" Ilyenre szerintem még nem volt példa, hogy egy ekkora szövegből, csak egy mondattal nem értett egyet. :)))"
Ha van olyan mondat, ami talál süllyed, akkor megszeppenve lezárja a dolgot ;-)
" Ilyenre szerintem még nem volt példa, hogy egy ekkora szövegből, csak egy mondattal nem értett egyet. :)))"
Ha van olyan mondat, ami talál süllyed, akkor megszeppenve lezárja a dolgot ;-)
Értettem, kérek engedélyt meghunyászkodni :)
A látszat ellenére nekem semmi bajom vele. A hernyótalpas fórumozása sem zavar. Meghatódva láttam, hogy az összefoglalót így jóváhagyta. Ilyenre szerintem még nem volt példa, hogy egy ekkora szövegből, csak egy mondattal nem értett egyet. :)))
_AT_ omnipotens személy. Légy szíves a jövőben ehhez igazodni, hozzászólásaidat kellő alázattal címezni neki, szemlesütve elfogadni érveit ;-)
"Autós topikba irt cikkért nem jár fizetés?"
Köszönöm, eddig olvastam.
Hi-hi.:)
Mi történt cikkíró fenomén? Autós topikba irt cikkért nem jár fizetés? Miért lett hirtelen zavaró momentum a hosszú válasz?
Összefoglalom a beszélgetést, csak úgy a magam örömére:
Kérdeztél, provokatívan, (Szerintem gúnyosan, de nincs jelentősége) A választ nem értetted, vagy félreértetted, vagy szándékosan félremagyaráztad.(nem kívánt törlendő) A válaszod azt tükrözi, hogy a "sűtthal" minősítés éppen megfelelő számodra ebben a témában. De ezzel a rengeteg ismereteddel azért jó helyen érzed magad a magas lovon. Ezért onnan fentről (fensőbbséged teljes tudatában) kijelented rögvest, hogy fogalmunk sincs a témáról. A bővebb magyarázatot nyilvánvalóan továbbra sem érted, de ahelyett, hogy belekérdeznél, ezután sem gúnyolódsz, (hiszen te nem teszel olyat). Az autózásról szóló beszélgetésbe símán beleapplikálod Hófehérkét, (hiszen te nem gúnyolódsz), de a válaszok hosszát és tartalmát a legnagyobb természetességgel kritizálod annak ellenére, hogy azok, a témához kapcsolódó példát, (vagy hűűű, micsoda bűn, esetleg sztorit tartalmaznak).
Érdekes veled beszélgetni, gyöngyszem vagy a magad nemében. :)
Ha az elején beismered, hogy ennyire sűtthal vagy a témában, akkor ehelyett a kedves beszélgetős helyett, kezdhettem volna rögtön a egy szájbarágós változattal is, és akkor mostanra már te is értenéd, amit rajtad kívül itt az összes topiklakó (akiknek fogalma sincs a témáról) ért. Hogy azok a nagy arcok akik tudnak kézifékest fordulni, miért állnak bamba arccal meglepődve a pálya végén. A hibát én követtem el. Többet feltételeztem a valóságnál. Ne haragudj, hogy untattalak. Az is tolerálható, hogy ha valamiért nem jár fizetés, azt hamarabb megunja az emberfia. :) Azért hófehérkét olvasva rezgett a léc, hogy valahogyan belekerül a beszélgetésbe a hazaárulás és a Gyurcsányahibás kifejezés, mint alapvető ok-okozati összefüggés. :D
"A kérdés nem kérdés volt, hanem gúnyolódás, kérdésbe csomagolva."
Semmi ilyesmi nem volt benne. Egyszerű kérdés volt. Amikor már végtelen hosszú válaszok születtek (lásd ezt), amely minden másról beszél, csak arról nem, amit kérdeztem, azt írtam, OK, akkor ejtem a témát. Itt és ezért fejeztem be ennek a hozzászólásnak is az olvasását ennél a mondatnál :)
:)))))))
na ki nyert vajh?
ez már a jövő év izgalma lesz.
Longshort! Élsz még? Ma már fogyasztottam volna a nyert pezsgőből.. elbújdostál? :-)
Az ilyen tanpályás, vagy kinézett útszakaszos gyakorlások nem is arra valók, hogy megoldják a megoldhatatlan közlekedési helyzetet, hanem hogy az autó rendellenes viselkedése esetén ösztönösen a begyakorolt mozdulatokkal próbáljunk korrigálni. Akár a fegyverkezelést a jó katona. Gondolkodás nélkül.
Mondjuk aki nagyon sokszor szándékosan keresztbefordította már az autót, az lehet, hogy még csírájában egy apró kormánymozdulattal, gázelvétellel elfojtja a véletlen kitörést. A kevésbé gyakorlott vezető már a problémát is késve észleli, aztán mire kitalálja, hogy mit csináljon, már jóval nagyobb mutatványt igényel a kitörés megfogása. Tehát késve kezdi aztán általában eltúlzza kormánytekerést és ezt vészfékezéssel kombinálja. Ezzel legtöbbször vége is a dalnak. végignéztem utasként már ilyen jelenetet.Persze vannak esetek amikor a leggyakorlottabb vezetőnek sincs befolyása az eseményekre.
Jó példa erre a számítógépes autóverseny. Kormánnyal, pedálsorral még csak-csak elboldogulok, de anélkül billentyűzetről irányítva, képtelen vagyok jó időpontban jó gombot kellő ideig nyomni. :) Pedig az nagyon egyszerű. A négy nyil a négy irány. A gyerekek gyakorlással profi módon irányítják a nyilakkal. Élőben az úton a rosszkor, nem kellő ideig, vagy nem jó mozdulat kombinációnak jó vége nem lehet.
"Szembe jövőnek, megyek, vagy az előttem levőnek?"
Na, ez nem könnyű döntés. Egyszer átéltem, és tudatosan a frontálist választottam, minden tanítás ellenére, és akárhányszor visszapörgetem, mindig arra jutok, hogy ez volt a jobb döntés akkor, ott. Az az utolsó két másodperc, amikor már biztos vagy benne, hogy elkerülhetetlen az ütközés, és már látod a szembejövő rémült arcát, az elmentődik a nemóriába.. Aztán durrannak a légzsákok, kiszállsz és kezdődik a ****anyázás. :)
"Én pörögtem már egy párszor, tudom mit tesz egy autó jégen, vagy erősen letaposott havon..."
A sima hátsókerekes mercivel nem csodálom. :) Nem minden vágyam ilyennel télen autózni. A 124 4matic 3.0 td viszont nagyon jóindulatú szekér. Élvezet vele a havon, jégen.
"NA van itt jó néhányunknak, elég régóta jogosítványa..."
nem mondod :))
most megnéztem, júliusban volt 30 éves
amióta létezik a bonus rencer elértem a B10-et (nem malacért vettem) és abban is tartózkodom
kb~ 2M megtett kilóméter, ebből futárként 5év alatt 500k
kizárólag járművel közlekedem minden nap
mellőlem még embert nem kellett kihámozni a kocsiból, meg én sem törtem össze senkit ilyen módon, annak ellenére, h itt egyesek szerint "versenypályának" használom a közutakat
viszont engem már számtalanszor összetörtek, utoljára 2 hete hátulról, vissza lehet keresni a topikban :))
a dinamikus, és e mellett deffenzív közlekedést (mert a mélázó, telefonáló, irányjelzőt nem használó, másik elé kiforduló gyökereket neked kell kivédeni) részesítem előnyben
nem fogok senki mögé beállni, főleg nem egy 3 sávos úton egymás mellet hőmérőző, jobbratartást nem ismerő telefonálgató k...gök mögé
megelőzöm amint lehet és haladok tovább
én ha közelekedem, akkor nem városnézek, hanem a lehetőségekhez képest minél hamarabb igyekszem elérni az uticélomat
különben járhatnék tömegközlekedéssel
a többit meg nem ragoznám, már leírtam egyszer
de majd ezt is jól kiforgatja a saját szája íze szerint a vérnarancs-igazmondó juhász, bár válaszolni ez után sem fogok a posztjaira
NA van itt jó néhányunknak, elég régóta jogosítványa...
kimegyek egy ilyen pályára gyakorolni, vagy egy általam kinézett útszakaszra...
Ott azokra az adott körülményekre készülök, számítok, azt reagálom le, mert tudom, hiszen ott vagyok, ha fékre lépek,l biztos, hogy csúszni fog, vagy ha hirtelen rántom a kormányt, vagy éppen nagyobb gázt adok, stb....és nincs más ott, csak én...az én autómmal...
Aztán reggel felkelsz, az ott gyakoroltak, és tudás birtokában, beülsz az autódba, és elindulsz dolgozni...
előtted mögötted, szemből autók...
nagyot kell fékezned, mert az előtted haladót benézted, és későn vetted észre, hogy megállt, reggel van...
Nyomod a satut, reflexbŐl, hiszen nem számítasz rá, hogy csúszhat az út, mielőtt elindultál, ellenőrized, egy-egy nagyobb fékezéssel...
De ott még is csúszik...ez rutinból megy, hiszen ott tanultad a pályán, hogy merre tekerd a kormányt, ill mit csinálj, igen de itt jönnek szemből is, most mi lesz?
Szembe jövőnek, megyek, vagy az előttem levőnek?
Ilyen eset nem volt a pályán, mit tegyek?
Na a lényeg az, hogy mindíg adódhatnak olyan helyzetek, amik váratlanul érik az embert vezetés közben, amire egy tanpályán, arra felkészülve sosem érhet...
Ezért az utakon megszerzett rutin, ezerszer többet ér, mint a tanpályás, vagy kialakított pályás, szerintem...
érdekesnek tartom azokat a sofőröket, akik mesélik, száraz útról, jégre futva,( 50-80-as tempóval) megcsúszott az autójuk, bepörgött, de ők megfogták..
Azt nem ők fogták meg, hanem a jó Isten odafönt...
Én pörögtem már egy párszor, tudom mit tesz egy autó jégen, vagy erősen letaposott havon...
megelőzni lehet,megfogni, biztos nem....
"Köszönöm, úgy látszik a válasz végtelenül egyszerű a kérdésemre, ezek szerint egyikőtök sem volt ilyenen és úgy általában halvány fogalmatok sincs arról, hogy miről van szó"
A kérdés nem kérdés volt, hanem gúnyolódás, kérdésbe csomagolva.
De lássuk miről van szó, amiről fogalmunk sincs. Nem a vita kedvéért, csak mert látom félrement amit írtam.
A safety driving egyrészt elméleti oktatás arról, hogy bizonyos helyzetekre hogyan reagálj. Namost mit tud egy ilyen elméleti oktatás nyújtani annak, aki már álmából ébresztve is tudja, hogy hogyan kell reagálni arra az adott szituációra? Pl. Mi újat tud mutatni egy sioktató annak a sielőnek, aki évek,vagy évtizedek óta siel a legextrémebb pályákon. Nem versenyszerűen, de önállóan a saját örömére siel? Biztosan érdeklődve hallgatná, hogy hogyan tartsa a lábát, hogyan fékezzen és hogyan rugózzon térdből.
Másrészt gyakorlati oktatás, ahol mesterségesen előállított extrém körülmények között megtapasztalhatod mi történhet síkos úton. Újra a sielős példa: Aki saját örömére évek óta hegycsúcsokról csúszik le szűz hóban, az milyen új tapasztalatot szerezhet egy mesterséges pályán? Mi a különbség aközött, hogy fát kell kikerülni élesben, vagy a leszúrt rugósnyelű zászlót a pályán?Végigmegy rajta valamilyen idő alatt, aztán mindenféle oktatás nélkül másodikra sokkal jobban teljesíti, harmadikra még jobban.
Szó nem volt semmilyen autóversenyzői tréningről. Arról van szó, hogy kaphatok-e a meglévő ismereteim, gyakorlati tudásom mellé használható újat. Meggyőződésem, hogy nem, mert eddig is érdekelt, és megpróbáltam minden ismeretet összeszedni, és a saját örömömre saját autóval sok száz, órát töltöttem gyakorlással, nem feltétlenül közúton. Ma már ritkábban fordul elő, de 25-30 éve ez volt az életünk, jövedelmünk felemésztője. Mint ahogy a zenészek összegyűlnek örömzenélésre, mi úgy gyűltünk össze örömautózásra.Havon, jégen, füvön crosspályán. Mindegy. Az első havas éjszaka általában egy tanknyi benzinbe került. :) De képesek voltunk a környéken kimenni egy elhagyatott kis forgalmú útra, és egész délután a havas, jeges úton egy jobbos-balos kanyarkombinációban ökörködni, csúszkálni, fotózni, kielemezni ki mit rontott el, hogyan lehetne jobban. Szerencsés időszakban, amikor a telet csapadékos ősz előzte meg, a környékbeli legelőkön kilóméteres belvíztócsák fagytak be fenékig. Ezeken lehetett extrém nagy tempóval csúszkálni. Gumikkal kijelölt képzeletbeli úton az autót megpörgetni akár többször is, cél az úton maradás stb. Mi újat tudna mutatni a tanpálya? Megcsúszik az autó? Hűha.
Abban igazad van, hogy akár versenyző is elbukhat a mesterséges pályán. ELSŐRE. De mindenféle elméleti oktatás nélkül ráérez az ízére és a második, harmadik nekifutásra hibátlanul tudja teljesíteni. Sőt azt is bátran állíthatom, ha csak a sikosítót kapcsolják be és pár percet ökörködhet a pályán szabadon, hogy hozzászokjon akkor nagy eséllyel elsőre megcsinálja a feladatokat az, akinek van gyakorlata. Mint mondjuk az első havas jeges reggelen. Elindul az ember és az autó mozgása néhány perc alatt előhozza a beidegződött mozdulatokat és nagyjából az adott útviszonyhoz tartozó lehetséges tempót is érzi az ember.
Megtapasztalni, ráérezni és gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. A rutint nem tudja pótolni semmilyen oktatás.
A megtapasztalás lehetőségét biztosítja a tanpálya annak, aki nem meri a saját farkával a csalánt ütögetni. Ezenkívül milyen fogalmunk lehetne még a safety drivingről? Elüthetem a vízoszlopot, ha nem figyelek?
Közben eszembe jutottak az arab lendületdriftelők. Na azok állatok, de szó szerint. Ugyanazt havon jégen, sokkal kisebb tempóval és kockázattal lehet itthon csinálni megfelelő körülmények között. Az élmény ugyanaz. Néhány nap, és nincs szükséged tanpályára:)
Hiába nekik nincs jegük, havuk.:) Ird be a keresőbe : arab drifting. Érdekes.