Egy új diákhitel-konstrukcióval próbálja kivédeni a kormány, hogy az átalakított felsőoktatás önköltséges és részösztöndíjas szakjainak elvégzését csak jó anyagi háttérrel rendelkező családok gyermekei tudják finanszírozni - írja az Index.
Szerdán tárgyalja a kormány a fejlesztési tárca előterjesztését, amely lehetővé tenné, hogy a hallgatók a mostani 400 ezres szabad felhasználású keret mellé évente legfeljebb 800 ezer forintos, kizárólag tandíjfizetésére használható hitelt is felvehessenek - írja az Index.
A hírportál információi szerint szerdán kerül a kormány elé a diákhitelrendszer kibővítéséről szóló tervezet, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Diákhitel Központ készített.
Az előterjesztésben javasolt új hitelkonstrukció célja, hogy az főiskolák és egyetemek önköltséges és részösztöndíjas szakjaira jelentkező hallgatóknak az oktatás ideje alatt ne kelljen saját zsebből fizetniük a költségeket.
A felsőoktatási törvény elfogadásával 2012-ben lényegesen átalakul a hazai egyetemek és főiskolák finanszírozása. A mostani tanévben még több mint 53 ezer diák tanulmányait fizette az állam, szeptembertől viszont csak 30 ezer körül lesz a finanszírozott helyek száma. Az ezen felüli létszámba tartozó hallgatónak teljes egészében vagy 50 százalékban téríteniük kell az oktatási költségeket. A pontosan kiszámolt, szakokra lebontott összegeket még nem tette közzé az oktatási államtitkárság, de valószínű, hogy a fizetendő díjak a szakok oktatási kvótájához közelítenek majd.
A kormány által tárgyalt javaslat szerint a tandíjak fedezésére a hallgatók évente maximum 800 ezer forint erejéig vehetnének igénybe egy új diákhitelfajtát. A hallgatók ezt a pénzt nem is kapnák meg, a Diákhitel Központ azt egyenesen az intézmények számlájára utalná. Az újfajta hitel felvétele nem zárná ki, hogy a diákok a lakhatási és egyéb költségekre biztosított, évente legfeljebb 400 ezer forintot kitevő szabad felhasználású hitelt is igénybe vegyék.
A tervezet szerint a diploma megszerzése után megkezdett visszafizetésnél az állam lehetővé tenné, hogy a majdani munkáltató költségként átvállalhassa, és más képzési támogatáshoz hasonlatosan adó- és járulékmentes juttatásként számolhassa el a törlesztő részleteket. A szabad felhasználású diákhitelt továbbra is későbbi adózott jövedelmük terhére vehetnék fel a hallgatók.
Legutóbbi hozzászólások
Re: nincs cím
#463635 Előzmény: #463383"A hitel alapvetően nem befektetés, hanem beruházáshoz kell."
És meg kellene már érteni, hogy a beruházás==befektetés, amelytől hozamot vársz el. Ez az, amikor nem a tőzsdézésből, hanem a munkából és a munka hasznából, az értékteremtésből szeretnél megélni.
Re: nincs cím
#463383 Előzmény: #462675Marhaságokat beszélsz. A hitel alapvetően nem befektetés, hanem beruházáshoz kell. A kettő között óriási a különbség. Az egyetlen hitel, ami befektetés, az a befektetési hitel.
Egyébként teljesen jónak tartom a tandíjra diákhitelt dolgot, hiszen ha piacképes tudást ad az egyetem, akkor megéri. Sajnos ez ma csak nagyon kevés szakra igaz. De így legalább nem lesz érdemes ezt felvenni szociológia, kommunikáció, művelődésszervező, stb. szakokra...
Re: nincs cím
#462706 Előzmény: #462698Bocsánat, nem volt egyértelmű a számomra. Ugyanakkor jelezném, hogy arrafelé viszont pontosan tisztában vannak azzal, hogy nem ugyanaz a kölcsönzés és a hitelezés. Arrafelé ugyanis az utóbb is létezik ;)
Re: nincs cím
#462704 Margaretta Előzmény: #462697Ezt nem értem. A kölcsönt a kötelezettségek között kell nyilvántartani, míg visszafizetésre nem kerülnek. Mikor visszafizeti, akkor csökken a pénztár. Hogy van ez?
Re: nincs cím
#462698 Margaretta Előzmény: #462675Már az előbb is értettem a különbséget:)
A számviteli meghatározást amiatt írtam, hogy a világ könyveiben nem ezt a megkülönböztetést használják, ezért is könyvelnek úgy a költségvetésekben és a bankoknál ahogy írtad.
Re: nincs cím
#462697 Előzmény: #462671Látod, pont erre a kreatív könyvelésre hívtam fel a figyelmet az MNB-vel kapcsolatban, ahogy szándékosan keverik a kölcsönt a hitellel.
Így jön ki az, hogy van arcuk olyan statisztikát közzétenni, amelyben egyes pénzeket úgy szerepeltet, mintha feléltük volna például a felvett IMF+EU+WB pénzeket, hiszen azokat KÖLCSÖNKÉNT, azaz ELKÖLTÖTT, FELÉLT PÉNZEK OSZLOPBA KÖNYVELI, mert nem hajlandó odatenni, hogy ezek a pénzek nem kerültek elköltésre, vagyis ezek a pénzek egyszerűen nem is szerepelhetnének abban a sorban.
Ezért nem mindegy, hogy valami kölcsön vagy hitel.
Re: nincs cím
#462675 Előzmény: #462657Annak HÍVJÁK.
Ugyanakkor a különbség ott kezdődik, hogy MIRE használod fel a pénzt. Ha feléled, akkor kölcsön, vagyis előrehozott fogyasztás, VAGY a már megtörtént fogyasztás refinanszírozása, magyarul HIÁNY. Ez történt 2002-2010 között, amikor eladósították az országot, bár látszólag mindenki lakáshitelt kapott, amely ugye abban a közgazdasági tankönyvben gazdasági növekedést jelent, az enyémben meg az ország teljes kiárusítását, hiszen valójában ennek következtében tulajdonképpen több millió háztartás idegen országok tulajdonában lévő lakásban lakik.
Ezzel szemben a hitel NEM felélésről szól, vagy refinanszírozásról, hanem befektetésről, hiszen a hitel esetében a pénzt nem elköltjük, feléljük, hanem valami olyasmit hozunk létre belőle, amely később kitermeli a saját költségét, magyarán, nemhogy nem többletterhet nem jelent valójában, hanem éppen ellenkezőleg: Hasznot termel. Tipikus példája ennek egy valós vállalkozásfejlesztés, amikor a hitelből elvégzett fejlesztés akkora hasznot hajt, hogy könnyedén kifizethetővé válik a hitel.
Magyarán, a hitel amit befektetünk (lásd jelen ON TOPIC - tudásba, amely magasabb jövedelemtermelő képességhez vezet), a kölcsön, amit felélünk.
Annak idején egyébként ez teljesen világos volt Magyarországon és a magyar nyelvben, hiszen a kölcsönből élés pejoratív, a "hitele van" viszont a nagyon pozitív dolog. Mert akinek "hitele van", arról tudják, hogy fizetőképes, akinek kölcsöne, arról meg azt, hogy nem az.
Ha még egy magyarázatot akarsz, akkor aki lakáshitelt vett fel, az valójában uzsorakölcsönt vett a nyakába és egy 20-30 évig tartó adósrabszolgaságot, amely abból fog állni, hogy nyögi az uzsorát és annak kamatait.
Ha valaki felvett egy rendes hitelt a vállalkozása fejlesztésére, amely ebből többletet tudott termelni, akkor az a hitel hozamából még jobban is él, mintha nem vett volna fel hitelt. És mindezt már egy Széchenyi nevű ember is leírta a Hitelben, amikor is ezt egyszerű szavakkal vezette le egy birtokra vonatkoztatva.
Egybéként, nem ehhez a témához tartozik szorosan, hanem egy másik topichoz, de ide most mégis jobban illik: Ugye tudod mi volt a 12 pont 9. pontja? A 12 pont legrövidebbje?
9. Nemzeti Bank.
Mert akkoriban tudták, hogy köcsönt nyújtanak a párizsi bankárok, de hitelt csak a Magyar Nemzeti Bank adhat a magyaroknak.
Megfelelő a válasz? :)
Re: nincs cím
#462671 Margaretta Előzmény: #462657A számvitelben a kölcsön rövid lejáratú, a hitel pedig hosszú lejáratú (1 éven túli) kötelezettség. Így könyvelik a világban.
Re: nincs cím
#462657 Margaretta Előzmény: #462633Mikor és hogyan derül ki, hogy hitelt vagy kölcsönt vettem fel?
Számomra úgy tűnik, hogy játék a szavakkal és tartalmakkal, a gyakorlatban mindenki hitelt akar felvenni, de az a fránya egyszercsak ótvar kölcsönné válik.
Re: nincs cím
#462633 Előzmény: #462419OFF/Orbán, konrétan a diákhitel.
Általában hitel vs. kölcsön:
Szvsz ez csak a HAMVAZS féle összemosósdi eredménye, amelyben a kölcsönt ugyanúgy kezeli mint a hitelt, sőt, egyenesen a kölcsönzést nevezi hitelezésnek.
Nem hiszem, hogy bárki, beleértve Orbánt azt mondaná, hogy a hitelezés rossz lenne, hiszen végig arról van szó, hogy HITELEZNI kellene. De a hitelezés ebben a szótárban a jövőbe tekintő befektetés, amely hasznot termel, vagyis befektetés, amely visszatermeli a saját költségeit. Egy ilyen hitelezéssel kinek lenne problémája?
Namármost, ezzel szemben van az eladósítás, amelyben feléled a kölcsönt, vagyis később azért kell dolgoznod, hogy visszafizessed, amire vagy képes leszel, vagy sem.
Magyarán, szerintem teljesen normális az, hogy valaki a kölcsönzés és az eladósodottság ellen beszél a hitelezés fontosságára felhívva a figyelmet. Én is ezt szoktam tenni, amikor azt mondom, hogy bár a magyar pénzügyi szótárban a kölcsön gyakorlatilag egy hitel lehívását jelenti, de ez egy óriási hazugság, amely összekeveri az emberekben a fogalmakat.
Hiszen csak így fordulhat és fordulhatott elő például az, hogy a magyar gazaság növekedésébe képesek voltak beszámítani a kölcsönből növelt forgalmat, vagy hogy a kölcsönzés beszűkülését a hitelezés felszámolásának lehet aposztrofálni, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz: Kölcsönzés volt és van, hitelezés pedig nem volt és nincs.
OFF:OFF