A lakossági hitelállományok csökkennek, a nem problémamentes hitelek aránya 2013 közepére átlépte az 55 százalékot, a lakosság pénzügyi vagyonának jelentős része a bankbetétekből állampapírokba, illetve befektetési jegyekbe áramlik, a biztosítási piac stagnálása folytatódik - derül ki a PSZÁF idei második fogyasztóvédelmi kockázati jelentéséből.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett jelentés szerint a lakossági hitelkereslet stagnálását valószínűleg a még mindig jelentős eladósodottság okozza. A hitelintézetek a közeljövőben még mindig elsősorban a fogyasztási hitelek szegmensében növelnék a hitelkínálatot, a lakáscélú hitelek piacán pedig továbbra is az állami kamattámogatások által generált keresletélénkülésre számítanak. A hitelkereslet jövőbeni esetleges élénkülésével kapcsolatban pozitívan hathat az enyhén növekvő foglalkoztatottság, valamint a fogyasztói bizalmi index 2012 második felétől tapasztalható növekedése.

A hitelintézetek működésének egyik kulcsfeladata a közeljövőben is a folyamatosan csökkenő állományok és a még mindig jelentős devizakitettség kezelése marad, ebben kiemelt szerepük van az intézményi és állami adósmentő, adósságkezelő programoknak.

Az árazásban az utóbbi fél évben nem történt jelentős változás, a fennálló állományokon gyakorlatilag változatlanok a kamatszintek. A forintalapú hiteleknél megfigyelhető az áruhitelek THM-jének növekedése, a többi hiteltípusnál az elemzés szerint enyhén csökkenő a trend.

A nem problémamentes hitelek magas arányával kapcsolatban a PSZÁF megjegyzi, hogy az előző fogyasztóvédelmi kockázati jelentésekben megfigyelt trend erősödni látszik, különösen a jelzáloghiteleknél. A jelentés kiemeli, bár a társadalmi figyelem elsősorban a jelzálogalapú hitelekre irányul – a nem jelzálog fedezetű hiteleknél is súlyos és növekvő problémákra utal a nem problémamentes ügyletszám és állomány nagysága.

A háztartások pénzügyi megtakarításainak jelentős része (mintegy 40 százaléka) továbbra is betétjellegű termékekben testesül meg, ugyanakkor 2013 közepére a nem részvény típusú értékpapírokban (például állampapírok) elhelyezett lakossági megtakarítások állománya az előző évhez képest jelentősen növekedett, valamint dinamikusan nőtt a befektetési jegyek forgalma is.

A lakosság által forintban tartott állampapír állomány 2013 júniusára megközelítette az 1500 milliárd forintot, fél év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt. Ezzel kapcsolatban az állampapírokhoz kapcsolódó kamat- és likviditási kockázattal kapcsolatos tájékoztatás fontosságára hívja fel a figyelmet a PSZÁF.

A betéti kamatok 2012 második felében megindult markáns csökkenése, valamint az állampapír piaci hozamszintek szignifikáns esése következtében a befektetési alapok vagyona 2013 első félévében több mint 20 százalékkal nőtt. Ez a tendencia a megtakarítási szerkezet átrendeződését mutatja, a bankbetétből állampapírokba, illetve befektetési jegyekbe áramlik a lakosság pénzügyi vagyonának jelentős része. Ez nem megfelelő időzítés esetében akár tőkevesztéshez is vezethet. A PSZÁF továbbra is fontosnak tartja, hogy a szolgáltatók a szóbeli tájékoztatás során egyértelműen hívják fel a befektetők figyelmét a hozamingadozásokkal kapcsolatos kockázatokra.

A felügyelet a jelentésben felhívja a figyelmet arra, hogy augusztus 1-jétől megváltozott a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke, ami végső soron az ügyfelekkel szemben felszámított díjak, költségek emelkedéséhez vezethet. Ezért továbbra is kiemelt jelentősége van a bankváltásnak, annak, hogy a fogyasztók körültekintően, saját igényeiknek és fizetési szokásaiknak leginkább megfelelő számlát- és szolgáltatót válasszanak.

A PSZÁF emlékeztet arra, hogy augusztus elején figyelemfelhívást, és gyakori kérdések és válaszok címmel tájékoztatót tett közzé a fogyasztók számára, melyben összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a pénzügyi tranzakciós illetékről, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről, valamint az ügyfelek kapcsolódó jogairól és lehetőségeiről.

A biztosítási piac stagnálása az élet ágban érzékelhető erőteljesebben, a szerződésszám csökkenése a folyamatos díjas unit-linked ágazat visszaszorulása miatt látványos. A hagyományos életbiztosítások kumulált díjbevétele kevésbé erodálódott, mint a unit-linked biztosítások díjbevétele. Az életbiztosítások visszavásárlása növekvő trendet mutat.

A felügyelet javaslatainak eredményeként megvalósult néhány fontos jogszabály módosítás. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az MLM értékesítési rendszer részleges tilalmának törvényi szintű kimondása a biztosítási szektorban, a közvetítők díjkezelésre vonatkozó új tájékoztatási kötelezettsége, illetve a közvetítők kötelező szakmai továbbképzése - emlékeztet a PSZÁF.

A pénztári szektorra vonatkozóan 2013 májusa óta - az előző jelentés óta - nem történt fogyasztóvédelmi kockázati szempontból meghatározó változás.

MTI