2017.10.30án 3 Mészáros cég is top3ba végzett a bét-en.
érdekes kis tanulmány ennyi év távlatából. Facebookja alapján Gellérten lakik, nem rossz :)
és mi a tanulság?
"...bármennyire is érzed, hogy bika a piac, soha ne vedd le a szemed a kijáratról"
(csakhogy meglegyen az utókornak, 4szaki, 4vélemény)
Több mint nyolc éve emelkednek a tőzsdék, egymás után dőlnek meg a
rekordok, nem látszik, hogy mi állítaná meg az emelkedést. A rali
mögötti okokról, a legfontosabb kockázatokról beszéltünk befektetési
szakemberekkel, akiktől azt is megkérdeztük, hogy az évek óta tartó
tőzsdei emelkedés után hogyan érdemes összeállítani a portfóliónkat.
Zsiday Viktor tőkepiaci szakembert, Móró Tamást, a Concorde Értékpapír
stratégáját, Pallag Róbertet, a Generali Alapkezelő befektetésekért
felelős vezetőjét, Cser Tamást, a Hold Alapkezelő vezető
portfóliókezelőjét kérdeztük.
Zsiday Viktor szerint az hajtja felfelé a tőzsdei árakat, hogy a
világgazdaság alapvetően növekedési pályán van, ráadásul az alacsony
kamatkörnyezetben a pénz szinte ingyen van. Hasonló magyarázatot adott Móró Tamás
is, aki szerint a tőzsdei emelkedés mögött az erős globális növekedés
áll, ráadásul ezzel párhuzamosan sok helyen negatív a reálkamat, ez
pedig kedvez a részvénypiacoknak. Cser Tamás is azt emelte ki, hogy jók a rövid távú gazdasági kilátások. Pallag Róbert
megfordította a kérdést, és azt mondta, nincs igazán ok arra, hogy ne
emelkedjenek a tőzsdék, nincs olyan akut, egyértelmű veszély, ami meg
tudná állítani az emelkedést. Az, hogy sok esetben az átlagosnál
magasabb az árazás a részvénypiacokon, még nem ok arra, hogy essenek a
tőzsdék, a fundamentumok továbbra is erősek, a vállalati
eredménydinamikát nem fenyegeti veszély, ráadásul az alacsony
hozamkörnyezetben a befektetők gyakorlatilag rá vannak kényszerítve
arra, hogy kockázatos eszközöket vásároljanak, amíg nem jön hirtelen
komolyabb jegybanki szigorítás, addig extrém események hiányában
folytatódhat az emelkedés a részvénypiacokon.
Zsiday ennek a kérdésnek a megválaszolását egy kicsit messziről
indította, szerinte az, hogy a fejlett országokban a munkanélküliség
közel 40 éves mélyponton áll, de hasonló a helyzet Kelet-Európában vagy
Kínában is, azt mutatja, hogy a globális munkaerő kvázi elfogyott,
emiatt előbb-utóbb bérinfláció lesz, emiatt a következő években
valamikor meg fog szűnni a nullkamat-politika, a világ jegybankárjai
elkezdenek kamatot emelni, emiatt aztán tíz év múlva nagyjából ott
állnak majd a tőzsdék, ahol most, vagyis a következő évtizedben passzív
részvénytartással nehéz lesz majd pénzt keresni. Ettől függetlenül a
mostani rali még könnyen eltarthat fél-másfél évig, annak ellenére, hogy
a hosszabbtávú kilátások nagyon rosszak az eszközöket passzívan tartó
befektetőknek. Móró Tamás is úgy gondolja, hogy a ciklus vége
felé járunk, szerinte legfeljebb egy évig tarthat még az emelkedés. Hogy
azt követően korrekció vagy tartós lejtmenet jön, az attól függ, hogy
hogyan reagál a monetáris politika az emelkedő inflációra, mert ha
túlságosan nagy mértékben szigorít, akkor akár komolyabb esés is jöhet a
tőzsdéken, ha azonban sikerül féken tartani az inflációt, akkor inkább
egy oldalazó, enyhén korrigáló szakaszra készülhetünk. Cser Tamás
arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínában jó eséllyel lassul majd a
gazdasági növekedés, ez pedig globális szinten is érezteti majd a
hatását, emiatt jöhet elbizonytalanodás a tőzsdéken. Pallag
főként a pozícionáltsági adatokat figyelembe véve azt is elképzelhetőnek
tartja, hogy a mostani szintekről indul egy meredekebb emelkedés, és
csak azt követően indul meg egy érdemleges korrekció.
Arra a kérdésre, hogy év végén 2 százalékkal magasabban, alacsonyabban
fog állni az S&P 500, vagy nagyjából ott, ahol most, minden
szakember az emelkedésre szavazott. A tőzsdéket egyrészt az hajthatja
tovább felfelé, hogy az amerikai adóreformot valamilyen formában mégis
átverik a törvényhozáson, de a gyorsjelentés is katalizátor lehet, az év
végén pedig egyébként is jellemzően raliznak a tőzsdék.
Zsiday a globálisan egyre inkább megjelenő bérinflációt, és az
ezt követő jegybanki kamatemeléseket nevezte meg a legfontosabb
kockázatként. Móró Tamás szerint a hirtelen hozamemelkedés
jelenthet globális kockázatot, de az is esést okozhat a tőzsdéken, ha
meghiúsulnak olyan események, amelyeket a befektetők már beáraztak,
példaként az amerikai adóreform esetleges elbukását hozta Móró. Cser Tamás a kínai gazdasági lassulására, Pallag Róbert
pedig a feltörekvő piacok sérülékenységére hívta fel a figyelmet,
utóbbiak közül Kínára, Brazíliára, Törökországra és Oroszországra
érdemes figyelni, már csak azért is, mert ezeknek az országoknak a
gazdasági súlya jóval nagyobb, mint a 2000 előtti válságok idején.
Zsiday szerint érdemes alacsonyan tartani a kockázatos eszközök
arányát, amit a raliban folyamatosan csökkenteni kell, kockázatos
eszközt pedig legközelebb akkor kell vásárolni, amikor valamelyik
statisztikai hivatal bejelenti, hogy egy nagy fejlett országban
recesszió van, addig pedig a következő hónapokat eladásra érdemes
felhasználni. Zsiday szerint a második félidő legvégén vagyunk, de azt
nem lehet tudni, hogy a bíró mikor fújja le a meccset, lehet, hogy ráhúz
még 5-10 percet. Móró szerint érdemes valamennyire defenzívnek
lenni, egy ilyen portfólió részeként érdekes befektetés lehet az
inflációkövető magyar államkötvény, kisebb részben pedig érdemes
közép-kelet-európai részvényeket is tartani, hiszen ezeken keresztül is
meg lehet játszani az európai növekedést, ezeknek a papíroknak azonban
alacsonyabb az árazásuk, mint a nyugat-európai részvényeké. Cser Tamás
azt tanácsolja a befektetőknek, hogy legyenek az átlagosnál
óvatosabbak, a mostaninál lesznek majd jobb vételi lehetőségek a
jövőben, Móróhoz hasonlóan ő is a magyar lakossági állampapírokat emelte
ki, amelyek a sivár hozamkörnyezetben még mindig relatíve vonzók, és
Cser szerint érdemes sok készpénzt tartani a portfóliókban. Pallag szerint továbbra is érdemes diverzifikált részvényalapokat tartani a portfólióban.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/a-masodik-felid...
olasz bankok is gyengék, most kezdenek talpra állni.. nehogy azt hidd, hogy nem támadná a lírát, ha lenne líra, mert azt is shortolná... most, hogy egy kiütés után kezdenek magukhoz térni az olasz bankok, belé száll ray dalio, aki soros után a következő leghitványabb befektető... de hát no, nemhiába soros van előtte, 10milliárddal nagyobb is a vagyona...
nem az volt a hir benne ki shortolja.. ne keverd a krumplibogarunk tetszeleg a jóságos bácsika szerepében aki mindent megtesz szeretett szülőhazájáért..közben beszopatta otp kisbefektetőket betámadta a forintot..akkor amikor a leggyengébb volt az ország..
Ray Daliot nem szólod meg, hogy shortolja az olasz bankokat? De ha Shortos Gyurka tenné, akkor lenne itt ibiza féle irgum burgum :)))
Mivel van Unicredit kitettségem, rohadjon meg ... ezért esik hír nélkül bő egy hete.. wááááááá
igen olasz és spanyol gazdaság a legygengébb láncszem..hatalmas eladósodottsággal.
A jó állam olyan, mint a jó futballbíró. Igazságos, semleges és betartatja a szabályokat. Ha ilyen, akkor mindenki teljes erőbedobással küzd, élvezetes lesz a meccs. Ha azonban látványosan az egyik csapatot segíti, akkor az elkényelmesedik, az ellenfél pedig frusztrált és ideges lesz. Eltűnnek a nézők, aztán a játékosok is más pályát keresnek. Szabó Lászlóval, a Hold Alapkezelő elnökével beszélgettünk.
Azt nem veszik figyelembe ezek a riogatások, hogy gyakorlatilag az összes meghatározó jegybank számolatlanul önti a pénzt a piacokra. Így gyakorlatilag elinflálják a problémákat.
Tehát azért nincs nominális visszaesés, mert a veszteség elbújik az infláció miatti árnövekedésben.
A ZeroHedge kifejezetten szeret ijesztgetni, minden lehetőséget megragadnak, hogy bejelentsék a világvégét, úgyhogy azon sem lepődtünk meg, hogy átvették a Real Investment Advidce (RIA) cikkét, ami felsorol néhány figyelmeztető jelet, ami nagyobb esésre figyelmeztet a tőkepiacokon. Az anyag nincs kibalanszírozva,
nincsen benne a szokásos egyrésztmásrészt, csak felsorol négy olyan
jelet, amire a befektetőknek érdemes figyelniük. Az ábrák egyébként jók,
szerintünk is érdemes eltöprengeni rajtuk, úgyhogy következzen a négy
jel, amiből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy valami nagyon
csúnya dolog készül a világban.
nem volt olyan magas a részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban optimista
kisbefektetők aránya, mint most, a megkérdezettek 65 százaléka mondta
azt, hogy a következő egy évben emelkednek a részvénypiacok.
árazás érdekes kérdés, tudnánk jónéhány olyan grafikont mutatni, ami
alapján átlag feletti, de még nem extrém árazásokat látunk, a RIA
azonban egy olyan ábrát hozott, ami alapján a fejlett piaci részvény- és
kötvénypiacok együttes árazása még soha nem volt olyan magas, mint
most.
egy részvényre jutó eredmény növelésének egyik módja, ha a vállalatok
részvényeket vásárolnak vissza, a részvénydarabszám csökkenésével
ugyanis a vállalat részvényekre jutó profitja emelkedik, megteremtve
annak az illúzióját, hogy a vállalati profitók bővülnek. Ezt a
folyamatot láthattuk az elmúlt években.
És
akkor mi a tanulság? Hát az, hogy érdemes figyelni a figyelmeztető
jelekre, és a 2009. március óta tartó globális rali után szárazon
tartani a puskaport.
Forgalom alapján, a Mészáros papírok a top3ba.
BÉT 2017.07.12:
Az opimus ismét megfogta a dobogó 2ik fokát.
BÉT 2017.07.05:
Enyhén beteg :)
BÉT 2017.06.09:
Forgalom alapján 2ik helyen az Opimus, a Konzum meg 5ik helyen. Csak amúgy úsziznak a cápák farvízén... :)
Bemásolom, csakhogy megmaradjon:
"Bill Gates idei nyárra ajánlott könyvlistáján
is szerepel Yuval Noah Harari új (már magyarul is megjelent) könyve, a
Homo Deus. A könyv rendkívül sok témát feszeget, melyek közül mindössze
egy felvetéssel foglalkoznék most - nem meglepő módon, annak befektetési
áthallásai miatt. Harari ezen gondolatát egy cikkében így foglalja össze: "Az
ősi időkben a hatalmat az információhoz való hozzáférés jelentette. Ma
az ad hatalmat, ha tudjuk, milyen információkat hagyjunk figyelmen
kívül."
Pár évtizeddel ezelőtt Warren Buffett abban is versenyelőnyt látott,
ha a helyi omahai újságterjesztővel kötött megállapodása miatt a másnap
reggeli Wall Street Journalt ő már az éjszaka során, pár órával a
többiek előtt kezébe vehette. Ezekben az időkben a hatalmat még valóban
az információhoz való hozzáférés jelentette. Az elmúlt 50 évben azonban minden
a feje tetejére állt. A tőzsdei részvények forgalma 1500-szorosára
nőtt, a II. világháború után a piaci kereskedés több mint 90%-át adó
amatőr kisbefektetők pedig jelentőségüket tekintve marginalizálódtak. Ma
a világon több mint 300 ezer Bloomberg terminál zúdítja befektetők
millióira a híreket a nap 24 órájában, a piaci félreárazásokat pedig
algoritmusok tízezrei keresik.
Régen minden más volt - a piacok a hatékonyság és a verseny
szempontjából teljesen más fejlettségi szakaszban jártak. Anno keresni
kellett az információt - pénzt keresni is így lehetett. Ma már a
megtakarítókra zúduló információk nagy része inkább csak zaj vagy
félrevezető hír. Ezeket pedig nem keresni, hanem kerülni kell. Akik
befektetésekkel foglalkoznak, pontosan tudják: a piacok önmagukban is
elég komoly érzelmi hullámvölgyeket tudnak okozni. Nem kell, hogy ezt
megfejeljük azzal, hogy az ennek a zajtengernek minden egyes rezdülésére
reagálni próbálnánk.
A mai világ befektetői
eszköztárának így elengedhetetlen kelléke egy olyan "belső szűrő",
amivel képesek vagyunk eldönteni három fontos kérdést. 1. Milyen
forrásokat olvasunk? 2. Kiknek a véleményére adunk? 3. Milyen piaci
eseményekre reagálunk? Az arany középutat megtalálni persze nehéz,
hiszen míg az első kérdés kapcsán hajlok a "minél többfélét, annál jobb"
elve felé, a harmadik kérdés kapcsán szinte biztos, hogy a kevesebb
több.
Ha azt kérdezik tőlem, hogy hány jó
cikket olvastam az elmúlt egy hónapban, szinte biztos, hogy több tucatot
meg tudnék nevezni. Ha az lenne a kérdés, hogy hány piaci szereplő
véleményére adok, még mindig kétszámjegyű lenne a válasz. Ha ugyanakkor
arra a kérdésre felelnék, hogy hány olyan piaci esemény történt az
elmúlt egy hónapban, amely egy egyébként jól összeállított, hosszabb
távra optimalizált portfólió megváltoztatását tenné szükségesség, a
válaszom ez lenne: egy sem. És nem csak most ez a helyzet, hanem az idő
nagy részében. Zaj mindig van, fontos hír csak ritkán.
Vagy
másképp megfogalmazva, ha az a kérdés, hogy milyen helyzetekben érdemes
átalakítani a portfóliónkat, akkor azt tudom mondani: ha jól van
összerakva, akkor szinte sosem. Ha rosszul, akkor persze azonnal.
Mindezek
alapján a kimondottan hosszabb távú megtakarítók szempontjait szem
előtt tartó modell portfólióm összetételén ebben a hónapban nem
változtatok."
http://www.portfolio.hu/befektetes/budapest_szinte...