Megkísérlem gondolatébresztőnek összeszedni a gondolataimat, hogy szerintem mi vezet oda, hogy a tőzsdén a túlnyomó többség a vesztes oldalon áll. Ha nem is profit tekintetében, de ráfordított időt is figyelembe véve már igen.
Aki most olvassa ezt az írást, ha még nem tette, tegye meg, hogy megbecsüli a tőzsdére szánt havi idejét. Figyelembe kell venni az olvasást, fórumozást, kereskedést, folyamatos önképzési időt és minden olyat, amit nem tenne, ha nem lenne tőzsdén egy fillérje sem. Ezután min. 5 éves távlaton nézze meg, pontosan mennyi nettó profitot termelt, adózottan, szlavezetési és egyéb költségeket levonva. Vonjátok le az esetleges telefonköltséget is, a tőzsde érdekében megvásárolt programokat, extra vírusvédelmet, esetleges informatikai amortizációs költséget, szakkönyvek árát és megannyi mást. Az így megkapott nettó profitot le kell már csak osztani a ráfordított órákra. Ha jól számoltok, biztos vagyok benne, hogy legtöbben meglepően alacsony óradíjat kaptok.
Vajon hol rontja el az ember? Miért nem megy jobban a legkülönbözőbb stratégiákkal sem? Miért tudjuk legtöbben, mi lenne elméletileg helyes döntés / reakció, és magunknak se valljuk be, hogy azt hányszor megszegjük? Miért rúgjuk fel rendszeresen saját szabályainkat?
Azt hiszem, ezekre a legjobb válasz, hogy rossz a LENNI-TENNI-BIRTOKOLNI sorrend, amit alkalmazunk. Azért, hogy profitot birtokoljunk, megpróbálunk tenni. Keresünk új és új módszereket, kombináljuk őket, egyedi stratégiákat készítünk, ami jobb esetben ideig-óráig akár magasabb órabért is hoz, mint egy alkalmazotti állás. De sosem válunk befektetővé, olyan emberré, aki pontosan tudja, hogy kell csinálni pénzből pénzt. És nem csak tudja, hanem élvezi is. Nem a tőzsde játékát élvezi, nem függőség vagy profitéhség hajtja, nem bizonyítási kényszer, ami azt súgja állandóan: "te is meg tudod csinálni. Nem foghat ki rajtad. Ennél sokkal nehezebb dolgokat is megtanultál már". Nem az árfolyamok bámulása és ugrálása ad neki élvezetet. Hanem vérbeli kapitalista. Csak aki valóban kapitalista LENNI képes, és azt élvezi is, az számíthat tartós és kimagasló sikerre. És aki ilyen, nem csak a tőzsdén sikeres, hanem más befektetésekben is. Az képes vállalati kötvényekből vagy éppen zártkörű Rt-ben gyakorlott jogokból is aranyat csinálni.
Azonban szerintem a legtöbben nem értünk meg kellő alapossággal még egy gyorsjelentést sem. Nem értjük, miért esik és emelkedik a tőzsde. El lehet annyival intézve, hogy psziché, mohóság és félelem és még sok hasonló klisével. Ezek igazak is, de ezek az ismeretek nem elegek ahhoz, hogy legyőzzük a legfőbb ellenségünket: saját érzelmeinket. Én hiszem, hogy majdnem mindig az felelős a hibákért. Magam is képtelen vagyok kikapcsolni. Pedig egyszerű kérdésekre kéne csak tudni felelni és minimális számtani valamint pénzügyi műveltséggel rendelkezni.
Konkrét példa. Mi alapján döntünk egy részvény vásárlásánál? Már a tőzsde kiválasztásánál is érzelmek dominálnak. Nem utánaolvasunk, hogy melyik tőzsdén van a legtöbb lehetőséget ígérő részvény, hanem helyette a szokásos lustaságtól vezérelve inkább a könnyebb utat választjuk: ahol már ismerősünk is sikeres, "amit a legjobban ismerünk" ill. ezt véljük, plussz belső érzések is valahogy a hazai pálya felé húznak. Nem aszerint választunk kezdő befektetőként, hogy utánajárnánk napi limitek korlátainak (ugyebár nincs felfüggesztés Amerikában 10%-os stb. elmozdulás miatt), nem hasonlítjuk össze az adózási lehetőségeket, nem nézzük meg a kereskedési költséget és ami a legfontosabb, nem hasonlítjuk össze a vásárolható vállalatok perspektíváit. Legalábbis sokan nem.
Ha mégis túljutunk az első lépcsőfokon, utána jön a szektor kérdése. Talán minden olvasó hideg fejjel dönt szektor felől? Nem a hit, hallomásból információk, média befolyása, érzelmek, melyek elöntik bizonyos nevek hallatán vagy épp egy görbét látva feltörő "kihagyhatatlan, ezé a jövő" viszi döntésre? Összehasonlítjuk a szektorok teljesítményeit, likviditási helyzetét, profitábilitását évekre visszamenőleg? Ha ezt megtennénk, legtöbben nem vennének soha légitársaságban részesedést. A garantált bukót hordazza ugyanis az egész szektor, évtizedek óta, csak idő kérdése, míg veszít vele az ember.
De tegyük fel, ezt is sikerül időt nem kímélve érzelemmentesen kiértékelni. Ezután már pontosan kellene értelmezni a gyorsjelentéseket. Képesnek kéne lenni látni a folyamatokat. Pl. azt, hogy a digitális pénz kora régóta leváltásban tartja a készpénzt. Azt, hogy ez még csak gyerekcipőben jár a fejlődő világban, de gőzerővel folyik. Ezért az itt terjeszkedő Mastercard és Visa növekedésre voltak és vannak ítélve. Hasonló elven nem volt nehéz hideg fejjel eldönteni már évekkel ezelőtt, hogy VW potenciálja hatalmas. Minden gyorsjelentésén tükröződött, hogy az egyik legjobban managelt autóipari vállalat a világon, mely érti a terjeszkedés lehetőségeit. De hasonló elvek mentén nem volt nehéz a tech szektorban megtalálni a Priceline.com-ot, az Apple-t és még megannyi céget sok-sok éve. A nagy kapitalisták ezt csinálják jól: tudják, valóban mi fog növekedni, és még jobban tudják, miért. És teszik ill. eldöntik ezt a számok és nem érzelmek alapján. Biztos vagyok benne, hogy már Egyiptomban és Tunéziában is befektetnek. Mire felkapja a közönség, mint divatot, már több száz százalék hasznuk lesz rajtuk. Mire mi, mezei kereskedők rászánjuk magunkat a vételre, addigra ők már eladnak.
De tegyük fel, hogy megtaláljuk időben a megfelelő kandidátusokat, mi több, jól tudjuk, hogy kincset találtunk. A Priceline.com-ot már 50-100 usd-nél felfedeztem magamnak. Visa-t, Mastercardot is nem sokkal kibocsátásuk után. És még sorolhatnám. Mi történik szerintem tipikusan? Újabb érzelmi döntések. Kezdődik azzal, hogy magam se vettem bele kibocsátásuk környékén Visaba és Masterba. Azért, mert úgy voltam vele, hogy túlértékeltek. Ami csak érzelmi döntés volt, mert világosan látszott, hogy irtózatos növekedés előtt állnak, ahogy a tőzsdére lépés előtt is irtózatos növekedést mutattak fel. Priceline-ba ugyan belevettem, de jött az újabb szokásos érzelmi döntés: nem merünk kellően nagy tőkehányaddal egy valóban jó lapot megtenni, mert nem bízunk magunkban, félünk a kudarctól. Ezért csak töredék tőkével tesszük meg a jó lapot. De ez sem elég, hanem ha netán emelkedik 20-50%-ot, akkor kiszállunk belőle. Nem azért, mert a cég kilátásai romlanak, nem azért, mert az árfolyam azt jelzi előre, hogy sok jól informált már eladásban van. Hanem csak egyszerűen az érzelmek miatt. A legtöbb ember képtelen a józan észre hallgatni, és ez érvényes a nyerő pozira is, nem csak a bukóra. Ezt foglaljuk úgy össze, hogy nem tudjuk kifuttatni a nyerőt. Valóban nem, mert képtelen voltam én is félretenni az érzelmeim. A Priceline-ban ezt számtalanszor elismételtem. Megtettem 300 usd-s árnál is a tétet, ugrottam belőle még 400 alatt. 440-nél ismét be, 500-nál ismét ki, mi több, még shortoltam is, mert "nem hittem el", hogy magasabbra is mehet. Miközben semmi tennivaló nem lett volna, csak fejjel és nem szívvel döntést hozni, hetente a görbére nézni, esetleg egy -40%-os zuhanásra valami figyelmeztetőt beállítani és kész. Évekig várni, és most is várni. Teljesen mindegy valójában, hogy most 700 usd. Tartás. Amíg nem változik valami alapvető a környezetben.
P/E se jelent valójában semmit. Teljesen lényegtelen, mennyi. Amikor saját házat veszünk, talán nézzük a P/E-t? Ha igen, egész katasztrofális értéket kapunk, érdemes kiszámolni, ahol a nyereség az albérletre potenciálisan fordított költség és a lekötött tőke + hiteltörlesztés kamatostul egy évre az adott évi tőke, ami megtermeli az albérlet helyetti összeget. Nem is beszélve amortizációról, ingatlanadóról és egyéb nyalánkságokról. Ennek ellenére, ha olyan ingatlant veszünk, mely valóban alulértékelt volt és a környék potenicálnövekedési is adott, hatalmasat nyerhetünk az ingatlanon. A P/E és megannyi mutatószám aktuális állapot, amit mire tud az ember, már túl késő. Egy növekedési pálya végén lévő (amin kb. 5-10 év múlva lehet a facebook, ha nem változtat alapvető funkciót) P/E lehet 2 is, tök mindegy, ha onnantól kezdve csak zsugorodik a cég és minden évben zuhanó részvényár mellett is csak esni fog P/E-je. Ugyanez igaz visszafelé is. És ugyanez igaz a majmolt indikátorokra is. Az égvilágon semmit nem mondanak arról, hogy valóban jó-e egy befektetés.
Ha képes az ember félretenni az érzelmeket, akkor szerintem hatalmas profitot lehet nagyon kevés időráfordítással keresni. Remélem, egyszer nekem is menni fog. :)
Legutóbbi hozzászólások
Re: nincs cím
#676483 rbbj11 Előzmény: #501993meg lehet nézni, az akkori ajánlásom óta mennyit ment BAC és a többi! :DD
Re: nincs cím
#676449 Zotya32 Előzmény: #501993nem tudom hová illik, de az ürge elég ügyes:
http://www.budacash.hu/internetes-kereskedes/tozsdekiraly/a-verseny-allasa/
2013. november 15.:
Hely Versenyző Hozam (%)
1 Embalu 82,81
2 huhiginar(USD) 79,87
3 MIZAK(USD) 77,08
4 Bsanyi 57,88
5 z2013 57,53
Re: nincs cím
#501993 rbbj11 Előzmény: #501855a bankszektor éledezését látni a citi gyj-ében is. Talán nem butaság AIG-be, BAC-ba és Citi-be mostanában pénzt fektetni. Az egyetlen komoly kockázat a bankrendszer sérülékenysége a fenntarthatatlan adósságok (föleg állam mostanában) miatt.
Re: nincs cím
#501855 rbbj11 Előzmény: #501853az különösen érdekelne, hogy ki az, akit már magához a tőzsdéhez is eleve nem érzelmi szál köti. Még erről is akartam írni ebben a blogbejegyzésben, de már így is túl hosszú lett.
Szerintem a többség eleve nem csak pénzt fialtatni jön a tőzsdére ill. nem csak azért marad itt (pláne kezdeti bukók után), hanem inkább egyfajta játékszenvedély miatt.
Re: nincs cím
#501853 rbbj11 Előzmény: #501796inkább úgy mondanám, hogy DT-ben még sokkal nagyobb önuralom szükségeltetik.
De én éppen nem DT-t és nem is igazán swinget részleteztem. Szerintem a hosszabb pozik felvételénél és a különböző szentimentális szempontok érvényesülnek, sajnos.
Pl. te mit akarsz venni "spekire"?
Többiektől (is) szívesen fogadnék módszereket, tapasztalatokat, hogy ki hogyan tartja fitten mentális állapotát, hogyan zárja ki a lehető legjobban saját érzelmi kötődéseit stb.
Az érzelmek és speki. E…
#501796 wizesAz érzelmek és speki.
Ez az.
Spekiben a kereskedésben nincs érzelem, legalább is sokkal kevesebb mint a dt vagy swingben.
Naplót vezetek 3 éve, van stratégiám, évekkel ezelőtt leírtam a legnagyobb hibáim és mi van: mexegem naponta többször, a pszihé az oka.
A P/E-vel absz egyetértek: arra való, hogy elrejtse az igazi értéket.
Most akarok átállni swing és spekire.
Dt-t minimumra.
Re: nincs cím
#501778 rbbj11 Előzmény: #501719nem is a baidu ottani uralmára gondoltam...hanem a Baidu globális térnyerésére, mely főleg az ázsiai régióban indult meg.
Netflix 80-ra esése épp a konkurens nagy szolgáltatók hasonló szolgáltatás beindításának bejelentésére történt meg. Ennek ellenére éves távlaton van benne szerintem potenciál, ezért is szerepel itt a naplózott táblázatomban is új vételként.
Re: nincs cím
#501775 rbbj11 Előzmény: #501730nem hiszem....de felőlem nevezhetjük ilyen okosnak tűnően is :)
Re: nincs cím
#501730 macika Előzmény: #501718érzelmek - azt úgy hívják mentális hozzáállás
Re: nincs cím
#501719 Janicroft Előzmény: #501718Google-nek nem csak Kína adja a növekedést és a brutális bevételeit (bár az Android őrületes ütemű kínai térnyerésén keresztül a jövvőben ez is változhat) így szerintem nem viseli meg annyira a Baidu ottani egyeduralma.
A Netfilx is érdekes sztori, 88 dollárnál nagyon agyaltam rajta hogy megvegyem, majd végignéztem hogy felment 300-ig, meg azt is hogy visszaesett megint 80 környékére, ettől függetlenül izgalmasnak tartom a mai napig, mert a stream és a digitálisan terjesztett tartalom a jövő, csak attól tartok hogy a nagy tartalomszolgáltatók el fogják indítani a saját szolgáltatásukat a Netflixnek pedig még pénzért sem fognak tartalmat adni, szerintem ez nagyon nagy kockázata annak a cégnek.
Köszi a Solaros válaszodat is, a példáidból úgy tűnik hasonló, illetve azonos cégekkel szemezgetünk!