Kissherceg és Cimballi igyekszik gyakorlati fogódzót adni Elliott elméletéhez.

Kissherceg: Kevéssel a decemberi elindulása után találtam rá az Elliott és a többiek blogra, ami nem annyira a napi előrejelzésekben merül ki, hanem inkább az Elliott rendszeréhez kapcsolódó ismeretek átadására, a tanulni vágyók segítésére fókuszál. Örömmel jelentem be, hogy mostantól itt a Stocklandyard oldalán is lesz Elliott elméletéről szó. Beszélgetőpartneremmel, az imént már említett blog szerzőjével, hónapról-hónapra igyekszünk majd közelebb hozni a módszert, bemutatni, miben nyújt előnyt, miért érdemes vele komolyan foglalkozni.

Kissherceg: Mondanál pár gondolatot arról, ki is volt Ralph Nelson Elliott?

Cimballi: Eredeti foglalkozása szerint könyvelő, de kiváló rendszerező és szervező képessége miatt komoly küldetéseket vezetett vasúttársaságoknak és az amerikai kormánynak.

A ’29/33-es világválságban azon kezdett gondolkodni, hogy miként lehetett volna az összeomlást előre jelezni. A bear piac végére összeállt az elmélete, amit könyv formájában 1938-ban publikált. Ekkorra már 67 éves és majd tíz éve súlyos beteg volt; minden erejét a hullámelméletre összpontosította, mert ő is tudta, nagy felfedezést tett.

Kissherceg: Ennek ellenére az egész tudása majdnem feledésbe merült.

Cimballi: Igen. Egyedül dolgozta ki és tanítványa sem volt, aki továbbvitte volna. A ’70-es években Robert Prechter lelt rá és tett erőfeszítéseket az elmélet elterjesztésére. Újra kiadta a könyveit és megalapította az Elliott Wave International céget, amivel máig piaci előrejelzéseket publikál Elliott elvei alapján.

A blogodban röviden bemutattad már Elliott alakzatait. Összetettebb, mint gondoltam!

A tömegek pszichológiája igen komplex folyamatokat takar. Aki komolyan foglalkozott már a piacokkal, az nem várhat egyszerű dekódolási lehetőséget. Ha egyszerű lenne, mindenki hülyére keresné magát a tőzsdén.

A jó hír, ami egyszerűsíti az életünket az, hogy Elliott az elméletében mindössze 13 olyan alakzatot definiált, amivel képes volt pontosan leírni az általa vizsgált 75 év tőzsdei árfolyamait. Prechter ugyanezekkel dolgozik azóta is. Nem volt még a piacoknak olyan mozgása, amit ne lehetne kirakni Elliott „hullámkatalógusából”!

Vagyis minden mozgás Elliott?

Pontosan. Ha egy tőzsdei termék, vagy index elég nagy ahhoz, hogy reprezentálja a tömegek pszichológiáját, akkor igen.

Amúgy, a kérdésedről fülembe csengtek azok az elemzések, amikor a különféle magyar oldalakon a szerzők lemondóan arra a következtetésre jutnak, hogy „Ez nem Elliott”, vagy „Ha a trend tovább folytatódik, akkor az Elliott-ot elfelejthetjük”. Pedig csak arról van szó, hogy a 13 alakzatból mindössze egyről tanultak, egyet ismernek, az pedig a trendelő piacra jellemző 5 hullámból álló lökéshullám, angolul impulse. Ezt tévesen „Elliottnak” nevezik, pedig a szentem csak egy a 13 alakzat közül. Magyarán szólva akkor következtetnének helyesen, ha azt írnák, „Ez nem impulse”, tehát nem ötös szerkezetű lökéshullám.

Mondjuk, amióta olvaslak, azóta én is elég sokat csóválom a fejem mások elemzésein. Például amikor nem a trend kezdetétől, a mélypontról indítják a számozást, hanem egy magasabban lévő lokális minimumból, amire akárhogy is nézem, én 2-es jelzést raknék.

Persze, mert a trend közepén találtak rá a trenden belül a legtisztább ötös szerkezetre és nem tudják értelmezni, mert nem olvastak még a megnyúlás (extension) jelenségéről, amikor egy hullámsorozat 9 szakaszból áll. Márpedig így a megnyúlás kiaknázása helyett komoly mellényúlás lesz a vége. Valljuk meg, nincs könnyű dolguk, hiszen Az Elliott és a többiek oldal elindulásáig magyarul rendszerezetten sehol sem voltak elérhetőek az elmélet részletei.

Azt már inkább nehezebben állom meg szó nélkül, hogy a világ vezető technikai elemzéssel foglalkozó magazinjában (Stocks&Commodities), a legfrissebb áprilisi szám kiemelt cikkében alapvető Elliott-i szabályt áthágó, hibás jelölés jelent meg.

Sajtóhiba?

Nem. Még ki is fejtik, hogy miért jó úgy :(

O.K. Kezdjük az elején. Melyek Elliott szabályai?

Három igen egyszerű törvényt feketetett le. Elindulunk a trend egy szintjén, mondjuk, legyen szó emelkedésről. A piac tehát miután megtalálta az alját, emelkedik. Egyszer csak vége az első felfelé utazó szakasznak, bekövetkezik a korrektív második hullám.

1) A második hullám az első hullám legfeljebb 100%-át veszi vissza, azaz nem megy egy centet sem az első kiindulási pontján túlra.

Újra visszatér a trend, új maximumokkal jön a lendületes harmadik hullám.

2) A harmadik hullám a trenddel megegyező irányban haladó 1-es, 3-as és 5-ös közül nem lehet a legrövidebb. Legalább az egyik az 1-es és az 5-ös közül rövidebb nála, esetleg egyenlő hosszú.

A harmadik után, következik a negyedik hullám, ami egy újabb korrekció ismét szemben a trenddel.

3) A negyedik hullám soha nem hatol az első hullám területére.

Ezek kőbe vésett szabályok, azaz a 3 perces grafikonon vizsgált napon belüli trendtől a heti bontásúig mindig 100%-os biztonsággal működnek.

Mi van, ha nem?

Akkor amit trendként érzékeltünk, az nem a trend, hanem a korrekció, ami szemben halad az eggyel magasabb szintű (uralkodó) trenddel. Ilyenkor elővesszük a korrektív alakzatok egyikét, hozzá az A, B, C, D, E, F, G, H, I, X, Y, W, Z betűkből, ami kell, és azokat kezdjük felpakolni.

Megmondom őszintén, az egyszerű impulzív mozgások dolgát könnyű volt megérteni, de a korrekciók a sok betűvel halálosan kemények. Van élő ember, aki Elliott elvei alapján képes profitot kihozni belőlük?

1984-ben egy olyan időszakban (február-május) került sor a tréder világbajnokságra, amikor a piacok korrektív, oldalazó mozgásban voltak. Robert Prechter az opció szekcióban versenyzett, hogy bemutassa Elliott elméletének gyakorlati erejét. Ez volt az első, és az óta is egyetlen versenye. Az eredménye 444,4%-os nyereség lett, ami a legnagyobb százalékos profit volt a bajnokság történetében az összes szekciót figyelembe véve.

Rendesen odavert a kétkedőknek. Jézusom, most nézem a ’84-es grafikont, mindezt Elliott elveivel egy ilyen irány nélküli időszakban?

Igen, órás charton követve a Dow-t. Azóta különben több olyan bajnok volt, aki Elliott felfedezésére támaszkodva nyert.

Viszont nekünk most nem ez a pálya. Hogyan kezdjünk hozzá a tanuláshoz?

Első lépésként megteszi, ha mindenki megtanulja a három szabályt. Tudod, hogy ha álmunkból felkeltenek, akkor is…

Második lépés az alapokról szóló 5 részből álló cikksorozatom elolvasása. Az elsőnek februárban az volt a címe, hogy Dow-ból brokkoli. Azóta jött még három, a Többször így, mint másképp, majd Collins ötlete, végül a Korrektív leltár.

De hol az ötödik? Mindenki nagyon várja már.

A jövő héten felkerül az is az blogba, teljessé téve a sorozatot. Szerintem ez az a tudnivaló, amivel tisztában kell lenni, mielőtt valaki Elliott elveit bármilyen formában számításba venné kereskedés közben. A legelső hozadék az lehet, hogy képesek vagyunk megkülönböztetni a korrektív fázisban lévő piacot, a trendelőtől és dönthetünk úgy, hogy a korrekcióban távol maradunk a kereskedéstől. Persze nem muszáj, mert Elliott logikájából következik, hogy egy korrektív hullám több mint 100%-ban retracelődik, tehát az árfolyam néhány kör után visszatér a kiindulási pontján túlra. Azaz ha megkeressük azt a timeframet, ahol impulzív a szerkezet (teljesíti a három szabályt) akkor rögtön megtaláltuk vele a trend valós irányát, ami segít egy jó pozíció felvételében.

Mindig azt mondod, ez a 2009 márciusa óta tartó emelkedés az előző nagy esés korrekciója. Akkor abból, amit az imént mondtál, az következik, hogy előbb-utóbb elesik az immár több mint egy éves minimum.

Igen, mert a minimumról elindult, egyébként óriási emelkedés belső szerkezete erre enged következtetni.

Na, legközelebb innen folytatjuk.

Tovább a május 9-i, következő számhoz >