Node miért kellene egyetérteni? :)
Nem egyszerűbb elfogadni, hogy attól szép a világ, hogy különbözőféleképpen látjuk? :)
Miért kellene ezeket a nézőpontokat rangsorolni? Szerintem éppen az a jó, ha többféle nézpontból lehet ugyanazt az eseményt megvizsgálni, nem pedig az, ha csak egyféle lesz tolerálható. Így például érdemes megfigyelni, hogy például nem én akarom elhallgattatni a hozzám képest másképpen gondolkodókat, hanem éppen az úgynevezett demokráciára hivatkozók, a szólásszabadsággal puffógók azok (nem neked szó, csak ide tartozik) akik valójában mindent elkövetnek az elhallgattatásom és lejárattatásom érdekében, mert nem tűrik a konkurrenciát, azt, hogy ne csak egy véleményt lehessen az emberek fejébe erőszakolni. Hát nem furcsa? :)
A kis kitérő után viszont egy gondolat: Egyébként, van ám a módszertanodnak egy érdekes folyománya, amit nem vezettél le, de éppen ezért érdekelne, hogy mi a véleményed arról, hogy én fordítom meg:
"Nem írom végig, a végén annak örülsz, hogy de jó, van még 1 db 1-es oszlop.
Ezzel szemben én azt veszem észre, hogy hmmm, baj van, van 1 db 9-es oszlop, hogyan lehetne megoldani, hogy újra 10-es legyen."
Mert ebből az következik logikailag, hogy ha megváltoztatjuk az irányt, azaz a növekedést figyeljük, akkor abból az következik szemléletmódban, hogy amikor az 1-ből kettő lesz, akkor én örülni fogok, hogy "már 2" és hurrá, mert javulunk - amiből nem az következik, hogy már jó és meg lehet állni - viszont te egészen 10-ig nem tudsz örülni, mert addig csak azt látod, hogy lehetne még jobb, hogy "újra 10 legyen". Ha pedig 10 lesz az érték, az sem tudna örömmel eltölteni, hiszen arra teszed fel az életed, hogy nehogy újra "9"-re essen vissza, mert akkor csak idő kérdése, hogy "8" legyen... onnan meg már úton is van az "1".
Kicsit olyan ez, hogy én tudok örülni már a javulásnak is, te viszont csak a gyógyulásnak, én tudok örülni valami szépnek is, te csak annak, ha minden szép.
Ez viszont nyilván nem igaz így és ebben a formában rád, tehát sokkal valószínűbb, hogy az általad leírt módszertanban van valami hiba, ami miatt az nem fedi a valóságot. Mert ez így olyan, mintha az lenne a különbség, hogy én azt mondom:
"Hurrá haladunk!"
Te viszont így állnál az élethez, hogy:
"Na végre! Megérkeztünk..."
Node aki motorra ül, hogy szabadon mehessen korlátok nélkül és élvezze a haladást, az kizárt, hogy így gondolkozzon. Valami nem stimmel, de mindegy, csak furcsa számomra a gondolatmeneted, de a tiéd, legyen neked a te hited szerint jó :)