétel vagy visszaváltás tudja befolyásolni az Alap méretét.

Krím elfoglalása után mire számítottak az orosz piaccal kapcsolatban?

Az orosz bevonulás mindenképpen mérföldkőnek számított a tőkepiac életében, a piac azonban azonnal beárazta a kedvezőtlen fordulatot (másnap 12%-ot esett az RTS Index, és már nyitásban is jelentős volt a mínusz). Tudtuk, hogy a volatilitás minden bizonnyal tartós marad, azonban ez lehetőségeket is rejtett magában.

Az olaj árának ilyen szintű esése mennyire befolyásolja a vállalatok közötti diverzifikációt az alapban? Történt átsúlyozás a piaci szegmensek között?

Az Alapban folyamatosan törekszünk a vállalatok közötti diverzifikációra, benchmarkindexnek nem véletlenül egy olyan indexet választottunk, ahol az egyes vállalatok súlya maximum 10%, és pl. az MSCI Russia Indexhez képest változatosabb az iparági eloszlás, kevesebb energiaipari céget tartalmaz. A szegmensek között a hírekre és a piaci eseményekre reagálva pillanatnyi megítélésünk függvényében folyamatosan súlyozunk át, állandóan finomhangoljuk a portfoliót.

Rendelkezik az alap például londoni tőzsdén – tehát nem rubelben jegyzett – részvénnyel?

Az Alap befektetéseinek többsége a londoni tőzsdén jegyzett papírokból (úgynevezett ADR-okból, amelyek egy adott lokális tőzsdén jegyzett részvényre szóló letéti igazolások) kerülnek ki. Ennek oka, hogy ezek jellemzően likvidebbek, és alacsonyabb a kereskedési költségük. Ugyanakkor látni kell, hogy hiába vannak ezek a részvények dollárban jegyezve, a mögöttes kockázat ugyanaz, mint a helyi piacon, hiszen a mögöttes cégek ugyanazok az orosz cégek, amelyek az orosz gazdaságtól függenek. Tehát a rubel kockázatot nem lehet elkerülni, ha az orosz részvénypiacon fektetünk be. Indokolt esetben (ha pl. egy papír csak a moszkvai tőzsdén elérhető, vagy diszkonttal forog a londoni ADR-hoz képest, esetleg adózási megfontolásokból) a helyi moszkvai piacon is veszünk fel pozíciókat.

Lehet Putyin nem engedte be a Mikulást a tőzsdére, mert régen látott pánik zajlik az elmúlt hetekben. Kereskednek ilyenkor a befektetési alapkezelők?

Mindenképpen. Az orosz piacot nagyon alaposan figyeljük, és pánikhelyzetekben lehet a legtöbbet profitálni, ha ismerjük a cégek fundamentumait, és azonnal, még az elemzések megjelenése előtt tudjuk, hogy egyes események melyik cégre hogyan hatnak. Ha lehetőséget látunk, akkor ezt megpróbáljuk lekereskedni pánikhelyzetben is, hiszen a piac pánikhelyzetben először büntet és csak utána kérdez.

Már a hírportálok címlapján is állandó szereplő a rubel vagy az orosz részvény piac. Régi mondás, hogy ilyenkor kell vásárolni részvényeket. Mennyire tűnik vonzónak jelenleg a vállalatok árazása az ismert kockázatok mellett?

Rengeteg nagyon vonzó szinten lévő vállalatot találni most az orosz piacon. Az időzítés azonban rendkívül nehéz lépés. Ezen kívül sajnos fel kell készülni olyan eseményekre (pl tőkekorlátozás egy elszabaduló devizapánik esetén) is, amelyek normál üzemmód mellett elképzelhetetlenek. Ezeket a kockázatokat és a valószínűségüket kell összevetni a lehetséges felértékelődési potenciállal a válság enyhülése esetén. A politikai lépések legalább annyira fontosak jelenleg, mint a vállalati fundamentumok.

Fundamentálisan mely szektort érdemes most felülsúlyozni az alapban?

Úgy gondoljuk, hogy érdemesebb a stabil mérleggel (alacsony eladósodottság), és jelentős devizabevétellel rendelkező (exportőr) cégeket preferálni, azonban mindig az egyedi fundamentumok a döntőek. Ahol biztonságosabb a működés, ott jellemzően az árazás is kevésbé kedvező. Jelenleg a szektorok közül a dollár árbevételű és rubel költségekkel működő acélszektor képviselői, valamint a szintén exportőr műtrágyagyártó cégek a kedvenceink.

Elképzelhetőnek tartják, hogy Oroszország kikerüljön az MSCI indexből? Mekkora hatása lehet ennek a piacra nézve?

Nem tartjuk valószínűnek ezt a kimenetelt (ehhez jelentős mértékű tőkekorlátozásra lenne szükség, amely szerintünk nem indokolt a jelenlegi válság kezeléséhez), de persze nem elképzelhetetlen. Ez rövid távon negatív hír lenne, de ugyanakkor közép és hosszútávon valószínűleg jó vételi lehetőséget kínálna, hiszen ” csak” egy likviditási sokk, a cégek pénzáramlására hosszú távon nem hatna. Előbb-utóbb minden válság véget ér, és utána a tőkekorlátozás feloldását követően a piac visszakerülhet az indexekbe, jelentős tőkebeáramlást kiváltva. Volt már erre példa Malajzia esetén az 1998 és 2000 közötti időszakban, ahol pár év alatt lezajlott a folyamat, és érdekes módon a kizárást követően a részvénypiac nagyon jó teljesítményt nyújtott. Valószínűleg minden attól függ, hogy előtte mit áraz a piac.

Számítanak csődre az orosz tőzsdén?

Államcsődre nem, hiszen az orosz államadósság a GDP mindössze 10% körülire tehető, a devizaadóssága pedig egyáltalán nem számottevő. Várhatóan egyetlen nagyobb céget sem hagynak bedőlni (2009-ben sem hagytak), vannak állami források a mentőöv nyújtására. Ugyanakkor a nagyobb cégek mérlege többnyire jó állapotban van, a cégek a 2009-es válságból tanulva nem mertek eladósodni. Ugyanakkor a szankciók miatt a devizaadósságok refinanszírozása – hiába van megfelelő cash flow termelő képessége az adott cégnek - nem könnyű feladat. Persze vannak cégek, (Mechel, Utair), amelyek már régóta válságban vannak, itt a válság közelebb hozhatja a csődeseményt, de ezek rendszerszinten nem jelentősek.

2015 is várhatóan volatilis lesz. Másként fognak kereskedni, mint 2014-ben tették?

Az idei év eléggé megedzett bennünket is és a befektetőinket is volatilitás szempontjából, valószínűleg megfelelően felkészített a következő évre is, legyen az bármilyen volatilis. Nem tervezünk változtatni a befektetési módszereinken.

Figyelik a hazai orosz alapkezelők teljesítményét?

A referenciaindexünkön kívül a versenytársak alapjai azok, amelyekhez hosszú távon mérni tudjuk a teljesítményünket, így figyelemmel követjük őket is. Elsősorban azonban arra koncentrálunk, hogy a mi alapunk teljesítménye minél jobb legyen a benchmark indexünkhöz képet, erre van ráhatásunk.

Az orosz piacról további hasznos információkat a http://fundman.blog.hu oldalon olvashat.