(csakhogy meglegyen az utókornak, 4szaki, 4vélemény)

Több mint nyolc éve emelkednek a tőzsdék, egymás után dőlnek meg a rekordok, nem látszik, hogy mi állítaná meg az emelkedést. A rali mögötti okokról, a legfontosabb kockázatokról beszéltünk befektetési szakemberekkel, akiktől azt is megkérdeztük, hogy az évek óta tartó tőzsdei emelkedés után hogyan érdemes összeállítani a portfóliónkat. Zsiday Viktor tőkepiaci szakembert, Móró Tamást, a Concorde Értékpapír stratégáját, Pallag Róbertet, a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetőjét, Cser Tamást, a Hold Alapkezelő vezető portfóliókezelőjét kérdeztük.

Miért emelkednek a tőzsdék?

Zsiday Viktor szerint az hajtja felfelé a tőzsdei árakat, hogy a világgazdaság alapvetően növekedési pályán van, ráadásul az alacsony kamatkörnyezetben a pénz szinte ingyen van. Hasonló magyarázatot adott Móró Tamás is, aki szerint a tőzsdei emelkedés mögött az erős globális növekedés áll, ráadásul ezzel párhuzamosan sok helyen negatív a reálkamat, ez pedig kedvez a részvénypiacoknak. Cser Tamás is azt emelte ki, hogy jók a rövid távú gazdasági kilátások. Pallag Róbert megfordította a kérdést, és azt mondta, nincs igazán ok arra, hogy ne emelkedjenek a tőzsdék, nincs olyan akut, egyértelmű veszély, ami meg tudná állítani az emelkedést. Az, hogy sok esetben az átlagosnál magasabb az árazás a részvénypiacokon, még nem ok arra, hogy essenek a tőzsdék, a fundamentumok továbbra is erősek, a vállalati eredménydinamikát nem fenyegeti veszély, ráadásul az alacsony hozamkörnyezetben a befektetők gyakorlatilag rá vannak kényszerítve arra, hogy kockázatos eszközöket vásároljanak, amíg nem jön hirtelen komolyabb jegybanki szigorítás, addig extrém események hiányában folytatódhat az emelkedés a részvénypiacokon.

Meddig folytatódhat még az emelkedés?

Zsiday ennek a kérdésnek a megválaszolását egy kicsit messziről indította, szerinte az, hogy a fejlett országokban a munkanélküliség közel 40 éves mélyponton áll, de hasonló a helyzet Kelet-Európában vagy Kínában is, azt mutatja, hogy a globális munkaerő kvázi elfogyott, emiatt előbb-utóbb bérinfláció lesz, emiatt a következő években valamikor meg fog szűnni a nullkamat-politika, a világ jegybankárjai elkezdenek kamatot emelni, emiatt aztán tíz év múlva nagyjából ott állnak majd a tőzsdék, ahol most, vagyis a következő évtizedben passzív részvénytartással nehéz lesz majd pénzt keresni. Ettől függetlenül a mostani rali még könnyen eltarthat fél-másfél évig, annak ellenére, hogy a hosszabbtávú kilátások nagyon rosszak az eszközöket passzívan tartó befektetőknek. Móró Tamás is úgy gondolja, hogy a ciklus vége felé járunk, szerinte legfeljebb egy évig tarthat még az emelkedés. Hogy azt követően korrekció vagy tartós lejtmenet jön, az attól függ, hogy hogyan reagál a monetáris politika az emelkedő inflációra, mert ha túlságosan nagy mértékben szigorít, akkor akár komolyabb esés is jöhet a tőzsdéken, ha azonban sikerül féken tartani az inflációt, akkor inkább egy oldalazó, enyhén korrigáló szakaszra készülhetünk. Cser Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínában jó eséllyel lassul majd a gazdasági növekedés, ez pedig globális szinten is érezteti majd a hatását, emiatt jöhet elbizonytalanodás a tőzsdéken. Pallag főként a pozícionáltsági adatokat figyelembe véve azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a mostani szintekről indul egy meredekebb emelkedés, és csak azt követően indul meg egy érdemleges korrekció.

Mi jöhet év végéig?

Arra a kérdésre, hogy év végén 2 százalékkal magasabban, alacsonyabban fog állni az S&P 500, vagy nagyjából ott, ahol most, minden szakember az emelkedésre szavazott. A tőzsdéket egyrészt az hajthatja tovább felfelé, hogy az amerikai adóreformot valamilyen formában mégis átverik a törvényhozáson, de a gyorsjelentés is katalizátor lehet, az év végén pedig egyébként is jellemzően raliznak a tőzsdék.

Mi a legnagyobb kockázat?

Zsiday a globálisan egyre inkább megjelenő bérinflációt, és az ezt követő jegybanki kamatemeléseket nevezte meg a legfontosabb kockázatként. Móró Tamás szerint a hirtelen hozamemelkedés jelenthet globális kockázatot, de az is esést okozhat a tőzsdéken, ha meghiúsulnak olyan események, amelyeket a befektetők már beáraztak, példaként az amerikai adóreform esetleges elbukását hozta Móró. Cser Tamás a kínai gazdasági lassulására, Pallag Róbert pedig a feltörekvő piacok sérülékenységére hívta fel a figyelmet, utóbbiak közül Kínára, Brazíliára, Törökországra és Oroszországra érdemes figyelni, már csak azért is, mert ezeknek az országoknak a gazdasági súlya jóval nagyobb, mint a 2000 előtti válságok idején.

Mit tegyünk most a portfóliónkba?

Zsiday szerint érdemes alacsonyan tartani a kockázatos eszközök arányát, amit a raliban folyamatosan csökkenteni kell, kockázatos eszközt pedig legközelebb akkor kell vásárolni, amikor valamelyik statisztikai hivatal bejelenti, hogy egy nagy fejlett országban recesszió van, addig pedig a következő hónapokat eladásra érdemes felhasználni. Zsiday szerint a második félidő legvégén vagyunk, de azt nem lehet tudni, hogy a bíró mikor fújja le a meccset, lehet, hogy ráhúz még 5-10 percet. Móró szerint érdemes valamennyire defenzívnek lenni, egy ilyen portfólió részeként érdekes befektetés lehet az inflációkövető magyar államkötvény, kisebb részben pedig érdemes közép-kelet-európai részvényeket is tartani, hiszen ezeken keresztül is meg lehet játszani az európai növekedést, ezeknek a papíroknak azonban alacsonyabb az árazásuk, mint a nyugat-európai részvényeké. Cser Tamás azt tanácsolja a befektetőknek, hogy legyenek az átlagosnál óvatosabbak, a mostaninál lesznek majd jobb vételi lehetőségek a jövőben, Móróhoz hasonlóan ő is a magyar lakossági állampapírokat emelte ki, amelyek a sivár hozamkörnyezetben még mindig relatíve vonzók, és Cser szerint érdemes sok készpénzt tartani a portfóliókban. Pallag szerint továbbra is érdemes diverzifikált részvényalapokat tartani a portfólióban.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/a-masodik-felid...

olasz bankok is gyengék, most kezdenek talpra állni.. nehogy azt hidd, hogy nem támadná a lírát, ha lenne líra, mert azt is shortolná... most, hogy egy kiütés után kezdenek magukhoz térni az olasz bankok, belé száll ray dalio, aki soros után a következő leghitványabb befektető... de hát no, nemhiába soros van előtte, 10milliárddal nagyobb is a vagyona...

nem az volt a hir benne ki shortolja.. ne keverd a krumplibogarunk tetszeleg a jóságos bácsika szerepében aki mindent megtesz szeretett szülőhazájáért..közben beszopatta otp kisbefektetőket betámadta a forintot..akkor amikor a leggyengébb volt az ország..

Ray Daliot nem szólod meg, hogy shortolja az olasz bankokat? De ha Shortos Gyurka tenné, akkor lenne itt ibiza féle irgum burgum :)))

Mivel van Unicredit kitettségem, rohadjon meg ... ezért esik hír nélkül bő egy hete.. wááááááá

http://www.portfolio.hu/vallalatok/az-olasz-bankok...

igen olasz és spanyol gazdaság a legygengébb láncszem..hatalmas eladósodottsággal.

A jó állam olyan, mint a jó futballbíró. Igazságos, semleges és betartatja a szabályokat. Ha ilyen, akkor mindenki teljes erőbedobással küzd, élvezetes lesz a meccs. Ha azonban látványosan az egyik csapatot segíti, akkor az elkényelmesedik, az ellenfél pedig frusztrált és ideges lesz. Eltűnnek a nézők, aztán a játékosok is más pályát keresnek. Szabó Lászlóval, a Hold Alapkezelő elnökével beszélgettünk.

http://index.hu/gazdasag/2017/10/11/ahogy_az_orosz...

Azt nem veszik figyelembe ezek a riogatások, hogy gyakorlatilag az összes meghatározó jegybank számolatlanul önti a pénzt a piacokra. Így gyakorlatilag elinflálják a problémákat.

Tehát azért nincs nominális visszaesés, mert a veszteség elbújik az infláció miatti árnövekedésben.

• Egyre többen látják úgy, hogy a világban túlzott az optimizmus, előbb-utóbb jönnie kell egy nagyobb korrekciónak
• Erre utaló jelek vannak bőven, kérdés, elérkezett-e már a pilanat

A ZeroHedge kifejezetten szeret ijesztgetni, minden lehetőséget megragadnak, hogy bejelentsék a világvégét, úgyhogy azon sem lepődtünk meg, hogy átvették a Real Investment Advidce (RIA) cikkét, ami felsorol néhány figyelmeztető jelet, ami nagyobb esésre figyelmeztet a tőkepiacokon. Az anyag nincs kibalanszírozva, nincsen benne a szokásos egyrésztmásrészt, csak felsorol négy olyan jelet, amire a befektetőknek érdemes figyelniük. Az ábrák egyébként jók, szerintünk is érdemes eltöprengeni rajtuk, úgyhogy következzen a négy jel, amiből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy valami nagyon csúnya dolog készül a világban.

1. Optimisták a befektetők

AUniversity of Michigan felmérése alapján legalább az elmúlt 15 évben

nem volt olyan magas a részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban optimista

kisbefektetők aránya, mint most, a megkérdezettek 65 százaléka mondta

azt, hogy a következő egy évben emelkednek a részvénypiacok.

2. Kevés a száraz puskapor

A tőkeáttételes pozíciók aránya folyamatosan emelkedik,

miközben a befektetők egyre kevesebb készpénzt tesznek félre az esetleges veszteségek fedezésére.

3. Feszített árazás

Az

árazás érdekes kérdés, tudnánk jónéhány olyan grafikont mutatni, ami

alapján átlag feletti, de még nem extrém árazásokat látunk, a RIA

azonban egy olyan ábrát hozott, ami alapján a fejlett piaci részvény- és

kötvénypiacok együttes árazása még soha nem volt olyan magas, mint

most.

4. Torzító hatás

Az

egy részvényre jutó eredmény növelésének egyik módja, ha a vállalatok

részvényeket vásárolnak vissza, a részvénydarabszám csökkenésével

ugyanis a vállalat részvényekre jutó profitja emelkedik, megteremtve

annak az illúzióját, hogy a vállalati profitók bővülnek. Ezt a

folyamatot láthattuk az elmúlt években.

És

akkor mi a tanulság? Hát az, hogy érdemes figyelni a figyelmeztető

jelekre, és a 2009. március óta tartó globális rali után szárazon

tartani a puskaport.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/mennyi-figyelme...

http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/megjosoltak-...

http://privatbankar.hu/reszveny/ott-tartunk-mint-1...

Az új vezérigazgatóról ez ballagási tablókép? :)

Teljes sorcsere a Keler élén!

http://index.hu/gazdasag/2017/09/02/teljes_sorcser...

Forgalom alapján, a Mészáros papírok a top3ba.

BÉT 2017.07.12:

Az opimus ismét megfogta a dobogó 2ik fokát.

BÉT 2017.07.05:

Enyhén beteg :)

http://index.hu/gazdasag/2017/06/29/15_milliora_bu...

BÉT 2017.06.09:

Forgalom alapján 2ik helyen az Opimus, a Konzum meg 5ik helyen. Csak amúgy úsziznak a cápák farvízén... :)

Bemásolom, csakhogy megmaradjon:

"Bill Gates idei nyárra ajánlott könyvlistáján is szerepel Yuval Noah Harari új (már magyarul is megjelent) könyve, a Homo Deus. A könyv rendkívül sok témát feszeget, melyek közül mindössze egy felvetéssel foglalkoznék most - nem meglepő módon, annak befektetési áthallásai miatt. Harari ezen gondolatát egy cikkében így foglalja össze: "Az ősi időkben a hatalmat az információhoz való hozzáférés jelentette. Ma az ad hatalmat, ha tudjuk, milyen információkat hagyjunk figyelmen kívül."

Pár évtizeddel ezelőtt Warren Buffett abban is versenyelőnyt látott, ha a helyi omahai újságterjesztővel kötött megállapodása miatt a másnap reggeli Wall Street Journalt ő már az éjszaka során, pár órával a többiek előtt kezébe vehette. Ezekben az időkben a hatalmat még valóban az információhoz való hozzáférés jelentette. Az elmúlt 50 évben azonban minden a feje tetejére állt. A tőzsdei részvények forgalma 1500-szorosára nőtt, a II. világháború után a piaci kereskedés több mint 90%-át adó amatőr kisbefektetők pedig jelentőségüket tekintve marginalizálódtak. Ma a világon több mint 300 ezer Bloomberg terminál zúdítja befektetők millióira a híreket a nap 24 órájában, a piaci félreárazásokat pedig algoritmusok tízezrei keresik.

Régen minden más volt - a piacok a hatékonyság és a verseny szempontjából teljesen más fejlettségi szakaszban jártak. Anno keresni kellett az információt - pénzt keresni is így lehetett. Ma már a megtakarítókra zúduló információk nagy része inkább csak zaj vagy félrevezető hír. Ezeket pedig nem keresni, hanem kerülni kell. Akik befektetésekkel foglalkoznak, pontosan tudják: a piacok önmagukban is elég komoly érzelmi hullámvölgyeket tudnak okozni. Nem kell, hogy ezt megfejeljük azzal, hogy az ennek a zajtengernek minden egyes rezdülésére reagálni próbálnánk.

A mai világ befektetői eszköztárának így elengedhetetlen kelléke egy olyan "belső szűrő", amivel képesek vagyunk eldönteni három fontos kérdést. 1. Milyen forrásokat olvasunk? 2. Kiknek a véleményére adunk? 3. Milyen piaci eseményekre reagálunk? Az arany középutat megtalálni persze nehéz, hiszen míg az első kérdés kapcsán hajlok a "minél többfélét, annál jobb" elve felé, a harmadik kérdés kapcsán szinte biztos, hogy a kevesebb több.

Ha azt kérdezik tőlem, hogy hány jó cikket olvastam az elmúlt egy hónapban, szinte biztos, hogy több tucatot meg tudnék nevezni. Ha az lenne a kérdés, hogy hány piaci szereplő véleményére adok, még mindig kétszámjegyű lenne a válasz. Ha ugyanakkor arra a kérdésre felelnék, hogy hány olyan piaci esemény történt az elmúlt egy hónapban, amely egy egyébként jól összeállított, hosszabb távra optimalizált portfólió megváltoztatását tenné szükségesség, a válaszom ez lenne: egy sem. És nem csak most ez a helyzet, hanem az idő nagy részében. Zaj mindig van, fontos hír csak ritkán.

Vagy másképp megfogalmazva, ha az a kérdés, hogy milyen helyzetekben érdemes átalakítani a portfóliónkat, akkor azt tudom mondani: ha jól van összerakva, akkor szinte sosem. Ha rosszul, akkor persze azonnal.

Mindezek alapján a kimondottan hosszabb távú megtakarítók szempontjait szem előtt tartó modell portfólióm összetételén ebben a hónapban nem változtatok."

http://www.portfolio.hu/befektetes/budapest_szinte...

"A tőzsdéket a vevők uralták el Donald Trump megválasztása után, és most a beiktatása után is. Vélhetően ez nem annyira az új elnöknek köszönhető, hanem annak, hogy a ritka hosszúra nyúlt, 8 éves szakadatlan emelkedő trend eljutott abba a szakaszába, amikor már egy generáció nem is látott esést, nem is gondolják, hogy olyan még létezhet, így a pénzek a részvénypiacra vándorolnak."

http://privatbankar.hu/reszveny/orommamorban-uszik...

Ha ez így van, akkor idén még oldalazás lehet, enyhe emelkedés, jövőre, vagy azután lesz a szakadás... generáció ide, vagy oda, valahogy nem érzem reálisnak ezt az optimizmust... :)

igen, még 2500környén vettem bele, 6e.nél szálltam ki, szép haszon volt...

Az RFV-nél is örül aki -50%-ban van csak...

Mondjuk lehet, hogy bevezették a tőzsdére és ott nem volt forgalom, de először olyan 2000-2500 forint között lehetett vele kereskedni emlékeim szerint...