Akkor összefoglalva az eseményeket a fizetési mérleg! (amiben minden tétel benne van) egyenlege az automatikusan növeli , illetve csökkenti az MNB devizatartalékát attól függően, hogy tartozik, vagy követel oldalon van e egyenleg fiz mérlegben.

Amiből indult a "vita" , hogy én azt mondtam külker mérleg devizatartalékot növel vagy csökkent ez egy nagyon pongyola megfogalmazás (mondhatjuk úgy is rossz megfogalmazás, hiba) mert ugyan az egyenlege külker mérlegnek növelő vagy csökkentő tétel de mellette a fizetési mérlegben vannak más tételek is bár egy komoly tétel belőle külker mérleg.

Szóval Xmannek igaza volt abban , hogy a külker mérleg önmagában csak egy dolog.

Nekem pedig abban volt igazam , hogy a fizetési mérleg (ami minden tételt összefoglal) egyenlege automatikusan növeli csökkenti a jegybanki tartalékot.

Ennyi a sztori szerény meglátásom szerint. És innen csatoljunk vissza oda, hogy hol váltja át a devizát annak mi a jelentősége? Semmi az ég világon mert úgyis a jegybanki tartalékban csapódik le a végén. Kivéve ha Tolcsy képes eur-t nyomtatni, és egy bőröndben leszállítani az IMF-nek. :) Ha vki ő képes még erre is. :D

"Megint egy sületlenség."

Megint egy hülyeség.

"Attól, hogy felmegy az államadósságod 1000 mrd Ft-tal, ami nem 2% hanem inkább 3, de mindegy, egyáltalán nem következik, hogy meg kell szorítanod 300 milliárddal."

Kolléga úr, ez a szint méltatlan hozzám. A GDP arányos államadósság fogalma ismert a számodra? Mi következik abból, ha az adósság megnő? AZ, hogy a GDP arányos hiány is növekszik, illetve a költségvetés hiánya sem lehet akkora, mint korábban, mert a növekvő adósság ezt nem teszi lehetővé.

Nem mellesleg, iszonyat szánalmas az, hogy nem számolsz azzal, hogy az uzsorát vissza KELL fizetni, azaz az 1000 milliárd esetében öt év alatt ez 200 milliárdot jelent ami mivel adósságszolgálat, ezért a költségvetésbe bele kell számítani. Amivel kevered a fogalmat az az, hogy az elsődleges egyenlegbe a tartozás valóban nem számít bele, de abba, amit terrorisztában néznek, abba bizony beleszámít, merthogy ők a bruttó számokat nézik, amiben az adósságszolgálat is benne van. Most hogy mást ne mondjak, azt még te is igazán tudhatnád, hogy az elsődleges egyenleg úgy 2008 óta pozitív, tehát ha igazad lenne, akkor már régesrégen nem állhatnánk eljárás alatt. De állunk. Tehát nyilván nem lehet igazad.

Ezen túlmenően azonban, tök mindegy a liberálkommunista közlopástan mely fejezetéről beszélünk, az józan paraszti ésszel is belátható, hogy AZ UZSORÁT VISSZA KELL FIZETNI, azaz a törlesztőrészleteket is KI KELL TERMELNI, amire nyilvánvalóan csak a költségvetés lehet képes és amit nyilvánvalóan onnan KELL megtenni.

Ebből tehát azonnal következik, hogy a költségvetésnek nem csak a kamatokat, hanem az alapot is ki kell termelnie, ami bizony annyit tesz, hogy 1000 milliárd/5 év évente 260-212 milliárddal terheli meg a költségvetést, ami vagy költségvetési kiadáscsökkentést (recesszió rulez), vagy adóemelést (recesszió rulez) jelent.

Az egyetlen eset, amelyben ez "üzlet lenne" az az, ha az 1000 milliárd legalább 1156 milliárd forint tiszta adóbevételt, vagy adómegtakarítást jelentene öt év alatt. Minden más esetben a pénz elveszik, és csak további megnövekedő uzsoratörlesztés lehet belőle, egyszerűen azért, mert ha nem sikerül kitermelni és rulírozni kell tovább, akkor a megszorítások miatt kizárólag veszteségbe fordíthatja a költségvetést, méghozzá kétszeresen: Egyszer azért, mert a hozamelvárást is ki kell gazdálkodni, másodsorban azért, mert azt elő is kell teremteni. Ám ha ezt a mondjuk 6% bevételt meg is hozza az egész uzsorásítás, akkor sem járunk jól, hiszen az 1000 milliárd miatt - ha rulírozzuk -, akkor nő a kiszolgáltatottság és az adósság sem épül le soha, ahhoz ugyanis hogy leépüljön, ahhoz úgy évi 16% bevételnövekedéssel kellene járnia az egész ügyletnek, de ahhoz, hogy a növekvő adósság miatt ne kelljen a költségvetés hiányát "csökkenteni", ahhoz legalább 20% haszon létrehozására lenne szükség.

EZ nyilvánvalóan teljességgel irreális. Az természetesen lehetséges lenne, hogy ez egyfajta önerőként viselkedve 10% befektetéssel 90% tőkét vonzzon ide, de ebből a meséből már ideje lenne kinőni.

Adósságból nem lehet beruházni.

Tessék ezt végre megérteni és felfogni.

És tessék végre befejezni az alpári stílust, főleg, ha ennyire nem értesz alapvető folyamatokat, és csak a liberálkommunista tankönyvi mantrát tudod felmondani a józan ész hiányában.

Ha nő az adósságod, mert beruházást akarsz belőle csinálni, akkor az nyilván nem csökkentheti, avagy teheti olcsóbbá az államadósságodat, mert a pénzt csak egyszer lehet elkölteni.

Na ha van valaki, akinek nem hiszek, az a KSH :)

Egyebekben, odaírod azt, hogy 2002 óta VALÓBAN csökken a GDP méghozzá brutálisan, ez igaz. Ez főleg 2005 után gyorsult fel, amikor felszámoltatták velünk az iparunkat és a maradék mezőgazdaságot, de cserébe birkafogyasztóvá tettek és a fogyasztást számolták el GDP-nek. Ebből következik az, hogy Magyarországon 2002-2008 között eszméletlen felzabáltatás ment, uzsorából finanszírozva, GDP növekedésnek eladva, azonban 2008-tól kezdve, amikortól ez befuccsolt, onanntól kezdve elkezdett esni az uzsorázás és az ebből számítódó GDP, vagyis valójában nem történt más, csak kiesett a GDP számításból a fogyasztás. 2010-től kezdve masszívan megindult az adósságok leépítése, amiből éppen erőteljes fogyasztói GDP növekedés következik, méghozzá gyorsuló ütemben.

Ez azonban a FOGYASZTÁS ÉS AZ UZSORASZEKTOR csökkenése, amelynek egy normális statisztika esetbében semmi köze nem lenne a termelőszektorhoz. Egyebekben ahhoz, ami éppenhogy növekedett és ha aszály nem lett volna, akkor akár 1-2%-os növekedés is lehetett volna éves szinten.

Értelemszerűen egyébként nem lehet egyből kivezetni a GDP arányos fogyasztást, mert abban a pillanatban megzuhanna a liberálkommunista GDP elmélet, ami annyit tenne, hogy igencsak dúrva megszorításokat kellene létrehozni.

EZÉRT lehet CSAK LASSAN, folyamotsan (habár gyorsuló mértékben) kivezetni az ész nélküli uzsorából történő felzabáltatást a rendszerből.

Egyebekben talán ebből látható leginkább, hogy a beruházási rátáról igazából Magyarországon értekezni sem lehetne, ha néhány termelő multi nem érkezett volna ide, hiszen a 2002-2008 közötti időszak "beruházásait" leginkább a kótyavetyére bocsájtott állami tulajdon felvásárlása és kifosztása, valamit megszűntetése jelentette, esetleg improduktív autupálya és 4-es metró (bizony barátom, ezt is beruházásnak számolták el a liberálkommunisták!) volt, amit ide lehet számolni.

De aki ezeket észreveszi, az rájöhet, hogy valójában IGAZÁN produktív és NAGYberuházás errefelé 2002 óta körülbelül a Mercedes és az Audi esetében történt.

Azaz, a valós beruházási arány 2002 óta nagyjából a zéró mínusz jópár százalék. Egyebekben, ha nem értesz egyet, hallgatom azokat a nagyberuházásokat, amelyek 2002-2010 között jöttek létre és azok a mai napig hasznot termelnek az országnak.

Jaj istenem, tényleg alapfogalmakról ne vitatkozzunk már emberek. Komolyan ez elképesztő, hogy mennyire értelmetlen mélyebb dolgokról írni, amikor az nem egyértelmű számotokra, hogy a BRUTTÓ hitelfelvétel nem kerül bele a költségvetésbe.

De ez még számotokra is egyértelmű lenne, ha belegondolnátok, hogy miképp lehet az hogy a gigantikus egyszeri IMF-hitel felvétele ellenére nem szállt el a 2008-as költségvetés.

Hát azért, bakter, mert a hitelfelvétel és a visszafizetés sincs benne a költségvetésben. Csak a kamat.

Tudom hogy a közgazdaságtudomány a gonosztól ered, de azért alapfogalmakat tanuljuk már meg

Továbbra sem tudod megmagyarázni az elmúlt 3 év TRENDJÉT. nem a szintjét, hanem a trendeket.

Miközben azt látjuk, hogy magyarországon mind az állam mind a magánszektor adóssága CSÖKKEN, azalatt a körülöttünk lévő országokban NŐ. Tehát ha a Te elméleted igaz lenne, akkor magyarországon kisebb mértékben kéne esni a beruházásoknak - nem a szintjéről beszélünk, hanem trendről! - mint máshol.

Példa: mondjuk a környező országokban 22% volt eddig a beruházási ráta, nálunk 18%. Demostmár mi visszafizetjük az adósságot, ők meg növelik, tehát a válság hatására mondjuk úgy kellett volna módosulni a beruházási rátának hogy ott 4-et esik = 18%-ra, nálunk meg 3-at = 15%-ra.

na pont nem ezt látjuk. Mivel az eladósodottság alakulása magyarázhatta az elmútnyócévet de az elmútháromévet nem, ezért 2009-10 óta kell lennie valamilyen sepciális, nem eladósodással magyarázható, faktornak lenni, ami miatt nálunk a beruházás jobban OMLIK mint máshol. Mi lehet ez az ok???

Ehelyett azt látjuk, hogy a beruházások szintjén

Bocsánat. Igazad van.

Te beszélsz zöldeket megint. Ez így elégtelen, mert alapdologról van szó.

Bevétel-Kiadás = Hiány

Vagy ha másként akarom írni: Bevétel = Kiadás + hiány

Na most, ha egy hiány miatti hitelfelvétel növeli a bevételeket, akkor a törlesztése nyilván növeli a kiadásokat azaz növeli a hiányt.

Józan paraszti ésszel belátható, hogy a bevételeidből törlesztett tőke az csökkenti az egyéb kiadásokra fordítható összegeket.

Egyébként a költségvetés kiadási oldalán van egy sor, aminek neve:

Adósságszolgálat, kamatfizetés

Az adósságszolgálatot nehezen lehet másként értelmezni, mint nettó tőketörlesztés.

Az más kérdés, hogy eddig ezen a soron csak a nettó kamatfizetési kötelezettség szerepelt, mert a tőkét folyamatosan refinanszíroztuk illetve még vettünk fel hozzá hiteleket.

fojtani az ugyan, de vlsz így lesz

Az adósságcsökkentésnek ezzel a mértékével is a jóval-jóval elmaradunk a régió országaitól, majdnem hiába például, hogy a lakossági szektor devizaadósságát a végtörlesztéssel sikerült 20-25%-kal csökkenteni - bár jelentős javulás és van pozitív hozadéka a fundamentumokban, de gondolj bele, hogy például a lengyeleknél, szlovákoknál az ország teljes eladósodottsága (lakosság, vállalat, állam nem éri el GDP-jük 80%-át azaz a magyar adósságnak az állam által generált szintjét) úgy, hogy közben a magyar államadósság a GDP 140-160%-ról tart a 120% felé. Azaz ahogy az indexes cikk szerzője utalt rá: nagyon-nagyon hosszú ideig le fogja folytani az eladósodás a beruházási aktivitást és gazdasági növekedést.

Én is azt írtam hogy a beruházás lejtmenete kb 2000 óta tart. Pontosan azért amit mondasz: mindenki félt hogy mit fog okozni a kormányzati kiigazítás. Ám mindez nem magyarázza azt ami 2009-10 óta történik : nálunk csökken az adósság körülöttünk mindenhol nő . Megis nálunk jobban omlik a beruházás . Erre varrj gombot

Rövid magyarázat: 2010 előtti elmúlt 8 év.

Hosszabb magyarázat: Magyarország kockázatosabb ország, mint a régió többi országa.

1. sokkal magasabb eladósodottság mind állami, mind lakossági, mind vállalati szinten a régió országaihoz képest

2. A régió országaival ellentétben, akik még a csekély mértékű eladósodást is igyekeztek saját devizájukban tenni, Magyarország a devizahitelezést nem korlátozta, ezért hatalmas mennyiségben tartozik pl. CHF-ben, aminek árfolyamát az EUR/CHF átváltási arány határozza meg, magyarul Magyarországnak semmilyen ráhatása nincs a CHF árfolyamára, ha az kedvezően/kedvezőtlenül változik EUR-ral szemben.

3. az eladósodás mögött nincs belföldi megtakarítás, azaz az eladósodás belföld felé, hanem külföld felé történt.

Mit szoktak mondani gazdasági szakértők? Nincs bizalom, nincs hitelezés, nincs gazdasági növekedés, nincs beruházás. Ha ezt a tételt elfogadjuk, hogy a bizalom és hitelezés visszaesése a felelős a gazdasági növekedés és beruházások elmaradásáért akkor meg kell vizsgálni, hogyan alakul a bizalom manapság a világban.

A bizalom nemzetközi szinten megingott, ez nem magyar sajátosság, az hogy minket jobban súlyt, az annak köszönhető, hogy fundamentálisan kockázatosabb ország vagyunk, mint a régió országai az első 3 pontnak köszönhetően.

De hogy lássad mennyire nincs közünk már régóta a régió országaihoz mondjuk 2004-től fogva, íme egy cikk.

http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal/

"Időről-időre fellángol a vita, hogy miért teljesít a magyar gazdaság az egyik leggyengébben a régióban. Ennek során azonban a figyelem elég egyenlőtlenül oszlik meg a különböző tényezők között: míg a kormányzat szerepéről – amely rövidtávon és könnyebben megváltoztatható – szinte minden nap lehet olvasni, addig a – hosszabb távon, politikai ciklusokon átívelő adottságnak tekinthető és nehezebben is megváltoztatható – gazdasági fundamentumokról kevesebb szó esik, az is inkább szűkebb szakmai körökben. Így meglepő módon Európa egyik legeladósodottabb országában az általános diskurzusnak alig része az adósság növekedésre gyakorolt hatása, holott ez a nemzetközi szakirodalomban manapság igen felkapott téma. Pedig nagyon valószínű, hogy az ország magas külső finanszírozási igénye és adóssága még hosszú éveken (!!!!!) keresztül lefojtó hatást gyakorol majd a növekedésre, így valószínűleg nem a következő néhány évben fogunk visszazárkózni olyan, kedvezőbb finanszírozási helyzetű régiós versenytársainkhoz, mint Csehország vagy Szlovákia."

Ez után nem sokkal következik egy táblázat, ahol Európa országainak adóssága és a külső eladósodottság mértéke van összehasonlítva 2010-ben.

Külső eladósodottságot tekintve, az eurózóna válságországaival, és a balti államokkal vagyunk egy csoportban. (De a balti államok államadóssági és teljes adósságszintje töredéke a magyarnak, ha jól emlékszem kivétel nélkül államadósságuk 50% alatt van, van ahol 20% alatt és a teljes eladósodottság (lakossági és vállalati szektort) figyelembe véve nem éri el a magyar államadósság 80%-os szintjét, hanem jóval alatta van! Hasonlóan a régió országaihoz, ahol az államadósság is alacsony, a külső finanszírozás mértéke pedig jóval alatta van a magyarnak.

Ebből következik, hogy adósság méretét és szerkezetetét tekintve az eurozóna válságországaival kerültünk egy csoportba 2010-re. A táblázat szerint kik ezek?

Előttünk áll Portugália 2. helyen, mögöttünk Görögország 4. helyen, mi a harmadikok vagyunk a listában, ötödik Írország, hatodik Spanyolország. Első hely Bulgária.

Ezekben az országokban hogyan alakult a beruházások szintje a 2010-es évet követő időszakban?

Megmondom: csökkent. Jobban, mint Magyarországon. Ha hinni lehet a statadatnak a bruttó állóeszköz felhalmozás volumenindexének, ami remélhetőleg megegyezik a beruházások fogalmával.

De itt egy elemzés:

"Megállapíthatjuk, hogy a beruházási ráta a válság során mindenütt jelentősen csökkent, -a korábbi 20-27%-ról 16-22%-ra- ami természetes, hiszen a válság következményeként egyrészt csökkent a fizetőképes kereslet, ami jelentős kapacitásokat és beruházás igényeket tett feleslegessé, másrészt a válsággal együtt járó szűk hitelkínálat eleve nem is tette lehetővé a korábbi beruházási ráták fenntartását. Így mind a kereslet, mind a finanszírozás oldaláról nézve érthető a beruházási ráták csökkenése. Az is megfigyelhető, hogy mind a beruházások csökkenése, mind újbóli növekedése eltérő ütemben következett be az egyes országokban. Ma már az EU fejlettebb részén a beruházások stagnálása, illetve lassú emelkedése figyelhető meg, kivéve néhány országot, ahol a válság elmélyülése ezt nem tette lehetővé (Görögország, Portugália, Spanyolország). A közép-kelet-európai régióban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) pedig a beruházási ráták növekedése a jellemző. Magyarországon az elmúlt években gyors és folyamatos beruházási visszaesés volt megfigyelhető. "

Ezek után a cikk a visszatér a bullshithez, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági környezet bla-bla-bla, ahelyett, hogy a fundamentális okokat elemezné.

Banyaiz, xmann: Na találtam, egy elég komolynak mondható anyagot, arról, hogyan számolódik a jegybanki tartalék.

http://www.mkt.hu/docs/2010-04-07-16-03-53-Magyarorszag_kulso_adossaga.pdf

9 oldal-10 oldal:

"Csak a 2003-2008-as idszakra koncentrálva szeretnénk néhány összefüggésre rámutatni.

Mint látható ebben az idszakban a folyó fizetési mérleg összesített hiánya 40,3 milliárd euró

volt (1. sor), ennek egy kis részét fedezték a tkemozgások (3,0 milliárd 2. sor), így a

„tartozás generáló” hiány 37,3 milliárd euró volt (3. sor). Ezzel szemben az ország nettó

tartozása 59,3 milliárd euróval ntt (23. sor), a többlet egy része a nemzetközi tartalékokat

növelte (24. sor, a tartaléknövekedést negatív szám jelzi), míg más része talán3 a tévedések és

kihagyások 8,8 milliárdos összegének (9. sor) és egyéb tényezknek (árfolyamváltozások)

tudható be."

"A 3. táblázat többé-kevésbé megmagyarázza, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya (amelyről

ismételten megjegyezzük, hogy az utóbbi években lényegében azonos az országból kivitt

jövedelemmel) milyen mértékben növelte az ország tartozásának különböz összetevőit."

Tehát először is meg kell nézni, hogy adott időszakban hogyan alakult Magyarország követelés és tartozás állománya. Tartozásállomány 2003-2008 között 115,8 milliárd EUR-ral nőtt. Követelés állomány 56,5 milliárd EUR-ral nőtt. Nettó tartozás 59,3 milliárd EUR-ral nőtt.

Aztán meg kell nézni a folyó fizetési mérleg és tőkemérleg összevont egyenlegét: Ez a 2003-2008 közötti időszakban 37,3 milliárd euro hiány volt.

Ebből az következik, hogy a nettó tartozásból 37,3 milliárd EUR-t magyaráz a fizetési mérleg hiánya, a különbözet Magyarország nemzetközi tartalékában CSAPÓDHAT le, ami kb. 22 milliárd EUR LEHETETT VOLNA. De ezzel szemben nem annyi, hanem csak 14,7 milliárddal növekedtek a tartalékok, az egyéb tételeknek köszönhetően.

Megjegyzés: egyébként nagyon szép szemléletes táblázatok vannak benne arról az első 10 oldalon, hogy hogyan alakult az ország eladósodása és döbbenetes az exponenciális növekedés mértéke a 2002-2010 közötti időszakban!

mán oszkó petyka is aszondja h nő a beruh.

neki csak hisztek ?

Megint egy sületlenség.

Attól, hogy felmegy az államadósságod 1000 mrd Ft-tal, ami nem 2% hanem inkább 3, de mindegy, egyáltalán nem következik, hogy meg kell szorítanod 300 milliárddal.

Ui. a tőketörlesztést - de komolyan nem hiszem el hogy ezt magyarázni kell - NEM SZÁMOLJÁK BELE A HIÁNYBA természetesen, csak a kamatkiadásokat. Az 1000 milliárd IMF-hitel kamata kb 30 milliárd, viszont cserébe nem kellett kibocsátanod magyar DKJ-t, állmapapírt stb 1000 mrd Ft értékben, aminek a kamatköltsége mondjuk 60-70 milliárd lenne. Tehát az összesített kamategyenleged CSÖKKEN, a költségvetési hiányos csökken.

Namivan kisfiú, elvitte nyuszika a nyelved? Ne írj máskor butaságot és nem kell szégyenkezned. ne a bullshitet lök napi 25 oldalban, hanem ezen gondolkodj el!

Ácsi apu!

Orsi azt mondta hogy nem is igaz hogy magyarországon alacsonyabb a beruházási ráta, és ha igen, akkoris csak a recessziótól van. Ez tényszerűen nem igaz. Magyarország régiós viszonylatban folyamatosan csúszik le - egyébként kb. 2000 óta, mind gDP, mind beruházások szintjén!

Nem akarom ezt mind a mostani kormány nyakába varrni, egyértelmű hogy nem csak ők a hibásak, de a folyamat 2010 óta TÉNYszerűen felgyorsult. Remélem a királyi KSH-nak azért hisztek?

Nu, ancient regime felebarátai és az én felesembarátaim, mi van, elvitte a kisnyúl a szavatokat? Ne a bullshitet lökjétek, hanem erre válaszoljatok:

"Na akkor még egyszer:

Lehívjuk az IMF hitelt mondjuk 4 milliárd dollár értékben. Ez (egyszerűség kedvéért) 1.000 milliárd Ft. Ez az államadósságot azonnal megdobja mondjuk 2%-al, ami annyit tesz, hogy azonnal adósságot kell csökkenteni, vagyis 1%-al meg kell húzni a költségvetés kiadási oldalát (a számok nem pontosak, a lényeg a változás iránya), ami 300 milliárd HUF kiadás és/vagy 300 milliárd adóemelés, hiszen ennek az 1.000 milliárdnak a törlesztőrészlete évente 200 milliárd (5 éves időtartamra), a kamatkötelezettsége meg 60 milliárd.

Szerinted mennyit fog ebből kompenzálni 1.000 milliárd forint elköltése? És mennyit fog hozni a rá következő öt évben, amikor a kiadás marad?

Ráadásul, hogy költenéd el azt az 1.000 milliárdot, hogy abból "beruházás" legyen?"

Magyarán szólva, hogy érthetőbb legyen: AZ UZSORA LEHÍVÁSA GARANTÁLTAN RECESSZIÓT ÉS MEGSZORÍTÁST JELENT. Mitől lesz viszont beruházás, és az mennyi hasznot oz ehhez képest?"

Úgy, hogy Szlovákia például pár év alatt 50%-al növeli meg az államadósságát. Ehhez képest viszont zéró a növekedése.

Az egyszerűség kedvéért én a tantermekbe kötelezően mobil blokkolókat tennék, oszt ennyi.

Orsi, nézd meg a KSH számait. a beruházás folyamatosan esik. Ez tény. Van néhány nagy ki még korábban határozta el, de az aggregát számok azt mutatják hogy zuhanás van. Tényszámokat lehet indokolni, de vitatni nem

ezt még el is hinném ha Magyarország nem lógna ki teljesen a környező országokból. Nálunk 10éves mélyponton van a beruházási ráta, ez sehol másutt nincs körülöttünk. Ez hogy lehet?