Válasz Prospero ezen hozzászólására: http://www.stocklandyard.hu/forum/locatepost/596549 egyben a téma kivitele a "MNYP, avagy visszalépjek, minek?" c. topicból. Jelen blogbejegyzés a liberálkommunista nyögdíjrendszer fenntarthatóságát taglalja, egyben a liberálkommunisták hazugságainak és érdekeinek bemutatásával.

Hmm. Most őszintén nem tudom eldönteni, hogy azért írtad be amit írtál, mert egyetértesz velem és meg akarsz erősíteni benne, vagy azért, mert azt hiszed, hogy ezzel cáfolnál? Tényleg nem tudo eldönteni, mivel ez:

"A társadalomnak ugyanis mindenképpen szüksége van a következő generációra. Puszta közgazdasági megfontolásból azért, mert a felnövekvő nemzedék (fogyasztási) piacot jelent, s ennek a népességnek a beszűkülése - még ha fajlagosan magasabb életszínvonalú lakosság fogyasztásáról volna is szó -, valószínűleg gazdasági visszaesést eredményezhet. "

Szó szerint az, amit írtam: A FOGYASZTÓI TÁRSADALOMNAK van szüksége arra, hogy folyamatosan növekvő FOGYASZTÁS legyen a rendszerben, mivel a FOGYASZTÓI TÁRSADALOM csak így tartható fenn. Próbálom megmutatni ezt neked, légyszives figyelj rá, hogy az EGÉSZ levezetés erre épül, az egész levezetés abból fakad, ahogy a liberálkommunisták EZT A TÁRSADALMI MODELLT NEVEZIK KI EGYEDÜL ÜDVÖZÍTŐNEK ÉS EGYETLEN LEHETSÉGES ÚTNAK. Ez azonban nyilvánvalóan nem igaz, már csak azért sem, hiszen éppen később azt taglalják, hogy EHHEZ KÉPEST MENNYIVEL VERSENYKÉPESEBB A VILÁG TÖBBI RÉSZE.

Olvassad újra légyszives így:

"Puszta liberálkommunista megfontolásból azért, mert a felnövekvő nemzedék fogyasztási piacot jelent, s ennek a népességnek a beszűkülése - még ha fajlagosan magasabb életszínvonalú lakosság fogyasztásáról volna is szó -, valószínűleg gazdasági visszaesést eredményezhet. "

Magyarán szólva, ez ugyanaz a kommunista ideológia, amely a népességszám növekedéssel akart nagyobbá válni, csak kifordították arra, hogy a több ember TÖBBET VÁSÁROL, és a több vásárlást kell kielégíteni. Ez viszont pont a hosszú távon fenntarthatatlan spirál, és valójában a jelenlegi fenntarthatatlan liberálkommunista-imperialista rendszert élteti, annak ellenére, hogy közli: Az fenntarthatatlan a versenyhátrány miatt:

"a modern globális világgazdaságba milliárdos lélekszámú munkaerő kapcsolódik be a munkapiacra, nagyon szerény bérek, kevéssé kiépített nyugdíjrendszerek terhe mellett. Így ma az, aki a járulékok emelésében gondolkodik, a versenyképtelenséggel néz szembe. Kiszorul a piacról, s nem a jövőben, de már a jelenben sem lesz megélhetéséhez jövedelme!"

Mi vagyon tehát ideírva? TÖMEGTERMELÉSSEL A TÖMEGTERMELÉS ELLEN! Most őszintén, van ennek értelme, amit ír? Tudod, hogy mit ír le? AZT írja le, hogy nemhogy tartani nem lehet a bérszínvonalat, hanem azt még csökkenteni is KELL, mert különben a versenyben elbuksz. És most légyszives gondolj bele abba, hogy ezen mit segítene TÖBB ember? Mennyi ma egy előállított termékben az emberi tevékenység hozzáadott értéke? Gyakorlatilag most is már csak marginális, a profit nem ebből keletkezik. Ebből az állításból tehát éppen az következik, hogy CSAK magas hozzáadott értékű munkából lehet majd pénzt termelni, a TÖMEGTERMELÉS NEM MŰKÖDIK, mert versenyképtelen lesz.

Ebből tehát éppen az következik, hogy TELJESEN FELESLEGES A LÉTSZÁM növelésében gondolkodni, a szelekció nyilván nem működőképes, innentől kezdve KIZÁRÓLAG egy dolgot lehet tenni, azt, hogy a felsőbb néposztályok és a középosztály (egyébként klasszikusan ALACSONYABB) gyerekvállalását erősíted annyira amennyire lehet és amennyire lehet, igyekszel az alsó néposztály (egyébként klasszikusan MAGASABB) népszaporodását csökkenteni és kordában tartani.

Tehát demográfiailag arra lenne szükség, hogy akiknek jól megy, akiknek a gyerekei magasabb hozzáadott érték termelésére képesek, azokból szülessen több, de ha ezt egy kormánypárt, vagy bármely vezető politikus, vagy egyáltalán tudós leírná, annak másnap vágnák át egy éles késsel a politikai karrierjét. Ilyet nem lehet leírni, erre csak egy megoldás van: Átalakítani úgy az adórendszert, hogy azokat támogassuk JOBBAN, akiknek gyereke van, illetve több gyereke van, de mint észrevetted, ez igen hosszú távon hat csak.

Namármost, ezzel a megállapítással is csak egy baj van:

"A nyugdíjrendszerek - elöregedő népesség mellett - finanszírozhatatlanná válnak."

Hogy ez egyszerűen nem igaz. Ez abban az esetben igaz, ha a nyugdíjrendszer kimenete FIX és állandó, illetve fixen növekedő. Az ugyanis értelemszerűen fenntarthatatlan például egy recesszióban. Csakhogy ha elvetjük azt a premisszát, hogy a nyögdíjrendszer kimenete fix és évente fix növekedést mutat, akkor maga a probléma tűnik el, hiszen ha a felosztható pénz mennyisége évente változik, akkor képtelenség a finanszírozhatatlanság - az már egy más kérdés, hogy mennyire fogják az emberek megszokni és megérteni, hogy akár minden hónapban(!) más nyugdíjat fognak kapni és bizony lesznek olyan évek, amikor akár sokkal kevesebbet is kaphatnak, mint az előző évben.

És ennyi az egész. Egyszerűen a nyögdíjakat a gazdaság teljesítőképességéhez KELL igazítani, és onnantól kezdve a probléma nem létezik tovább, különösen akkor, ha mindehhez hozzátesszük azt, hogy a nyugdíjban HANGSÚLYOSAN jelenjen meg a gyermekek befizetett járadékának egy része, és HANGSÚLYOSAN a korábbi befizetések értéke. Erre már írtam korábban módszertant, most csak röviden összefoglalom:

Mindenki, aki 20 évet dolgozott, kap 67 évesen minimálnyugdíjat, minél többet dolgozott annál korábban mehet nyugdíjba. EZT a szolgálati időt a jelenlegi módszer alapján számoljuk, tehát az egyetem (adott esetben középiskola), GYES+GYED, betegszabadság is beletartozik. Ez az eset azonban csak a minimálnyugdíjra jogosít, amely mai értéken 40.000 HUF lenne angroban.

Innentől kezdve a szolgálati időbe KIZÁRÓLAG a járadékfizető időszak tartozik bele, se betegség, se GYES+GYED, se oktatás nem tartozik bele. Öt évvel több munkaviszony esetén egy évvel korábban lehet nyögdíjba menni, tehát 40 év szolgálati idővel lehet 63 évesen nyögdíjas, és értelemszerűen korábban senki sem lehet az.

A 40.000/fő 5 millió(!) nyugdíjasnál is csak 2.400 milliárd forintnak felel meg, tehát JÓVAL kevesebb a mostani értéknél, és így már rögtön láthatóvá válik, hogy a rendszer nemhogy fenntartható, hanem könnyebben fenntartható a mostaninál.

Vegyük azt, hogy "csak" 800 milliárd lesz szétosztható a fennmaradók között.

Vegyük most ezt háromfelé.

Mondjuk, hogy a teljes befizetések 6%-át arra a célra fordítjuk, hogy szétosszuk a befizetők szülei között (192 milliárd) egyszerűen arányosan. Magyarán szólva, a gyerek által befizetett nyögdíjjárulék 6%-át célzottan a szülei kapják. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek egy gyereke van, de az 1 millió forint nyögdíjjárulékot fizet havonta, az kap 60.000 Ft-ot pluszban (már 100.000 Ft/hónapnál jár!), akinek meg nem fizet járulékot a gyereke, az nem kap semmit ezen a jogcímen (marad 40.000 Ft/hónapnál).

A fennmaradó 600 milliárdot szintén kettéosztjuk.

Itt már nem lehet tudni a pontos számokat, de a lényeg az lenne, hogy szolidaritási alapon ezt a pénzt első körben úgy osztunk szét, hogy megnézzük a 20 év feletti tényleges járadékfizetési időszakot, és mindenki, akinek 20 év felett van, annak minden évért 500 Ft-al többet adunk havonta nyugdíjban. Ebből nyilvánvalóan adódik egy szám, ami most nem látható, de ugye ha 5 millió 20 év +20 év szolgálati idővel rendelkező emberrel számolunk, ez akkor sem több a 600 milliárdnál, tehát kizárt a keretösszeg túllépése. Ugyanakkor az, akinek van 20 év többlete, az máris kap +10.000 Ft-ot, függetlenül a befizetett összeg nagyságától. Ezt az értéket természetesen lehet másképpen számolni, nyugodtan lehet akár úgy is, hogy nem 40.000 Ft az alap, hanem csak 30.000, vagy 20.000 és ezt a tételt nyomjuk meg jobban, a lényeg az, hogy a rendszerben még mindig marad pénz.

És akkor itt jön az, hogy a fennmaradó pénzt SÚLYOZVA felosztjuk a korábban befizetett pénzek ARÁNYÁBAN, vagyis megnézzük, hogy mennyit fizetett be élete során valaki nyugdíjjárulék formájában szolgálati időtől függetlenül, ugyanakkor ebben a felosztásban nem vesznek részt az alsó két decilisbe tartozó járulékfizetők, egyszerűen azért, mert ez "prémium" a magasabb befizetésekért. Ezekből képződik egy arányszám, amivel felosztásra kerül ez az összeg a felső 8 decilis között, ami ugye nagyjából 1-2 millió embert jelenthet maximum, vegyünk alapul 2 milliót és fennmaradó 200 milliárdot -> ekkor ez átlagban 8.000 Ft-ot fog jelenteni.

És a rendszer MINDIG fenntartható marad. Örökre. Az természtesen egy egészen más kérdés, hogy a nyugdíj ebben az esetben egyáltalán nem jelent "életed végéig jó színvonalon történő eltartást", vagyis a jóléti államok nyugdíjrendszerét, de meg kell érteni, hogy az semmiképpen nem tartható fenn, egyebekben pont a fenti levezetés alapján: Ugyanis a munkaerő ÁRA nem lesz versenyképes a jóval olcsóbb országok munkaerejével, a gépesítés miatt pedig egyre kevesebb munkaerőre lesz szükség, innentől kezdve egyszerűen szükségszerű annak a meglátása, hogy ez a jelenlegi rendszer SEMMIFÉLEKÉPPEN nem fenntartható, annak a hangsúlyozása tehát, hogy az fenntartható lenne népességszaporítással az nem más, mint közönséges hazugság, hanem totális átverés, hitegetés, amivel hülyítik a jelenlegi generációt, hogy mire nyugdíjba megy, akkor is lehet ilyen rendszer.

NEM LEHET ILYEN RENDSZER.

EZÉRT hibás az összes levezetés, amit írsz, azok ugyanis abból a premisszából építkeznek, hogy:

- a növekvő HELYI munkaképes réteg nagyobb fogyasztást teremt, ami HELYBEN(!) teremt munkát és jövedelmet: Ez nyilvánvalóan nem igaz abban a premisszában, hogy versenyhátrányban lesznek az olcsóbb és máshol termeléssel szemben. Magyarán szólva, maga a feltételezés is totális hiba, ami pusztán a liberálkommunista globalizmusról szól, mely szerint nem számít, hogy hol él a fogyasztó és hol van a termelés, mert a lényeg a termelés növelése.

- a másik pedig az, hogy abból a premisszából indul ki, hogy a nyugdíjkassza kifizetésének növekednie KELL, ha növekszik a nyugdíjasok létszáma. Ez sem szükségszerű, csak ugye itt megint visszatérünk a liberálkommunizmushoz: Az nem jó nekik, ha állandó mennyiségű pénz van a rendszerben hiszen az nem növeli a fogyasztást. NEKIK fontos az, hogy növekedjen a nyögdíjasok elkölthető pénze, hiszen csak így növekedhet a fogyasztásuk és növekedhet a globalista liberálkommunizmus.

Ezért kell a liberálkommunista nyugdíjrendszer ideáljával leszámolni. Ha pedig ezt elolvasod:

"Ehhez annak elismerése kell, hogy a gyermek nem csupán magánügy, de közügy is, sőt, azt is tudatosítani kell, hogy nem csak a következő generáció lélekszáma, de képzettsége is döntő jelentőségű. [...]

Képzett, tanult, egészséges, közösségi létre alkalmas, harmonikus egyéniségek legyenek!"

Akkor ha felnézel, akkor máris felrémlik előtted a náci rendszer ideológiája, avagy a rákosi-Kádár féle rendszer mantrája. Oszt mint láttad, az egyik vérontásba, a másik röhejbe fordult, mert ez nem úgy működik, hogy "tapsoljuk meg elvtársak", hanem úgy működik, hogy errefelé fejlődik egy társadalom, de ahhoz pont nem a népességet kell szaporítani, hanem annak a fejlődését. Ahhoz pedig pont nem egyetemek kellenek, hanem olyan középszintű oktatás, amiben az alsóbb rétegek kerülnek folyamatosan felhúzásra egy szinttel feljebb, mondjuk az érettségi szintjére. Nem erőszakkal, hanem mert ők is érzik annak a szükségességét.

Itt meglen pont az van leírva, amiről beszélek:

"Az egyre inkább tudásalapú társadalomban ugyanis csak ilyen majdani polgároktól várható, hogy versenyképesek legyenek, jó munkalehetőségeket találjanak, és járulékfizető állampolgárrá válhassanak."

Ezt nem lehet népszaporítással elérni. Egyszerűen arról van szó, hogy az olcsó munkaerő egyre távolabb lesz, de egyre távolabbról is olcsóbb lesz, mint a helyi munkaerő, miközben a probléma - természetesen - helyben fog maradni. Ebből is az következik egyébként, hogy a sokkal több jobban fizető tanult (és nem értelmiségi!) rétegre kell társadalmat építeni, ahogy az is, hogy ez nem mennyiségi kérdés, hanem annak a kérdése, hogy legyenek ilyen munkahelyek.

Vagyis a konklúziód teljességgel téves:

"Első körben induljunk ki abból AT, hogy az aktívak létszámának csökkenése csökkenti a potenciális növekedés ütemét."

A növekedés fenntarthatatlan hosszú távon, ahogy matgabbal is megállapítottuk, éves 2%, azaz KETTŐ reálszázalék sem fenntartható még egészen rövid távon sem. Ennek megfelelően 30-40 évre ezzel számolni több mint furcsa, hiszen nyilvánvalóan nem lesz működőképes az elképzelés. Ettől függetlenül jelzem, hogy a GDP növekedésnek - szokásosan - ezúttal sincs semmi köze ahhoz, hogy mennyi az adótermelési képesség, itt is csak arról van szó, hogy a csökkenő aktív létszám csökkenő fogyasztást jelent, amely esetben még a minőségi növekedés sem tudja kompenzálni a mennyiségi csökkenést. Ez azonban csak egy fogyasztói társadalomban lehet probléma, egy fenntartható társadalomban NEM.

Ez meg már tiszta szocialista logika :) :

"Hiszen ha nő a termelékenységed, sokkal jobb, ha 5,5 millió aktív termelékenysége nő, mintha a 2050-ben - jelenlegi tendenciák mellett várható - 3 millió aktív termelékenysége nő ugyanolyan arányban (akiből 1 millió bevándorló, 600 ezer pedig aktív korú roma lesz )."

lásd:

"Hiszen ha nő a SZÜLŐKÉPESSÉG, sokkal jobb, ha 5,5 millió aktív SZÜLŐKÉPESSÉGŰ nő, mintha a 2050-ben - jelenlegi tendenciák mellett várható - 3 millió SZÜLŐKÉPESSÉGŰ nő ugyanolyan arányban (akiből 1 millió bevándorló, 600 ezer pedig aktív korú roma lesz )."

Ez ugyanaz dettóban, egyszerű propaganda, ami megmaradt a fejekben, és ami a "több munkáskéz, nagyobb hatalom"-ból táplálkozik.

Most hogy mást ne mondjak, tényleg nem gondoltál még te se bele abba, hogy miközben Magyarország lakossága folyamatosan csökken miközben 1981 óta közel 700.000 fővel(!) csökkent a lakosság létszáma, aközben az életszínvonal növekedett? Vagyis éppen az ellenkezőjét látod, láthatod annak, amit írsz? Mindezek felett még a fogyasztás is brutálisan növekedett ezen időszakban? Vagyis pontosan azt láthatod, hogy pont aközben növekedett meg Európa életszínvonala drasztikusan, amiközben csökkent a lakosságszáma?

A bevándorlók emlegetése ez ügyben demagógia, és óriási hibája a liberálkommunista irányítás alatt álló Európának, ugyanis ezzel eszkaláljuk csak a problémákat, de semmit sem oldunk meg vele, és erre pont akkor fognak rájönni azok az országok, amik így oldják meg a jelenlegi nyugdíjrendszerüket, amikor azok mennek majd nyugdíjba, akik most eltartják őket "bevándorló" státuszban, aztán kiderül majd, hogy nem mennek haza és kérik a nyögdíjukat. Azt aztán ki fogja kifizetni? Exponenciálisan növekvő bevándorlás? Angliának már mindene tele van ezzel, a franciáknak is kezd ebből elegük lenni, a németekről már nem is beszélnék ez ügyben. Elég EGY állami vezető, aki ez ellen komolyan fellép valahol, és máris beborul az egész piramisjáték. Egy Adolf Hitler úgy szerezne ma hatalmat bármelyik EU országban, hogy csak lesnének az emberek, mert olyan csont nélkül vinne 2/3-al BÁRMELY országot, hogy csak na.

Egyébként, látod te a megoldást, csak nem akarod elhinni, hogy milyen egyszerű:

"Ugye nagyjából fele akkora a potenciálisan felosztható torta, ha csak fele annyian lesznek az aktívak ugyanolyan termelékenységi növekedést feltételezve."

Akkor fele akkorát kell felosztani. És ennyi. Tudom, hogy olyan egyszerű, amit írok, hogy nehéz elfogadni, mert annyira bele vagytok ragadva a liberálkommunista premisszákba, hogy sokan képesek ADÓSSÁGBÓL nyögdíjat, meg manyupot fizettetni, de ez mind csak azt a célt szolgálja hogy a nyugdíjasok fogyasszanak TÖBBET és ez nem normális és nem fenntartható logika. EZÉRT nem is lehet fenntartani. Mert fenntarthatatlan. És nem azért, mert a társadalom így, vagy úgy alakul, nem azért, mert a korfa így, vagy úgy alakul, nem azért, mert a cigányok így vagy úgy nem dolgoznak, hanem azért, mert:

A liberálkommunista fogyasszanak többet minden évben a nyugdíjasok ideológia SEMMIFÉLEKÉPPEN nem fenntartható, egyszerű matematikai szabályok alapján, mely szerint a kamatos kamat nem fenntartható hosszú időn keresztül, vagyis a növekvő reálkifizetés SEMMIFÉLEKÉPPEN sem lenne fenntartható még azonos, sőt, csökkenő létszámú nyugdíjasréteg esetében SEM. Egyszerűen a bevételektől független, oszkogató nyugdíjrendszer nem fenntartható és ez csak addig volt fenntartható, amig egy HÁBORÚ(!) extrém következményei miatt gyakorlatilag nem volt eltartott. Ezt fel kell ismerni és minden a helyére kerül: EZ A RENDSZER SOHA nem fenntartható, ha előtte nincs az idős korosztály megtizedelve és a békétől megmárosodott fiatalok között nincs írtózatos élni és benépesíteni vágy.

A hazugság az, hogy ez a rendszer fenntartható, holott nyilvánvalóan fenntarthatatlan, hiszen abból az extremitásból fakad a mostani aránytalan időskori arány, ami korábban éppen azt tette lehetővé, hogy extrém módon tartsák el az előző generációt.

Tudod, mondok én neked valamit: NEM MOST, hanem AKKOR kellett volna azt csinálni, hogy a nyögdíjjáradékokat félre kellett volna tenni NYUGATON, és nem felosztani jóléti módra, hanem tartalékolni a későbbiekre. Ez azonban nálunk semmiképpen sem működhetett volna, mivel egy alulfinanszírozott -ebben az értelemben - NEM JÓLÉTI ÁLLAMBAN ez lehetetlen lett volna és ezért is bukott meg a manyup, hiszen az nem megtakarítás volt, hanem eladósítás. És nagyjából ennyi.

Az EU féle nyugati mintájú nyögdíjrendszer nem tartható fenn és ezt minél előbb belátjuk, annál jobb.

"2050-ben Te leszel a nyugdíjas. Nem nyugtatna meg jobban, ha tudnád, hogy aktív korodban gondoskodtál arról, hogy a járadékod fedezetét nem egy, hanem kettő ifjú titán fizeti be?"

Miért nyugtatna meg? Egyáltalán nem nyugtatna meg. Engem az nyugtatna meg, ha valaki megígérné, hogy nem lesz munkanélküliség, az állami szféra jelentős összehúzódása ellenére, és egyebekben mindenki jobban fog élni, mint manapság. Barmira nem hat meg, hogy mennyien rakják össze a nyögdíjamat, mert az engem egyáltalán nem érdekel. Engem csak az érdekel, hogy osszák fel a nyögdíjjárulékokat, aztán jusson valamennyi. Kész. Ennél többet nem lehet várni, és teljesen a valóságon kívül él, aki ennél többet vár.

"Ráadásul magasabb jövedelmekből? Ráadásul segítettél a titánoknak is, mert nem 1 titánnak kell eltartani 2 főt (3 milliónak 6 milliót), hanem 2 titánnak 2 főt, éppen úgy mint, nagyjából most."

Mondom, hogy felmondod a liberálkommunista leckét. Tessék, számolj!

Vegyük azt, hogy 2% reálnyugdíj növekedést akarunk látni. Most az átlagnyögdíj 80.000 Ft. 30 év múlva akkor ennek 144.909 Ft-nak kellene lennie, ami ugye ma 5434 milliárd HUF-nak felelne meg. Teljesen egyértelmű, hogy ez csak akkor lenne kifizethető, ha:

- a járulékok jelentősen megemelkednek

- az adóbevételekből erre fordítható pénz jelentősen emelkedik (erre nézve a lakosságszám éppen kontraproduktív)

Az első nyilván nem járható út a korábban említett versenyhátrány miatt (duplázódó nyögdíjjárulék AZONOS mennyiségű befizető mellett is!).

A második út járható, hiszen ha csökken a lakosság létszáma, akkor csökken a ráfordítás is, és csökken az eltartás is, vagyis ha kiesik kb. 1-2000 milliárd a költségvetésből, ami szoc.tám, közmunka, oktatás, EÜ, akkor akár egyenlegben is maradhat a költségvetés. EZ járható út. A másik nem.

Amit én javasoltam, az meg annyit tesz, hogy akkor is reálértéken ennyi marad a kifizetés, vagyis csak a nyugdíjak csökkennek le, de sem adóemelésre nincs szükség, sem a munkaképes lakosság létszáma nem fog számítani.

Egy, csak egy dolog teljességgel bizonyos: A nyugdíjak reálértéken tartása is lehetetlen, ha növekszik a nyugdíjasok létszáma. ÉS ezen SEMMIFÉLE trükkök száza sem segíthet, mert matematikailag képtelenség az, hogy 1% reálnövekedés mellett 50%-al több nyugdíjast eltarthassunk 2050-ben, egyszerűen azért, mert az mai értéken 6065 milliárdba kerülne.

Márpedig ha nem történik csoda, például, hogy feltör az olaj számolatlanul, vagy valami olyan adóbevételi forrás nem érkezik, ami számolatlanul feloszthatóvá válik, akkor ezt egyszerűen nem fogjuk tudni kitermelni. Ugyanakkor ebből is látható, hogy valójában megint oda érkeztünk, hogy legfeljebb a csoda segíthetne a rendszer ilyetén fenntartásában, csakhogy az meg megint nem létszámfüggő.

Na ezért tartom demagógiának a liberálkommunista nyögdíjtant, annak a fenntarthatóságát (manyuppal különösen), mert puszta egyszerű matematikával belátható, hogy az fenntarthatatlan, és minden más egyszerű terelés és figyelemelterelés, valamint hitegetés, aminek nem szabad felülni.

A növekvő fogyasztói társadalom (liberálkommunista utópia) nem tartható fenn, ennek megfelelően a nyögdíjrendszere sem.

És ennyi a kulcsa a probléma feloldásának.