1982. évi 6. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál 1982. május 6-án megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Valuta Alap 1945. december 27-én hatályba lépett – 1969. július 28-i, valamint 1978. április 1-jei hatállyal módosított – alapokmányát e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának hivatalos magyar fordítása a következő:

„A Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya

A Kormányok, amelyek nevében a jelen alapokmányt aláírták, a következőben állapodnak meg:

Bevezető cikk

(i) Nemzetközi Valuta Alap alakul és a jelen alapokmány rendelkezéseinek megfelelően működik, amint azt eredetileg elfogadják és a későbbiekben módosítják.

(ii) Annak érdekében, hogy az Alap műveleteit és ügyleteit lebonyolíthassa, az Alap az Általános Főosztályt és a Különleges Lehívási Jogok Főosztályát tartja fenn. Az Alapnál fennálló tagság jogot ad a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvételre.

(iii) A jelen alapokmány által engedélyezett műveleteket és ügyleteket a jelen alapokmány rendelkezéseinek megfelelően az Általános Eszközök Számlájának, a Különleges Folyósítások Számlájának és a Beruházási Számlának kezelésével foglalkozó Általános Főosztály útján kell lebonyolítani; kivételt képeznek a különleges lehívási jogokat érintő műveletek és ügyletek, amelyeket a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya útján kell lebonyolítani.

I. cikk

Célkitűzések

A Nemzetközi Valuta Alap céljai:

(i) előmozdítani a nemzetközi monetáris együttműködést egy olyan állandó intézmény útján, amely a nemzetközi monetáris problémákról folytatott eszmecserék és együttműködés szervezetéül szolgál;

(ii) megkönnyíteni a nemzetközi kereskedelem bővülését és kiegyensúlyozott növekedését és ezáltal hozzájárulni a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintjének előmozdításához, valamint valamennyi tag termelőeszközeinek fejlesztéséhez, mint a gazdaságpolitika alapvető célkitűzéseihez;

(iii) előmozdítani az árfolyamok stabilitását, a tagok közötti rendezett devizamegállapodások fenntartását és elkerülni a versenyszerű valutaleértékeléseket;

(iv) segítséget nyújtani a tagok között folyó műveletek tekintetében egy sokoldalú fizetési rendszer létrehozásához és a világkereskedelem növekedését gátló devizakorlátozások megszüntetéséhez;

(v) az Alap általános anyagi eszközeinek megfelelő biztosítékok ellenében való időleges rendelkezésre bocsátása révén biztonságot adni a tagoknak, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy fizetési mérlegzavaraikat olyan intézkedések foganatosítása nélkül küszöböljék ki, amelyek károsan hatnak a nemzeti vagy nemzetközi jólétre;

(vi) a fentiekkel összhangban megrövidíteni a tagok fizetési mérlegében fellépő egyensúlyhiány időtartamát és enyhíteni annak mértékét.

Az Alap egész politikájában és minden döntésében maradéktalanul a jelen cikkben rögzített célokból vezérelve jár el.

Folyt: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=4897.7423

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Budapest,

részére

1015 Budapest Tárgy: Alkotmányjogi panasz

Donáti u. 35-45.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

A tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. tv-re is hivatkozással, az 1989. évi 32. tv. (Abtv.) 1. § d) pontja és a 37. §-a szerinti rendelkezések alapján alulírottak tisztelettel nyújtunk be

alkotmányjogi panasz

-t, a Magyar Népköztársaság által 1982. május 06. napján hazánkban kihirdetett 1982. évi 6. törvényerejű rendelet Alkotmányban és további törvényekben biztosított jogokat is sértő volta miatt.

Az Abtv. 37. §-ában rögzítettekre figyelemmel az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványunk útján javasoljuk az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet és az arra alapuló állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes megsemmisítését.

Előzmények:

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valutalap (továbbiakban: NVA /IMF/) 1945.12.27. napján hatályba lépett – 1969.07.28-i, 1978.04.01-i hatállyal módosított – alapokmányát hirdette ki hazánkban, amely alapokmány elfogadásáról szóló okirat a tvr-ben nevesített Magyar Népköztársaság részéről az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál került letétbe helyezésére 1982. május 6-án.

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakasza rögzíti a NVA jogállását, miszerint

„Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik,

hogy:

(i) szerződéseket köt;

(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;

(iii) bírói eljárást kezdeményez.”

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikke rögzíti továbbá a NVA mentességeit és kiváltságait. Ezek értelmében a NVA mentes

a Bírói eljárás alól,

az egyéb hatósági intézkedés alól,

az Irattárak létesítése alól,

a Vagyontárgyak korlátozásai alól,

az Adó alól.

Az 1949. évi XX. tv. (Alkotm.) a 1982. évi 6. tvr. kihirdetésékor kimondta;

„A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők, és egyenlő jogokat élveznek.” (61. § /1/ bek.)

Az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint:

„Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”

Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a köztulajdon és a magántulajdon között.

Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, …”

Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a személyek között bármely bírósági eljárásban.

Köztudomású tény, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggésben 2004-et megelőzően éveken át jogharmonizációs eljárás folyt, amely keretében egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról születtek döntések, törvények.

A Polgári Törvénykönyv 76. §-ának szövegét a 2004. január 27-én hatályba lépett 2003. évi CXXV. tv. 37. §-a alapján módosították, amely eredményeként a törvény mondja ki;

„A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, …, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.”

A Ptk. 76. §-át is módosító 2003. évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 7. § (1) bekezdése kimondja, miszerint

„Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.”

A törvény 8. §-a kimondja, miszerint

„Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt” tulajdonságai (a-t pontban felsoroltak szerint) „miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”

A törvény 10. § (2) bekezdése kimondja, miszerint

„Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.”

A Magyar Köztársaság Országgyűlése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdeti ki 1993.06.15-én. A törvénnyel kihirdetett 1950. évi Római Egyezmény 14. cikkelye rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, miszerint

„A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.”

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakaszában rögzítettek szerint az NVA Alapokmányának hazánk általi elfogadása alapján 1982.05.06-ától biztosított az NVA részére hazánkban is szerződések kötése, ingatlan és ingó tulajdonok szerezése és az efölötti rendelkezés, továbbá a bírói eljárás kezdeményezése.

Ugyanakkor az NVA részére a támadott tvr. útján biztosított mentességek és kiváltságok szerinti mentességek – álláspontunk szerint azt eredményezik, hogy a Magyarországon kiváltságok és mentességek biztosítása mellett tevékenységet folytató NVA-val szemben sérül minden más személy Alkotmányban biztosított azon joga, hogy „A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, …”. Megítélésünk szerint sérül azon Alkotmányos alapjog is, miszerint „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”

Előzőekből következik véleményünk szerint a pontosan megjelölt NVA kiváltságaival és mentességeivel egyező jogok gyakorlásából kizárt, arra nem jogosult bármely hazánkban élő / működő személy tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése folytán a hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés tilalmának is a folyamatos megsértése.

Az Alkotmányjogi panaszunkban előadottak alapján tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Alkotmánybíróság a fent megfogalmazott indítványunknak adjon helyt.

Habár több ponton is a korábbi és az új magyar alaptörvénybe ütközik, jogi úton nem támadható meg a Nemzetközi Valutaalap alapokmányát kihirdető 1982-es törvényerejű rendelet, mely a törvények fölé helyezi a valutaalapot – írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az egypárti diktatúra idején hozott, és ma is hatályos jogszabály több ponton ütközik az előző és a jelenlegi magyar alaptörvénnyel, például az IMF-et egyetlen magyarországi hivatal sem kötelezheti adatszolgáltatásra.

Magyarország 1982-ben törvényerejű rendeletbe foglalta az IMF alapokmányát, és így csatlakozhatott a nemzetközi szervezethez. Azonban az alkotmányjogász szerint a szerződés olyan egyoldalú és tisztességtelen feltételeket tartalmaz, hogy ha nem az IMF, hanem más szervezet köt ilyet, azt a bíróság bizonyosan megsemmisíti. Ifjabb Lomnici Zoltán megjegyezte: a római jog óta az ilyen, csak az egyik félnek kedvező megállapodásokat „oroszlánszerződéseknek” szokták nevezni.

Ifjabb Lomnici Zoltán elmondta: a hazai Alkotmánybíróság előtt azért nem lehet megtámadni a jogszabályt, mert nemzetközi szerződésről van szó, a hágai Nemzetközi Bíróság pedig csak államok egymás közötti vitás ügyeivel foglalkozik. Semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs az IMF érinthetetlenségét garantáló jogszabály megváltoztatására, kivéve, ha Magyarország kilépne a valutaalapból – fogalmazott a szakértő.

Az alapokmány szerint az IMF korlátozás nélkül vásárolhat Magyarországon ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat – tehát bármit, ami megvehető és privatizálható adósság fejében. Egy másik passzus mentesíti a valutaalapot minden bírósági és hatósági eljárás alól. Ez a mentesség vonatkozik a szervezet valamennyi vezetőjére és alkalmazottjára. A magyar bíróságok az IMF-tulajdonok bérlőivel szemben sem járhatnak el. Az IMF minden vagyona, jövedelme, követelése és itteni ügylete teljes adó-, vám- és illetékmentességet élvez – írja a Magyar Nemzet.

Sajnos Kosami ennek nem csak a fele igaz...

Hanem, totál így van..

Börtönbolygó, az adósság rabigájában élő társadalmakkal.

Fel nem bírom fogni, hogy minek ácsingóznak a hatalomért, akár a jobboldaliak, akár a baloldaliak? Mikor tiszta sor, hogy bukásra vannak ítélve mind. Kegyetlen bukásra.

Itt az emberek magukra számíthatnak csak. Maguk között olyan viszonyokat kell kialakítaniuk, amellyel függetleníti tudják magukat a teljes rabigára kényszerített politikai térféltől.

A fele legalább igaz sztem. Azt tetszett, h minden oldal kap, nem elfogult egyik irányba sem.

Igen, épp ezért írtam a címbe hogy „ Ha a fele igaz........” :)

Elkezdtem olvasni...

Sajnos meglehetősen kurucinfós a stílus, pontatlanságok vannak az alapvető fogalmakban pl. Bildenberg csoportot ír Bilderberg helyett.

Nincs egy szerző, egy dátum feltüntetve.

Az elmúlt 20 év legkártékonyabb törpe terrorpártját, az SZDSZ-t csupán kétszer említi, akkor is "MSZP-SZDSZ" viszonylatban.

A 8. oldalon "TOP SECRET" anyagokat közöl és kéri, hogy küldjük tovább ismerőseinknek, vagyis egy újabb ****a hoax levelet terjesszünk. Már ennyi után is büdös az egész...

Kétség kívül sok valóság alapja van az írásnak, de tekintve hogy nincsen irodalom-és forrásjegyzék, csak az összeesküvés-elmélet, így ez kevésbé tud hitelesnek tűnni.

Holnap elolvasom. Remélem sok számomra eddig ismeretlen infót tartalmaz. :)

Remélem lesz türelmetek végig olvasni.