"Először is nyugodj meg és hagyd abba a mocskolódást, nagyon lerontja a hozzászólás színvonalát..."
Elnézést kérek, már megint teljesen feleslegesen elragadtattam magam egy másik topicban. Bocsánat és köszönöm, hogy szóltál!
"Másodszor rengeteg félreértés, félreértelmezés van az írásodban, ami vsz. abból fakad, hogy nem ismered az ostromműveletek általános jellemzőit."
A hangsúlyt nem erre kívántam helyezni, hanem arra, hogy valójában az ostrom - a közhiedelemmel ellentétben - három napig tartott, hiszen az ostromágyúk gyakorlatilag pillanatok alatt ütöttek rést a várfalon, illetve arra kívántam helyezni, hogy Görgei első erőltetett rohama pontosan megmutatta a felkészületlenséget, a nem megfelelő létrákat, a nem elegendő rést, és Görgei pusztán ebből okulva pár nap alatt megfelelő állapotba hozta a csapatait.
Vagyis valójában az bizonyított az írások alapján, hogy teljességgel megdőlt a "késő ostromágyú" elmélet, az elméletekből az következik, hogy ELEVE azzal kellett volna felvonulni, azonban erről kizárólag Görgei nem tudott a legfelsőbb hadvezetésben. Ahogy az is nyilvánvaló ebből, hogy Görgei a lehető legjobb módszert választotta a vár elfoglalására, a teljesen logikus irányból, teljesen jól irányította a támadást, az egy más kérdés, hogy minderre szintén azért került sor, mert fogalma sem volt arról, hogy a vár nincs abban az állapotban, mint ahogy otthagyták.
Namármost, lehetne ennek alapján Görgeit okolni a "lassúságért", de magukból a leírásokból nyilvánvaló, hogy ez nem igaz, hiszen nagyon gyorsan reagált a változásokra, képes volt átírni a terveit, meg tudta szerezni és szervezni a szükséges eszközöket, ez pedig csak egy rendkívül jó helyzetfelismeréssel rendelkező, nagyon kreatív parancsnokra szokott igaz lenni.
Mindezek alapján ezzel:
"Ezt most elég hosszadalmas lenne kifejteni, maradjunk annyiban, hogy Hentzi messze jobb teljesítményt nyújtott mint a túloldalon Görgei, amiben semmi csoda nincs, hiszen jól képzett mérnöktiszt és várparancsnok volt, míg Görgei egy leszerelt főhadnagyból lett jeles seregvezér, aki élete első ostromát irányította."
Egyáltalán nem tudok egyetérteni, hiszen Buda vára MINDEN ERŐSÍTÉS NÉLKÜL is kitartott, kitarthatott volna három napig abban az állapotban is, amelyben otthagyta a honvédség a visszavonulás során, hiszen pusztán az ellenállás bejelentése, a felvonulás is legalább egy hetet elvitt volna, az ostromágyúk telepítése szintén elvitt volna egy hetet (tábori ágyúkkal nagyon nehéz lett volna rést ütni még egy elhanyagolt Budavár falain is), merthát abban azért értsünk egyet, hogy valójában ostromágyú nélkül akkor is tartható lett volna a vár legalább egy hétig a vízmű eleste után is.
Mindebből pedig az következik, hogy a leszerelt főhadnagy MINDENKI ÁLTALÁNOS MEGDÖBBENÉSÉRE bevette Buda várát, méghozzá valójában MINDENKI ÁLTALÁNOS MEGLEPETÉSÉRE valójában villámgyorsan vette be, MINIMÁLIS(!) áldozattal, és elképesztő mennyiségű veszteséget okozva az ellenségnek. Ehhez képest Hentzi szánalmas teljesítményt nyújtott, hiszen a szokásos germán terrorbombázáson kívül semmi maradandót sem nyújtott, és ha ezt a tettét levesszük a történetből, akkor valójában az marad belőle, hogy:
A magyar honvédség felvonult a vár alá, nem adta meg magát, rést ütöttek, megrohamozták, elfoglalták.
És teljességgel érthetetlen a számomra, hogy ezt hogyan lehet úgy értelmezni, hogy "sikeres" volt a védelem. Kétségtelen, hogy a labanc tiszt felkészült volt, kétségtelen, hogy meglepő volt, hogy egyáltalán elméletileg védhető állapotba hozta Budavárát, de egyebekben gyakorlatilag teljességgel leszerepelt, mert semmit sem ért az egész erődítése és irdatlan mennyiségű eszközt engedett át az ellenség részére.
Úgy vélem, hogy ha akkor fogságba esik és a magyar tisztek nem végzik ki azonnal, akkor a császár végezteti ki ezért a pocsékolásért.
"Rés=vár eleste, ez ősi törvény"
Jól hangzik, de nem igaz. Ha most visszamegyünk a történelembe, akkor Masada talán a leghíresebb példa erre, azonban ha jobban megnézzük, ott sem a rés eleste volt a lényeg, hanem az a rámpa, amelyen keresztül megközelíthetővé vált a vár. Ugyanakkor például Eger vára is példa arra, hogy a rés önmagában nem jelenti a vár elestét, hiszen a rés betömhető - Hentzi is megpróbálkozott ezzel - és számos esetben be is tömték a rést.
Mondjuk inkább úgy, hogy a rés lehetővé teszi a vár elestét, de nem teszi szükségszerűvé. Nem véletlen az, hogy a komolyabb erődítések esetében nem csak egy fal van, van külső várfal, belső várfal, adott esetben több körkörös fal, vagy éppen a kaput védő rondellák, amelyek eleste esetében is védhető marad a vár.
Jelen esetben Hentzi a vár védelmét EGYETLEN várfallal kívánta biztosítani, amely ordító hiba az elképzelés szintjén is, hiszen pontosan tudhatta, hogy a várfal belőhető a környező magaslatokról, vagyis nincs magaslati előnye, amelyből az következhetne, hogy az ellenfél nem tudja elég közel vontatni az ostromlövegeit, mert azokat mezei tüzérséggel is ártalmatlanná tudja tenni.
Ennek alapján úgy vélem, hogy valójában a vízmű védelme volt az egyetlen olyan ötlete (a leírtak alapján), ami igen figyelemreméltó előrelátást tükröz abból a szempontból, hogy azt olyan kellően megerősítette, hogy valóban elfoglalhatatlanná tette. Namármost, csak ebből kiindulva érdemes arra utalnom, hogy a váron belül épített cölöperődítések is kényelmesen feltarthatták volna a támadók rohamát, márpedig Buda várán belül helyből igen bőséges volt, sőt a házak elbontásával második várfal felhúzására is maradt volna kellő idő.
Márpedig egy kettős várfalat már a magyarok sem tudtak volna egyszerűen megostromolni, pusztán azért, mivel a várba rést ütve tetszőleges helyen betörő csapatoknak nem lett volna egyszerűen módja sem arra, hogy oda megfelelő rohamfelszerelést helyezzenek el a védők kartácstüzében. Már önmagában a létrák felvontatása nehézségeket okozott volna.
A várbeli házak fal felé néző falainak zárásával pedig második várfal kényelmesen kialakítható lett volna, amelyeket valójában sokkal nehezebb lett volna lerombolni, mint a várfalat, csak a példa kedvéért említem meg Budapest és Sztálingrád ostromát, ahol valójában ezek voltak a legfontosabb akadályok, de megemlíthetem a franciaországi sövénykerítéseket is, amelyek még a harckocsikat is akadályozták.
Mindebből számomra az következik, hogy az egy szép dolog, hogy egy roskadozó vár külső falait ilyen rövid idő alatt rendberakta (ez mutatja a szakképzett UTÁSZI(!) minőségét), de stratégiailag, védelmi parancsnokként teljes csődöt vallott, és nem azért, mert elfoglalták az általa védett erősséget, hanem azért, amilyen gyorsan és kevés véráldozattal tették ezt meg.
"lövege meg száznál is kevesebb volt, a többi raktáron lévő jobbára ósdi ágyúcső,a vár csak januárhoz képest volt jó állapotban, egyébként elavult romhalmaz volt."
A leírások alapján 86(?) tábori ütege volt, amiből 16 darabot azonnal vontattak is tovább Görgeiék, ezen kívül Pest bombázása sem történhetett elavult lövegcsövekből. Nem mellesleg, 200 körüli löveg szerepel a leírásban, amelyből nyilván legalább 50-100 volt olyan, ami várbeli védelmi lövegként nem hadrafogható egy mozgó hadsereg esetében, de egyáltalán nem elavultnak számítanak egy vár védelme esetében. Node ha csak a 86 tábori ütegre gondolunk, akkor is figyelemreméltó az, hogy ez önmagában manjdnem felért a teljes magyar honvédség(!) ágyúinak számával, hiszen Görgeinek alig valamivel több volt ennél.
Ha pedig figyelembevesszük, hogy képzett tüzérjei is voltak Hentzinek, hiszen jópár magyar üteget el tudtak hallgattatni, akkor egyszerűen felfoghatatlan (illetve pre-náci logikának felfoghatóan) hogy miért nem Buda városág lövette, hiszen elég volt pár sorozat a Krisztinavárosra és a Vizivárosra, hogy visszavesse a támadó csapatokat. Ha ugyenezt éjjel-nappal megteszi, akkor rés ide, rés oda, a honvédség a közelébe nem került volna a várnak.
Magyarán szólva Pest bombázása esetében nyilvánvalóan tudta, hogy azzal csak felbőszíti (de meg nem állíthatja) a magyarokat, ugyanakkor a Tabán, Krisztinaváros és a Viziváros felgyújtása és lerombolása teljesen jogos védelmi helyzetből fakadó önvédelmi tett lett volna, amellyel megtisztítja a várhoz vezető utakat, lehetetlenné téve, illetve rendkívül megnehezítve az ostromot.
Valójában éppen az látható, hogy a védők "aludtak" a támadáskor, hiszen alig egy-két ágyúval löttek a magyarok közé, és azok sem voltak gyalogsággal védve, hiszen menetből gázolták le azokat a magyarok. Sőt mi több, az is kiolvasható a leírásból, hogy még a császári áldozatok jelentős része is horvátok által lemészárolt olaszok voltak, vagyis valójában a védők sem szenvedtek komolyabb veszteségeket, ha ezeket a mészárlásokat levonjuk a listából, illetve ha az ostromágyúk működése során elesetteket is figyelembe vesszük.
Mindebből ráadásul az is következik, hogy Hentzi Pest lövetésére SEMMIFÉLE magyarázat nincs, mert nem létezhet, ez a magyarázat ugyanis csak a budai oldal lövetésére lenne megfelelő válasz. Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy a Lánchíd pályatestének megrongálása is bőségesen elegendő lett volna ahhoz, hogy az használthatatlan legyen, akkor máris látható az, hogy valójában pre-náci módra a terrorral, illetve a Lánchíd felrobbantási kísérlete miatt egyszerű bosszúvágy volt az összes, amit Hentzi fel tudott mutatni.
Ez pedig várvédő kapitányként nem csak elégtelen, hanem még undorító is.
A fentiek alapján számomra teljességgel érthetetlen, hogy Görgei esetében miért nem a "meglepően jó teljesítmény" jut a történészek eszébe, és hogy miért próbálnak szerecsenmosdtatni egy nyilvánvaló terrorral operáló labanc várkapitányt akarnak védeni, aki nyilvánvalóan kudarcot vallott.
Nekem nagyon úgy tűnik az, hogy Görgei élt a jelenben, volt kreatív, használta fel a rendelkezésre álló eszközöket és Hentzi volt az, aki a középkorban élt, és annak megfelelően erődített, majd állt a védők élére, hogy "hősként haljon meg", kvázi Zrinyi kirohanását adta elő eléggé megkésve a térben és időben. EBBEN a korban a főparancsnok helye már nem a frontvonalban volt, neki a védekezést kellett volna irányítania és a megfelelő csapatokat a megfelelő helyre küldeni. Abból azonban, hogy a védők élén már a budai vár közepén vonult fel, abból ordít az, hogy mekkora teret engedett a támadóknak. Mondhatni, nem egyszerűen a hídfő kiépítését engedte meg, hanem gyakorlatilag elesett a vár, mire méltóztatott ellenük vonulni.
Elég megfigyelni ebből a szempontból azt, hogy a rés környékén gyakorlatilag nem állomásoztak védők, nem volt védelem, holott ha oda körkörösen kartácsot telepít a PESTI oldalra és odatesz vagy ezer fős védelmi egységet, akkor a roham ha sikerül is, akkor is elképesztő véráldozatokkal járt volna.
De facto, miközben felépíti a középkori várfalakat, amelyek esetében elengedhetetlen a belső falon a mellvéd mögött a védők felsorakozása, aközben itt erről szó sem volt. Vagyis amit csinált az teljesen anakronisztikus volt - egy középkori várat akart középkori módszerekkel megvédeni a középkori lehetőségek és alapszabályok figyelembe nem vételével.
"Az "elit" védősereg annyit tesz, hogy regurális csapatok, szemben Jellasics zömében horvát népfelkelőjével, másodvonalbeli határőrjével stb."
Most az általad idézett cikknek mondasz ellent, nyilván nem a legelitebb csapatokra gondoltam én sem, de mondok valami érdekeset: EHHEZ képest Jelasics csapatai lehet, hogy sokkal kellemetlenebbek lettek volna, mert ők érzelmi alapon sokkal inkább ellenálltak volna, pláne ha egy erődítésen belül vannak.
"Kossuth-Görgei viszony sokkal összetettebb és izgalmasabb volt ennél. Folytonos hullámzás a szívbéli barátság és a bizalmatlanságon is túlmutató gyűlöletig. Ez a romantika kora, az érzelmek túlfűtöttsége alapjaiban hat az összes szereplőre, mai szemmel Kossuthtól az egész tábornoki karon át a honvédekig kész "primadonna" az egész társaság..."
Nekem pedig a leírások alapján eléggé világosnak tűnik, hogy a magyar tisztikar EGÉSZE arra rendezkedett be, hogy Buda várát nem tudja Görgei bevenni, hiszen minden főtiszt úgy időzítette a leveleit, hogy "ők időben szóltak", ez pedig egyenesen megdöbbentő a számomra és igencsak sokat mondó. Egyszerűen úgy tűnik, hogy valójában "megvetették Görgeit és el akarták veszejteni". Egy budai vereség nem lett volna nagy áldozat ezért, hiszen azt nem várták, hogy Görgeit agyonverik, csak azt, hogy ott fog szerencsétlenkedni és nem tud eredményt felmutatni.
Egyebekben ugyanis az az érdekes és figyelemreméltó a számomra, hogy valójában az ostrom végére Görgei csapatai de facto alig szenvedtek vereséget, ehhez képest azonban igen jelentősen megerősödtek - elég csak a megszerzett tábori ágyúkra gondolni, amiből ugye vagy tizenhatot azonnal vontathattak is, a többit meg nyilván pár hét alatt rendbe lehetett volna tenni, ami viszont már közel pariba helyezte volna a magyar erőket a császáriakkal.
Vagyis bár azon lehet vitatkozni, hogy volt-e értelme a vár bevételének, de nem ez a megdöbbentő, hanem, az, hogy egyszerűen nem volt terv arra, hogy siker esetében hogyan tovább. Vagyis egyáltalán nem készült terv arra vonatkozóan, hogy mit tettek volna, ha Görgei sikerrel jár!
Ez pedig, ennél árulkodóbb dolog kevés lehet.
Ha ugyanis valóban az volt a terv, hogy egy gyors ostrom után már fordul is a császári csapatok felé (nincs komoly ellenállás, a vár napok alatt elesik a veszteség minimális), akkor abban MÉGINKÁBB meg kellett volna erősödni a vár eleste után, hiszen az a sereg rendkívül diadalittas volt, harcedzett volt, ráadásul jóval erősebb, mint az ostrom után, ugyanis mint a hivatkozott cikkek is mutatják, elképesztő mennyiségű hadianyag került a kezükbe, több tucat TONNÁNYI lőpor, több ezer gyalogásgi lőfegyver, vagyis a Görgei csapatok LÉNYEGESEN jobb állapotban voltak pár hét után, mint talán bármikor korábban.
Ráadásul még május vége sem érkezett el, tökéletes hadászati idő volt, JÓL felszerelt, harcéhes, lelkes hadsereggel - ha ezzel akkor fordulunk a császáriak felé, akkor egészen jó esélyeink lehettek volna, DE EKKOR sem volt semmi ilyen irányú elképzelés sem.
VAGYIS BUDA OSTROMA SEMMIFÉLE KATONAI ELKÉPZELÉSBE NEM ILLESZKEDETT BELE, AZ SEMMIFÉLE HADJÁRATNAK NEM VOLT A RÉSZE, ANNAK SIKERÉBŐL NEM KÖVETKEZETT SEMMI SEM!
Ez pedig csak akkor szokott így történni, ha egyáltalán nem bíznak a sikerben, sőt mi több, annak sikertelenségére számítanak. Egyszerűen hihetetlen az, hogy Buda vára nem egy hadjárat része, nem valamely stratégiai elképzelés egy lépcsője volt, hanem egy zsákutca, akár megnyerjük, akár elveszítjük.
Ezt pedig én egyszerűen nem tudom másképpen látni, csak úgy, hogy kossuth (jelzőket nem teszek hozzá, igazad van, de a kisbetűhöz ragaszkodom) egyszerűen ki akarta iktatni Görgeit, és minden más csak demagógia és a szokásos hazudozás volt, amely azt a célt szolgálta, hogy beetesse Görgeit. És ez ügyben különösen árulkodó az összetegeződés, illetve az a fajta "szivélyesség", amelyről többen is írnak és amelyre az általad idézett cikkek is hivatkoznak, hogy sokan azért támogatták a tervet, "mert végre béke van közöttük és nem kellene ezt elrontani".
Ebből pedig logikusan következik, hogy ez felülírt katonai, politikai célokat és jól látható, hogy valójában mekkora különbség is volt egy sikeres katonai parancsnok és egy dilettáns kossuth között, és nem az utóbbi javára. Ha nem manipulál akkor kossuth, ha nem küldi a halálba/megalázó vereségbe Görgeit, ha nem úgy variál, hogy belefusson egy megerősített várba, amelyről fogalma sincs, akkor a történelem másképpen alakul.
Ahogy az is nyilvánvaló, hogy ha Görgeit előre tájékoztatják arról, hogy Buda vára meg van erősítve és tulajdonképpen túlerőben van vele szemben (~1:1 löveg arány csak a tábori ágyúkat számolva, ~5:1 a létszámot számítva, ami borzasztóan kevés egy megerősített vár ostorma esetében), akkor lehet, hogy el sem vállalja a főszerepet ebben az ütközetben, hiszen nyilván nem tartotta volna magát alkalmasnak egy megerősített vár ostromára.
Behúzták a csőbe, ő kijött belőle és innentől senki sem tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel, mert erre senki sem számított.
Egy dolog azonban teljesen biztos, ennek a hadjáratnak Buda várának csak egy lépésének kellett volna lennie, csak egy állomásának, nem pedig a csúcspontjának és a végének. Az állandó Duna híd legendája csúfosan megdőlt a könnyen mozgatható pontonhidak verésének képessége alapján, a főváros visszafoglalása szemmel láthatóan meglepte a politikai vezetést és nem tudott ezzel mit kezdeni, egyszerűen tudod mi az érzésem?
Az, hogy arra játszottak, hogy Görgei nem tud nyerni, kialakul egy patthelyzet, leülnek a császárral és készül valami kiegyezés féleség. Azzal viszont, hogy nyert, azzal keresztülhúzta a számításaikat, pedig nála alkalmatlanabb embert keresni kellett volna a feladatra, hiszen az egyik legképzettebb, legjobb császári védelmi parancsnokkal (első osztályú utászi tisztikarral és állománnyal!) engedék szembe, miközben sem a képzése, sem a tapasztalata nem volt meg ehhez a küzdelemhez.
Teljesen nyilvánvaló ugyanis a leírásokból, hogy Görgei azért nem vitt magával ostromágyúkat, mert azt hitte, hogy semmi szükség sincs rájuk ÉS AZÉRT HITTE EZT, mert senki sem tájékoztatta a valóságról, annak ellenére, hogy tisztában voltak azokkal.
Buda vár ostroma Görgei elveszejtésének szándéka volt. Ekkora - bocs, nem az obszcenitás a lényeg, csak nem találok rá jobb szót - sz@rkavarásra viszont csak kossuth lehetett és volt képes. Még le is tegeződött vele, ez pedig pontosan utal a - bocs, szintén nem az obszcenitás a lényeg, hanem nem tudok rá jobb szót - gerinctelenségére, ami az egész működését végig jellemezte és amivel a kizárólagos hatalmat akarta a kezébe venni, háttérbe szorítva mindenki mást, lett légyen az a nemzetért sokat tévő személy (például Széchenyi), lett légyen az katonai parancsnok, lett légyen az sikeres, avagy népszerű ember.
És hát, nem bírom megállni, hogy azt írjam, hogy ez a mentalitás bizony nagyon jellemző bizonyos emberekre, csak éppen őket nem szokás megnevezni ebben a kontextusban, mert annyira furcsa, szokatlan és status quo romboló lenne: Pest bombázása kvázi a V-1 és V-2 előfutára volt, kossuth pedig sztálin és hitler előfutársa a jellemvonásokat illetően.