Antiszemitizmus Magyarországon - Mit lehet tenni? címmel tartottak pódiumbeszélgetést a magyarországi politikai helyzetről vasárnap a berlini Schaubühne színházban.

Paul Lendvai magyar származású osztrák újságíró hangsúlyozta: Magyarországon "nincs politikai antiszemitizmus", ugyanakkor a Jobbik előretörésével olyan hangulat alakult ki, amelyben egyre inkább elfogadottá válik "az antiszemitizmus nyelve". Heller Ágnes filozófus kiemelte: Magyarországon több európai országgal ellentétben kizárólag jobboldali antiszemitizmusról lehet beszélni. Közölte: a Fidesz ugyan nem folytat nyíltan antiszemita politikát, de versenyben áll a szélsőjobbal, ezért átvesz tőle retorika i elemeket, amelyek között vannak olyanok, amelyekből "antiszemita következtetéseket lehet levonni." Ivan Nagel magyar származású német színházi szakember azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon jelenleg az antiszemitizmusnál sokkal veszélyesebb a romák és a melegek elleni gyűlölet. Hozzátette: az országban "robbanásveszélyes szélsőjobb agresszió" jelent meg, amely szembefordul mindennel, ami idegennek minősül. A beszélgetés idővel elkanyarodott az eredeti témától, a szó a magyarországi politikai helyzetre terelődött. Schiff András zongoraművész hangsúlyozta, hogy a változásokhoz nem elég néhány értelmiségi, az utca támogatása is kell, az utóbbi időben pedig éppen ez utóbbinak látszanak a jelei "élénk ellenzéki mozgalmak" formájában. A közönség soraiban felmerült, hogy gyűjtést kellene indítani a magyarországi változások előmozdításának támogatására, a rendezvényen kialakult közmegegyezés szerint az anyagi támogatás címzettje a Klubrádió lesz.

Berlin, 2012. január 15., vasárnap (MTI)

„A politikai antiszemitizmus elfogadásának és a tekintélyes hányadában zsidók kezén lévő kapitalizmus támogatásának ez a kettős politikája kezdettől fogva létrehozott egy olyan feszültséget, melyben a „zsidókérdés” és annak „megoldása” a zsidók gazdasági hatalmának a felszámolásával vált azonos kérdéssé, s mint ilyen, úgy jelent meg, mint az ország első számú szociális kérdése.”

Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után