http://index.hu/tudomany/tortenelem/2009/08/30/haromfeju_ordog_a_pokolbeli_freskon/

Még délelőtt írtam, h Szíriában motoroznék, mert sok régi keresztény emlék van arra..

Hát gyerekek (remélem nem sértődtök meg a megszólítás miatt) ez a beszélgetés kezd olyanná válni, amiben nem szeretnék részt venni. Így csak 1-2 dologra reagálnék, amiket már megbeszéltünk, de látom, nem maradt meg bennetek. Nem emelem ki, kinek írom, mindenki ráismer.

Az áldozat nem ember, hanem állatáldozat. Kecske, juh, bírka, szarvasmarha, a bűnök mértéke miatt. Ölési ösztön nem játszik benne szerepet, mert abban az időben mindenki levágta azt, amit megevett, így az ott annyira természetes volt, mint ma a tv nézés.

Balázs. Neked kiemelem. Ha törésnek gondolod azt, hogy észreveszed, sok mindened megvan, mégis üres az életed, akkor igen, kell egy törés. Engem ez az üresség először nem Istenhez, hanem az öngyilkossághoz sodort. Az nem sikerült, és akkor kerestem meg Istent. De van, aki öngyilkosság nélkül is először Istent keresi. Aztán van, aki az alkoholt, van aki a kábítószert, van aki a kurvákat. Vagy bármi más pótszert. De azok nem oldják meg a gondokat. Nézz szét a művészvilágban, nekik mindenük megvan, amire halandó ember vágyik, mégis üresek belül sokan, nagyon sokat.

Ha valamire az ember ráteszi az életét, azt nem nevezném könnyű bűnbocsánatnak. A valódi kereszténységben nincs gyónás, komoly, könnyek közötti bűnbánat van. Ez nem összekeverendő.

Én nem tartom magam szegény embernek vagy butának, mégis hiszek. És sok ismerősöm van a gyüliben, jól menő ügyvédek, orvosok, mérnökök, akik sem nem buták, sem nem szegények, mégis hisznek. Ez megint egy általánosítás volt, mert alátámasztja a te igazadat, tehát így van.

Isten valóban lelépett a világból, jelenleg a Sátán e világnak fejedelme. Isten már csak azokban él itt a földön, akik elfogadták őt, és neki szolgálnak. Azok nem tesznek rosszat másnak. Ismerek sok ilyen embert, tudom miről beszélek.

Asszem ma délelőtt írtam, hogy egy atombomba ledobását is meg tudjuk indokolni, ehhez hasonló mondjuk a ruandai mészárlás. Csak valahogy azt érzem, bármit is írok, annak ellenére pár hozzászólással arrébb ugyanaz a téma megint előkerül. Mintha süketekkel beszélgetnék.

És ennek hatására én kiléptem most innen. Aki tényleg beszélgetni akar erről a témáról, érdekli, vagy csak válaszokat keres, azoknak továbbra is itt vagyok, de a többiek hozzászólásaira nem válaszolok. Természetesen ez csak erre a topikra igaz, a tőzsdére nem.

Bárkit megbántottam, attól elnézést kérek. Az én hitem és igazságom szerint csak 2 út létezik, Istené és a Sátáné. Vagy ezen jársz, vagy azon. De ha a Sátán útján jár valaki, ne kérje számon Istenen, miért hagyja ezt vagy azt az életében. Nem robotok vagyunk. Mi döntünk, melyik hatalom befolyását engedjük az életünkben. De arany középút nem létezik.

"Nincs kanál."

:)

A Véres gyémántban volt egy mondat, amit Leonardo Di Caprio mondott, illetve az általa alakított karakter:

"Néha azt kérdem: Vajon Isten megbocsátja valaha, amit egymással teszünk? Aztán körülnézek és rádöbbenek, hogy Isten már réges-rég lelépett innen."

Szerintem igaza van, ha létezik is az Isten, vagy bármi, bárki, akit ti istennek tartotok, akkor ezt nem engedné, amit még a 21. században is művelnek egymással az emberek.

Állítólag civilizáltak vagyunk. Mi a plazma tv-ink előtt valóban. És megköszönjük Istennek, hogy szépen élünk, közben elfordulunk a Rwandai népírtástól, Sierra Leonétól, Etiópiától, Kongótól, Vagy akár Bhutántól. A legtöbb vallásos csak saját maga miatt vallásos, ha már máson is segíteni kell, az nem fér bele, mert még megzavarná a saját nyugalmát és luxusát.

Ennyit az Istenről, vallásról, meg az egyházról.

No, ezen én is megütköztem ...

"mivel igazság csak EGY van ezért nem akarják megismerni, mert akkor nem lehetne meg kinek-kinek a saját maga (annak vélt) "igaza"."

- írod Te, mikor 2-3 hsz-szel korábban írtam pont az ellenkezőjéről. Mindenkinek szíve-joga - véleményem szerint kötelessége is - a saját igazát, a saját vallását keresni, megygyőződését megalapozni, fejleszteni.

"ha nyitott vagy és kíváncsi a világ dolgaira és mélyebb összefüggéseire, akkor ki fogod próbálni :o) és ha nem úgy mész neki a hitnek, hogy nincs Isten és értelmetlen Jézus megváltása stb., hanem teljesen nyitott, gyermeki szívvel (lélekkel), akkor kaphatsz ízelítőt az igazi boldogságból, ami szabaddá tesz (de ez a szabadság nem az amit a világ szajkózz), hanem az igazi és egyetlen."

- eme gondolatmeneted egysíkú, a keresztény egyház körül csoportosul. Pedig több lehetőséged is van, "járj nyitott szemmel" - ezt minden vallás tanítja! Ennek következményeit azonban másként tolerálják.

"sosem fogtok akárcsak egy szikrát is megérteni Istenből, Jézusból, a hitből, az igazságból és a szeretetből ha ezt nem próbáljátok ki."

- rk. családban nőttem fel de sokat csalódtam embertársaimban, mennyire nem viselkednek keretényként, pedig sokan közülük naponta járnak templomba ...

"ja, és nem ésszel kell sem megérteni, sem kipróbálni, hanem szívvel (értsd. itt nem az érzelmes, szerelmes szívet, hanem az ember igazi szívét, valóját, a lelkét)."

- ez az a gondolat, amit az egyház évszázadokon át eröltet a szegényekre. Vajon a tehetősek miért gondolják másként? Ezt az egyházi méltóságokra is értem, főleg rájuk ...

Az a véleményem az egész témáról, hogy az ember egy porszem és ezért keres vmit amibe kapaszkodhat, sz@r dolog elhinni, hogy semminek nincs értelme élsz, reménykedsz, cselekszel aztán szétporladsz és eltűnsz a földről és ennyi. Ezt nehéz feldolgozni biztos egyszerűbb mindenféle fantázianevet mormogni és ezáltal lelki békéhez jutni, csak ettől ez még nem biztos, hogy igaz.

Isten ha létezik, és vmi csoda folytán tényleg olyan jó ahogy a Biblia tanítja, hát már megőrült a fájdalomtól, hogy a teremtményei mit művelnek.

_from=PL&index=5

"ez nem az én igazságom, hanem Istené, Krisztusé."

Pedig nekem te mondtad nem Krisztus. Jöjjön és mondja el ő.

hát ha Isten véráldozatot kíván a bűnökért, akkor pont bűnbe hajtja alattvalóit, mert gyilkosságot kell elkövetniük, hogy megváltsák őket. Ez továbbra is logikátlan.

Ami logikus benne, az az számomra, hogy az emberek könnyű bűnbocsánatot kerestek, hogy ne érezzék magukat bűnösnek és ez tűnt a legkönnyebbnek, ráadásul kiélhették véres ösztöneiket is, hogy gyilkolhattak, ööö bocs, áldozhattak az Isten nevében.

Továbbra is azt godolom, amit eddig. A vallások ember által kitalált fikciók. A valósághoz semmi köze.

Nagymamám nem mesélt vallásról, nálunk senki se vallásos. A legközelebbi rokonom a dédnagymamám volt, aki vallásos volt, de kb 6 éve meghalt. Illetve most nemrég az egyik nagynéném lett hitgyülis. Van is baj a családban elég emiatt.

fikusz kukisz =)

huncutságot?

az mindig jöhet :-)))

talán ha belinkelnél egy gázolós hsz-t Tőlem, akkor elgondolkodnék, hogy most nem csak a gyors bosszú forgatja a villás nyelvedet :-))

komolyra fordítva:

amúgy nagyon nehéz meló, ha nem az egyik legnehezebb...én törekszem, de Te asszem még a felismerésig sem jutottál

persze csak szigorúan szvsz:-)

ps: ellenben a hitedet irigylem(és természetesen nem az Önmagadba vetettre gondolok)

:-)))

aranyos vagy :o) de tényleg.

igazad van, tényleg hasonló a stílusunk :o) spadéval.

nem akartam amúgy két hsz-t írni, ennyi volt az oka, és az is, hogy nemcsak neked, de pl kawabazsynak is címeztem, mint hitetlen gyaurnak :o) a második részt, persze mielőtt felrovod nekem az első részében tényleg a te hsz-edre reagáltam közvetlenül.

ez nem az én igazságom, hanem Istené, Krisztusé.

én csak befogadtam ezt az igazságot és most már tudom, hogy tényleg az egyetlen.

ha megengedsz egy kis huncutságot főokos ilonka :o) miért, te tudod kezelni a sajátodat ? :o)))

csak azt nem értem, hogy mért Ricsinek címezted, ha egyszer nekem szántad...:-)))

mivel igazság csak EGY van ezért nem akarják megismerni, mert akkor nem lehetne meg kinek-kinek a saját maga (annak vélt) "igaza".

...emmeg a Tiéd,nemde? :-)

nézd Ursi, én nyitva hagytam a hsz-emben mindenkinek a jogot arra, hogy másképp gondolja

lehet, hogy a Te igazságod az EGYETLEN, én azt sem zárom ki...

uannyi a bajom Veled(máskor is), mint a Spade dokival...

a stílustalanság

nem tudjátok kezelni a tudásotokat, kinyilatkoztattok és tiportok keresztül mindenkin kissé érzéketlenül...

lehet össze kéne barátkoznotok, abból akár még vmi igen jó is elsülhetne...:-)))))

bocs hogy reagálok, mert ricsinek címezted.

sztem felnőttként általában egy törés az ami a lökést adja, hogy egyáltalán befogadóvá válj.

egy mélységes mély csalatkozás, egy bánat, de legtöbbször csak annyi hogy valami óriási űrt érzel, mindened megvan, a világ szerint te vagy a legszabadabb és legboldogabb ember, de a te lelked mégis szomjúhozik.

van olyan is hogy mondjuk látsz meghalni egy embert és akkor megérzed a Mindenség, Isten jelenlétét.

Na jó, de hogy kell ezt megélni? Egyszer csak jön, vagy kell hozzá egy törés az életben, vagy hogy?

sztem ricsi ne törd magad.

észérvek alapján próbálják bizonygatni a saját maguk vélt igazát.

mindegyikőjük külön-külön a sajátját.

mivel igazság csak EGY van ezért nem akarják megismerni, mert akkor nem lehetne meg kinek-kinek a saját maga (annak vélt) "igaza".

a hitetlen gyauruknak :o)

a hitet pedig igenis ki kell próbálni.

az nem úgy van hogy valakinek vagy van, vagy nincs.

ha nyitott vagy és kíváncsi a világ dolgaira és mélyebb összefüggéseire, akkor ki fogod próbálni :o) és ha nem úgy mész neki a hitnek, hogy nincs Isten és értelmetlen Jézus megváltása stb., hanem teljesen nyitott, gyermeki szívvel (lélekkel), akkor kaphatsz ízelítőt az igazi boldogságból, ami szabaddá tesz (de ez a szabadság nem az amit a világ szajkózz), hanem az igazi és egyetlen.

a hitet - főleg egy felnőtt embernek - tanulni kell, felnőni benne, sokszor küzdeni érte önmagaddal, de csak akkor fog benned élni, ha egyszerűen csak befogadod, hagyod hogy elárasszon.

ez az áldás, ez a legnagyobb kegyelem amiben ember részesülhet.

sosem fogtok akárcsak egy szikrát is megérteni Istenből, Jézusból, a hitből, az igazságból és a szeretetből ha ezt nem próbáljátok ki.

ja, és nem ésszel kell sem megérteni, sem kipróbálni, hanem szívvel (értsd. itt nem az érzelmes, szerelmes szívet, hanem az ember igazi szívét, valóját, a lelkét).

Ugyanazt tudnám leírni,mint az előbb, s nem szeretem/akarom ismételni magamat...:-)

...mások vagyunk, that's the beauty of it...

Az első részre nem tudok mit írni, én nem arról beszélgetek, van-e Isten. Nekem egy kérdésem van, Jézus Krisztus a megváltó-e, vagy nem. Szerintem ez minden írásomból lejön. És asszem azt kijelenthetem, számodra nem.

Valamiről beszélni, vagy megélni, az két külön dolog. Hogy csak egy hülye példát mondjak, beszélgethetünk róla, mi lenne, ha most vennénk OTI-t sokat, és a jövő hét végén meg 100 000 Ft./db lenne az ára. Megbeszélhetnénk, mit csinálnánk a pénzzel, lenne sok okos és sok hülye ötletünk. De amíg nem történik meg, addig ezek csak elképzelések.

Én csak erre akartam utalni.

Az, hogy elfogadod Jézust, az a te döntésed. Nem hozhatja meg helyetted más. Ha te eldöntötted, és komolyan is gondolod, a többit Istentől megkapod. Miért ne lenne kipróbálható.

Sokan kipróbálták, vegyük csak Júdást. Neki nem tetszett, ő mást választott. Aztán persze már az sem tetszett, így felkötötte magát. De a döntés végig az ő kezében volt.

Nézd Gábor, én ismerem mindkét oldalt. És azon kevés keresztény közé tartozom, akiknek megmaradtak a hitetlen barátai. Barátok, és nem ismerősök. Nem tagadom meg őket, velük élek. És azt látom, nekem most jobb. Pedig nyilván azért lettek a barátaim anno, mert azonos volt az értékrendünk, a felfogásunk, az emberi mivoltunk. Tudod, madarat tolláról, embert barátjáról. Én ebben a mondásban hiszek.

Szóval látom az életútjukat, látom, honnan hová jutottak. Ha feltételezem, velem is hasonlók történtek volna, nem hiszem hogy nagyot tévednék. Mert nem egy emberes a merítési lehetőségem.

És ezek után is azt mondom, nekem a jobb.

Több hiba is van az érvelésedben. Az egyik, hogy én NEM mondtam, h nincs isten. Többször leírtam már, hogy agnosztikus vagyok, ami röviden annyit tesz, h nem tudom az igazságot, s túl kicsinek érzem magam hozzá, h ezt eldönthessem. Ez tkp a vallásos és az ateista közt van félúton.

Másrészt meg NEM úgy utasítom el ezeket a dolgokat, h nem ismerem. Anno, még boldogult katonai középiskolás koromban volt egy vallási közösség, mely célul tűzte ki, h megtéríti az "istentelen" honvédséget. Én direkte minden előadásukra elmentem, nagyon sok filmet megnéztem velük együtt, s miután a saját szintemen megismertem, továbbra is azon a véleményen maradtam, h nem lettem meggyőzve, tkp bármi lehet az igazság. Az exemmel is igen sokat beszélgettünk erről, neki voltak, vannak lelkész barátai, velük is sok érdekes beszélgetést lefolytattam. Sőt! Itt Londonban a nyelvsuliban is voltak nagyon érdekes beszélgetések, főleg muszlim vallású emberekkel. Hidd el, megfelelően tájékozottnak tartom magam a témában, s mint történelmi tény, nagyon érdekel is. Tervbe van véve egy damaszkuszi túra is motorral, ott aztán van ókori keresztény emlék.