Ibiza topikban irtam erről..

az alkalmazott az kölcsönadja a tudását munkaerejét..és ennyi..4kor kiesik a cerka a kezéből..ha kapnak jobb ajánlatot elmennek mint a szél...a 8 órából igyexik 4-6ot dolgozni.. ahogy kilép tőled nem foglalkozik a cég dolgaival..de ez a normális.

csinálsz tervet..felosztod.."delegálod a feladatokat" és ellenőrzöl..ők a fogaskerék..ha mindenki elvégzi a saját részét akkor elkészült a terved..ha jó volt..te kockáztatsz..te fektetsz be.. a haszon a tiéd.. ebből osztasz vissza..

Egy szinttel feljebbi alkalmazott aki lojális rábizhatsz komlexebb feladatokat.. munkacsoportokat alakithatsz belőlük.. ők kb dupla pénz..előfordulhat belelát dolgokba elviszi az ügyfeleket saját vállalkozást alakit.. akkor tudod kötni ha belemész a privát életébe..segitesz a privát problémáiban haveri viszony alakul..de haverkodás nélkül...itt praktikusan magasabb alapbér..és egyéb motivációs eszközök kellenek..jutalék vagy prémium.

Annyit kell elvárni az alkalmazottaktól amire képesek + 20% ez a fejlődés lehetősége..és kimozditás a napi rutinból..de ha stresszel válaszol..akkor jobb ha visszaveszel az elvárásból..

Van kollégám aki halál lassú..de napi 10órában nyom egy folyamatos szintet..stabil személyiség..

Nekem az jött be..kiadom a heti feladatokat.. határidőkkel.. néha belekérdezek.. és bármikor hivhatnak.. elvárom egy lépést előre gondolkodjanak.. egymás mellé rendelt hatáskörök..mindenki ellenőrzi a közös pontokon a másik munkáját.. és a teljes folyamatot..ha hibát lát közvetlenül a kollégának szól..mindenki úgy dolgozik és akkor ahogy akar.. plusz még a beeső sürgős dolgokat is megkapják..

A másik amikor munkacsoportok vannak..kijelölöm a vezetőt..aki arra a munkára a legalkalmasabb... de a csapatot úgy szervezem kiosztom a munkákat..de tőlem megváltoztathatják.. párhuzamos hatáskörök..de a vezető dönt ha nézeteltérés van.vagy én.

Nekem az jön be vegyesen dolgoznak az alkalmazottak.. a saját emberek és a külső vállalkozók.

Ha komolyan veszed alkalmzottat..akkor látod benne az embert....ha elvársz lojalitást akkor komolyan kell venni az alkalmazottat..nem játékszer..életekkel játszol..felelősséggel tartozol mert megszeliditetted..

Azt gondolom ennél többet csak nagyon megfizetett vagy résztulajdonosoktól várhatsz.

:-)

Mert te burzsuj vagy

nem vagyok programozó és nincs is ötletem, hogy mit csináljak. Csak ülök itt a magam jólétében! :-)

Csusza mindig vesz OTP-t.

Ez nem igaz! Csak akkor veszek, ha elég drága. :-)

Csusza mindig vesz OTP-t. :D

1988 óta vagyok programozó, de engem még senki nem keresett meg semmi hasonlóval sem, így most magamnak írogatok robotokat mt4-re gyakorlásképpen :))

Ki szeret bukni? :-) Nyilván kockázat nélkül nem lehet semmibe se belekezdeni, de mindenképpen szeretném valahogy optimalizálni a dolgot.
Persze, hogy nem vagyok biztos a sikerben -annyira már vagyok öreg róka, hogy mindenben óvatos legyek-, ezért akarom ésszerű módon indítani.

Ami nekem kellene, az szerintem nem olyan nagy kihívás, persze több, mint egy weboldal vagy egy megvehető webshop.

Mivel eddig nem létező dolog lenne, ezért szerintem ezt is nulláról kellene összerakni, persze egy szakember ezt jobban tudná, talán valami alapból ki lehetne indulni. Amire mindenképpen szükség lenne, az a folyamatos fejleszthetőség, emiatt nem jöhetnek szóba a készen megvehető dolgok.

Tehát ez egy olyan ötlet, aminek a szakmai részéhez nem értesz igazán? Az adott szakember is megfizethető..

Pár céget ill. cég képviseletet már felépítettem nulláról.. Itt, nálad sztem hasonló a helyzet, mint a tőzsdén, h vegyek, vagy ne vegyek pl OTP-t.. Nem vagy biztos a sikerben, bukni nem akarsz, ezért hezitálsz. :-)

Amit én kértem, az nagyon speciális dolog, alapjaiból kellett volna a nulláról felépíteni egy rendszert... pl egy átlagos weboldal, vagy webshop, a mai világban nem nagy cucc, minimális költséggel megoldható...

Na, gyakorlatilag tök ugyanez velem is! :-) Nekem is programozó kellene -mások mellett, de azok nem kardinálisak-, de akinél puhatolóztam, ugyanezekbe a reakciókba szaladtam bele.

Komolyan nem hiszem, hogy nem lehet megtalálni azokat az embereket, akikben van a tudás mellett egy kis vagányság, valami többre vágyás. :-/

Kiszervezés, szétszervezés nem jöhet szóba, pont azok, miatt, amit írsz, túl sok pénz és idő. Meg nem az övé a dolog, hát beleszarik, csak megcsinálja, de nem gondolkodik, nem törekszik a jobbra, az meg így nekem kevés. Meg össze is kell hangolni a dolgokat, a feladatok összefüggnek, és ha mindenki szanaszét van, meg mellékesen csinálja, akkor az reménytelennek tűnik.

Amiket írsz, hogy miket kértek volna a programozók, az kicsit beteges, túl sok amcsi sikersztoris filmet néznek. :-D

Ezt én is így látom. Pár éve egy új vállalkozást akartam felépíteni, amit hiánypótlónak érzek még ma is. Van programozó ismerős, mondta is, hogy van benne fantázia, jó ötlet, de nem akarja elkötelezni magát a napi meló mellé, inkább élni szeretne, megelégszik a nem is kevés fizujával. Elkezdtem a piacon keresgélni programozókat, mivel ugyebár a motort ők szerelik össze, majd utána grafikus, habár grafikus ismerős mondta, ha aktuális megcsinálja. Szóval az összes programozó, akivel beszéltem mellékmelóba tolta volna, fél egy éves időtávot határoztak meg, de inkább egy évet és ezért kértek átlag 200k-t/hó, plusz nem is kevés részesedést. Talán egy mondta, hogy megelégszik 50k-val, de 40%részesedés az övé a cégből. Kérdem ezektől a szakiktól, oké és hol van a te kockázatod, ha már ekkora részesedést kérsz? Nem teszel bele pénzt, csak kiveszel belőle, ér ennyit a munkád? Mi a biztosíték, hogy nem viszel még e mellett 2-3, vagy akár 5 projektet, és csúszol a határidővel? Válaszok egybehangzóan, semmi, nincs erre biztosíték, mert elképzelhető. Mennyire hiszel a projektbe, hogy ebből veszed meg a tűzpiros ferkádat? Ha elfogy a zsé, hajlandó vagy ingyen is dolgozni, amíg forrást sikerül bevonni? Ekkor jöttek a tipikus válaszok, ingyen nem dolgozik senkinek. Akinek nagyobb arca volt, az kijelentette, hogy töröl mindent, amihez hozzáfér. Nem azt mondtam, hogy ingyen kell dolgozni, oké, kellenek az ösztönzők, de van egy határ, vagyis szerintem, ha kiegészítő munkaként néz a projektre, akkor az olyan minőségű is lesz, mint a lentebbi yumber példa is tükrözi. Ha nincs meg az összhang, már az induláskor a kulcsfigurákkal, alapból nem érdekli a téma, csak a pénz, változtatni nem akar egy adott piacon, akkor nincs értelme erőltetni. Nagyjából erre jutottam és egy kis időre elengedtem... :)

Az más kérdés, hogy ha van egy zsák pénz az ötletre, akkor a munkafolyamatokat lebontva ki lehet szervezni különböző cégeknek, de úgy alsó hangon több tízszerese is lehet költségbe, meg időbe, mint ha a projekt iránt elkötelezett személyek vágnának bele... de ez lehet hülyeség és rosszul gondolom...

Tényleg jó szempontok, köszönöm!

Egy kérdés: Ezek szerint az összeállás és a hagyományos hatalom-felosztás között nincs átmenet? Vagy csak naívitás a részemről, hogy hiszek az átmenetben? Ahol van a főnök, de a vele dolgozók többek, mint szokványos beosztottak, valami ésszerű formában együtt építik fel a céget? Vagy ez felejtős lenne? Itt nem a már működő cégre gondolok, hanem elsősorban a nulláról felépítésre, ez az, ami engem most nagyon izgat.

A teljesen egyenrangú összeállást már ismerem, abból tényleg valami olyasmi lesz, amit írsz. Az én társamnál is nősülés, jött a gyerek, kiadások, egyebek. Ő mondjuk nem cifrázta, hanem konkrétan lenyúlta a cég pénzét. :-)

Ha megengedsz pár dolgot.

Ha többen összeállnak egy témára és mindenki vezető..az nem tesz jó a vállalkozásnak.. a demokrácia nem ide való.. bíznod kell a másikban.

Ha többen összeállnak egy témára akkor az jó ha élesen szétválnak a vezetés feladatai..tervezés..szervezés..pénzügyek.. ez bizalom is..hiszen azért vállalkoztok együtt...

Az összeállással sztem az a gond nagyon kis arányban sikeres..miért? mert az élet hozza a helyzeteket..fiatalok vagytok okosak.. tele energiával..csapjunk bele.. jön a család 1-2-3 gyerek..asszony rágja a fülét látod a szomszéd is mekkora kocsit vett..gyerekenek ez kell az kell..lakás is kicsi.. a másik inkább pléhboj életre vágyik..kell az a piros sportkocsi..megérdemled..sokat dolgoztás.és épp van egy olcsó vitorlás..nagyon csajozós.. a harmadik fejlesztené a céget..kezdődnek a szétválások..a cég felosztása.. ha ezt túléli a cég..akkor ott van a cég fejlődése.. az üzleti modell egyszer eléri a határát..új cégstruktúra kell.. a cégek életciklusaira van pár jó könyv.. ismerek vagy 100céget..láttam az életpályákat.

ha van egy ötlet és alapból működőképes..akkor bele kell vágni..menet közben alakítsd a dolgokat.a tett halála az okoskodás..azt keresd miért igen..ne a miért nem.. üzleti modellt kell alkotni ez az alap..ne vacakolj üzleti tervvel..az a bankoknak kell majd.. HA van egy ötlet akkor játszol vele..rajzolgatsz.. pajkoskodsz a gondolattal.. olyan leszel mint móricka..mindenről az jut eszedbe.. bármit látsz hallasz azonnal összekötöd az ideáddal. Üzleti modell tök egyszerű.. ötlet..mitől gurul..mennyi pénz kell hozzá.. mennyi pénzt hozhat..

nem kell agyon számolni sem.. mennyi befektetett tőke.. mennyi az állandó költség, hol a fedezeti pontod.. a cég életereje a pénzforgalom..kis haszonnal nagyobb forgalom.. vagy kisebb forgalom nagyobb haszon.. egy eladás sem lehet nullánál kisebb eladás.

A költségeket pontosan kell számolni..nem az ááá az belefér módon.. a közvetett és közvetlen költségeket hajszálpontosan összeírni..kidolgozni...hiszen ez az alapja az árképzésednek..

Ha van egy költségvetésed az induláshoz..plusz 6havi állandó költség a működéshez.. akkor már érdemes belevágni sztem.. és legyen ennyi a kockázatod.. ha nem gurul..és nem tudod megjavítani akkor dobd el.

Első 1-2 év a kritikus..utána az 5-7.év.. ott már azt is el kell dönteni..rugalmas cég maradsz.. vagy vállalatot csinálsz.. a szokásos piramisos hatáskör leosztással..

Ok, ez mind igaz, az én bajom ott van, hogy nem a szimpla "megfizethető" közreműködőket keresem, hanem azokat, akiket tényleg érdekel az ügy, akik sajátjuknak tekintik, hajlandóak tenni, küszködni érte. Aki nem így áll a dologhoz, az sohasem fog olyan munkát végezni. Gödör ásáshoz vagy rakodáshoz nyilván nem kell ez a szemlélet, de egy tök új vállalkozást felépíteni, kitalálni, fejleszteni már igen.

Szerintem nem minden a tőke. Lásd ezt a yumber dolgot. Volt zsé, de ez önmagában kevésnek bizonyult. Egy (pár?) emberen kívül senki nem hitt benne, csak egy meló, átmeneti pénzkereset volt nekik. De valójában szartak bele, hogy bejön-e, sikerül-e.

A másik dolog. Van egy ötlet, az ember átgondolja egyszer, százszor, ezerszer. Úgy gondolja, még mindig jó az elképzelés. De ez csak egy ember, és lehet, hogy kell még valaki(k), hogy más szemszögből is meglássuk a dolgokat. Simán lehet, hogy ez ember egyedül elmegy olyan szempontok mellett, amiket más viszont észrevesz. Viszont ehhez megint nem elég csak a megfizetett melós.

És nem is ért senki mindenhez. Ha gőzöm sincs róla, hogy hogyan kell valamit megcsinálni, mert csak az ötletem van meg rá, akkor hogy a túróba szervezzem meg? Kell egy szakmabeli, akivel együtt ki lehet találni a megoldást.

Meg amit Ricsi írt, az is igaz. Vagy megszakad az ember egymaga, vagy többen dolgoznak. Sokszor kevés 24 óra a dolgokra. Meg kerülhet az ember gödörbe, megfáradhat, elkeseredhet, ha kicsit szarul mennek a dolgok. Olyankor jó, ha van valaki, aki viszi a lendületet tovább, és így új erőt ad.

Szerintem.

Én sosem csináltam egyedül semmit, mert az időt nagyon sokra értékelem, főleg 3 gyerekkel. Egy társsal, bár a hasznot is megosztod, de a munkaidőt is, amit mint főnök kell ott lenned. Gazda nélkül nem megy semmi jól, és ha egyedül vagy, minden rád hárul.

De mondom, kinek a zsé, kinek az idő a fontosabb, nem mondom, hogy az egyik jobb a másiknál.

Ha jó az ötlet, s tőke is van hozzá, akkor csak meg kell szervezd, a közreműködőket meg megfizeted. Társat akkor érdemes keresni, ha nix elég tőke. S akkor is eldöntheted, h csendestárs, vagy vállaljon részt is a melóból.

Na, tetszik, hogy érdekel! :-) Az, hogy most nincs energiád, az egy más dolog. De legalább van értelme a cégedbe ölni a munkát.

Persze, csak nagyon kevés ötletből lesz valami, még kevesebből komoly siker. Kevés a tényleg jó ötlet, meg még kevesebb az, aki végig is tudja csinálni.

Nekem is volt párszor már "nagy ötletem", de legtöbbször kiderül egy idő után, hogy valamiért mégsem az igazi. Sok kört kell megfutni, hogy kialakuljon, hogy tényleg okosság-e, vagy csak az alapötlet hangzott jól, de a részleteken elvérzik a dolog, túl összetett, vagy túl nagy falat, vagy hasonlók.

Mondjuk ez most szerintem kivételesen tényleg jó, szóval ezt nem engedem el olyan könnyen. :-)

Egyébként nem is a tőke a nagyobbik gondom, mert szerintem nem kellene olyan sok hozzá, inkább a megfelelő emberek, az a nagy nehézség.

Írtad, hogy van egy jó ötletet de nem tudsz belecsapni mert kellenének a társak hozzá, én régebben kerestem az ilyeneket beszéltem is sok emberrel, nagyon kevésből lett valami, igazából most is nagyon izgatja a fantáziám minden jónak igérkező induló üzlet, csak most se energiám se tőkém nincs hozzá, :( energiailag teljesen leköt a saját építése illetve mivel még finanszírozásra szorul a projekt így a tőkémet is leköti. :(

Ja, fura dolog ez. Rengeteg ember van, aki cukkerbergségről meg billgécségről álmodik, de amikor lenne lehetősége, hogy melózzon érte, és lehetne beleölni a melót, energiát, akkor éppen nem ér rá. Inkább vállalja, ami fix, meg tuti, mert mégiscsak a nyugalom milyen fontos ugye. Nekem ez az egyik nagy tanulság a történetből. Csak ennek a fickónak volt annyi megszállottsága és hite az egészben, hogy beleölt sok melót és pénzt. A többinek csak sima meló volt, semmi több. Ha nem így lett volna, akkor nem hogy 60, hanem még 6 millióba sem került volna ez a dolog.

Így nem lehet. Ezt a manuszt lehúzták szerintem.

Kevés az az ember, aki tényleg hajlandó valós áldozatokat hozni, mindenkinek az azonnali -és persze könnyű- siker kellene, vagy egy kurva jól fizető állás. (a 99%-nak inkább az utóbbi)

Tényleg érdekes, hogy ez a téma épp most jött elő. Én is ilyesmi cipőben járok, van egy szerintem jó -esetleg nagyon jó?- ötletem, és egy ideje helyben topogok, mert éppen azon akadtam el, hogy kivel lehetne indulni. Mármint olyannal, aki tényleg hajlandó beleölni energiát. Egy-két embernél, akiket olyannak gondoltam, puhatolóztam, de persze kiderült, hogy nem olyanok. Mindenki a sikerről és zukkerbergségről hablatyol, de ha tenni kellene érte, akkor meg lófax... :-/