"Ennek megfelelően a betétesek pénze a bank számára==banki kölcsön a vállalkozás számára: AMIG NINCS ELKÖLTVE, addig a források oldalán szerepel az abból meglévő pénz, és a kölcsönök oldalán ugyanennyi, hiszen a cég saját és jegyzett tőkéjére nézve értelemszerűen SEMLEGES az el nem költött hitel, de ahogy elköltöd, a forrás oldalon megszűnik létezni a hitel."

.

Ha elköltöd a hitelt, a forrás oldalon akkor is megmarad mert marad mint kötelezettség. Az h mi lesz az eszköz oldalon attól függ mire költöd. Ha eszközt veszel pl. számítógépet akkor megjelenik a mérlegben az eszközoldalon, de ha költségre költötted pl. rezsi fizetésre ment el akkor nem jelenik meg az eszköz oldalon, hanem akkor a mérleg szerinti eredményben jelenik meg negatív előjellel, ami meg majd bekerül a saját tőkébe azaz így nullázódik ki a forrás oldalon (pozitív a kötelezettségben és negatív a mérleg szerinti eredményben) . De különben tényleg érdemes egy számviteli tanfolyamra elmenned, ha a mérlegeket szeretnéd értelmezni akkor mindenképp

Ciprus ;)

"Valakitől mindig kölcsön vesz a vállalkozás ha mástól nem akkor a tulajdonosoktól ez pl. a jegyzett tőke, illetve sajáttőke."

Ez nem így van. Egy jól működő vállalkozás nemhogy nem vesz fel kölcsönt a tőkéje növeléséhez, hanem egyenesen a bevételeiből növeli azt, a profit pedig éppen abból adódik, hogy nem kölcsönökből él, hanem nyereségesen működik.

Csak a könnyed cégtulajdonosi szemmel jelezném, hogy természetesen alapításkor mindig van egy tulajdonosi kölcsön, hiszen a vállakozásnak a megalakulása is költség, és amig nem alakul meg, addig bevétele sem lehet - de adott esetben az sem kölcsönként, hanem például apportként jelenik meg.

A jegyzett tőke az, ami be van jegyezve a cégbíróságra, egy KFT esetében pedig ez azért lényeges, mert eddig vállal felelőséget a cég (ettől korlátolt a felelősége), ezért is fontos az, hogy a saját tőkéje ezt meghaladja és amennyiben a saját tőke a jegyzett tőke alá megy (ha jól emlékszem és bizonyos arányban) két év átlagában, akkor kötelességed azt visszatölteni, vagy át kell minősíteni a céget egy olyan cégformára, amiben ilyen kötöttség nincs (pl Bt)

Namármost, egészen nyilvánvaló lehet számodra az, hogy ha a saját tőke BÁRMELY része kölcsönből van, akkor a saját tőke NEM LÉTEZIK, ugyanis az valójában NINCS. A saját tőke tehát az, ami a cég vagyonának A TEHERMENTES RÉSZE, és ebben tagi kölcsön pont nem lehet.

Ennek megfelelően a betétesek pénze a bank számára==banki kölcsön a vállalkozás számára: AMIG NINCS ELKÖLTVE, addig a források oldalán szerepel az abból meglévő pénz, és a kölcsönök oldalán ugyanennyi, hiszen a cég saját és jegyzett tőkéjére nézve értelemszerűen SEMLEGES az el nem költött hitel, de ahogy elköltöd, a forrás oldalon megszűnik létezni a hitel. Ilyenkor válik érdekessé az, hogy azt mire költötted el, ha például felélted, akkor ez pont a saját tőkével fog szemben állni, ugyanis az adósság léte éppen azt csökkenti le.

Vagyis ha van például 5 millió értékű állampapírod egy 5 milliós KFt-ben mint saját tőke (és csak ez), akkor minden rendben van. Ha felveszel 5 millió kölcsönt, és azt a bankba teszed, akkor lesz 5 millió forrásod és 5 millió kötelezettséged (rövid, avagy hosszú lejáratúÖ), de a saját tőkéd természetesen továbbra is 5 millió lesz, hiszen annyit fog érni a cég, ha mindent összevetsz. Ha viszont működési költségre költöd el a pénzt, akkor az azt jelenti, hogy nem működhet tovább KFT-ként a cég, hiszen nulla lesz a saját tőkéd, mert az 5 millió állampapírral szemben 5 millió adósság áll, azaz a cég nem tud helyt állni egy kártérítés esetén.

Ilyenkor jön a tagi kölcsön.

Ja igen, és mivel elegem lett az uzsoramaffiától, ezért egyetlen vállalkozásom sem vesz fel kölcsönt senkitől sem, ezzel szemben fizetik nekem az osztalékot. Az csak magyar megszokás, hogy "tagi kölcsönből" finanszírozzák a cégeket, illetve ilyen címszóval veszik ki a pénzeket a cégből, de a normál eset éppen az, hogy egy komolyabb cég legfeljebb a forgóeszköz finanszírozáshoz vagy nagyobb beruházáshoz vesz fel kölcsönt, ÉS SOHA NEM VESZ FEL MÁSKOR. Vagyis éppenhogy az a normális vállalkozás, amely SOHA, vagy csak kifejezett célból vesz fel kölcsönt.

"És ilyen forrás s bank számáta a betét is, de egyben kötelezettség is mert vissza kell fizetni a betétesnek ha kiveszi a lóvét."

Éppen ezért nem jelenik meg a saját tőkében, ugyanis ez nem az ő tőkéje, hanem a betétes betéte, és azt nem kezelheti sajátjaként, azt ugyanis éppen sikkasztásnak hívja a köznyelv és a BTK.

Egyébként, lehet, hogy pár fogalmat nem jól használok, de az az igazság, hogy azért tartok könyvelőket, hogy ők értsenek a könyveléshez és ne én :)

Margit menj már el egy számvitel alapokú tanfolyamra!

"de a lényeg az, hogy a betétesek pénzével a bank tartozik a betétesek felé, így az nem a forrásoldalon jelenik meg, hanem a kötelezettségek között,"

A forrásoldalon ui. a kötelezettségek vannak. ( ezek után további érveléseddel nem nagyon érdemes foglalkozni, mert alapfogalmak nincsenek meg láthatóan ezen a területen sem)

De majd biztos ezt is megcáfolod egy nyolcoldalas dolgozatban

A kötelettség az mindig forrás, mert abból finanszírozza a bank, a vállakozás ,a működését. Valakitől mindig kölcsön vesz a vállalkozás ha mástól nem akkor a tulajdonosoktól ez pl. a jegyzett tőke, illetve sajáttőke. És ilyen forrás s bank számáta a betét is, de egyben kötelezettség is mert vissza kell fizetni a betétesnek ha kiveszi a lóvét.

azt hallottátok h az eu ideiglenesen felfüggesztette egyik alapelvét a szabad tőkeáramlást ?

délben a rádióban hallottam a végét

nemtom ki mondta és mikor

van infója valakinek ?

"Nodee a mérleg nem csak ebből áll :) Ráadásul például egy bank esetében a betétesek pénze a követelések között szerepel, és a hitelei vannak a forrásoldalon."

vs.:

"Hogyan lehetne a betétesek pénze a bank eszköz oldalán amikor azzal a bank tartozik a betéteseknek ? Az csak kötelezettség lehet"

Szerintem már te is belekavarodtál, hiszen pont ezt írtam én is.

Vagy már én is kezdek belekavarodni, de a lényeg az, hogy a betétesek pénzével a bank tartozik a betétesek felé, így az nem a forrásoldalon jelenik meg, hanem a kötelezettségek között, az egy más kérdés, hogy amig nincs kihelyezve hitelként, addig a forrás oldalon is megjelenik a még ki nem helyezett pénz, hiszen az még a bankban van.

Vagyis én úgy képzelem, hogy amig a bank bevonja a betétes pénzét, de azzal nem csinál semmit, addig az egyszer megjelenik az eszköz oldalán, hiszen felhasználhatja a pénzt, ugyanakkor az megjelenik a követelések között is, hiszen ennyi adóssága is van, vagyis az egyenleg NULLA lesz, a mérlegfőösszeg pedig megemelkedik ezzel az összeggel, hiszen "ennyivel nagyobb a bank".

Ugyanakkor amikor kihelyezi a pénzt, akkor az már nem a forrásoldalon fog szerepelni, hiszen onnan eltűnik, az egy követelés lesz, ami az eszközök között fog szerepelni.

Ha pedig a forrás+eszköz oldal egyezik a követel oldallal, akkor van egyensúlyban a bank, azaz van meg a betétes pénze.

Ugyanakkor az eszköz oldal értéke már virtuális, az annyi, amennyinek ki akarják mutatni. És pont ezzel van a gond, mert a jelenlegi bankrendszerben a forrás alacsony, az eszköz magas és még nagyobb gond, hogy az eszközök nagy része nem likvid, és innentől kezdve csak korlátozottan fizetőképes a pénzintézet.

Ezzel sincs azonban baj addig, amig nincs kétség a bankrendszer fizetőképessége irányában, de ha ez a hit megrendül, akkor a rendszer összeomlik.

És pont ezért nem mindegy az, amit az előbb levezettem, hogy egy jelzálogintézmény részvényesei veszítik el a pénzüket, vagy egy banki betétesek a betétüket.

És most valójában az EU azt mondta ki, hogy a banki betétesek valójában jelzálogintézményi részvényesek és ezt baromira nem kellett volna, mert ez végérvényesen tönkretette azt a hitet, hogy az EU bankrendszere bankrendszer lenne.

Valójában kiderült, amit mindig is mondtam, hogy NINCSENEK BANKOK EURÓPÁBAN (-Svájc), pedig nagyon is kellenének. Az, hogy annak hívják őket, attól ezek még nem azok.

Másképpen fogalmazva:

Az EU gyakorlatilag beismerte, hogy nincs bankrendszere és a bankrendszere valójában "befektetési bankházakból és jelzáloghitelintézeketből" áll, mert ezt jelenti az, hogy a betétes valójában befektető, aki azért rakja oda a pénzét, mert nagy hozamot vár el tulajdonképpen kockázatmentesen.

Ezt jelenti azt, hogy a nagybetétes felelős a bankrendszer válságáért, hiszen ezt a mondatot is csak így lehet értelmezni: Mivel túl sok pénzt tettek be, ezért a bankrendszer KOCKÁZATATNI KEZDETT (igaz, itt elfeljtik megemlíteni, hogy erre senki sem kötelezte őket!) hogy nagy hozamot tudjon kitermelni (kvázi versenyre kelt a kockázati tőke társaságokkal!), és ennek során egyre kockázatosabb ügyletekbe helyezte ki a pénzeket, hogy a nagy pénzek ott maradnjanak, hiszen számukra ebben volt az igazi haszon, minél több pénzzel kockáztattak, annál több maradt nekik.

Ezt a kisded és rendkívül destruktív játékot játszották el az elmult húsz évben, azt, hogy a fogyasztói javakat hitelezték, amik ettől drágulni kezdtek - illetve, emiatt nem csökkent kellő mértékben az áruk -, és mára egy úgynevezett bank portfoliójának jelentős része nem pénzügyi, hanem egyéb ""befektetett eszközkben van"".

Ugyanakkor a problémát nem ez tetőzte be, hanem az, amikortól kezdve a bankok elkezdték teremteni a fedezeteket, azaz a hitelnek egy jövőbeli beruházás volt a fedezete, ami valójában az "ingtalanboom"-ban testesült meg. A gond ugyanis nem az volt, hogy meglévő fedezetet írtak elő a hitelhez, hanem az, hogy megteremtették a fedezetet a hitellel, és ezzel kitágították a saját lehetőségeiket és eltorzították a gazdaságot.

Ugyanis azzal, hogy az ingatlanok számát elkezdték növelni és az igényt megnövelni a hitelre, azzal elkezdték az ingatlanok árát felhajtani, aminek valójában semmiféle reálgazdasági oka nem volt és azt semmi sem támasztotta alá, AZAZ VALÓJÁBAN INFLÁCIÓT GERJESZTETTEK, AMIT SEMMI SEM MUTATOTT KI, ÉS EZÉRT NEM TUDOTT EZ ELLEN SEHOL FELLÉPNI A JEGYBANKRENDSZER! Ha ugyanis a jegybankrendszer ezt kimutatta volna, akkor a hitelhez jutás költségeinek a rendszerszintű megemelésével idejében lefojthatta volna ezt az egész problémakört.

Mivel azonben ezt elmaszkolták a pénzügyi maffia keretein belül és szent és sérthetetlenné tették a bankokat (ez az ok-okozat), ezért ez ellen nem lehetett fellépni. És persze, amig futott a szekér, addig nem is látszódott a probléma, hiszen az emelkedő ingatlanárak a bankok esetében MÉG JOBB portfoliót eredményeztek a VISSZAMENŐLEGES HITELEK esetében is, EZÉRT MÉG TÖBBET hitelezhettek és beindult az ördögi kör, ami eszetlen szintre nyomta fel az ingatlanok árát, hiszen ezzel nem járt együtt a jövedelmek növekedése, vagyis nem a jövedelemtöbbletből adódott eredményként az ingatlanok árának az emelkedése, hanem a felelőtlenül a rendszerbe nyomott hitelezéstől, ami a végére hitel nélkül az elérhetetlen kategóriába nyomta fel az ingatlanok árait.

Amikor azonban már hitellel is kezdtek elérhetetlenek lenni, akkor a rendszer megkezdte az összeomlást, és elkezdődött az ingatlanárak zuhanása, hiszen nem volt már rá igény, amit ki lehetett volna elégíteni, és ettől kezdve összeurópaian padlót fogott az építőipar és innen kiindulva az összes ehhez tartozó szolgáltatás és beszállítói láncolat.

Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy más északibb országokban is gondot okoz az ingatlanboom és azt is, hogy melyik valójában az az egyetlen ország, amiben ez nem okoz gondot: Jé, ugyanaz, ami jól áll: NÉMETORSZÁGBAN NEM VOLT INGATLANBOOM, vagy Németország volt az egyetlen, aminek valóban a reálgazdasága nőtt, és nem hamisított GDP-ben dagonyázott.

És azt is érdemes meglátni, hogy ez a problémakör NYILVÁNVALÓAN azokat az országokat érintette, amelyek az úgynevezett gazdasági növekedésüket erre a hazugságra építették, így omlott be a PIIGS és Ciprus és Magyarország is.

Azért, mert kiderült, hogy a nem öngerjesztő nemzetgazdasági jövedelem egyszerűen nem teszi lehetővé ekkora adósság hozamelvárásának a kitermelését. Ugyanakkor az ördögi kör itt is bezárult, hiszen azzal, hogy az ingatlanokra kibocsájtott hitelekkel nem lehetett pénzt szerezni, ezért a hitelek egyéb elemeit kellett a bankoknak megnövelni, és innentől kezdve méginkább kezdett összezuhanni az adósságpiramis. Ahogy pedig összezuhan, úgy derül ki, hogy a bankoknak valójában nincs forrásuk, nincs saját tőkéjük, és ami van, az nem hozzáférhető, és egyébként sem ér annyit, amennyinek addig kimutatták.

EZT képes egyelőre elfedni az ESM rendszere azzal, hogy garantálja a fizetőképességet, de igazából már mindenki látja, aki a rendszerben van, hogy ez is csak illúzió, a megoldás az, ha a bankrendszeren keresztül a problémát előállító befektetők elhúznak a rendszerből és az visszazuhan a reális és normális mértékre, ezt azonban nem egyszerűen nehéz bankpánik nélkül levezényelni, hanem szinte lehetetlen, ha nem nézik meg ennek a pontos működését és lefolyását.

Ezért választották erre a célra elsőnek ki Magyarországot, mert egyrészről a hithű és elvtelen kiszolgáló vezetés erre alkalmasnak látszot, másrészt azért, mert EUR zónán kívüliként a teszt eredménye nem lett volna kihatással az EUR árfolyamára. Azzal azonban, hogy Magyarország 2010-ben heroikus küzdelemmel kivédte a kísérleti nyúl szerepkörét, szükség volt más alanyra, Görögország túl nagy volt, Spanyolország veszélyes precedens lett volna, így célszerű volt Ciprust választani, ami a kvázi offshore miatt amúgyis szúrta a germánok szemét.

Innentől kezdve jönni fog ez a többi országban is, mert másképpen a rendszer helyreállítása lehetetlen.

Amit viszont mindenképpen meg kellene tenni az az, hogy felállítani országonként legalább egy, de akár több JELZÁLOGINTÉZETET is, amelybe áttennék a jelzáloghiteleket és a betéteseknek választania kellene, hogy a pénzüket melyik intézménybe akarják elhelyezni, a jelzálogintézmény több hozamot adna, de korlátozottan hozzájutni és ezek a tőzsdére lennének bevezetve, és a bevezetés díja kerülne át a bankokhoz forrásoldalra. Hasonlóképpen kötelezném a bankokat a kockázatos ügyletek leválasztására és kockázati társaságokhoz való kiszervezésére azért, hogy TISZTA BANKI PORTFOLIÓJÚ bankok jöhessenek létre, amelyekban valóban lehet védeni és védeni is kell az ügyfelek pénzét.

Egyszerűen SZÉT KELL választani a bankrendszert és csak az lehet a bankrendszer része, ami bankként működik.

Amig azonban kretén módon a jelenlegi formában akarják a betétesek pénzén a rendszert fenntartani, addig semmi jóra nem lehet számítani, mert ez nem a problémák megoldását, hanem azok eszkalálást jelenti egy rövi időre tartó posztponálással.

"Nodee a mérleg nem csak ebből áll :) Ráadásul például egy bank esetében a betétesek pénze a követelések között szerepel, és a hitelei vannak a forrásoldalon."

.

na látod itt a hiba, mert ez nem így van. Hogyan lehetne a betétesek pénze a bank eszköz oldalán amikor azzal a bank tartozik a betéteseknek ? Az csak kötelezettség lehet, tehát forrás, és a bank által kihelyett hitel meg csakis követelés a bank részéről tehát eszköz.

Itt van egy tipikus banki mérleg, remélem látszik majd:

.

Eszközök ..............................................Források

.

1. Pénzeszközök ....................................1. Hitelintézetek szembeni kötelezettségek

.

2. Állampapírok......................................2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

.

3. Hitelintézetekkel szembeni követelések 3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség

.

4. Ügyfelekkel szembeni követelések .......4. Egyéb kötelezettségek

.

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Passzív időbeli elhatárolások

.

6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok 6. Céltartalékok

.

7. Részvények, részesedések befektetési célra 7. Hátrasorolt kötelezettségek

.

8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban 8. Jegyzett tőke

.

9. Immateriális javak...............9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

.

10. Tárgyi eszközök................10. Tőketartalék

.

11. Saját részvények...............11. Általános tartalék

.

12. Egyéb eszközök.................12. Eredménytartalék

.

13. Aktív időbeli elhatárolások 13. Lekötött tartalék

.

.............................................14. Értékelési tartalék

.

............................................15. Mérleg szerinti eredmény

"ha az eszközök értéke meg is egyezne a kis és nagybetétek összegével a sajáttőke már akkor is 0, de praktikusan negítív lenne."

Szerintem most ne menjünk bele abba, hogy egy mérlegben pontosan mi és mivel áll szemben, inkább maradjunk abban, hogy egy bank esetében a betét/hitel mutatót szokták emlegetni, és azért, mert az praktikusan 150% volt a válság előtt Magyarországon, vagyis az általad jelzettek szerint mindegyik bank "csődben volt", és tulajdonképpen még mindig abban vannak, mert ugye 100% felett van még mindig jellemzően ez az arány.

"De ha kevesebb akkor értelemszerűen negatív. Nézz meg egy mérleget. Az eszközök a baloldalon vannak a mindenféle betétek meg a sajáttőke a jobboldalon, és ugye a jobb és baloldal összegének (mérlegfőösszeg ) egyeznie kell."

Nodee a mérleg nem csak ebből áll :) Ráadásul például egy bank esetében a betétesek pénze a követelések között szerepel, és a hitelei vannak a forrásoldalon.

"Arról ne is beszéljünk és ezért menne az összes bank pillanat alatt csődbe (ha engednék a ciprusi csődöt) mert csőd esetén az eszközök is leértékelődnek akár a felére is (ingatlan áresés, nem fizető adósok számának megugrása stb.)"

Nem véletlen az, hogy a magyarországi bankoknak is állandóan céltartalékot kellett képeznie a romló portfolio miatt, hiszen ez éppen azt jelentette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ha pénzzé kellene tenni az ingatlanokat, akkor abból befolyna annyi, amennyivel a követeléseket ki lehet elégíteni. Ezért is nagy baj az, amikor egy bank valójában kockázatos jelzáloghitelintézetként(!) működik, mert a portfoliójának túl nagy részét teszik ki a nehezen értékesíthető javak és ugye egy banknak alapvetően a pénzzel és nem az ingatlanokkal kellene foglalkoznia.

Ezt általában ebben a formában nem szokták kimondani, de valójában éppen ez a valóság: A bankok nem bankként működtek, azaz a pénzből-pénzt irányban dolgoztak, hanem valójában "ingatlanfejlesztőként" működtek, és ennek következménye maga az összeurópai bankválság, ami valójában ugyanazon "másodlagos jelzálogpiaci" összeomlás következménye, mint ami Amerikában volt, csak itt elsődleges jelzálogpiaci összeomlásnak az eredménye.

A gond ugyanis pontosan az, amit írsz, de nem akarsz meglátni, hogy a TELJES európai bankrendszer ÖSSZES bankjára igaz az, hogy ha megrohannák a betétesek őket, akkor képtelenek lennénk a követelés kielégítésére és pontosan azért, mert az eszközoldaluk megengedhetetlenül magas része áll VALÓJÁBAN ingatlanportfolióból, azaz hozzáférhetetlen JELZÁLOGHITELBŐL.

Márpedig azt tudni kell, hogy egy jelzáloghitel valójában egyáltalán nem forgalomképes, azaz mindaddig, amig le nem jár, addig az valójában nem váltható át egyösszegű pénzre, vagyis képtelenség lenne egy komolyabb betétkivonás a bankrendszerből, mert ahogy ezen javakat kezdenék el értékesíteni, azzal lenyomnák az ingatlanpiaci árakat, ami azzal járna, hogy le kell értékelni A TELJES INGATLAN PORTFOLIÓJUKAT, ami újabb céltartalékképzést jelentene, ami ugyanabba az ördögi körbe terelné őket, ami Cipruson is megtörtént: CSŐDÖT KELLENE JELENTENIÜK.

Lássuk az ellenbizonyítást: HA az ingatlanpiac fellendült volna, és az ingatlanárak növekedni kezdenek, akkor a ciprusi bankrendszernek se lett volna problémája. De Cipruson ugyanaz a probléma, mint bárhol máshol, az hogy valójában a bankrendszer forrásoldala VIRTUÁLIS, mert gyakorlatilag nem transzferálható vagyonelemekből áll.

Nem véletlen az, hogy Amerikában a jelzálogintézetek kockázatosnak számítóak a bankrendszerhez képest, és pont ezért azok, ugyanakkor éppen az a lényege az ingatlanalapoknak, hogy onnan a pénzt csak korlátozottan lehet kivonni, pont azért, mivel nem likvid a vagyona, azaz a kivonáshoz az szükséges, hogy azt a megmaradó vagyon vesztesége nélkül lehessen megtenni.

Namármost, ezért is írtam éppen tegnap azt, hogy ha valóban az a cél, hogy egy bank bankként működjön, azt én örömmel venném, mert az pont azt jelentené, hogy megszűnne az, hogy a bankok eszetlenül hitelezhessenek JELZÁLOG ALAPON, ugyanis ez egy bizonyos mennyiség felett egyszerű rendszerszintű kockázattá válik, ugyanis ez annyit tesz, hogy valójában a bankrendszer átveszi a monetáris politikai jogosultságokat(!) a nemzeti bankoktól, és valójában pénzt teremtenek, amivel a nemzeti banktól függetlenül fűtik, vagy hűtik az ország gazdaságát, ami elképesztő, és jól láthatóak a következmények.

EZÉRT tartom fontosnak azt, hogy a bankrendszer bankrendszer legyen és legyenek egyéb intézmények, amelyek kockázatosak, viszont pont ezért vagyok annak ellene, hogy a bankrendszer kockázatos műveleteinek a költségét a betétesekkel fizettessék meg, miközben annak hozamából ők nem részesednek.

"És megigérted h nem személyeskedtek"

Be is tartoma jövőben, mert ignorra tettem.

Szerintem valamit félreértettél, vagy nem nekem szántad ezt a hozzászólást:

Persze, hogy él a tőkekorlázás a pénzmozgásokat illetően, de ez csak biztonsági (és indokolt!) előírás a bankpánik megakadályozása érdekében. Ez éppen a betétesek érdekét védi!

Én éppen azt írtam, hogy ez egyenesen szembemegy az EU alapjaival, és nem hiszek én sem abban, hogy pár hét alatt vége lesz, ezért is idéztem be azt, hogy Izlandon is érvényben vannak még a korlátozások, pedig ott 2008-ban vezették be "ideiglenesen", mint ide a szovjet csapatokat.

egy ilyen konténerrel megdobhattak volna engem is. re: mentőcsomag :)

min 5-10 % gdp visszaesés és jelentős kock h kilép eurózóna

nincs turizmus bankok nélkül

74-es török invázió hasonlít

nulláról kezdés

délben nyitnak a bankok

kamionokkal tonna pénzeket szállítottak be este

fegyveres őrség is kell sztem

jelentős pénzek tűntek el a zárlat alatt ...

stb.

második felvonás.

Escape From the Euro Zone: A Tragedy in Three Acts

From bloomberg.com

What if Cyprus said no? What if the small island-nation decided to repudiate the terms of the 10 billion-euro ($12.8 billion) bailout handed down by European leaders on Monday, bid “auf Wiedersehen” to the euro and the 16 other countries that share it, and become a free agent? What if, as U.K. member of the European Parliament Daniel Hannan wrote in the U.K.’s Telegraph this week, “Cyprus were to default, decouple, devalue -- and then prosper? What effect would a successful return to the Cyprus Pound have on the rest of the euro zone?” Little, if any, in the short run. Cyprus accounts for less than ... (full story)

http://www.forexfactory.com/news.php?do=news&id=417832

http://www.forexfactory.com/news.php?do=news&id=417841

"This convoy of trucks -- photographed by Reuters -- was reported by local media to be carrying tons of euros to prepare for the bank reopening. ... A policeman stands guard in front of trucks carrying containers at the Central Bank in Nicosia ..."

mindenesetre holnap ha kinyitnak a bankok "izgi" jelenetek lesznek

"Nem lehet negatív a tőkéje a bankrendszernek, hiszen csak két bank van bajban, a többivel kapcsolatban semmiféle problémáról nem érkezett hír.

- Ha negatív tőkéje lenne a BoC-nak vagy a Laikinek, akkor fizetésképtelen lenne a két bank is. Erről azonban szó sincs, hiszen az utolsó hirek szerint mindkét bank kényelmesen ki tudja fizetni az €100.000 alatti részeket. Ez nem negatív tőke, ez alacsony szavatoló tőkét jelez, vagyis tipikus alultőkésítettséget és nem csődöt."

.

nem jól tudod xmannek van igaza, ha az eszközök értéke meg is egyezne a kis és nagybetétek összegével a sajáttőke már akkor is 0, de praktikusan negítív lenne. De ha kevesebb akkor értelemszerűen negatív. Nézz meg egy mérleget. Az eszközök a baloldalon vannak a mindenféle betétek meg a sajáttőke a jobboldalon, és ugye a jobb és baloldal összegének (mérlegfőösszeg ) egyeznie kell.

.

Arról ne is beszéljünk és ezért menne az összes bank pillanat alatt csődbe (ha engednék a ciprusi csődöt) mert csőd esetén az eszközök is leértékelődnek akár a felére is (ingatlan áresés, nem fizető adósok számának megugrása stb.)

.

És megigérted h nem személyeskedtek

"It is argued by some investment banks and some economists that the capital controls create a Cypriot euro that is different from the euro elsewhere in the monetary union."

http://www.marctomarket.com/2013/03/one-euro-or-two.html

jééééééééééééééézusom, te még annyit sem tudsz a bankrendszerről amit gondoltam.

A Boc és a laiki a 2 legnagyobb bank, mérlegfőösszegük alapján káb a bankrendszer fele.

ha egy banknak van 40 egység kis betétje és 40 egység nagybetétese és 60 eszköze akkor a saját tőkéje negatív de ki tudja fizetni a kisbetéteseit. Ez csak egyik tévedésedre válasz, de összességében annyi hülyeséget hordasz össze, hogy egyértelmű, hogy lövésed nincs az egészről. Én sem értek mondjuk a vakbélműtétekhez de nem is próbálok hozzászólni. A többi tényszerű hibád listázásához most se kedvem se időm

bocs hogy bele vau, de az összes bankra él a korlátozás a pénzmozgást illetően.... A tőkemegvonás persze más tészta de a szabad pénzmozgás nem fedi a valóságot... csak ennyi.