megértettem ugyis. :)
"És én nem levegöbe beszélek, nagyon közeli tapasztalataim vannak."
A példa arra vonatkozott, hogy attól, mert egy orvosnak nincs gyomorrákja, attól még tudja gyógyítani, csak ez túl triviális. A pszichológiáról nekem is meg van a véleményem, de ez itt off, direkt írtam, hogy rossz példa lesz, csak nem jut az eszembe jobb.
"Megerösítetted az elképzelésem, hogy szószátyár elméleti ember vagy. [...] azok, mert alapból nem lénygretörö, gyakorlatias ember vagy. Nem?"
Az mondjuk nem jut eszedbe, hogy ez nekem egyfajta hobbi és kikapcsolódás, mert nagyon fárasztó a valós életben az állandó tömör üzleti angol használat, meg mondjuk a 100-150 oldalas SLA-k tanulmányozása? :) Tudod, az igazán jó hobbi egyik legfontosabb jellemzője éppen az, amit nem csinálsz a munka közben, hiszen ha ugyanazt csinálod, akkor nem tud kikapcsolni.
"És nem kell olyan buta kifogásokat gyártani, hogy nincs idöd tömören fogalmazni, azért km-sek a hsz-eid."
Rendben, elárulom, baromira lusta vagyok összehúzni őket, mert amikor leírom azokat, akkor már nem érdekel annyira, hogy még nekiessek és százszor átírjam. Van rá példa, de nem jellemző. A másik az, hogy ilyenkor lazítok, tehát flow állapotba megyek át, és sokszor magam sem veszem azt észre, hogy mennyit, avagy mennyi ideig írom. Ez így jobban tetszik? :)
SZERK: Elnézést a kavarodásért, de az eredeti üzenetben hülyén benne maradt egy idézett hozzászólás, de szerkeszteni már nem tudtam, így töröltem, és így másolom vissza.
ha spórolható vele (írás és olvasás), akkor tetszik :)
Sőt vannak, akik átélnek valamit, és ez alapján úgy érzik, hogy az észosztásuk szent és mindenkire érvényes (jellemzően a korai X generáció tagjain figyeltem ezt meg). Na ez még lehet rosszabb is mint aki nem él át személyesen valamit, de racionálisan tud adni tanácsot.
Valóban: vöröslő fejjel irigykedünk omnipotens felfogásod miatt ;-) (ezt vedd bóknak, ne gúnynak). De nekünk hagyd meg egyelőre az eltorzult anyagias világot, had járjuk be mi is utunkat :-)
Hmmm... :)
Miután többször végigolvastam, amit írtál és válaszoltam is rá hosszasan, végülis megértettem, amit szerintem indirekt módon szerettél volna mondani. Úgyhogy, rövidítek:
"inkább pletykák és legendák a helyes kifejezés rá"
Az, amiről te írsz, az régen valóban így volt velem is, de szerintem ez teljességgel természetes akkor, amikor valaki még fiatal és nincs tapasztalata, hiszen akkor a mások által hallottakra hagyatkozik. Azért amikor az ember annyira már nem fiatal, akkor ettől már el tud távolodni, mondhatni, onnan, hogy csak felnézel mások véleményére és azt próbálod a magadévá tenni, odáig, hogy már ne is értsed azt, hogy erre miért volt szükség.
Aztán eszedbejut, amit az egyetemen az első nap mondanak: "Kollégák, az amit itt most megtanulnak, annak a 95%-át semmire sem fogják használni. De, hogy melyik az az öt, amit fognak, azt most senki sem tudja megmondani".
ÉS innentől rájössz, hogy valójában ez is egy tanulási folyamat, aminek a lényege az, hogy egy idő után (szinte észre sem veszed) már elegendőek a saját tapasztalataid. Aztán persze vannak olyan témák, amiben ez nem így van, vagy éppen nem is lehet így (pl vallás).
Vagyis, valójában tényleg teljességgel hihetetlen az, amit írok, mert az már-már meseszerű adott esetben és bosszantóan határozott tud lenni, de mégsem lehet megfogni. Ráadásul mindenfélébe belekotnyeleskedek, ami eleve furcsa, mert nem szokás ennyi féléhez érteni és általában az emberek ahhoz szólnak hozzá, amihez nagyon értenek, mig én ahhoz, ami érdekel. Olyan lehetetlennek tűnik, pláne egy olyan gondolkodásmóddal, ami teljességgel idegen a mai világban, főleg akkor, ha még azt is állítják róla, hogy az sikeres is :)
Tudod RBBJ én már áttértem a világ érzelmi alapon történő megértésére, mert az értelmi már nem igazán izgat, azt úgy vélem, értem. Az érzelmi megértés azonban egészen más látásmódot igényel, és ezt nagyon nehéz leírni, pláne elmagyarázni egy elanyagiasodott világban. Azért lassan ez is sikerülni fog rövidebben is, például erre jók a filmes idézetek, mert aki látta a filmet, az tudja, hogy ez milyen érzelmi környezetben volt. Sok írás megspórolható ezzel :)
Tiszta sor...nem is egyszerre (kellett volna !) kell emelni (Ibiza se hiszem, hogy így értette). Erre lett volna idő. Igaz nem sok, csak 22 év.
Rendszerváltás: éljenzés...a kapitalizmus szaga. (kormányzat: jó-jó, de egy kicsit még várni kell, amíg lezajlanak a folyamatok)
Bokros-csomag (orosz válság): méreg, düh az emberekben (kormányzat: jó-jó, de higgyétek el emberek meg lesz ennek a hozama később)
EU csatlakozás: Éljen, na végre eljön a kormányzat által ígért jólét és nyugati jövedelem-színvonal (kormányzat: jó-jó, de még kell 7 év az uniós bérekhez)
2011: Ja hát válság van, de majd.....
És most gondold el, ha több fizu maradna az embereknél, akkor lehet hogy 5 évente festegetnék hobbiból ki az egész házukat, mert megtehetik. Ami neked is jó lenne....szóval a te érdeked is, hogy az emberek többet keressenek.
Mondjuk az átállás ugye részben sikerült: EU-s árak, svéd adómodell, ukrán bérek...csak így tovább, gratula.
Csak azok a svéd szemétvivő "szegények" lehet hogy jobban élnek, mint itthon egy általános iskolai kémia tanár.
Hja kérem, erre szokták azt mondani, hogy hinni a templomban kell.
"Olyat, mintha egy pszichológusnak azt mondaná a páciense, hogy "vele is megtörtént az, amiről beszél, mert ha nem, akkor nyilván hülye hozzá és ne is próbálja őt kezelni""
Kiváló a példa, kb. így is látom. Ne is próbálja kezelni, esélytelen a siker. Az esetek többségében a beteg nélküle is u.olyan gyorsan, söt, gyakran gyorsabban épülne fel.
És én nem levegöbe beszélek, nagyon közeli tapasztalataim vannak.
Nem mellesleg nagyon gyakori, hogy az igazán "keresett" pszichológusok azon a területen aktívak, amelyet saját életükben is megéltek és megoldottak. Nagyon jó példa rá a drogos Csernus. Vagy egyik barátom, akin egyik kretén könyvmoly sem tudott segíteni, csak az, aki maga is nagyon mély depresszióból épült fel.
Megerösítetted az elképzelésem, hogy szószátyár elméleti ember vagy. Ez nem baj, de nem kell tagadni. És nem kell olyan buta kifogásokat gyártani, hogy nincs idöd tömören fogalmazni, azért km-sek a hsz-eid. Azért azok, mert alapból nem lénygretörö, gyakorlatias ember vagy. Nem?
Úgy tűnik így utólag, hogy se a Szovjet-, se az Európai Unió nem hozta el a várt (átlag háromnegyed milliós havi fizetéses) Kánaánt. Pedig hogy reklámozták anno mind kettőt, hogy egy lesz a tuti....
akkor nem egy mondatot kiragadva.
A következö idézet elözménye egy vita érvelésének folyamata, élet nézöpontjainak ütköztetése.
"És ha valóban hozzáértő és tartósan nagyon sikeres vállalkozó lennél, amilyennek időnként előadod magad, akkor ezt értenéd. Ugyanis tök mindegy, hogy a sikerességet milyen anyagi szinten értjük, a problémák valójában tökéletesen ugyanazok maradnak, ugyanakkor az életmódban alapvető és minőségi különbségek léphetnek be, olyanok, amik a cucializmusban (és nyugaton sem a cucializmus idejében!) egyszerűen nem léteztek.
Mondjuk a lakásod berendezése egy pillanat alatt álhat a szemedben gagyivá, a párod, a járműved, minden, amit addig "ügyesnek" éreztél értékelődik le. És ez akkor is bekövetkezik, ha azt hazudod magadnak, hogy nem következne be. De igen, bekövetkezik. És az, hogy ezt a hozzátartozóid hogyan élik meg, azt sem te döntöd el. Eleve, ha mondjuk van egy feleséged, akkor mig egy pár milliós, tízmilliós vagyonkánál még értelmezhető a "közös", addig egy milliárdos vagyonnál vajon tudnál közösben maradni? Akkor a fialtatást közösben csinálnád?
Egyszerűen nem látod azt, hogy mekkora gondot okozna egy milliárdos vagyon. Olyan dolgok, törések, elfojtott vágyakat hozna a felszínre, amelyek az esetek 99%-ban kezelhetetlenek lennének még egy 50-100 milliós megtakarítással(!) rendelkező pár számára is. "
Olyanokat hoztál fel érvelésként, amiket magad nem is tapasztaltál, ennek ellenére írod "Egyszerűen nem látod azt, hogy mekkora gondot okozna egy milliárdos vagyon.", utalva arra, mintha te látnád. Miközben ezt azzal támasztod alá, hogy másnál mit láttál.
Most már biztos érted, mit akarok már sokadik alkalommal mondani.
Ugyanaz a történet, mint a film idézeteiddel.
Nézd, én tudok a sorok közt olvasni. És azt is tudom, hogy mikor tapasztalatlan voltam, én is más helyeken látott, hallott dolgok (inkább pletykák és legendák a helyes kifejezés rá) alapján érveltem vitákban. Teljesen hasonló stílusban és kontextusban. Persze nem kötelezö a párhuzam, lehet véletlen egybeesés is...
Svédországban lassan senkit nem találni, aki elviszi a szemetet. Kellenek szegények, akik elvégzik az "alantas" munkát is, különben "vége a világnak".
A béremelést elmondom most utoljára, hátha te megérted, Ibizának nem sikerült.
Mondjuk, januártól 3*-ára mennek fel a bérek. Az én cégem festékeket gyárt. Minden munkásnak 3* annyit kellene fizetnem. Az építőipar eleve halott télen, tehát 3 hónapot fizetek a "semmire". Aztán az emberek kezdik megkapni a több zsét. Elkezdenek többet enni, ki tudják fizetni a villanyszámlát, tudnak tankolni, visszaadnak ilyen-olyan kölcsönöket, elkezdenek utazni. Meg még csinálnak sok mindent, csak épp nem festenek. Mert azt majd jövőre, ha kicsit egyenesbe jövünk. Én meg 1 évig fizetek háromszoros bért ugyanannyi bevételre. Totális csőd lenne.
"A német nettó átlagkeresetek és a fogyasztói árak lényegében ugyanolyan ütemben nőttek az elmúlt húsz évben – derül ki a kölni Institut der deutschen Wirtschaft gazdasági kutatóintézet adataiból [1].
A felmérés szerint az átlagos német órabér a márkáról euróra váltó országban 45 százalékkal nőtt az elmúlt két évtizedben, míg a termékek és szolgáltatások 43 százalékkal drágultak. Egy órányi munkáért az adók és egyéb közterhek levonása után most 15,2 eurót kap egy átlag német munkás (szerk.: 168 órával számolva havonta~ 740 000 HUF), míg 1991-ben 10,5 eurónak megfelelő márkában részesült (ideális modellel, ugyanolyan munkakörben betöltött ugyanolyan jellegű munkával számolva természetesen).
Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb termékért és szolgáltatásért – az átlagtól nem jelentősen nagyobbat vagy kisebbet drágulókért – ugyanannyit kell dolgoznia egy németnek most, mint húsz évvel ezelőtt. Egy üveg sör például 1991-ben és 2011-ben is 3 perc munkával összehozható. Az Index hevenyészett számítása szerint – a havi 141 ezres nettó átlagbérrel és 20 munkanappal, 8 órás munkaviszonnyal és 200 forintos dobozonkénti/üvegenkénti árral kalkulálva – Magyarországon a 14,7 forintos percenkénti átlagbérből nagyjából 14 percnyi, vagyis majdnem ötször hosszabb ideig tartó munka után jön ki egy sör.
A kutatóintézet megjegyzi: míg a sör/munkaperc árfolyam nem változott, húsért már kevesebbet kell dolgozniuk a németeknek. Egy kiló karaj most már 30 perc alatt megvan, míg húsz éve 36 percig tartott azt megszerezni (nálunk, 1400 forintos kilónkénti árral számolva, több mint másfél óráig kell egy kilóért dolgozni). A ruhák, textíliák és cipők árai szintén az átlagosnál lassabban nőttek, a benzin ára viszont megugrott a fizetésekhez képest: két órával többet kell dolgozni egy tele tankért, mint a kilencvenes évek elején (sajnos azt nem közölték, hány liter ez a tele tank, ami biztos: nálunk egy 40 literes tankkal és 415 forintos benzinnel számolva 1130 percet, vagyis majdnem 19 órát kell dolgoznunk egy tele tankért)."
forrás: index.hu
"Szóval, Ibizát szerintem kár elítélned. Én sem csípem néha a hülyeségeit, mert vannak dolgok, amiket kitalál és szajkózza, ilyen pl, hogy emeljük fel mindenki bérét a háromszorosára. "
No-no-no. Mi az hogy hülyeség? Munkavállalóként persze, hogy támogatom. 3x-os bérek és rá kivetni egy 60%-os adóéket (lásd ~Svédország). Jutna fogyasztásra, és a szociális ellátórendszerre, tisztes támogatásba részesítve az elesetteket (persze svéd adómorállal). Most te tényleg egy olyan országban akarsz élni, ahol óriási társadalmi szakadék tátong, az eszelős vállalkozók és a lesüllyedtek között? Egy orosz kapitalizmust ahol kiszállsz a luxus SUVodból, és térdig gázolsz a vodkásüvegekben és a részegekben? Dr Ursira utalva (és nem állságosságból) én is akkor lennék boldog ha a környezetem az; nem lesüllyedt, betompult, irigy, dühös emberek között szeretnék élni, függetlenül az én helyzetemtől.
Ja hogy a vállalkozásoknak ez teher? Miért a Skandináv országokban nincs kkv szektor? Ja, hogy nem akkora ott (%-os részesedésben). Biztos oka van. Hatékonysági oka van... Vakmajom belinkelt még jó régen egy cikket hol a legnagyobbak a KKV szektor: hát a PIGHS-ben. és az USA-ban a legalacsonyabb. És nem hiszem, hogy kevesebb vállalkozó van akár az USA-ban, csak lehet, hogy összefognak és közösen tömörülnek egy vállalkozásba: hatékonysági okokból (és mindenki egy részterületre koncentrálódik erőforrásban is). De hát itt sikk mutogatni, az ügyvezetői igazgatói névjegykártyát a 20 forintos cégekben.
Szóval el kell dönteni, hogy a KKV szektor van az országért, piacért vagy az ország a KKV-ért. Az utóbbi szerintem rossz irány. De majd az itt jelenlevő vállalkozók görgetik tovább a lavinát ;-)
Az az igazság, hogy én egyáltalán enm akarom azt azt a hatást kelteni, mintha a világ nagy igazságának egy szeletét osztanám meg. Arról, hogy ezt ezek szerint sokan így érzik arról nem tehetek.
Egyebekben, sokszor kértem már, hogy a szövegkörnyezetből ne vegyetek ki mondatokat, mert akkor az ellentmondásnak fog tűnni. Vegyük például azt, amikor egy párkapcsolatra mondom, hogy megrontja a SOK és HIRTELEN jött pénz. Amikor azt írom, hogy számos ilyen esetet láttam, akkor nem szükségszerűen arról beszélek, hogy ez velem történt meg konkrétan, hanem arról, hogy ÉN SZEMÉLYESEN ezt tapasztaltam azoknál, akiket ismerek.
Nincs semmi ellentmondás, hiszen az is az én tapasztalatom, amit első kézből látok, hiszen az is az én életemben történik meg, annak részeként zajlik le - függetlenül attól, hogy nem velem történik meg.
Most nagyon rossz analógiát fogok mondani, de hirtelen nem jut más az eszembe, tudod, hogy körülbelül mit mondasz? Olyat, mintha egy pszichológusnak azt mondaná a páciense, hogy "vele is megtörtént az, amiről beszél, mert ha nem, akkor nyilván hülye hozzá és ne is próbálja őt kezelni". A tanulásnak csak egy része a személyesen veled megtörtént dolgok halmaza, ugyanakkor a másik része az, amit személyesen megtanulsz a tapasztalataidból.
Aki pedig figyel a körülötte lévő dolgokra, az igen sokat lát. Ha pedig nagyon sokan kérnek tőle tanácsot különböző ügyekben, akkor nagyon sok mindent megismer és nagyon sokféle sorsot lát. Hülye lennék ezt nem hasznosítani :)
"Szenvedjek az életképtelen cégeimmel, bár legalább a mienk, vagy hagyjam, hogy azok (jellemzően tőkeerős külföldiek) vegyék át(meg), akik értenek is hozzá és képesek valós vállalkozásként, tulajdonosi szemlélettel működtetni, minőségi szolgáltatásokat nyújtva."
Ez a teljes tévedés, ez a liberálnácizmus alapeszméje. Ugyanis a bekezdésben ott van a lényeg, csak nem veszed észre: tőkeerős külföldi veszi meg. Magyarán, egyszerűen pénzt rak a cégbe, és az máris működőképes lesz, ezen cégek többsége ugyanis éppen a tőkehiány miatt nem volt versenyképes!
Ezzel szemben, egy külföldi mammut csak a profitot nézi, ennek megfelelően jellemzően sokkal olcsóbb volt a cég megvásárlása és vállalatcsoporton belüli racionalizálása, amelynek segítségével sz*rért/h*gyért megvásárolta a piacot és természetesen bezárta a gazdaságtalan gyárat, hogy a külföldi sz*rt tudja idelapátolni extraprofittal, hiszen nem kellett már a hazai konkurrenciától tartania.
Egyebekben állami cég a Szerencsejáték Rt-től a részben állami MOL-ig sokminden, a MOL esetében pedig külön érdemes arra emlékeztetni, hogy azt úgy építette fel az állam gyakrolatilag a semmiből és mégis milyen szép tőzsdei cég lett belőle.
A management kiválasztásához nem szükséges az, hogy az állam kiszálljon a tulajdonosi körből, ennek ugyanis semmi jelentősége nincs. Sőt mi több, elég megnézni a magyar tőzsdei vállalkozások 90%-át, és sírva visszasírni a monopolista állami rendszert.
Namármost, ezen kívül vannak olyan cégek, amelyek más módon, mint állami tulajdonban tartva, nem is lennének működőképesek. Ilyen a vasút, a tömegközlekedés, amelyet számos helyen próbáltak privatizálni a világban, aztán a döntő többségében vagy visszaállamosították ezeket, vagy olyan bürokráciát rakta fölébük, ami kvázi állami rendszert csinált, ugyanis a profit nem lehet elsődleges amikor például közellátásról van szó.
Ezen túlmenően pedig vannak nagy állami foglalkoztatók (MÁV-BKV-satöbbi), amelyek LÁTSZÓLAG veszteségesek, de valójában összhatásban nagyon is pozitív szalldójúak. Így például persze, hogy állami dotációra szorul egy BKV, ha a jegybevételek 27%-át Áfában csont nélkül elvonják(!), ugyanakkor a dotáció valójában messze elmarad a vállalat által befizetett összes(!) adótehertől, úgymint Áfától, bérek járadékától. Vajon egy ilyen vállalat tényleg veszteséges?
Hadd utaljak vissza a MALÉV-re, ami az állítólagos veszteség tényleges realizálásakor hirtelen tényleges és dúrva veszteséget okozott - tartósan. Azaz, sokkal nagyobb kár származott a leállásból, mint amennyibe a működtetése került. Akkor most mi is a "veszteséges"?
Tudod az a baj, hogy az ÁLLAMI vállalatnál elkövetik azt az ordenáré hamisítást a liberálnácik, hogy ÖNÁLLÓ vállalatként akarják őket nyilvántartani, holott nyilvánvaló, hogy EBBEN A KONTEXTUSBAN ezen vállalatokat szindikálni kellene az állami költségvetés, MINT A TULAJDONOS HOLDING költségvetése szempontjából, azaz nem csak a direkt, hanem az indirekt tételeket is figyelembe kellene venni.
Azaz az, hogy egy vállalat papíron veszteséget mutat ki, az nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a tulajdonos számára is veszteséget termel! Ez ügyben elég a "veszteséges magyar bankokra gondolni", avagy a holdingok között zajló átszámlázásra, a profit máshol történő kimutatására - ott ez természetes, azonban ezt az államtól meg akarják vonni.
Ha például egy vállalkozás úgy rakja össze magát, hogy egy intézménybe szervezi a munkavállalóit és az adja bérbe a többi cégnek, akkor nyilvánvaló, hogy ez a vállalkozás gyakorlatilag nullszalldós lesz, mig a többi rendkívül profitábilis. Vagy például egy backoffice is tiszta veszteség papíron, mégis szükség van rá. De valahogy, amikor az államigazgatásról van szó, akkor ezt azonnal elfelejtik a liberálnácik.
Szóval, amig az államot nem tekintjük egy szerves egésznek, amiben minden és mindennel összefügg, hanem szétaprózzuk, akkor azt egyszerű bolsevik szalámitaktikának hívják és amelyben az ország garantáltan megdöglik.
Na ezért nem szabad úgy nézni a dolgokat, ahogy nézni próbálod :)
én is.. nem tudom mi a bonyolult.. de a forgalmadtól függ hol a fedezeti pontod..
pont ez a gond a vállalkozással..áraid a kínai dömping miatt behatásoltak..a költségeid magasak és állandóak.. a forgalom meg csökken..vagy növeled de alacsonyabb haszonnal..
de tényleg nem érdekel már mert alapdolgokon kell vitázni..
Ricsi haszonkulcsról beszél.
Tehát egy vállalkozás, ami mondjuk kereskedelemmel foglalkozik, beszerez 1 terméket, 100 ft-ért, és 120 ft adja el....ez a 20%-os haszonkulcs.
a keletkezett árrésből, tehát a 20 ft-ból, fedezi az összes vállalkozással kapcsolatos költségét, ami mondjuk 10 ft.
tehát a haszna 10ft lett, a 20%-os árrésből....durván...
A 20%-nál nagyobb árrést én lopásnak hívom. Főleg olyan terméknél, ami kell az embereknek. Mert mit érdekel engem, hogy egy Vertu-n 500% a haszon, arra kell is, hogy megmaradjon az exclusiv jellege. De átlagos, napi használatú dolgokon 20% fölött lopás...