Államadósságról, Imperial Monetary Forcesről és az ÁSZ jelentésről.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/ami_hat_ev_alatt_duzzasztotta_az_allamadossagot_2.171783.html

A cikkben szereplő kép: http://www.portfolio.hu/img/upload/2012/08/adossagdevizaosszetetel12823.png

"Ami hat év alatt duzzasztotta az államadósságot (2.)2012. augusztus 23. 11:52"

Az államadósság (azon belül is a központi költségvetés adósságának) 2006 és 2011 közötti alakulását vette górcső alá legfrissebb jelentésében az Állami Számvevőszék. A számvevők ebben megállapítják, hogy az államháztartás központi alrendszerének adóssága a vizsgált hat év alatt 64,2%-kal (SIC!) emelkedett, amiért több tényező a felelős: a központi alrendszer hiánya, a kamatterhek, az átvállalt adósságok és a forint gyengülése.

A számvevőszék négy javaslatot fogalmazott meg a jelentés alapján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.

A 2008-ban felvett IMF-hitellel kapcsolatban arra a következtetésre jutottak, hogy az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF hitel ilyen gyors felvételét. Emellett arra is kitérnek, hogy a 2009-es devizakötvény-kibocsátás nem volt indokolt. (SIC!) Miért növekedett az adósság? Az Állami Számvevőszék mostani vizsgálatában az államháztartás központi alrendszerének 2006-2011 közötti adósságfolyamatait vizsgálta, a jelentés így nem tér ki az önkormányzati alrendszer adósságának alakulására.

Az ÁSZ anyaga rámutat arra, hogy az államadósság növekedési üteme 2006-ban (15,2%) (SIC! Választási év, az elcsalt választás éve...) és 2008-ban (16,2%) kiugró volt, a többi évben 4,6-6,0% között alakult. (SZERK: Vö mostani állapottal, amikor CSÖKKEN az adósság). A nagyobb arányú növekedést 2006-ban a magas központi költségvetési hiány (a végleges hiány 1961,6 milliárd forint volt, amely 430,5 milliárd forinttal lépte túl a tervezettet (SIC! SZERK: Vö manyup ~2800 milliárddal... így lopnak ezek jeligére, meg hogy ki kótyavetyél el micsodát)"

És hölgyeim uraim, itt a nagy büdös valóság, amit oly szokszor leírtam, tessenek csak megnézni:

2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott első hitelrészlet (1561,3 milliárd forint) devizabetétként való elhelyezése okozta.

TEHÁT MOST MÁR BÁRKI SZÁMÁRA EGYÉRTELMŰ LEHET: AZ IMF HITEL UZSORA, AMIRE UZSORÁT FIZETÜNK ÉS AMI ADÓSSÁGOT NÖVELT!

Magyarán szó sem lehet, mert szó sem volt bármiféle hitelkiváltásról, vagy gazdaságos felhasználásról! AKI tehát azt mondja, hogy ezt a továbbiakban is az MNB-ben kell tartani, annak halvány fogalma sincs a legalapabb dolgokról sem.

*

"A vizsgált hat év alatt az államháztartás központi alrendszerének adóssága 8190 milliárd forinttal növekedett (SIC! SZERK: Ismét vö: manyup pénzek, mint "megtakarítás"), melyért elsősorban (86,7%-ban) a központi alrendszer hiánya volt a felelős (az államadósság után fizetett kamatok is itt jelentkeznek a kiadási oldalon) (SIC! SZERK: Tehát az IMF uzsora növelte költségek ÉS például a manyup). A hiány államadósság-növelő hatása annak ellenére volt magas, hogy a deficit csökkentésére irányuló intézkedések következtében az éves központi költségvetési hiány a 2006. évi 1961,6 milliárd forintról 2010-re 853,9 milliárd forintra csökkent (SIC! SZERK: Jóindulatúan megfeledkeznek arról, hogy ehhez privatizációs bevételek, azaz vagyonfelélés is kellett - egyebekben jóval rosszabbak lettek volna az eredmények!), illetve az elsődleges egyenleg 2008-tól 2010-ig pozitívvá vált" - áll a jelentésben.

A szakértők arra is kitérnek, hogy 2011-ben elakadt a hiány csökkenő trendje elakadt az egyszeri kiadási tételek (MOL-részvényvásárlás és áfa-visszatérítés) miatt. (SIC! SZERK: Imhol látható az NPD gazdaságpolitikája: Amikor feléled a vagyont, az jó, mert az elszámolható hiánycsökkenésnek, tehát úgy, mintha jól gazdálkodnál, amikor viszont vagyont növelsz, akkor azt hiánynak nevezik ki. Teljesen egyértelmű, hogy a vagyon növekedése a hiány csökkenő TRENDJÉRE nézve indifferens, hiszen az csak vagyonátrendezés, ráadásul egyszeri tételként)

Az adósság növekedésének másik tényezője az adósság-átvállalások. A központi alrendszeren kívüli szervezetektől (autópálya-társaságok, Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt., megyei önkormányzatok, Fővárosi Önkormányzat) átvállalt adósságok egyedi jelleggel 2006-2011 között 720 milliárd forinttal növelték az államadósságot.

A devizaadósság arányának növekedése és az árfolyam kedvezőtlen alakulása (forint gyengülése) is az adósság csökkenése ellen hatott. Ezek együttesen ugyanis 1656 milliárddal növelték az adósságot."

És imhol feleim a következő "adósodjunk devizában, mert az cool" című lózung világos cáfolata: "Az árfolyamveszteség összegét növelte, hogy a hat év alatt az államadósság-növekedés 80%-a devizában valósult meg, aminek következtében a devizaadósság aránya a 2006. évi 28,1%-ról 2011-re 48,5%-ra (a 2006. évi 3590,7 milliárd forintról 2011-re 10 170,4 milliárd forintra) nőtt a központi alrendszer adósságán belül. A devizaadósságot, illetve annak államadósságon belüli részarányát növelte a 2008-2009. években az IMF-től és az EB-től lehívott 3550,8 milliárd forint hitel (SIC! SZERK: Ahogy mindig is írtam: Ez nem tartalék, ez adósság!), valamint az éves devizakötvény kibocsátások duplájára emelése (a 2006. évi 2870,0 milliárd forintról 2011-re 5712,3 milliárd forintra)" - hívják fel a figyelmet az ÁSZ szakemberei. "2008-ban a devizafinanszírozás negatív hatásai jelentkeztek: növekedett az árfolyamkockázat, romlott a befektetői megítélés, a hitelminősítés" - emlékeztetnek."

*

Csökkentette viszont az államadósságot a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform Alap részére átadott állampapírok bevonása 1407 milliárddal. (SIC! SZERK: Itt a válasz arra, hogy hol a pénz. Kifizettük belőle az általa generált adósságot. Ha ehhez a MOL pakettet hozzátesszük, és azt, hogy mintegy ~700 milliárd az MNB-ben van, akkor látható, hogy az egész pénz megtalálható) Mit okozott az IMF-hitel? "Az IMF-től és az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitel miatt az adósságállomány összetétele kedvezőtlen irányban változott, és 2009-től a devizafinanszírozás negatív hatásai bekövetkeztek. (SIC! SIC! SIC!)

A finanszírozási kockázatot növelte a külföldiek felé fennálló kötelezettség növekvő aránya, az adósság alacsony átlagos hátralévő futamideje, a belföldi állampapírpiac gyenge teljesítménye, a forintárfolyam alakulása és az adósság lejárati szerkezete: 2012-ben 4000 milliárd forint, 2013-2014-ben évente 3000 milliárd forint körüli a törlesztendő forint- és devizaadósság összege" - derül ki az ÁSZ anyagából. "A 10 537,5 millió SDR összegű IMF készenléti hitelkeretből 6372,5 millió SDR-t (7400 millió euró), az EB által biztosított 6500 millió euró összegű hitelkeretből 5500 millió eurót hívott le a magyar állam. Az EB hitelt, illetve az IMF hitel 34,2%-át adósságtörlesztésre fordították. Az IMF hitel első részletének lehívása és annak felhasználása közötti időbeli eltérés alapján ellenőrzésünk is alátámasztja az ÁKK Zrt. álláspontját, miszerint "...az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF hitel ilyen gyors felvételét". (SIC! SIC! SIC!) Az IMF hitel 2008 novemberében lehívott első részletét (4900 millió euró) az MNB-nél helyezték el devizabetétként. (SIC! SZERK: Ahogy mindig is írtam: valójában a "tartalék nem más, mint uzsora")

A hitel cél szerinti felhasználása (banki hitelnyújtás, adósságtörlesztés) 2009 áprilisától kezdődött. Az MNB által a devizabetétre fizetett kamat lényegesen elmaradt a lehívott hitelre fizetendő kamattól. A devizabetét kamatbevétele 11,3 milliárd forint, míg a lehívott hitel kamatkiadása mintegy 30 milliárd forint volt - mutatnak rá a számvevők. (SIC! SIC! SIC! Ennyit arról, hogy ez "mekkora üzlet volt...")" ÉS AKKOR MOST TESSÉK FIGYELNI ABSZURDISZTÁNRA: "Az IMF hitel 3. részletét (1404,5 millió euró) a magyar állam helyett az MNB hívta le 2009. június végén pénzügyminiszteri döntés alapján. (SIC! SIC! SIC! SZERK: Ahogy mindig is írtam: A hozam az MNB-nél, a költségek a kormánynál, tehát a zsíros üzletet a népnyúzással finanszíroztatja meg az NPD helytartója) Ugyanakkor 2009. júliusában az ÁKK Zrt. pénzügyminiszteri felhatalmazással az MNB javára lemondott hitellehívástól kedvezőtlenebb feltételekkel (3,95%-os hozamfelárral) bocsátott ki 1000 millió euró értékben devizakötvényt. Ez a devizakötvény kibocsátás az IMF hitel első lehívásából még fel nem használt devizabetét-állomány (2072,4 millió euró) mellett nem volt indokolt" - fogalmaz az ÁSZ. (SIC! SIC! SIC! Akkor most miért is bocsájtottunk ki kötvényeket?! Miért nem az "olcsó" IMF hitelt használták?) Mit javasol az ÁSZ?

A jelentés alapján az Állami Számvevőszék négy javaslatot fogalmaz meg a nemzetgazdasági miniszternek:

- írja elő jogszabály, hogy kötelezően be kell mutatni minden évben részletesen az adósság növekedésének összetevőit annak érdekében, hogy az adósságnövekedés évenkénti alakulásának okai átláthatóak, követhetőek legyenek

- vizsgálja meg, hogy a deviza forrásbevonással kapcsolatos döntéshozatali rendszer során összhangban vannak-e a felelősségi és döntési hatáskörök, szükség esetén intézkedjen az összhang biztosításáról

- intézkedjen az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakításáról az adósságkezelési költségek nyomon követése, illetve csökkentése érdekében

- intézkedjen az ÁKK Zrt. által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatáról"