Re: nincs cím

"Valakitől mindig kölcsön vesz a vállalkozás ha mástól nem akkor a tulajdonosoktól ez pl. a jegyzett tőke, illetve sajáttőke."

Ez nem így van. Egy jól működő vállalkozás nemhogy nem vesz fel kölcsönt a tőkéje növeléséhez, hanem egyenesen a bevételeiből növeli azt, a profit pedig éppen abból adódik, hogy nem kölcsönökből él, hanem nyereségesen működik.

Csak a könnyed cégtulajdonosi szemmel jelezném, hogy természetesen alapításkor mindig van egy tulajdonosi kölcsön, hiszen a vállakozásnak a megalakulása is költség, és amig nem alakul meg, addig bevétele sem lehet - de adott esetben az sem kölcsönként, hanem például apportként jelenik meg.

A jegyzett tőke az, ami be van jegyezve a cégbíróságra, egy KFT esetében pedig ez azért lényeges, mert eddig vállal felelőséget a cég (ettől korlátolt a felelősége), ezért is fontos az, hogy a saját tőkéje ezt meghaladja és amennyiben a saját tőke a jegyzett tőke alá megy (ha jól emlékszem és bizonyos arányban) két év átlagában, akkor kötelességed azt visszatölteni, vagy át kell minősíteni a céget egy olyan cégformára, amiben ilyen kötöttség nincs (pl Bt)

Namármost, egészen nyilvánvaló lehet számodra az, hogy ha a saját tőke BÁRMELY része kölcsönből van, akkor a saját tőke NEM LÉTEZIK, ugyanis az valójában NINCS. A saját tőke tehát az, ami a cég vagyonának A TEHERMENTES RÉSZE, és ebben tagi kölcsön pont nem lehet.

Ennek megfelelően a betétesek pénze a bank számára==banki kölcsön a vállalkozás számára: AMIG NINCS ELKÖLTVE, addig a források oldalán szerepel az abból meglévő pénz, és a kölcsönök oldalán ugyanennyi, hiszen a cég saját és jegyzett tőkéjére nézve értelemszerűen SEMLEGES az el nem költött hitel, de ahogy elköltöd, a forrás oldalon megszűnik létezni a hitel. Ilyenkor válik érdekessé az, hogy azt mire költötted el, ha például felélted, akkor ez pont a saját tőkével fog szemben állni, ugyanis az adósság léte éppen azt csökkenti le.

Vagyis ha van például 5 millió értékű állampapírod egy 5 milliós KFt-ben mint saját tőke (és csak ez), akkor minden rendben van. Ha felveszel 5 millió kölcsönt, és azt a bankba teszed, akkor lesz 5 millió forrásod és 5 millió kötelezettséged (rövid, avagy hosszú lejáratúÖ), de a saját tőkéd természetesen továbbra is 5 millió lesz, hiszen annyit fog érni a cég, ha mindent összevetsz. Ha viszont működési költségre költöd el a pénzt, akkor az azt jelenti, hogy nem működhet tovább KFT-ként a cég, hiszen nulla lesz a saját tőkéd, mert az 5 millió állampapírral szemben 5 millió adósság áll, azaz a cég nem tud helyt állni egy kártérítés esetén.

Ilyenkor jön a tagi kölcsön.

Ja igen, és mivel elegem lett az uzsoramaffiától, ezért egyetlen vállalkozásom sem vesz fel kölcsönt senkitől sem, ezzel szemben fizetik nekem az osztalékot. Az csak magyar megszokás, hogy "tagi kölcsönből" finanszírozzák a cégeket, illetve ilyen címszóval veszik ki a pénzeket a cégből, de a normál eset éppen az, hogy egy komolyabb cég legfeljebb a forgóeszköz finanszírozáshoz vagy nagyobb beruházáshoz vesz fel kölcsönt, ÉS SOHA NEM VESZ FEL MÁSKOR. Vagyis éppenhogy az a normális vállalkozás, amely SOHA, vagy csak kifejezett célból vesz fel kölcsönt.

"És ilyen forrás s bank számáta a betét is, de egyben kötelezettség is mert vissza kell fizetni a betétesnek ha kiveszi a lóvét."

Éppen ezért nem jelenik meg a saját tőkében, ugyanis ez nem az ő tőkéje, hanem a betétes betéte, és azt nem kezelheti sajátjaként, azt ugyanis éppen sikkasztásnak hívja a köznyelv és a BTK.

Egyébként, lehet, hogy pár fogalmat nem jól használok, de az az igazság, hogy azért tartok könyvelőket, hogy ők értsenek a könyveléshez és ne én :)