De nem látom, hogy bármit is úgy istenigazából leakcióztak volna a béten :-/
De nem látom, hogy bármit is úgy istenigazából leakcióztak volna a béten :-/
Mészárosék átrajzolták a térképet https://www.portfolio.hu/vallalatok/meszarosek-is-... :o)
BÉT újra western érzéseket kelt :)
érdekes kis tanulmány ennyi év távlatából. Facebookja alapján Gellérten lakik, nem rossz :)
és mi a tanulság?
"...bármennyire is érzed, hogy bika a piac, soha ne vedd le a szemed a kijáratról"
(csakhogy meglegyen az utókornak, 4szaki, 4vélemény)
Több mint nyolc éve emelkednek a tőzsdék, egymás után dőlnek meg a
rekordok, nem látszik, hogy mi állítaná meg az emelkedést. A rali
mögötti okokról, a legfontosabb kockázatokról beszéltünk befektetési
szakemberekkel, akiktől azt is megkérdeztük, hogy az évek óta tartó
tőzsdei emelkedés után hogyan érdemes összeállítani a portfóliónkat.
Zsiday Viktor tőkepiaci szakembert, Móró Tamást, a Concorde Értékpapír
stratégáját, Pallag Róbertet, a Generali Alapkezelő befektetésekért
felelős vezetőjét, Cser Tamást, a Hold Alapkezelő vezető
portfóliókezelőjét kérdeztük.
Zsiday Viktor szerint az hajtja felfelé a tőzsdei árakat, hogy a
világgazdaság alapvetően növekedési pályán van, ráadásul az alacsony
kamatkörnyezetben a pénz szinte ingyen van. Hasonló magyarázatot adott Móró Tamás
is, aki szerint a tőzsdei emelkedés mögött az erős globális növekedés
áll, ráadásul ezzel párhuzamosan sok helyen negatív a reálkamat, ez
pedig kedvez a részvénypiacoknak. Cser Tamás is azt emelte ki, hogy jók a rövid távú gazdasági kilátások. Pallag Róbert
megfordította a kérdést, és azt mondta, nincs igazán ok arra, hogy ne
emelkedjenek a tőzsdék, nincs olyan akut, egyértelmű veszély, ami meg
tudná állítani az emelkedést. Az, hogy sok esetben az átlagosnál
magasabb az árazás a részvénypiacokon, még nem ok arra, hogy essenek a
tőzsdék, a fundamentumok továbbra is erősek, a vállalati
eredménydinamikát nem fenyegeti veszély, ráadásul az alacsony
hozamkörnyezetben a befektetők gyakorlatilag rá vannak kényszerítve
arra, hogy kockázatos eszközöket vásároljanak, amíg nem jön hirtelen
komolyabb jegybanki szigorítás, addig extrém események hiányában
folytatódhat az emelkedés a részvénypiacokon.
Zsiday ennek a kérdésnek a megválaszolását egy kicsit messziről
indította, szerinte az, hogy a fejlett országokban a munkanélküliség
közel 40 éves mélyponton áll, de hasonló a helyzet Kelet-Európában vagy
Kínában is, azt mutatja, hogy a globális munkaerő kvázi elfogyott,
emiatt előbb-utóbb bérinfláció lesz, emiatt a következő években
valamikor meg fog szűnni a nullkamat-politika, a világ jegybankárjai
elkezdenek kamatot emelni, emiatt aztán tíz év múlva nagyjából ott
állnak majd a tőzsdék, ahol most, vagyis a következő évtizedben passzív
részvénytartással nehéz lesz majd pénzt keresni. Ettől függetlenül a
mostani rali még könnyen eltarthat fél-másfél évig, annak ellenére, hogy
a hosszabbtávú kilátások nagyon rosszak az eszközöket passzívan tartó
befektetőknek. Móró Tamás is úgy gondolja, hogy a ciklus vége
felé járunk, szerinte legfeljebb egy évig tarthat még az emelkedés. Hogy
azt követően korrekció vagy tartós lejtmenet jön, az attól függ, hogy
hogyan reagál a monetáris politika az emelkedő inflációra, mert ha
túlságosan nagy mértékben szigorít, akkor akár komolyabb esés is jöhet a
tőzsdéken, ha azonban sikerül féken tartani az inflációt, akkor inkább
egy oldalazó, enyhén korrigáló szakaszra készülhetünk. Cser Tamás
arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínában jó eséllyel lassul majd a
gazdasági növekedés, ez pedig globális szinten is érezteti majd a
hatását, emiatt jöhet elbizonytalanodás a tőzsdéken. Pallag
főként a pozícionáltsági adatokat figyelembe véve azt is elképzelhetőnek
tartja, hogy a mostani szintekről indul egy meredekebb emelkedés, és
csak azt követően indul meg egy érdemleges korrekció.
Arra a kérdésre, hogy év végén 2 százalékkal magasabban, alacsonyabban
fog állni az S&P 500, vagy nagyjából ott, ahol most, minden
szakember az emelkedésre szavazott. A tőzsdéket egyrészt az hajthatja
tovább felfelé, hogy az amerikai adóreformot valamilyen formában mégis
átverik a törvényhozáson, de a gyorsjelentés is katalizátor lehet, az év
végén pedig egyébként is jellemzően raliznak a tőzsdék.
Zsiday a globálisan egyre inkább megjelenő bérinflációt, és az
ezt követő jegybanki kamatemeléseket nevezte meg a legfontosabb
kockázatként. Móró Tamás szerint a hirtelen hozamemelkedés
jelenthet globális kockázatot, de az is esést okozhat a tőzsdéken, ha
meghiúsulnak olyan események, amelyeket a befektetők már beáraztak,
példaként az amerikai adóreform esetleges elbukását hozta Móró. Cser Tamás a kínai gazdasági lassulására, Pallag Róbert
pedig a feltörekvő piacok sérülékenységére hívta fel a figyelmet,
utóbbiak közül Kínára, Brazíliára, Törökországra és Oroszországra
érdemes figyelni, már csak azért is, mert ezeknek az országoknak a
gazdasági súlya jóval nagyobb, mint a 2000 előtti válságok idején.
Zsiday szerint érdemes alacsonyan tartani a kockázatos eszközök
arányát, amit a raliban folyamatosan csökkenteni kell, kockázatos
eszközt pedig legközelebb akkor kell vásárolni, amikor valamelyik
statisztikai hivatal bejelenti, hogy egy nagy fejlett országban
recesszió van, addig pedig a következő hónapokat eladásra érdemes
felhasználni. Zsiday szerint a második félidő legvégén vagyunk, de azt
nem lehet tudni, hogy a bíró mikor fújja le a meccset, lehet, hogy ráhúz
még 5-10 percet. Móró szerint érdemes valamennyire defenzívnek
lenni, egy ilyen portfólió részeként érdekes befektetés lehet az
inflációkövető magyar államkötvény, kisebb részben pedig érdemes
közép-kelet-európai részvényeket is tartani, hiszen ezeken keresztül is
meg lehet játszani az európai növekedést, ezeknek a papíroknak azonban
alacsonyabb az árazásuk, mint a nyugat-európai részvényeké. Cser Tamás
azt tanácsolja a befektetőknek, hogy legyenek az átlagosnál
óvatosabbak, a mostaninál lesznek majd jobb vételi lehetőségek a
jövőben, Móróhoz hasonlóan ő is a magyar lakossági állampapírokat emelte
ki, amelyek a sivár hozamkörnyezetben még mindig relatíve vonzók, és
Cser szerint érdemes sok készpénzt tartani a portfóliókban. Pallag szerint továbbra is érdemes diverzifikált részvényalapokat tartani a portfólióban.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/a-masodik-felid...
olasz bankok is gyengék, most kezdenek talpra állni.. nehogy azt hidd, hogy nem támadná a lírát, ha lenne líra, mert azt is shortolná... most, hogy egy kiütés után kezdenek magukhoz térni az olasz bankok, belé száll ray dalio, aki soros után a következő leghitványabb befektető... de hát no, nemhiába soros van előtte, 10milliárddal nagyobb is a vagyona...
nem az volt a hir benne ki shortolja.. ne keverd a krumplibogarunk tetszeleg a jóságos bácsika szerepében aki mindent megtesz szeretett szülőhazájáért..közben beszopatta otp kisbefektetőket betámadta a forintot..akkor amikor a leggyengébb volt az ország..
Ray Daliot nem szólod meg, hogy shortolja az olasz bankokat? De ha Shortos Gyurka tenné, akkor lenne itt ibiza féle irgum burgum :)))
Mivel van Unicredit kitettségem, rohadjon meg ... ezért esik hír nélkül bő egy hete.. wááááááá
igen olasz és spanyol gazdaság a legygengébb láncszem..hatalmas eladósodottsággal.
A jó állam olyan, mint a jó futballbíró. Igazságos, semleges és betartatja a szabályokat. Ha ilyen, akkor mindenki teljes erőbedobással küzd, élvezetes lesz a meccs. Ha azonban látványosan az egyik csapatot segíti, akkor az elkényelmesedik, az ellenfél pedig frusztrált és ideges lesz. Eltűnnek a nézők, aztán a játékosok is más pályát keresnek. Szabó Lászlóval, a Hold Alapkezelő elnökével beszélgettünk.
Azt nem veszik figyelembe ezek a riogatások, hogy gyakorlatilag az összes meghatározó jegybank számolatlanul önti a pénzt a piacokra. Így gyakorlatilag elinflálják a problémákat.
Tehát azért nincs nominális visszaesés, mert a veszteség elbújik az infláció miatti árnövekedésben.
A ZeroHedge kifejezetten szeret ijesztgetni, minden lehetőséget megragadnak, hogy bejelentsék a világvégét, úgyhogy azon sem lepődtünk meg, hogy átvették a Real Investment Advidce (RIA) cikkét, ami felsorol néhány figyelmeztető jelet, ami nagyobb esésre figyelmeztet a tőkepiacokon. Az anyag nincs kibalanszírozva,
nincsen benne a szokásos egyrésztmásrészt, csak felsorol négy olyan
jelet, amire a befektetőknek érdemes figyelniük. Az ábrák egyébként jók,
szerintünk is érdemes eltöprengeni rajtuk, úgyhogy következzen a négy
jel, amiből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy valami nagyon
csúnya dolog készül a világban.
nem volt olyan magas a részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban optimista
kisbefektetők aránya, mint most, a megkérdezettek 65 százaléka mondta
azt, hogy a következő egy évben emelkednek a részvénypiacok.
árazás érdekes kérdés, tudnánk jónéhány olyan grafikont mutatni, ami
alapján átlag feletti, de még nem extrém árazásokat látunk, a RIA
azonban egy olyan ábrát hozott, ami alapján a fejlett piaci részvény- és
kötvénypiacok együttes árazása még soha nem volt olyan magas, mint
most.
egy részvényre jutó eredmény növelésének egyik módja, ha a vállalatok
részvényeket vásárolnak vissza, a részvénydarabszám csökkenésével
ugyanis a vállalat részvényekre jutó profitja emelkedik, megteremtve
annak az illúzióját, hogy a vállalati profitók bővülnek. Ezt a
folyamatot láthattuk az elmúlt években.
És
akkor mi a tanulság? Hát az, hogy érdemes figyelni a figyelmeztető
jelekre, és a 2009. március óta tartó globális rali után szárazon
tartani a puskaport.
Forgalom alapján, a Mészáros papírok a top3ba.
BÉT 2017.07.12:
