Regisztráció Elfelejtett jelszó

Történelem kibeszélő

Re: nincs cím

#630422 Scipio Előzmény: #630361

Norvég példa megint nem jó, pár tucat bevethető gép a hatalmas norvég vizek ellenőrzésére, az ország behavazott-olvadó sárban tocsogó szükségreptereiről vs. 3 ezer gép Fr-Benelux repterekről, akiknek csak egy keskeny folyosót kell fedezniük, nem igen összevethető.

Az idézetek is ezért sántítanak, nem volt soha cél a tengeri fölény vagy az angol flotta megsemmisítése. Talán érdemes lett volna a tervekkel kezdenünk. Egy szűk folyosón keltek volna át a németek, melynek két oldalát elaknásították volna, kívűlről tengeralattjárók fedezik, mivel a legkeskenyenbb ponton indulnak, az alig néhány órás átkelést még a parti tüzérség is fedezhette volna. A légirőnek csak ettől a sávtól kellett volna távol tartani a támadó brit hajókat.

Churchill vélemény elég lényeges: " Ha az ellenség nagyobb légierejével uralta volna a Doveri-szoros mindkét oldalát, súlyos és talán végzetes veszteségeket okozhatott volna flottillánknak. Egészen rendkívüli esetektől eltekintve senkinek sem jutott eszébe, hogy nehéz csatahajóit és nagy cirkálóit olyan vizekre vezényelje, amelyeket a német bombázók uralnak." de még a kisebb hajók esetében is: "Flottilláinknak mindazonáltal hajnaltól kezdve hathatós vadászrepülı-támogatásra volna szükségük. Rombolóink csak akkor léphetnének közbe hatásosan, ha hajnaltól megkapnák a szükséges vadászrepülıgép-kíséretet."

De mint írtad alapvetően ebben egyetértünk, a másik része már érdekesebb.

Nem az összevetéssel nem találkoztam :), hanem nem ebben szokás mérni - néhány extrém esetet leszámítva - sz erőviszonyokat. A Me 110-eket hagyjuk, a birkapéldánál maradva, ők a néhány kis pulit jelképezik akik a pásztorok távozása után a farkasfalka elé vetik magukat. Bő egy hét után az az extrém helyzet állt elő, hogy a vadászkíséretre szánt gépek mellé Me-109-es vadászkíséretet kellett kirendelni :)

Briteknél inkább 700 volt az a 600, de ami lényegesebb, hogy ezeket bármikor a levegőbe tudták emelni, akár egy tömegben is, míg a németeknél korántsem ez volt a helyzet. Pl. júliusban 65-70 napi bevethető vadászgépük volt, ami szélsőséges napi 4-5 felszálással is 300-400 bevetés, miközben a RAF csak konvojvédelemre napi 600-at teljesített. Ez egyébként válasz egy korábbi felvetésedre is, amikor a csatornakonvojok elleni szerény német eredményekről írtál. Augusztus elejére kiegyenlítettebbeké válnak az erőviszonyok, aminek német szempontból eredménye is lesz a konvojok elleni harcban.

Ezekből is látszik, hogy pont a csata kezdeti szakaszaiban nem voltak túlerőben a német vadászok, később már annál inkább. Ennek két oka volt: a britek átálltak a kis kötekékekben való támadásra, a németek meg rákényszerültek a nagy bombázóveszteségek miatt, hogy bombázónként egy, majd kettő, végül már három vadászt rendeljenek ki kísérőnek. Mivel azonban kevés vadászgép volt, így a bombázók többsége fel sem szálhatott. ( pl. eleinte 1000 bombázót kísért 500 vadász, aztán lett 700-700, végül a vadászgépfogyás és az 1-3 előírás miatt 150 bombázó 450 vadásszal ment) A pilótahiány is érdekes dolog, ez az angoloknál a kiképzési-tartalékhiánybéli problémákból fakadt, és a legválságosabb időszakban összeomlással fenyegetett, a németeknél 10k kiképzett pilótával kezdték a háborút és havi 600-az is ki tudtak képezni, náluk a bombázógépek az említett előírások miatt maradtak a földön, a vadászokat meg a korábban említett gyártási mutatók miatt nem tudták pótolni. Apilótahiány elsősorban a bombázóknál jelentkezett.

És hogy tovább árnyaljuk a túlerő viszonylagosságát, körülményektől függően egy német vadász 5-10, de max. 30 percet tölthetett Anglia felett, a briteknél átlag 70-80 perc volt. Azaz ha el is indult 500 vadász, függően az indulási ponttól, a bombázók/vadászok bevárására és gyülekezésre fordított időtől, folyamatosan váltak ki a kötelékekből és tértek haza, míg a britek mindvégig a levegőben harcolhattak.

Re: nincs cím

#630419 tozsdenyul Előzmény: #630417

(Official War Diary of Army Group A) - von Rundstedt rendelt el megálljt máj. 24-én, mert sérülékenynek érezte a pozíciót, oldaltámadástól, és utánpótlási nehézségektől tartott. Naplóikban Guderian, Manstein és Dönitz is ezt a hadsereg egyik döntő hibájának tartotta.

Ugye Guderian és Manstein volt a blitzkrieges 'mester', de nem ők irányítottak hadvezetés szintjén.

Egyszerűen stratégiai hiba volt, semmilyen más megfontolás nem állt mögötte.

Ellenben Göring állította, hogy a légierő így is egyedül is képes lesz lesöpörni mindent.

Tehát nem "engedték" az angolokat elvonulni, hanem hibáztak, és a légierő és tengeralattjárók feladata volt csapást mérni, amennyire telt tőlik próbálkoztak is, 9 rombolót süllyesztettek el együttesen, és sok száz egyéb kis civil hajót. Ennyire futotta.

Olyan érzésem van, hogy a számtalan, utólag már ordítónak tűnő hibát, amik a németek elkövettek az angolokkal szemben (Dunkirk, váltás stratégiai bombázásra Angliában), azt megpróbáljuk valami zseniális hátsó szándékú elképzelésbe rakni, hogy Hitlernek valami célja volt, és "hagyták őket".

Egy fenét, néhány végzetes baklövést követtek el, ahogy más felek is, ennyi.

Az angliai csata fordulópontja pedig szintén érdekes: feltehetően navigációs hiba miatt, egy német bombázó kötelék véletlenül Londont bombázta. Erre az angolok válaszul küldtek egy bombázórajt német városokat (talán Berlint magát is) bombázni.

Ezen Hitler feldühödött, és "bosszúból" elrendelte a stratégiai és terror bombázásokra történő átállást.

A történelemben a dolgok sokszor ilyen furcsa módokon kapnak gellert.

Re: nincs cím

#630418 Scipio Előzmény: #630373

Ahogy tőzsdenyúl is megfogalmazta, teljesen félrement a hsz-od. Angol-német viszonylatban 1940-ről, német-szovjetben meg 1941-ről társalgunk, a 43-44-es német fejlesztések teljesen irrelevánsak az említett időszakok kitárgyalásakor...

Egyébként is Földi Pali bácsi-Kurt Reider és társai "szelleme" lengi be a példáidat. Anglia felett sohasem volt légi fölényük, ezt próbálták megszerezni 40-ben, sikertelenül. A radar meg egy volt a számos fontos összetevő közül, ami a kudarcot okozta.

Na most a fölényt nem abban mérjük, hogy az ellenség pótolni tudja-e a veszteségeit, arról nem is beszélve, hogy az állíítás csak 1941-re igaz, amikor ugyan a 1,5 millió tonna elsüllyesztés jóval meghaladta az évi alig 1 millás brit gyártást, de "apró" szépséghibaként az előző két éveben összesen 750 ezer tonnát süjlyesztettek csak el, ráadásul a britek 7 millió tonnát foglaltak le-szereztek-kaptak '39-41 között.

A kilövésileg sebezhetetlen Tigris teljességgel értelmezhetetlen kategória, megfelelő űrmérettel és/vagy megfelelő távolságból-szögből kilőhető volt még a Királytigris is. "oldal- és farpáncélzatát az 1944-ben rendszeresített szövetséges harckocsik (például Sherman Firefly, M26 Pershing), páncélvadászok (M10 Wolverine, M18 Hellcat, M36 Jackson, SZU–100) és páncéltörő ágyúk át tudták törni" (csak egy példa: a vele egyidőben megjelenő Jsz-II-es szovjet hk oldalról már 2 km-ről, a T-34/85 1,5 km-ről kilőhette...) Legnagyobb ágyú tényleg igen hasznos volt :) Legjobb hk? Mint írtam szerintem a Párduc volt, de ez is, mint a többi "legjobb" német cucc is irreleváns, mert a szövi oldalon igény sem volt erre. V1-V2 csak erőforráspazarlás volt, a Me-262 jó volt, csak üzemanyag, pilóta és a gyártásához nyersanyag nem volt, mire rendszerbe állt. Atomban nem jártak a szövik előtt, legnagyobb jóindulattal is fej-fej mellett, de az USA erőforrásai itt is döntőek voltak. http://www.historia.hu/archivum/2005/050607farkas.htm

Csak érdekességképpen a valóban hasznos, 1-2 évvel korábbi vagy már akkor tömegessé felfuttatott termelésükkel akár a háború menetét is megváltoztatható eszközök kimaradtak: StG 44, minden gépkarabélyok atyja, az amcsiktól "lopott" páncélöklök-rémek, a különféle önjáró-, rohamlövegek és páncélvadászok és a pszh-k. Csak az a 2-3 éves csúszás, ami minden német "csodafegyverre" jellemző volt, ezek képességeit sem hagyta kiteljesedni.

Re: nincs cím

#630417 banyaiz Előzmény: #630357

Vagy pl a tengeralattjárók, ott Dunkerquenél kevés lett volna a torpedó annyi célpont lehetett. Vérfürdő lett volna, ennek van vmi oka, hogy ott nem támadtak tömegesen? Lehetségesnek tartom, hogy Hitler abban bízott angolok feladják és "hagyta őket" visszavonulni. Vagy franciákra akart koncentrálni , fene tudja, de azt nem használták ki, vagy nem tudták teljesen kihasználni, hogy ott tönkreverték angolokat is.

Re: nincs cím

#630416 banyaiz Előzmény: #630357

Nem sokon múlott a német légifölény kiharcolása. Először a repülőtereket bombázták, és radar ellenére (ami nélkül vsz angoloknak nem lett volna esélyük) olyan károk voltak, hogy éles volt a helyzet tudnak e tovább védekezni megfelelő szinten.

De közben németeknél is olyan veszteségek voltak, hogy éppen ekkor feladták a repülőterek támadását és taktikát váltottak polgári lakosságot kezdték bombázni városokat inkább.

Támadó hátrányban volt ennél a harcnál abból a szempontból, hogy az angolok radar miatt érzékelték időben, hogy jönnek a csatorna fölött aztán mire a célponthoz érték meg tudták támadni őket.

Sőt még olyasmi rémlik nekem ebben nem tudom mi az igazság, hogy Dunkerque-nél nem csaptak le teljes erőből a britekre ahogy visszavonultak . Nem is tudtak volna, vagy Hitler engedte visszavonulni angolokat mert egy békekötésben reménykedett. Vagy lehet azért mert más fontosabb célpontokat támadtak inkább franciáknál épp akkor. De hát ott a csatornán ha légierejük lecsap arra a sok hajóra mindenféle "ladikra" amivel ott mentéttek a sereget, gyanítom , hogy sokan nem érik a túlpartot. Ez is egy döntő pont lehetett később mert ott sok katona megmenekült.

Re: nincs cím

#630415 banyaiz Előzmény: #630361

Légifölény azért sokat számított volna döntő pont lehetett volna. Pl a Prince of Wales esete, brit flotta büszkesége volt aztán japcsik még néhány másik kisebb rombolóval együtt repülőkkel szénné bombázták , szinte veszteség nélkül. Vagy Usa Japán közötti harcban is az anyahajók száma volt a nagy kérdés. Azért is voltak bajban egy darabig Pearl után, ott nagy csapást kapott a flottájuk, és a levegőből szintén. Aztán volt is egy olyan csata nem sokkal Pearl után nem emlékszem hol amiben amcsi részről sokkal kevesebb anyahajó vett részt, és akkora malacuk volt, hogy mégis csoda kategóriaként a szétverték a japcsi anyahajó flottát, ott fordult át a tengeri fölény, olyan szigeteket fenyegettek már japcsik ahonnan akár Usa nyugati partot is elérhették volna bombázóik.

Re: nincs cím

#630377 tozsdenyul Előzmény: #630373

Az alapvető nézeteltérés abban van, hogy leginkább 43 és előtte lévő időszakról vitázunk. Innentől meg sok minden irreleváns, amit írsz.

Ezen kívül két külön dolog a műszaki fejlesztések újszerűsége, és azok gyakorlati alkalmazása, harci hatékonysága.

Inkább az érdekességekre koncentrálva: az angolok légierőben minden szempontból partiban voltak az egész háború során, minőségben és mennyiségben leginkább ők voltak egy súlycsoport a németekkel (az amerikaiak más súlycsoport volt, mert nemcsak technikailag voltak jók, de mennyiségben más kategória).

Teljesen párhuzamosan és egyidőben fejlesztették a sugárhajtású hajtóművet és repülőket, mint a németek. Egyidejűleg 36-ban építették meg a hajtóművet, 39-ben kezdték el a tervezést, és pontosan egyidőben állt szolgálatba a sugárhajtású vadászuk. (44 nyara)

Csak nekik abban a szakaszban már nem volt rá szükségük, a németeknek meg "csodafegyver" volt és rögtön bevetették mindenhol.

Az angolok meg nem akarták, hogy bármely ellenség (németek, vagy szovjetek) egy példányt megkaparintsanak, így pl. nem repülhettek idegen légtérbe.

A feladatuk nagyjából a V-1 rakéták lelövése volt, amit meg is tettek.

A háború utáni időszak első általános nyugati sugárhajtású gépe lett a Gloster Meteor, Koreában is harcolt még, és az amerikai későbbi első jetek (Sabre) rajta alapultak.

Csak a Me-262-nek jobb volt a marketingje :)

Tankok terén 43 előtt is, de utána is gyakorlatilag a 70-es évekig az oroszok voltak a "csúcs", nem a németek. A németek az alkalmazásban, a páncélos taktikában, és a "combined arms" alkalmazásában voltak jók, és példaértékűek, innen a német páncélosok híre, de műszakilag semmi rendkívülit nem tudtak a német páncélosok 43 előtt, sőt (az optikájuk és hozzá a lövegek jók voltak 43 után).

A Párduc tényleg a csúcs volt a maga kategóriájában, csak éppen a T-34-ről koppintották.

Remélem megosztod cserébe érdekességként amit tudni lehet az antigravitációs csodahajtóműről.

Re: nincs cím

#630373 Spade Előzmény: #630361

Azért elég érdekesen alakul a vita főleg h lekutyapics@zzátok a németek műszaki fölényét különösen az oroszokkal szemben de még az angolokkal szemben is. A németeknek az angolokkal szemben megvolt a szárazföldi fölényük hiszen tönkre verték őket. és megvolt a légifölényük is amiit Anglia felett a radar alkalmazásával szereztek vissza az angolok az angol légtér fölött amúgy egyértemű volt addig a német fölény. Az angoloknak egy óriási találmányuk (alkalmazásuk) volt a háború alatt az a radar és meg is mentette őket, onnantól kezdve lehetetlen lett volna bármilyen német légi támogatású partraszállás. A tengeri fölény kérdéséhez pedig az a kérdés h mit tekintünk annak, mert 43-ig egyértelműen több br regisztertonnát sülyesztettek el a németek mint ami belépett. Ha az amcsik nem segítik ki az angolokat akkor előbb utóbb a németek embargója megfojthatta volna őket.

A tankhoz meg annyit h a tigris 2 évig sebezhetetlen volt kilövésileg bár motorikusan nem volt rendben. A technikai egyenlőség meg az oroszok angolok esetében nevetséges, a németek szinte mindenben korszakalkotót alkottak a háború pár éve alatt, nekik voltak a legnagyobb ágyúik, a legjobb harckocsijuk nekik voltak a legkjobb tengeralattjáróik, nekik volt először sugárhajtású repülőgépük ők csinálták meg a később holdra szálláshoz vezető V-2-t 44-ben a németeknek 2 év előnyük volt az atombombában ök csinálták meg az antigravitációs hajtóművezt amit ma se tudunk hogy hogy működött vagy működik, de h ezeket nem tudta gyakorlati előnnyé konvertálni az egyes egyedül az amcsiknak köszönhető akik szarrá bombázták a német ipartaelepeket meg a nehézvízkészleteket ezért nem tudtak legfőképpen eleget gyártani semmiből (a végén már föld alatt múködött az összes gyár) meg mert hitler türelmetlenül csapkodott a csodafegyverek között. bármelyiket végigviszik simán megállítják az oroszokat (atommal nyilvánvalóan) meg partraszállás se lett volna. Mondjuk szerencse h nem így lett ,Hitler miatt bukták a háborút az opreatív hadműveletekben meg a fejlesztésekben is, meg hát el se kellett volna kezdeni, mert így az amcsikkal ellenfélként ez kilátástalan volt eleve.

Re: nincs cím

#630363 tozsdenyul Előzmény: #630357

A hajók témájához még egy kiegészítés:

Dönitz szerint a légifölény "nem elégséges" az angol flotta korlátozásához.

Rader szerint "az angolok sohasem vetették még be teljes tengeri arzenáljukat, ám nem kétséges, hogy egy invázió esetén, amely számukra élet-halál harc, megteszik. A légierőnk nem lesz képes megvédeni a szállítmányokat az angol flottától, ha más ok miatt nem, az időjárás miatt. Nem gondolhatjuk, hogy akár egy rövid időre is, légifölényünk pótolhatja tengeri fölényünk hiányát."

Re: nincs cím

#630362 Scipio Előzmény: #630344

Jól tudod, csak támadásra voltak felkészítve, érdekes, hogy a németek is, lett is belőle bajuk elég.

Ez mindkét oldal dícséretére válik, elképesztő gyors alkalmazkodás jellemezte a keleti frontot, ami persze elképesztő technikiai fejlődést is hozott pár év alatt.

Igen, végzetesen lebecsülték a szovjeteket, sokkal kevesebb emberrel, még kevesebb és komolytalanabb technikával számoltak.

Így már értem a finn példád, ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy ebből csak a saját részüket - hogyan tökéletesítsük a támadásainkat - elemezték, a védekezés továbbra sem volt része a képzésnek.

Persze, de valamelyik hsz-ban ezt külön ki is emeltem, a tiszti veszteség volt az igazán kritikus. Nem véletlen, hogy ezt felismerve az utolsó pillanatig vitték ki repülőkön a szakképzett tiszteket a sztálingrádi katlanból.

"azaz készült a háborúra, de még nem állt készen rá." Így már ok, de az előzőből még nem ez jött le.

Na így már a továbbiakkal is maximálisan egyetértek, csak egy példa, bár a logisztikusok közölték előre, hogy 600 km-es előrenyomulásig tudják ellátni a seregeket, a terv 1750-ről szólt, majd lesz valami alapon...

Az valami elképesztő volt, mennyire nem működtek együtt, nem hogy nem támadták meg SZU-t a japánok, de 1941 áprilisában még megnemtámadási szerződést is kötöttek, így téve lehetővé a csapatok átdobását Sztálinnak. Legalább a fenyegetést fenn kellett volna tartaniuk...

Re: nincs cím

#630361 tozsdenyul Előzmény: #630359

Csak annyi köze, hogy a konkrét példa nem jó, mert ott pont felmerült partraszállás/elterelés.

Egyébként persze hogy lehet valamit bombázni más okból.

Nézd, én annyit vitattam, nem is nálad főleg, leginkább AT-nál, hogy

1. a németek tönkreverték az angolokat levegőben, tengeren.

2. nem volt szándékuk partraszállni, csak megtörni akarták az angolokat, és "eljátszották" a partraszállásosdit. Pedig 1.-ből következően megtehették volna, csak nem állt szándékukban.

Ezeket vitattam.

3. a légifölény kellett volna a németeknek, én írtam, hogy hiánya miatt tudták csak Hitlert is lebeszélni, tehát ebben nem értem, hogy mit vitatkozunk.

Ami vitatéma, hogy szerinted a németek a levegőből légifölény esetén szétbombázták volna az angol flottát, vannak akik szerint abban az időszakban hasonló (pl. Norvégia ahol 8 hétig volt légifölényben a német légierő és sikerült 2 hadihajót elsüllyeszteni) helyzetben a németek nem igazán mutattak ebben jártasságot, és okkal. De ezen nem vitatkozom, mert általánosságban ez volt a tengeri harcászat új iránya.

A másik vitatéma, hogy volt túlerő a németek részéről, vagy nem. A 800 bevethető vadászgép a németeknél a háború kezdetén az egymotorost jelenti, ehhez jött még 240 kétmotoros. Az angoloknál összesen volt 600 egymotoros. Szerintem ez túlerő, ami, mint írtam, kiegyenlítődik mert az angolok pótolják a veszteségeiket, a németek meg nem.

A németeknél a repülőveszteség miatt az állomány 20%-kal csökken, további 30%-ot okoz a pilótahiány.

Azon csodálkozom, hogy a pilóták összevetésével nem találkoztál, mert én meg csak ezzel találkoztam az angol anyagokban. Hány pilóta hal egy héten, és mennyit képeznek stb...

Kellemes eszmecserét és hétvégét mindegykinek :)

Re: nincs cím

#630359 Scipio Előzmény: #630339

Csak azt nem értem ennek mi köze van a témához. A balkáni példa arra a felvetésre volt válasz, hogy "Arról nem beszélve, hogy ha nem akartak igazából partraszállni, miért áldozták be a Luftwaffe jelentős részét." Ez egy példa volt a történelem számos olyan bombázó hadjáratára, amelynek nem volt célja, hogy azt szárazföldi hadjárat kövesse. Mást ne mondjak több ezer halottal-sérülttel járó bombázóhadjáratot folytattak a németek Anglia ellen már az I.vh-ban is, holott eszükben sem volt partraszállni...

A megtévesztésről tudok, de a Balkán bombázása 1943 nyarától 1945 tavaszáig tartott, hogy ebből volt pár hét, amikor megtévesztő célja is volt nem túl jelentős.

Re: nincs cím

#630357 Scipio Előzmény: #630338

Pilótákban? Még sohasem találkoztam ilyen összevetéssesel. A pilótaveszteséget valóban számon tartják és ott értelemszerűen az arányok is rosszabbak voltak, de még így is csak kb 1 brit vs 2 német vadászpilóta a veszteségarány. A britek 600 vadászgépet állandóan fel tudtak sorakoztatni, a németeknél már kezdetben is csak 800 volt, ehhez tegyük hozzá, hogy a brit havi gyártás 500 db. a német meg 140 volt... Szóval német túlerőről tényleg kár beszélni. Nem az számít, hogy mennyi gép állt a fr. reptereken, hanem hogy egyidőben mennyit tudtak szembeállítani a brit vadászokkal, ebben meg szinte mindig alulmaradtak.

Hajók... Komolyan kezdesz fárasztani :) 121.-re leírva: a német gépek akkor léphettek fel eséllyel a brit hajók ellen, ha kivívják a légi fölényt, ha ez megtörtént még a krétai igen kedvezőtlen körülmények között is mészároltak, az angliai csatát a légifölény megszerzéséért kezdték, ez sem dunquerke-nél, sem az angliai csatában nem volt meg, így az ottani hajók elleni teljesítményük irreleváns...

A Sandhusti terv pontosan az amit gyanítottam, RAF túlélés, ami feltételnél a németek bele sem kezdenek az invázióba :) Mondjuk azt sem értem, mi az a hatókörön kívülre húzódunk dolog, a kor színvonalán egy tábori reptér felállítása gyerekjáték volt... Meg ezek a hetekig kitartunk, amíg ideérnek dologok... Mivel? 200 elavult hk és 167 páncéltörő ágyú volt az egész szigeten. Krétán pár ezer német ejtőernyős lenyomott 40k brit védőt, akik tudták mikor jönnek, hk-kal és tüzérséggel felszerelve várták a németeket, akiknek még kézifegyverük sem volt, a kimenetel meg ismert...

Nem tudom mit kezdtek volna rövidtávon a fr. flottával, mikor még a saját hajóikra sem jutott kellően képzett legénység.

Re: nincs cím

#630344 Előzmény: #630277

"Jaj, ez a hossz :)"

Igen, éreztem, hogy ez most arra sikeredett. Elnézést :)

"Az elsővonalbeli mozgosítandó korosztály a 18(21)-35(38) éveseké, vonj le 20 évet, talán rájössz mért nem harcolhattak a polgárháborúban :)"

Rendben, és ez egyben plusz egy magyarázat arra nézve, hogy miért is zuhantak össze villámgyorsan ezek az alakulatok a háború elején. Támadásra jó az ágyútöltelék, de mélységi védekezésre (ha nem készülnek rá) alkalmatlanok. Márpedig tudomásom szerint az tényszerű, hogy semmiféle védelmi tervük nem volt ezeknek a csapatoknak, hiszen támadásra voltak odatéve, illetve "hivatalból", nem pedig arra, hogy védekezzenek egy bejövő támadás ellen. Nem is voltak védvonalak, nem is lett volna hol megtartani a frontot.

"Moszvára nem minőségi emberanyagot raktak össze, hanem megérkeztek a szibériai-távol-keleti csapatok, sok puskaport nem szagoltak, de a telet bírták:)"

Végülis egy téli háború erről szól. Sokkal jobb volt az emberanyag az oroszok oldalán, és ha ehhez hozzávesszük a hadianyagot mennyiségben és minőségben, akkor nem csoda, hogy addig és ne tovább lett a németeknek.

"A német ipari "csodára" még egy évet várni kellett, 42-ben némi lövegűrméret és páncélvastagságnövelésen kívűl érdemi fejlődés nem volt hk-k terén."

Arra szerettem volna utalni, hogy meglepően gyorsan tudtak reagálni a németek a T34-re, viszonylag gyorsan tudtak ellenfelet állítani neki - viszonylag nagy mennyiségben. Egy darabig tulajdonképpen még a lépést is tudták tartani a szovjet tömegtermeléssel.

"Így már érthetőbb a tapasztalathiányos okfejtésed. Számos új és szokatlan "élmény" érte őket 1941-ben :)"

Így van, ugyanakkor viszonylag gyorsan rá tudták kényszeríteni a németeket arra, hogy feladják a taktikájukat, a harcmodorukat és olyanba kényszerítsék őket, ami viszont a németek számára volt új. Nomeg, számos új és szokatlan "élmény" érte a németeket is már 1941-ben. Ha úgy vesszük, a meglepetések kölcsönösek voltak.

"Kurszkot nem is értem, hogy jön oda Csujkov, talán Sztálingrád akar az lenni?"

Nem, csak elqrtam, elnézést.

"A távol-keleti csapatoknak nem a tapasztalat volt nagy, hanem friss, a téli hadműveletekre felkészített, arra alkalmas eszközökkel elátott csapatok voltak."

Vagyis tökéletesen alkalmasak a feladat ellátására.

"Nem a harci tapasztalat döntött itt."

Szerintem nem is ezt írtam, hanem azt, hogy sokkal alkalmasabbak voltak a feladat ellátására, és sokkal jobban fel is voltak szerelve. Ráadásul ezek kiképzett támadó csapatok voltak, nem hirtelen verbuvált Volkstturm. Szerintem ezt most pontosan ugyanúgy gondoljuk, csak az én megfogalmazásom volt nagyon laikus.

Számomra az a figyelemreméltó, hogy az oroszok olyan haderőt tudtak oda dobni gond nélkül, amelyek ki voltak képezve, fel voltak szerelve, vagyis tökéletesen hadrafoghatóak voltak és amely egyebekben teljes mértékben képes volt felvenni a németekkel a versenyt. És ez a haderő ÖNMAGÁBAN elegendő volt a németek megállítására, holott ez a haderő nem Európa ellen készült.

Vagyis lehet, hogy Európa irányába is fel volt sorakoztatva minden a támadáshoz, de Szibériában még egyszer annyira fel volt sorakoztatva minden.

Ez pedig annak figyelembevételével, hogy mekkora veszteségeket szenvedtek el pár hónap alatt - véleményem szerint nagyon figyelemreméltó, ez ugyanis azt jelentette, hogy messze erősebb volt már a háború kitörésének a pillanatában a VH, mint a német haderő - tehát nemhogy nem arról volt szó, hogy "csak be kell rúgni az ajtót", hanem arról, hogy ez volt az egyetlen taktika, ami halvány esélyt kínált a győzelemre. Valójában tényleg nem sok hiányzott ahhoz, hogy Sztálin két irányba indulva két frontos háborúban lenyomja a fél világot.

"Ez meg már no comment kategória: finn túlerő?"

Ezt éreztem, hogy zavaros lesz, de nem tudtam jobban megfogalmazni: arra gondoltam, hogy megtanulták azt, hogy milyen kevés emberrel lehet milyen sokat feltartani, hiszen velük is ez történt. A vereségből, a nehézségekből is lehet tanulni, tehát én most arra értettem ezt, hogy a szovjet túlerőt is milyen könnyű volt fenntartani TÉLEN. Ennek alapján például teljesen nyilvánvaló lehetett az, hogy még akár jóval gyengébb szovjet csapatokkal is könnyedén fel lehetne tartani a német egységeket télen, vagyis addigra SZERINTEM ha kétely még élt is, hogy "mi lesz ebből a háborúból", de úgy egyebekben attól már nem féltek, hogy nem tudják megállítani a németeket.

"Egyébként is kevered a dolgokat, a tapasztalat kérdésköre az emberveszteség kapcsán jött elő, miszerint a harcoló alakulatok 1/3-1/2-e kiesett, velük a megszerzett pótolhatatlan harci tapasztalatuk is."

Én úgy vélem, hogy nem a harci tapasztalat kiesése volt drámai, hanem a kiképzett és szakképzett tisztek nagy részének az elveszítése, hiszen a német kiképzés volt leginkább az, ami hatalmas előnyt biztosított a számukra. Ezt a tudást soha nem tudták pótolni. Csak hogy érzékeltessem mire gondolok: A japánok számára sem az volt a dráma, hogy elvesztettek négy hordozót, hanem valójában már Pearl Harbornál megkezdődött az a dráma, hogy elvesztették rengeteg képzett pilótát. Ezeket a képzett katonákat nem lehet "gyorstalpalón" pótolni, és a japán pilótákhoz hasonlóan a német haditaktikát sem tudják "Hansok" a földekről alkalmazni, mert az nem arra épített, hogy fogd a puskát és mond, hogy "bumm, bumm", ahogy ez Grisáéknál működött. Nem véletlen, hogy valójában a kamikázék sem értek el semmit. Ez nem működik.

Mindkét hadsereg pont azt a képzett, szakképzett, professzionális haderőt veszítette el viszonylag gyorsan, amivel a kezdeti sikereket elérték és amit soha többé nem tudtak pótolni. Harci tapasztalatot könnyű szerezni, ha valaki a frontra kerül, de képzett katonát nem lehet a bokorból leakasztani.

"A szovjetek több hk típussal rendelkeztek és bár később igyekeztek egyszerűsíteni érdemi különbség nem volt. A szövetséges szállításoknak köszönhetően megtehették, hogy egyes járműcsaládokat nem vagy alig gyártanak pl. jeep, mindenféle páncélos - ami nem hk -, tgk-k, vontatók stb."

Erre mondtam, hogy nagyon egyszerű volt szerelőket képezni, nagyon egyszerű volt a javítása az eszközönek és minden olyan volt, hogy bármelyik paraszt az utcáról beleült és használta. Ezt a német haditechnika nem viselte volna el.

"Valami eszméletlen homályban vagy finn témában, szovjetek ott tanulták a mozgó háborút???:)"

Nem mozgó háborút, hanem azt, hogy gyorsan kell mozgatni a csapatokat és sokat tettek a mozgékonyságért. Ez csak megérzés, de szerintem az akkori VH-et a németek akkor még simán lenyomták volna. A későbbi VH viszont már nem úgy volt felszerelve, kiképezve, és már nem a mennyiségre játszottak csak rá.

"Sztálin cseppet sem bízott Hitlerben. Európai háborúra készült, amit ő indít meg az általa választott időpontban."

Én úgy tudom, hogy azért omlott össze idegileg a háború kezdetén, mert nem tudta elképzelni, hogy nem ő húzza meg ezt a lépést, azaz készült a háborúra, de még nem állt készen rá.

"Az meg már megint egész sajátos logika, hogy miközben a szovjetek efféle tapasztalatát méltatod, megjegyzed, hogy a valós lengyel-francia-angol-görög ellenállással szembekerülő, súlyos harcokat vívó németeké meg semmit sem ért..."

Nem becsülöm le a németek harci tapasztalatát, mert erről szó sincs. Azt szerettem volna kinyögni, hogy a németek harci tapasztalata RÖVID és INTENZÍV hadviselésre korlátozódott, amikor mind az ellátásuk, mind az ellátási útvonalaik, mind a rendelkezésre álló eszközök de facto korlátlanul álltak rendelkezésre és korlátlanul vethették be. Lengyelországban is megengedhettek maguknak egy majdnem 50%-os anyagi veszteséget, mert "belefért", és ez volt a jellemző minden harcszintéren és minden megmozdulásukra.

Most kissé jobban összeszedett vagyok már gondolatilag (elnézést az előzőért), szóval azt akartam megfogalmazni, hogy a németek számára az utánpótlás egyszerűen "természetes" volt, ahogy az az érzés is, hogy a veszteségeket "könnyen" tudják pótolni és hogy általában uralni tudják a hadszintereket. Ehhez hozzászoktak és természetesnek vették, ezért fikarcnyi figyelmet sem fordítottak arra, hogy a Szovjetúnió elleni hadjáratot úgy tervezzék meg, hogy az ellátási utak, útvonalak rendezettek legyenek, a hadtáp mindenhová elérkezzen és megfelelő legyen a feltöltöttség minden helyen.

Ehhez képest az, ahogy odamentek, az most leginkább azt az érzést okozta bennem, amit írtam is: Úgy mentek oda, mint akik "portyáznak", és ez nyilvánvalóan megdöbbenthette Sztálint és a szovjet hadvezetést is, mert ha valaki elbizonytalanodik, hogy "ezt komolyan gondolják", akkor az elképesztően ijesztő gondolat. Mármint, hogy nem "portyázásnak", hanem komoly hadműveletnek gondolják utánpótlásilag is.

És erre próbáltam Kurszk esetében is utalni, hogy "rá akarták kényszeríteni a szovjetre" a hadviselési módszerüket, állandóan azt erőltették, amihez azt hitték, hogy értenek - de valójában nem tudtak mit kezdeni a szovjetekkel.

És most nézzük a dolgot abból a szempontból, hogy korábban indulnak el - akkor is az lett volna a helyzet, hogy a hiányos hadtáp és ellátási gondok miatt nem tudtak volna mélyebbre behatolni, ráadásul a távolkeleti csapatokat akkor is át tudták volna a szovjetek dobni, vagyis én továbbra sem látom, hogy miért gondolták úgy, hogy el tudnak jutni az Uralig és azt pacifikálni is tudják.

Igazából a németek elképzelése teoretikusan nem volt rossz, de ahhoz MINDENKÉPPEN szükséges lett volna az, hogy a japánok megtámadják a Szovjetúniót, mert a felkészületlen Sztálint akkor mindkét oldalon meglepték volna és mivel nem tudott volna haderőket átcsoportosítani, akár meg is lehetett volna verni. Bejöhetett volna egy kettessel és egy négyessel az "All In" két ász ellenében. Node onnantól kezdve, hogy Hitler magára húzta az amerikaiakat annak érdekében, hogy a japánok támadjanak - ők meg nem tették, a háború eldőlt.

Valójában Japán is itt veszítette el a háborút, mert ez egy bődületesen nagy stratégiai hiba volt, akkora, amit nem lehetett később helyrehozni. Persze lehet azon vitát nyitni, hogy mennyi esélyük lett volna, meg hogy mi lett volna, illetve, hogy mi történik, ha a szibériai csapatokat nem tudják Moszkva alá átdobni, de szerintem ez volt a háború igazán döntő momentuma, az, hogy itt bicsaklott meg Hitler taktikája és az, ahogy addig neki osztották a lapokat.

Nem tudott ezzel mit kezdeni, várni sem lehetett, menni sem volt jó - az egész parti tönkrement.

Re: nincs cím

#630339 tozsdenyul Előzmény: #630337

Konkrétan cél volt elhitetni, hogy a partraszállás a Balkánon lesz, és nem olasz parton, és ez sikerült is, jelentős erőket csoportosítottak oda a németek, és inkább ott várták a partraszállást, mint Olaszo-ban.

"Nevertheless, the bluff worked since Hitler eventually awaited an allied landing in the northern Adriatic, and diverted important resources in the area."

Re: nincs cím

#630338 tozsdenyul Előzmény: #630333

Pilótákban szoktak számolni, mert pl. ugye pilóták miatt a német gépek fele volt harcrakész decemberre...

Indulásnál durván 1500/1000 az arány a németek javára, és kezdetben, amikor valóban a légifölény kivívása volt a cél, a német vadászok túlerőben támadtak, ami elég fontos tényező.

A régebbi vadászokat eltiporták, a Spitfire/Hurricane tudott túlerő ellen is megmaradni, radartámogatás, közelebbi repterek miatt.

Egyébként még mindig ajánlom a Limitations of the Luftwaffe fejezetet, dunquerke-nél is, az angliai háborúban is próbálták az angol hajókat támadni, és 100 angol hajóból egyet süllyesztettek el átlagban.

A sandhursti alapvetés az volt (nem tudom a korabeli milyen volt), hogy a RAF-t nem tudja teljesen megsemmisíteni a Luftwaffe, É-ra húzódnak hatókörön kívülre, és a légierő egy jelentős része ott megmarad, amíg, pár héten belül, megérkezik a Földközi-tengeri és egyéb angol flották. Onnantól nincs esélyük a németeknek, mert a RAF zavarása mellett a flotta (nem az É-i tengeri flotta, hanem a többi angol flotta együtt) teljesen elzárja a németeket.

Gyakorlatilag az volt a kérdés mindig, hogy meddig tudják húzni az időt a szárazföldön az angolok, és feltartóztatni a németeket, akik egyébként relatíve korlátozott számban tudnak csak partraszállni rövid időn belül, a csekély partraszállító erők miatt. Pár hét elég, és annyit meg biztosan megoldottak volna - Sandhurst szerint. Éppen a korlátozott partraszállító képesség miatt csökkentették az arcvonalat a tervekben, amit a Wehrmacht kifogásolt, mondván akkor inkább "küldjék őket egyenesen a darálóba".

Egy esélye lett volna a németeknek, ha a francia flottát megkaparintják. Nem véletlenül volt kiemelt célja az angoloknak ennek elkerülése.

Ennek hiányában, a témával foglalkozók többsége szerint nem valószínű a német siker de a németek pont erre szoktak abban az időben rácáfolni.

Re: nincs cím

#630337 Scipio Előzmény: #630327

Ez elég erőltetett lett :) Partraszállást támogató bombázások nem voltak. Elterelésről szó sincs, főleg hogy olasz támaszpontokról ment a bombázás nagyja és nem is a tengerparti részekre. Titot bombázásokkal nem, csak szállításokkal támogattak. Stratégiai bombázások már annál inkább voltak, pl. bombáztak kikötőket, reptereket, kivívták a légifölényt, azaz pontosan azt tették amit a németek 1940-ben...

A lényeg egyébként is az volt, hogy azért mert a légirőddel hosszan, komoly veszteséget bevállalva bombázol egy térséget, még nem szolgáltatsz bizonyítékot arra, hogy ott szárazföldi hadműveletre is készülsz. Elég sok példát lehetne még erre felhozni Indokínától-Koszovóig a hadtörténelemből...

Re: nincs cím

#630333 Scipio Előzmény: #630316

Kréta és az angliai csata között kb. fél év telt el, mit és hol tanultak addig?:) Hajóelsüllyesztéshez egyébként sem kell torpedó, sőt arányaiban elenyésző a torpedókkal elsülyesztett hajók száma a bombával elsülyesztettekhez képest. "A Stukákat meg visszavonták az angliai csatából, mert olyan nagy veszteségeket szenvedtek." Igen ezzel kezdük, légifölény kellett a csatorna felett, hogy a német bombázók zavartalanul elintézhessék a partraszállást akadályozni akaró brit hajókat. Amíg nincs el sem indulnak, ha meg van, akkor a Stukák újra bevethetőek.

Értem én, hogy a Sandhursti profik a II.vh összes tapasztalatával felvértezve kihozták győzelemre az angolokat, de én meg elég jól ismerem a hadvezetési-hadviselési "sikereiket" és "felkészültségüket" 1940-41-ből, ami éppen erősen kétségessé teszi ezt. Arról nem beszélve, hogy ahogy írtad, alapfeltétel volt, hogy a flottájuk megsemmisíti a német ellátó konvojokat, miközben ugye a németek el sem indultak volna addig - mint már sokszor tisztáztuk - míg nem uralják a csatornát. Ezzel az erővel az NSZK-ban is csinálhattak volna egy hadijátékot, hogy mi lett volna, ha az első normanndiai hullám után a német légirő és u-boot-ok szétverik az ellátó konvojokat. Csak éppen azért vártak 1944-ig a szövik, hogy ezt kizárják és ezért próbálták a németek kivívni a légifölényt.

Számbeli túlerő ugyan előfordult, de összességében a németek nem voltak túlerőben Anglia felett, sőt. Összgépben értelmetlen számolni, mert az kb. olyan mintha azt mondanánk, hogy 20 pásztor és 200 birka túlerőben volt a 40 farkassal szemben. Ráadásul a nyáj és pásztorok "vakon" közeledtek, csoportokra szakadva, míg a farkasok messzíről látva falkában rontottak rájuk és szedték szét egyenként őket. Ehhez jött még az is, hogy a pásztoroknak idő előtt lejárt a munkaidejük így hazamentek, a birkák innentől magukra is maradtak :)

Egyébként valamennyi következtetéseddel egyetértek, annyi pontosítással, hogy az angol légierő - flottáról nem is beszélve - mindvégig képes volt a feladatát - a szigetország védelmét - ellátni, egyébre azonban 1940-41 elején nem volt alkalmas.

Re: nincs cím

#630327 tozsdenyul Előzmény: #630258

A Balkánt nem ismerem, de az angolok ott akartak partraszállni, ha majd mégsem, akkor is jó elterelés, amíg olaszoknál partra szállnak, ezenkívül Tito-t, tehát ott lévő szárazföldi csapatokat támogatták a levegőből, valamint stratégiai támadásokat folytattak. A 4 okból az angliai csata esetében ebből 1 lenne igaz, ha nem akartak volna partraszállni a németek, tehát nem érzem teljesen adekvátnak az ellenpéldát :)

Re: nincs cím

#630316 tozsdenyul Előzmény: #630258

A Sandhurst hadijáték nem előtte volt, hanem a II. vh után...korabeli adatok alapján.

Az általános vélemény szerint sem valószínű a siker, ha belevágnak.

"The great majority of military historians believe Operation Sea Lion could not have succeeded."

A Földközi-tenger később van, amikor ebből már tanultak. Az angliai csata idején egyetlen torpedóvetésre képes gépük sem volt a németeknek, éppen akkor kezdték el a tengeri csapásmérőképességüket fejleszteni, akkoriban csak a Stuka volt képes tengeri csapásra. A Stukákat meg visszavonták az angliai csatából, mert olyan nagy veszteségeket szenvedtek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Sea_Lion#German_coastal_guns

"Limitations of the Luftwaffe" bekezdés

Volt olyan nap, ahol 1:5 volt az arány pilótaveszteségben, az eredeti szövegben így van, nem tudom, hogy írtam ide.

A lényeg az, hogy a túlerőben lévő németek kivéreztek a légiháborúban, a pilóták és bevethető gépek száma és aránya csökkent, az angoloknál meg lassan nőtt.

"German fighter and bomber "strength" declined without recovery, and that from August – December 1940, the German fighter and bomber strength declined by 30 and 25 percent."

By 14 September, the Luftwaffe's Bf 109 Geschwader possessed only 67 percent of their operational crews against authorised aircraft. For Bf 110 units it was 46 per cent; and for bombers it was 59 per cent. A week later the figures had dropped to 64 per cent, 52 per cent and 52 per cent"

Én annyit mondottam volna, hogy a németek nem verték tönkre az angolokat, és nem volt sosem légifölényük, mire partra akartak volna szállni, addigra az angol légierő felülkerekedett.

A németek nem tudták pótolni veszteségeiket sem repülőben, sem pilótában, az angolok meg igen, lassan nőtt a pilóták és gépek száma.