Rövid magyarázat: 2010 előtti elmúlt 8 év.
Hosszabb magyarázat: Magyarország kockázatosabb ország, mint a régió többi országa.
1. sokkal magasabb eladósodottság mind állami, mind lakossági, mind vállalati szinten a régió országaihoz képest
2. A régió országaival ellentétben, akik még a csekély mértékű eladósodást is igyekeztek saját devizájukban tenni, Magyarország a devizahitelezést nem korlátozta, ezért hatalmas mennyiségben tartozik pl. CHF-ben, aminek árfolyamát az EUR/CHF átváltási arány határozza meg, magyarul Magyarországnak semmilyen ráhatása nincs a CHF árfolyamára, ha az kedvezően/kedvezőtlenül változik EUR-ral szemben.
3. az eladósodás mögött nincs belföldi megtakarítás, azaz az eladósodás belföld felé, hanem külföld felé történt.
Mit szoktak mondani gazdasági szakértők? Nincs bizalom, nincs hitelezés, nincs gazdasági növekedés, nincs beruházás. Ha ezt a tételt elfogadjuk, hogy a bizalom és hitelezés visszaesése a felelős a gazdasági növekedés és beruházások elmaradásáért akkor meg kell vizsgálni, hogyan alakul a bizalom manapság a világban.
A bizalom nemzetközi szinten megingott, ez nem magyar sajátosság, az hogy minket jobban súlyt, az annak köszönhető, hogy fundamentálisan kockázatosabb ország vagyunk, mint a régió országai az első 3 pontnak köszönhetően.
De hogy lássad mennyire nincs közünk már régóta a régió országaihoz mondjuk 2004-től fogva, íme egy cikk.
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal/
"Időről-időre fellángol a vita, hogy miért teljesít a magyar gazdaság az egyik leggyengébben a régióban. Ennek során azonban a figyelem elég egyenlőtlenül oszlik meg a különböző tényezők között: míg a kormányzat szerepéről – amely rövidtávon és könnyebben megváltoztatható – szinte minden nap lehet olvasni, addig a – hosszabb távon, politikai ciklusokon átívelő adottságnak tekinthető és nehezebben is megváltoztatható – gazdasági fundamentumokról kevesebb szó esik, az is inkább szűkebb szakmai körökben. Így meglepő módon Európa egyik legeladósodottabb országában az általános diskurzusnak alig része az adósság növekedésre gyakorolt hatása, holott ez a nemzetközi szakirodalomban manapság igen felkapott téma. Pedig nagyon valószínű, hogy az ország magas külső finanszírozási igénye és adóssága még hosszú éveken (!!!!!) keresztül lefojtó hatást gyakorol majd a növekedésre, így valószínűleg nem a következő néhány évben fogunk visszazárkózni olyan, kedvezőbb finanszírozási helyzetű régiós versenytársainkhoz, mint Csehország vagy Szlovákia."
Ez után nem sokkal következik egy táblázat, ahol Európa országainak adóssága és a külső eladósodottság mértéke van összehasonlítva 2010-ben.
Külső eladósodottságot tekintve, az eurózóna válságországaival, és a balti államokkal vagyunk egy csoportban. (De a balti államok államadóssági és teljes adósságszintje töredéke a magyarnak, ha jól emlékszem kivétel nélkül államadósságuk 50% alatt van, van ahol 20% alatt és a teljes eladósodottság (lakossági és vállalati szektort) figyelembe véve nem éri el a magyar államadósság 80%-os szintjét, hanem jóval alatta van! Hasonlóan a régió országaihoz, ahol az államadósság is alacsony, a külső finanszírozás mértéke pedig jóval alatta van a magyarnak.
Ebből következik, hogy adósság méretét és szerkezetetét tekintve az eurozóna válságországaival kerültünk egy csoportba 2010-re. A táblázat szerint kik ezek?
Előttünk áll Portugália 2. helyen, mögöttünk Görögország 4. helyen, mi a harmadikok vagyunk a listában, ötödik Írország, hatodik Spanyolország. Első hely Bulgária.
Ezekben az országokban hogyan alakult a beruházások szintje a 2010-es évet követő időszakban?
Megmondom: csökkent. Jobban, mint Magyarországon. Ha hinni lehet a statadatnak a bruttó állóeszköz felhalmozás volumenindexének, ami remélhetőleg megegyezik a beruházások fogalmával.
De itt egy elemzés:
"Megállapíthatjuk, hogy a beruházási ráta a válság során mindenütt jelentősen csökkent, -a korábbi 20-27%-ról 16-22%-ra- ami természetes, hiszen a válság következményeként egyrészt csökkent a fizetőképes kereslet, ami jelentős kapacitásokat és beruházás igényeket tett feleslegessé, másrészt a válsággal együtt járó szűk hitelkínálat eleve nem is tette lehetővé a korábbi beruházási ráták fenntartását. Így mind a kereslet, mind a finanszírozás oldaláról nézve érthető a beruházási ráták csökkenése. Az is megfigyelhető, hogy mind a beruházások csökkenése, mind újbóli növekedése eltérő ütemben következett be az egyes országokban. Ma már az EU fejlettebb részén a beruházások stagnálása, illetve lassú emelkedése figyelhető meg, kivéve néhány országot, ahol a válság elmélyülése ezt nem tette lehetővé (Görögország, Portugália, Spanyolország). A közép-kelet-európai régióban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) pedig a beruházási ráták növekedése a jellemző. Magyarországon az elmúlt években gyors és folyamatos beruházási visszaesés volt megfigyelhető. "
Ezek után a cikk a visszatér a bullshithez, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági környezet bla-bla-bla, ahelyett, hogy a fundamentális okokat elemezné.