A négy szabadságelv áruk szabad áramlása tőke szabad áramlása szolgáltatások szabad áramlása személyek szabad mozgása

A tőke szabad áramlásának alapelve, hogy minden Unióbeli természetes vagy jogi személyhez kötődő tőkemozgás korlátozása vagy a diszkrimináció bármely formája tilos. A jogszabály nem csupán az EU-tagországok egymás közötti viszonylatában, hanem elvben (egyoldalúan) harmadik ország felé is érvényes: azaz, amennyiben e harmadik országgal kötött megállapodás erre lehetőséget nyújt, az EU oldalán sem állhat korlátozó tényező a szabad tőkeáramlás útjában. A mindezek alól kivételes jelleggel felmentést adó úgynevezett védzáradékokat külön kritériumok határozzák meg.

A tőke szabad áramlásának megvalósulása több lépcsőben következett be. Az első, 1960-as irányelv még csupán a hosszú távú tőkemozgás egy részénél nyitott utat a szabad áramlás előtt.

Az 1962-es második irányelv ezt kiterjesztette az értékpapírok piacára. Az Egységes Piac bevezetésével egy időben, 1986-ban elfogadott harmadik direktíva tette teljessé a hosszú távú tőkemozgás felszabadítását. Teljes liberalizálását csak 1988-ban rögzítették - 1990. július 1-i hatállyal -, ez alól azonban még (a rövid távú tőkemozgás esetében) Spanyolország és Írország kétéves, Görögország és Portugália ötéves átmeneti mentességet kapott. A folyamatra végül a Maastrichti Szerződés tett pontot, amely 1994. január 1-jével helyezte teljes körűen hatályba a tőke szabad mozgásáról intézkedő jogszabályt.

A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet. A “szabadság” konkrét értelmezése és végrehajtása azonban már módot ad bizonyos behatárolásra. Adott földterületek értékesítése különböző feltételekhez köthető (termőföldnél előírható például a gazdálkodói tevékenység fenntartása, sőt, a leendő gazda végzettsége is).

Emellett egyes esetekben - így védelmi célokra igénybe vett területeknél - kivételt lehet tenni. Mindezek alkalmazására sokféle példát kínál az egyes tagállamok napi gyakorlata. (Magyarország ötéves átmeneti mentességet kapott a közösségi jog alkalmazása alól a másodlagos lakóhely tekintetében.)

A tőke szabad áramlása nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy a tőkemozgásra vonatkozó bejelentési kötelezettséggel, valamint az adózás és a pénzügyi szervezetek felügyeletével összefüggésben megelőzzék a nemzeti jogszabályok megsértését. A tőke szabad áramlása továbbá korlátozható a közrend és közbiztonság védelmében.

Az EUMSZ a tőke szabad mozgásával kapcsolatban négy ponton vezet be változtatásokat az EK-Szerződés rendelkezésihez képest. Az első három pontban a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgásokat szabályozza, több ponton is növelve az Európai Parlament szerepét, például együttdöntési jogosítványt adva neki, valamint negyedik pontban a terrorizmus elleni fellépést elősegítése érdekében természetes és jogi személyek pénzkészletének befagyasztásának jogi alapját teremti meg az Unió számára.

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=11