A tőzsdén a legtöbben nem azért veszítenek, mert „buták”. Hanem azért, mert ugyanazt csinálják ugyanabban a pillanatban: akkor vesznek, amikor már mindenki megnyugodott – és akkor adnak el, amikor már mindenki fél.
André Kostolany gondolkodása azért időtálló, mert nem az árfolyamról beszélt elsőként, hanem az emberről. Arról, hogy a tömeg hogyan reagál, hogyan pánikol, és hogyan fizeti ki újra meg újra ugyanazt a tanulópénzt.
A tömeg veszteségének 3 oka
1) A tömeg mindig „későn” érkezik
A legtöbb ember nem akkor vesz, amikor valami olcsó és rossz hírű, hanem akkor, amikor már „bizonyított”, mindenki beszél róla, és a grafikon is megnyugtató.
A jelenség:
- jó hírek → megnyugvás → belépési kedv nő
- rossz hírek → félelem → menekülés
Csakhogy a piac gyakran előbb áraz, mint ahogy a hírek eljutnak a tömeghez. Mire „biztosnak tűnik”, addigra sokszor már drága.
2) A tömeg összekeveri az információt a cselekvéssel
A híráramlás olyan, mint egy folyamatos riasztórendszer: mindig van ok kattogni. De attól, hogy tudsz valamit, még nem biztos, hogy tenned kell valamit.
A tömeg jellemző hibája:minden mozgásra reagál – mintha a portfólió egy autó lenne, amit minden kátyúnál újra kell kormányozni.
3) A tömegnek nincs időhorizontja
Aki fejben nem döntötte el, hogy miért vesz egy részvényt és meddig tartja, azt a piac irányítja. Egy rossz nap, egy rossz headline, egy rossz komment, és máris elad.
A piac pedig imádja az időtáv nélküli embert:minden kilengésnél pénzt tud kicsalni belőle.
Miért nyer a türelmes?
1) A türelmes nem gyors – hanem előre gondolkodik
Nem az a türelem, hogy „ülök és várok, majd lesz valami”. A türelem az, hogy előre megírod a szabályaidat, és nem a pánik diktál.
- Mitől lenne ez jó befektetés?
- Mi az, ami miatt tévedhetek?
- Mi az, ami miatt kiszállnék?
Aki ezt előre rögzíti, annak egy rossz nap csak zaj.
2) A türelmes tud különbséget tenni ár és érték között
A tömeg az árat nézi, és ahhoz gyárt történetet. A türelmes az értéket próbálja megérteni, és ahhoz keres jó árat.
Ezért van az, hogy a türelmes sokszor akkor érez késztetést venni, amikor a tömeg menekül – és akkor érzi késztetést óvatosnak lenni, amikor a tömeg ünnepel.
3) A türelmes „nem mindenáron okos”
A tömeg szeret mindent tudni. A türelmes inkább azt szeretné elkerülni, hogy hülyeséget csináljon.
A piacon nem az nyer hosszú távon, aki minden hírt elkap. Hanem aki kevesebbszer követ el nagy hibát.
A „Kostolany-féle” praktikus szabályrendszer (mai nyelven)
A) Legyen két mondatos terved
- Miért veszem? (üzlet, előny, értékeltség)
- Mikor adom el? (tézis sérül, túlértékelt lett, jobb lehetőség)
Ha ezt nem tudod leírni, akkor nem befektetésed van, hanem hangulatod.
B) Legyen pánikprotokollod
Amikor hirtelen esik a piac, ne döntést hozz, hanem futtasd le ezt:
- Mi változott a cégben? vagy csak a hangulatban?
- A sztori romlott, vagy csak az ár lett olcsóbb?
- Van időm kivárni? (időtáv, likvid tartalék)
A pánikprotokoll célja: 10 perc alatt visszahozni a józan észt.
C) Legyen „nem csinálok semmit” szabályod
A tömegnek az a baja, hogy mindig csinál valamit. A türelmesnek van olyan szabálya, hogy:
- ha a tézis nem sérült → nem adok el
- ha nincs jobb ötletem → nem veszek csak azért, mert „mozog”
- ha túl sok az inger → lezárom a képernyőt
Checklist: 9 kérdés, ami elválasztja a tömeget a türelmestől
Mielőtt bármit lépsz, kérdezd meg:
- A döntésem most félelemből vagy tervből jön?
- Mi az 1 mondat, amiért eredetileg vettem?
- Sérült ez a mondat? Tényekkel, nem érzésekkel.
- Ha ma nem lenne hírolvasás, ugyanígy döntenék?
- A mozgás (árfolyam) vagy a valóság (cég) változott?
- Van-e olyan okom, ami 2 hét múlva is vállalható magyarázat?
- Ha most vennék, megvenném-e ugyanígy?
- Van-e elég időm és türelmem kivárni?
- Ha tévedek, mennyit bukhatok? (pozícióméret)
Záró gondolat
A tőzsde nem igazságos, és nem is „logikus” rövid távon. De egy dolgot következetesen csinál:a türelmetleneket megadóztatja, a türelmeseket jutalmazza. Nem mindig gyorsan. De feltűnően sokszor.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.