1945 áprilisában egy bizottságot hoztak létre Los Alamosban, melynek egyetlen feladata volt: a célpontok meghatározása...

Az atombombázás napján Hirosima volt az elsődleges, a kokurai fegyvergyár és Kokura volt a másodlagos, és Nagaszaki volt a harmadlagos célpont. Hirosima elsőrendű katonai célpontnak minősülhetett. A főhadiszállás egy kastélyban volt, és mintegy 25000 főnyi helyőrség tartozott hozzá. A kikötőn keresztül szállítottak minden hadianyagot, és ellátmányt Honsuból Kiususba. Kyoto után Hirosima volt a legnagyobb város, amelyet még nem ért amerikai légitámadás. Lakossága becslések szerint meghaladta a 300000-et. Augusztus 5-én minden jel arra mutatott, hogy másnap jó idő lesz. A bomba végső összeszereléséhez 24 órára volt szükség. A „Little Boy”-t szerelés után beemelték a B-29-esbe. Az „Enola Gay” nevű B-29 es bombázógép pilótája Paul Tibbets ezredes volt, s a gépet az édesanyjáról nevezték el.

Augusztus 6-án Tiniani idő szerint 2 óra 45 perckor a gép elhagyta a Tinian támaszpontot. 6 és fél óra repülés után, Hirosimai idő szerint 8 óra 15 perckor ledobták az első atombombát Hirosima városára. A gravitációs bombát 9600 méter magasról dobták le, és azon nyomban elkezdték a távolodási manővert. A bomba 600 méterrel a város felett robbant fel. A kanyarban a gépben ülők látták a villanást, és 50 másodperc múlva két lökéshullám rázta meg a gépet. Az első a közvetlen volt a második pedig a talajról verődött vissza. Addigra a gép már 24 kilométeres távolságban volt a robbanástól. alt

A másnap készült felvételekből derült ki, hogy a város 60%-a elpusztult. A robbanás központjától számított 1,6 kilométeres körzetében egyenlővé vált a talajjal. A robbanás okozta tűz 11,4 négyzetkilométeren pusztított. A japán hatóságok megállapítása szerint a halottak és az eltűntek száma 71000 fő, és 68000 ember sebesült meg. A hirosimai bombázás legfontosabb eredménye azonban nem a rombolás mértéke volt, hanem az hogy a japán vezetők ráébredtek helyzetük kilátástalanságára.