"A hitel alapvetően nem befektetés, hanem beruházáshoz kell."

És meg kellene már érteni, hogy a beruházás==befektetés, amelytől hozamot vársz el. Ez az, amikor nem a tőzsdézésből, hanem a munkából és a munka hasznából, az értékteremtésből szeretnél megélni.

Marhaságokat beszélsz. A hitel alapvetően nem befektetés, hanem beruházáshoz kell. A kettő között óriási a különbség. Az egyetlen hitel, ami befektetés, az a befektetési hitel.

Egyébként teljesen jónak tartom a tandíjra diákhitelt dolgot, hiszen ha piacképes tudást ad az egyetem, akkor megéri. Sajnos ez ma csak nagyon kevés szakra igaz. De így legalább nem lesz érdemes ezt felvenni szociológia, kommunikáció, művelődésszervező, stb. szakokra...

Bocsánat, nem volt egyértelmű a számomra. Ugyanakkor jelezném, hogy arrafelé viszont pontosan tisztában vannak azzal, hogy nem ugyanaz a kölcsönzés és a hitelezés. Arrafelé ugyanis az utóbb is létezik ;)

Ezt nem értem. A kölcsönt a kötelezettségek között kell nyilvántartani, míg visszafizetésre nem kerülnek. Mikor visszafizeti, akkor csökken a pénztár. Hogy van ez?

Már az előbb is értettem a különbséget:)

A számviteli meghatározást amiatt írtam, hogy a világ könyveiben nem ezt a megkülönböztetést használják, ezért is könyvelnek úgy a költségvetésekben és a bankoknál ahogy írtad.

Látod, pont erre a kreatív könyvelésre hívtam fel a figyelmet az MNB-vel kapcsolatban, ahogy szándékosan keverik a kölcsönt a hitellel.

Így jön ki az, hogy van arcuk olyan statisztikát közzétenni, amelyben egyes pénzeket úgy szerepeltet, mintha feléltük volna például a felvett IMF+EU+WB pénzeket, hiszen azokat KÖLCSÖNKÉNT, azaz ELKÖLTÖTT, FELÉLT PÉNZEK OSZLOPBA KÖNYVELI, mert nem hajlandó odatenni, hogy ezek a pénzek nem kerültek elköltésre, vagyis ezek a pénzek egyszerűen nem is szerepelhetnének abban a sorban.

Ezért nem mindegy, hogy valami kölcsön vagy hitel.

Annak HÍVJÁK.

Ugyanakkor a különbség ott kezdődik, hogy MIRE használod fel a pénzt. Ha feléled, akkor kölcsön, vagyis előrehozott fogyasztás, VAGY a már megtörtént fogyasztás refinanszírozása, magyarul HIÁNY. Ez történt 2002-2010 között, amikor eladósították az országot, bár látszólag mindenki lakáshitelt kapott, amely ugye abban a közgazdasági tankönyvben gazdasági növekedést jelent, az enyémben meg az ország teljes kiárusítását, hiszen valójában ennek következtében tulajdonképpen több millió háztartás idegen országok tulajdonában lévő lakásban lakik.

Ezzel szemben a hitel NEM felélésről szól, vagy refinanszírozásról, hanem befektetésről, hiszen a hitel esetében a pénzt nem elköltjük, feléljük, hanem valami olyasmit hozunk létre belőle, amely később kitermeli a saját költségét, magyarán, nemhogy nem többletterhet nem jelent valójában, hanem éppen ellenkezőleg: Hasznot termel. Tipikus példája ennek egy valós vállalkozásfejlesztés, amikor a hitelből elvégzett fejlesztés akkora hasznot hajt, hogy könnyedén kifizethetővé válik a hitel.

Magyarán, a hitel amit befektetünk (lásd jelen ON TOPIC - tudásba, amely magasabb jövedelemtermelő képességhez vezet), a kölcsön, amit felélünk.

Annak idején egyébként ez teljesen világos volt Magyarországon és a magyar nyelvben, hiszen a kölcsönből élés pejoratív, a "hitele van" viszont a nagyon pozitív dolog. Mert akinek "hitele van", arról tudják, hogy fizetőképes, akinek kölcsöne, arról meg azt, hogy nem az.

Ha még egy magyarázatot akarsz, akkor aki lakáshitelt vett fel, az valójában uzsorakölcsönt vett a nyakába és egy 20-30 évig tartó adósrabszolgaságot, amely abból fog állni, hogy nyögi az uzsorát és annak kamatait.

Ha valaki felvett egy rendes hitelt a vállalkozása fejlesztésére, amely ebből többletet tudott termelni, akkor az a hitel hozamából még jobban is él, mintha nem vett volna fel hitelt. És mindezt már egy Széchenyi nevű ember is leírta a Hitelben, amikor is ezt egyszerű szavakkal vezette le egy birtokra vonatkoztatva.

Egybéként, nem ehhez a témához tartozik szorosan, hanem egy másik topichoz, de ide most mégis jobban illik: Ugye tudod mi volt a 12 pont 9. pontja? A 12 pont legrövidebbje?

9. Nemzeti Bank.

Mert akkoriban tudták, hogy köcsönt nyújtanak a párizsi bankárok, de hitelt csak a Magyar Nemzeti Bank adhat a magyaroknak.

Megfelelő a válasz? :)

A számvitelben a kölcsön rövid lejáratú, a hitel pedig hosszú lejáratú (1 éven túli) kötelezettség. Így könyvelik a világban.

Mikor és hogyan derül ki, hogy hitelt vagy kölcsönt vettem fel?

Számomra úgy tűnik, hogy játék a szavakkal és tartalmakkal, a gyakorlatban mindenki hitelt akar felvenni, de az a fránya egyszercsak ótvar kölcsönné válik.

OFF/Orbán, konrétan a diákhitel.

Általában hitel vs. kölcsön:

Szvsz ez csak a HAMVAZS féle összemosósdi eredménye, amelyben a kölcsönt ugyanúgy kezeli mint a hitelt, sőt, egyenesen a kölcsönzést nevezi hitelezésnek.

Nem hiszem, hogy bárki, beleértve Orbánt azt mondaná, hogy a hitelezés rossz lenne, hiszen végig arról van szó, hogy HITELEZNI kellene. De a hitelezés ebben a szótárban a jövőbe tekintő befektetés, amely hasznot termel, vagyis befektetés, amely visszatermeli a saját költségeit. Egy ilyen hitelezéssel kinek lenne problémája?

Namármost, ezzel szemben van az eladósítás, amelyben feléled a kölcsönt, vagyis később azért kell dolgoznod, hogy visszafizessed, amire vagy képes leszel, vagy sem.

Magyarán, szerintem teljesen normális az, hogy valaki a kölcsönzés és az eladósodottság ellen beszél a hitelezés fontosságára felhívva a figyelmet. Én is ezt szoktam tenni, amikor azt mondom, hogy bár a magyar pénzügyi szótárban a kölcsön gyakorlatilag egy hitel lehívását jelenti, de ez egy óriási hazugság, amely összekeveri az emberekben a fogalmakat.

Hiszen csak így fordulhat és fordulhatott elő például az, hogy a magyar gazaság növekedésébe képesek voltak beszámítani a kölcsönből növelt forgalmat, vagy hogy a kölcsönzés beszűkülését a hitelezés felszámolásának lehet aposztrofálni, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz: Kölcsönzés volt és van, hitelezés pedig nem volt és nincs.

OFF:OFF

jaja van ám kotta :) Mondjuk az,hogy a munkáltató költségként leírhatja sokat segít. Ellenben az a tény, hogy hitel ellen küzd, itt meg éppen arról papol Viki érdekes tudathasadást jelent.

Én akinek tehetem azt javaslom, hogy ne vegye fel a szabad felhasználású diákhitelt, csak ha máshogy nem tud kitörni abból a környezetből, ahol van.

Anno én is felvettem, aztán mikor befejeztem az egyetemet tudatosult bennem, hogy frissen kezdődő munkás életemet bizony egy jó kis hitellel a nyakamon indítom. Egy kezdő fizetése nem szokott túl magas lenni itthon, lehet számolgatni, hogy meddig kell majd fizetni a hitelt, ha az ember nem menedzseli, hanem hagyja, hogy a fizetése meghatározott százalékában "törlesztődjön".

Szóval óvatosan ezekkel..

Na most bennem több kérdés is felmerült.

1. Ha az itthon végzetteket "röghöz" kötik és 5 évig nem engedik ki külföldre, ekkora munkanélküliség mellett miből fizetik vissza a hitelt.

2. Ha mégis kimegy a tandíjat teljes egészében vissza kell fizetnie, de akkor hol az ingyenes oktatás?

3. Mégis hol van az a kedvező gazdasági környezet amely a sok itthon végzett és itthon tartott friss diplomást képes felszívni?

+1 Megint egy ördögi/ királyi intézkedés áldozata lett egy új társadalmi réteg?