Azt hiszem, azt bóknak veszem, hogy bárhová és bárminek is képzeled magad, én annak a közelében sem vagyok :)
Azt hiszem, azt bóknak veszem, hogy bárhová és bárminek is képzeled magad, én annak a közelében sem vagyok :)
Rbbj ugyan már:-) Félre érted AT-t. Ő az a gondolat kiegészítő típus, nem hinném hogy bántani akar bárkit is. Számomra épp ez mutatja hogy figyel a másik mondandójára. Átfut a bögre túloldalára és ismerteti hogy az az oldal is létezik.
söt, még jobban összefoglalva: kb. 12 éves, átlagosan fejlett gyerek értelmi szintjén vagyok.
Tudod, elmész te a jó büdös p.ba :D Nem véletlen nem beszéltem veled jó ideje, a nagy semmire akkora arcod van, h. nem fér 3 monitorba se.
összefoglalom:
én nem tudom, milyen cégvezetönek lenni
nem tudom, milyen az alkalmazott élete
nem tudom, pontosan hogyan él az egyéni vállakozó, egyszemélyes vállalkozás
nem is láttam még céget belülröl :)
Söt, gyerekmeséken élek és tündérkirályfi vagyok. :) Azt sem tud, mi a szellemi munka. Természetesen azt sem tudom, milyen különbségek vannak szellemi és fizikai meló közt :D
Nézd rbbj11, tulajdonképpen egészen röviden meg lehet fogalmazni a választ a felvetéseidre. Ez pedig az, hogy azok egyszerűen arról szólnak, hogy igenis lehet munka nélkül élni, illetve kemény munka nélkül is sikereket elérni, magyarán az ügyeskedésből, spekulációból való életet akarod lefesteni, még ha ezt minden adódó alkalommal cáfolni is próbálod.
Egyszerűen még csak azt sem veszed észre, hogy ahhoz, hogy valaki eljusson oda, hogy a munkájának eredményeképpen már ne kelljen dolgoznia, ahhoz korábban kellett keményen dolgoznia, mert erről meg azt hiszed, hogy “meg lehet kerülni a munkát” és egy-két jó húzással, ötlettel ki lehet ezt is kerülni.
Nem lehet megkerülni. Nincsenek csodák. Minden csodának látszó dolog mögött meg fogod találni azt, hogy MIÉRT NEM volt valójában csoda az, amit annak próbálnak misztifikálni a sikeres emberek és azok életrajz írói.
****
És persze, hosszabban is meg lehet fogalmazni :)
"Ford keményen dolgozott????"
Szvsz némi fogalmi zavar van kettőnk kommunikációjában. Nekem van egy sanda gyanúm: Te a "keményen dolgozik" alatt a fizikai munkát érted, mert másképpen egyszerűen értelmezhetetlen az, amit írsz. Azt kellene megértened, hogy Ford nem pár órát üldögélt évente mondjuk a WizzAir igazgatótanácsban vagyonokért, hanem egész nap a cégével foglalkozott. Egyszerűen minden percét, minden gondolatát az töltötte ki, ezért tudott előrébb jutni. Ez KEMÉNY munka a javából, és ez ügyben ajánlom figyelmedbe azt, hogy a STROKE és általában a stressz manapság tipikus managerbetegségnek számít és nem véletlenül. Mert a stressz elviselése bizony nem egyszerű. Lehet persze azt mondani, hogy aki két műszakban dolgozik az keményebb munka, mert az fizikailag TALÁN(!) igaz, ámde szellemileg, agyilag, stresszileg bizonyosan nem az.
"Sztem Fordról se olvastál sokat."
Mint már említettem, a fogyasztók számára írt könyvek nyilvánvalóan nem a LÉNYEGET mondják el, hanem azt mondják el, amit a birkafogyasztók olvasni és kiolvasni akarnak. Nekik is szánják őket hiszen ha valóban cégvezetőknek szánnák őket, akkor nemhogy jóval kevesebb példányt lehetne belőlük eladni, hanem egyenesen alig lehetne belőlük eladni. Innentől ezeknek a kiadványoknak az értéke és tartalma jó esetben alulról súrolja a zérót, és még egy szappanopera színvonalához sem érnek fel.
Már írtam: Ha nekem kellene megírni azt, hogy hogyan indultam el, akkor azt ma egészen másképpen írnám meg, mint akkoriban. Sőt, még az ellenkezője se lehetne igaz annak, amit leírnék. Akkor most hazudnék? Nem, csak az ember idővel másképpen látja a dolgokat, másokra emlékezik, másképpen mesél el történeteket. Ha vannak katonaviselt ismerőseid, mind remekül elanektázódik róluk akár órákon keresztül is, de csak egy hülye lehet az, aki ennek alapján tényleg azt hiszi, hogy a sorkatonaság egy nagy buli.
Egyebekben, vicces az, hogy később ezt magad is elismered:
"Anekdoták keringenek róla mind a mai napig."
Ami nyilvánvalóan lehetetlen lenne, ha létezne legalább EGY, azaz EGYETLEN hiteles életmű róla :) Sőt mi több, nyilván tudod, hogy a legendagyártás része az anekdótagyártás :) Innen is látható az, hogy a cél nem az, hogy hiteles képet kapj róla, hanem az, hogy legendássá tedd. Mert egy akkora embernek, mint Ford, illetve a nevét viselő autogyárnak valójában már nem a pénz, a hatalom, hanem az "öröklét" az, ami számít, a "legenda", mert az mágnesként vonzza az érdeklődőket és remek reklám.
"Köztudott volt, hogy nem értett szinte semmihez igazán, nem volt okos, és pláne nem dolgozott sokat."
Hja értem :) Tehát, bár rengeteg könyv van róla, valójában "köztudottság" van, ami ráadásul annyira vak, hogy még ez sem veri ki a szemét:
"Egy vmihez értett: igazi vérbeli cégvezető/tulaj volt. Tudta, hogy kell megszervezni egy sikeres vállalkozást és tudta, hogy szedjen össze olyan embereket, akik az egyes területekhez nagyon értenek. Azt is tudta, hogy bírja őket közös munkára."
Tehát piszkosul értett a MUNKÁJÁHOZ, kifejezetten OKOS volt és rengeteget dolgozott a SZAKTERÜLETÉN, azaz CÉGVEZETŐKÉNT. Nem véletlenül írom állandóan azt, hogy ez egy SZAKMA és egy olyan szakma, ami kifejezetten szakembert igényel és nem véletlenül azt, hogy pontosan EZ a jó cégvezető leírása. Ezért is írtam azt, hogy aki vezető, annak számára az, hogy mit vezet az valójában lényegtelen (vö Csányi), a lényeg az, hogy ahhoz értsen, hogy VEZESSEN. EZ pedig nem tanulható. Ez képesség. Ehhez valaki vagy ért, vagy sem.
"Egyszer a média feszegette már sokadjára, hogy nincs épp szakmailag a helyzet magaslatán. Erre felvállalta, hogy tart egy nagy sajtókonferenciát, ahol bármilyen kérdésre válaszol. Összesereglettek az újságírók és szakírók. Ford magával vitte néhány emberét akik minden kérdésnél megmondták a helyes választ, amit ő továbbadott, ill. egyes esetekben telefonált és utána mondta meg. Ő ehhez értett. Nem melózott és izzadt napi x órát...."
Basszus, te tényleg nem látod a fától az erdőt: Micsoda fantasztikus képesség kell ahhoz, hogy valaki körül tudja venni magát ILYEN emberekkel, hogy azok a helyzet magaslatán legyenek és megcsinálják azt, amit elvárnak tőlük? Egy vezetőnek pont ez a feladata. És tudod mekkora meló ezt összerakni? Te el nem tudod képezlni! Ez ISZONYAT MUNKA, hihetetlen izzadás, és óriási stressz, hogy mi lehet ezekkel az emberekkel. Éjszaka felkelni és megijedni, hogy mi van velük, mi lesz a céggel, ha valamelyiknek baja lesz, és bizony ilyenkor keletkeznek azon szabályok, hogy a cég felsővezetésének két tagja nem utazhat ugyanazzal a repülőgéppel, vagy nem mehetnek egy helyre nyaralni.
Nem melózott? :) ROTFLMAO. Mást se csinált, csak azon járatta az agyát, hogy hogyan mehet jobban a cég, hogyan inspirálhatja az alkalmazottait, és hogy hogyan védje meg a cégét. Wazz, nem lebecsülni akarom a fizikai munkát, de tudod a valóság az, hogy a fizikai munkás, meg a gyors meggazdagodni vágyó az, aki azt hiszi, hogy ez "könnyű munka". Nem izzad, nem melózik...
Nekem erről eszembejut az, amikor századirnok voltam a katonaságnál. Na ott is jött egy bunkó fehér (a cigányok történetesen alul, vagy egyenesen nem iskolázottságuk ellenére TISZTELTÉK az irnokot, mert tudták, hogy az munka és nem szórakozás), aki közölte ugyanazt nagyjából, amit most te előadsz az "értelmiségi munkával" kapcsolatban, oszt mondtam neki is, hogy felőlem, cseréljünk. Meg is csináltuk, én három napig királyul éreztem magam, mert aludtam, ráértem a napi laza kötelességek után szórakozni, de sajnos a negyedik napon a bunkója visszakérte a melós, izzasztó napi x óráját, mondván, hogy neki nem kell az a "nem melózás és izzadás", ami annyit tesz, hogy valójában kétszer annyit kell dolgozni, mint neki és még akkor sincs nyugta, amikor már vége a szolgálatnak.
Meg kell értenie a fizikai munkát likeolóknak, hogy az sem egyszerű munka, de a szónak csak a fizikai értelmében kemény, mig egy cégvezetés adott esetben fizikailag is lehet megterhelő, de agyilag végtelenül kizsákmányoló dolog.
"dehogy nincs nélküle siker, sőt, ha dolgozol, mint a hülye, nincs is időd gondolkodni."
Mondom, hogy kevered a szezont a fazonnal. Először is, senki sem beszélt megélhetési gürizésről, már csak azért sem, mert azok, akikről beszélgetünk, azok nyilván nem ebbe a kategóriába tartoznak. Másodszor is, azért van számos olyan példa, amikor valaki innen emelkedett fel, egyszerűen azért, mert a képességei alkalmasak voltak a felemelkedésre. Csak a hülye gürizik így ebben a kontextusban, akinek nem ideje nincs gondolkodni, hanem esze, és ezt ideológizálja meg mindenféle hülye elmélettel, hogy miért van ő lent, a másik felül. Ennek a legjellemzőbb tana a kommunizmus és a liberálbolsevizmus, amely szerint csak a világ a kizsákmányoló és ő egyébként jobb, csak azért van ott, mert elnyomják. Pedig nem. Azért van ott, mert erre és ennyire képes. Még egy McDonald'sban is előre lehet jutni, szóval aki akar, az előrébb juthat. Egyebekben pedig ajánlom figyelmedbe, amit írtam, a managgerek manapság kedvelt "hobbija" éppen az, hogy fizikai munkát végeznek, és éppen azért, mert AZ TUDJA AZ AGYUKAT KIKAPCSOLNI, az viszi őket át flow állapotba, és abban tudnak gondolkodni. Pont az ellenkezője az igazság annak, amit te hiszel, vagy tudni vélsz.
Pont a monoton, unalmas munka az, amiben az ember agya szabadon tud járni, mert a munka elvégzése NEM terheli meg az agyát.
"Ez ilyen posztkommunista vagy ipari kori felfogás, ami még nagyon elterjedt rengeteg fejben, de már régesrég nem ezen múlik a siker."
Hát igen, a liberálbolsevik érában a tőzsdei stratégián, meg a munka nélküli pénzkeresésbe vetett hiten múlik, ezt tudjuk, mily kár, hogy csak a tények mondanak ellent ennek, meg a józan ész - ha ez működne, akkor senki sem dolgozna, hanem így élne. De ha így élne, akkor ki dolgozna? :) Ez pont nem posztkommunista, vagy iparikori felfogás, hanem ez pont a cégvezetés és a mindenkor igaz felfogás része. VAN, aki képes vezetni és VANNAK, akik igénylik a vezetést. Azok, akik igénylik a vezetést, soha nem lesznek vezetők, akármennyit is fantáziálnak erről, vagy akármennyi céget is alapítanak, hogy "vezetőnek látszódjanak". Ezzel szemben a vezető mindig is vezető marad, rendszertől, lehetőségtől függetlenül, és biztos lehetsz abban, hogy meg is találja bármilyen körülmények között azt, hogy vezető lehessen. Legfeljebb idő kérdése.
"Az egyszemélyes vállalkozások tipikus metodikája ez, nem a nagy cégeké és azok vezetőié. Ők jól tudják, hogy mások pénzét és munkaerejét kell nekünk dolgoztatni és nem maga kell húzza a szekeret."
Az a probléma, hogy halvány fogalmad sincs, hogy miről beszélsz, és az életben nem láttad BELÜLRŐL és IGAZÁN KÖZELRŐL a nagy cégek és vezetőik működését, már csak azért sem, hiszen teljességgel nyilvánvaló, hogy azok, akiket te általában ilyetén néven nevezel, azok 99,99%-ban bizonyosan CSAK ALKALMAZOTTAK és nem tulajdonosok. És még ezek az alkalmazottak sem úgy dolgoznak és élnek, ahogy te hiszed. Pláne manapság, amikor már az egészen legfelső vezetőknek is kapaszkodnia kell a székekbe, mert nincsenek biztonságban. Ezen túlmenően, fogalmad sincs arról a stresszről, amit "fentről kapnak", hogy mennyire legyen hatékony a cég, és hogy mekkora munka az, hogy húzzon a cég és hogy mennyi stresszel, idegességgel, agyalással jár, hogy elérje azokat az eredményeket, amiket elvárnak tőle.
Fogalmad sincs arról, hogy egy ügyvezetőnek milyen az élete.
"Aki igazán sikeres, az nem azért dolgozik, mert KELL, hanem mert élvezi."
Jézusom, tényleg neked valóak az életrajzi mesekönyvek, amik ezt a tündérvilágot vetítik eléd :) Neked találták ki a tőzsdét, hogy vidd oda a pénzed, hogy nyírjanak, nyírjanak, mert amit leírsz az egyszerűen annyira nem igaz, hogy félelmetes. Ajánlom figyelmebe azon sikeres embereket, akik ma takarítanak, mert tönkrementek a Madoff piramisjátékban, ugyanis annyira sikeresek voltak, hogy nem dolgoztak és élvezték a piramis előnyeit. MINDENKI így jár, aki nem manageli a vagyonát. Nincs abban az értelemben sikeres ember, akit leírsz.
Ha nagyon akarod, akkor az a SZERENCSÉS, aki azzal foglalkozik, amihez ért, vagy amit élvez. De ez nem azt jelenti, hogy nem dolgozik, avagy nem dolgozik keményen, hanem adott esetben pont kontraproduktivitást jelent:
- nem tudja elkülöníteni a munkát és a hobbit,
- ugyanis az illető egyén nem veszi észre, hogy kizsákmányolja magát,
és ennek következtében adott esetben már csak azt veszi észre, hogy elment mellette az élet, illetve azt, hogy lóg egy lélegeztetőgépen a kórházban. Egyáltalán nem biztos, hogy jó az, ha valaki észre sem veszi, hogy dolgozik, mert azt hiszi, hogy élvezi amit csinál. Talán ez a legrosszabb kombináció.
"Neki rég nem kell."
Akinek "rég nem kell" az már "régen megcsinálta" azt, amit felépített, de amikor felépítette, akkor azért bizony keményen megdolgozott, különben nem lenne ott az, ami miatt már "rég nem kell" dolgoznia. Azzal, hogy időben tologatod azt, hogy mikor kell dolgozni, avagy mennyit, az nem változtat azon, hogy KELL.
"Max ki kell nevezzen megfelelő ügyvezetőt, és szükséges kontrollt kell gyakroljon. Aláírom, hogy ez majdnem minden napos felügyeletet jelent, de min. időben. Ettől függetlenül nem kötelező a min.-időráfordítás, ha élvezed amit csinálsz. De nem szükségszerű."
Ez teljességgel értelmetlen, értelmezhetetlen képzavar, egy olyan álomvilág, ami a szemed előtt lebeg miközben most már teljességgel bizonyos, hogy halvány fogalmad sincs, hogy miről beszélsz.
"A kínaiak stb-k valóban kivételek."
Hja. Végülis csak a Föld "értelmiségi", avagy "fejlett" részének úgy 1/4 részét adják. Ez nem kivétel. EZ A SZABÁLY. És mindaddig ment az USA-nak, Japánnak, Európának, amig nem felejtkezett meg erről a szabályról és nem delegálta le Kínának az értékteremtő szerepet, azaz az értékteremtő munkát.
Hogy úgy mondjam, kontinensnyi méretben akarták megvalósítani a "nem kell dolgozni, elég fogyasztani" ideológiát, amiben csak learatják az olcsó kínai munkaerőn termett babérokat, aztán annyi eszük sem volt, hogy engem olvasgassanak, aki pont leírja azt, hogy éppen az ilyen monoton munkák között lehet a legjobban gondolkodni és megfigyelni azt, hogy ez miről is szól, azaz szépen felépíteni a saját üzemet, saját gyártást és onnantól kirúgni az ifjú Titán managgereket, mert valójában azokra nincs semmi szükség sem. Szépen odaül a tulajdonos IS és dolgozik, és nem fog mindenféle talmi tőzsdén, meg tanköknyveken izgulni, hanem egyszerűen dolgozik. És lőn világosság, pont az történik, amivel az USA és az EU beindította anno az ipari forradalmat: Dolgoznak az emberek, értéket teremtenek és azt eladják azoknak, akiknek kell. Ócón. Nagy ész kell hozzá. Ahogy ahhoz is nagy ész kell, hogy valaki felismerje, nagyon pici már az a réteg, amiben bármilyen szempontból előnyben van Európa, vagy az USA Kínával szemben. Nagyon vékony réteg, és ha ez a réteg is elapad, akkor aztán végképp nem marad semmi, amivel ez a két kontinens fizetni tudna Kínának az árukért.
Potom pár évtized alatt lerombolta a liberálboslevista életmód és filozófia az USA és Európa elsőbbségét és ipari hatalmát, valamint döbbenetesen éles választóvonallal láthatóvá téve a "hitelből finanszírozott növekedés" PIIGS modellje és a munkára alapozott germán modell közötti különbséget. Egyszerűen nem lehet másra alapozni, csak a munkára, egyszerűen dolgozni kell, mert nincs más megoldás.
"Ha a globális viszonyokhoz képest extrém olcsón tudsz előállítani dolgokat, akkor valóban munkával is lehet jutni vmire. De ez nem zárja azt ki, h. innovációval és egyedi móddal nem tud u.akkora sikert gyorsabban elérni az ember."
Hogyne, ezzel hitegeti magát a fehér ember, hogy van még esélye Kínával szemben. Pedig nincs esélye. Mint írtam, jópár évvel ezelőtt láttam egy chartot, amin akkor döbbenetes adatok voltak felrajzolva. Természetesen nem emlékszem a számokra pontosan, de az arány valami olyasmi volt, hogy Kína, India 2050-re a világ GDP-jének ~30-40%-át adja majd össze, az USA úgy 20-25%-ot, Európa pedig 8-10%-ot. Körülbelül úgy nézett ki, hogy Európa lesz a világ "bevásárlóközpontja", aztán ennyi. Ebből viszont azt az életszínvonalat, amit eddig éltünk, na azt bizonyosan nem lehet fenntartani. Innováció? Egy fogyasztói társadalomban nincs rá igény, maximum akkor, ha költséget lehet vele megtakarítani, ami azonban - értelemszerűen - nem valódi előrelépést jelent, hanem csak még alacsonyabb profitrátákat, amely értelemszerűen a multikat hízlalja, a kicsiket meg elsorvasztja. Teljesen kontraproduktív az egész életmódunk, csak még nagyon sokan vannak, akik ezt nem akarják észrevenni, illetve tudomásulvenni, és inkább hitegetik magukat, és másokat, hogy lehet ezt másképpen is csinálni, igenis lehet munka nélkül eredményre jutni.
Rossz hírem van: Nem lehet.
"a kül. típusok (alkalmazott, egyszemélyes vállalkozás, cég, befektető kapitalista) szabadidejének mennyisége és módja igazán össze sem hasonlítható. Ahogy a jövedelmük sem és a világuk sem."
Esetleg ismerjed meg őket a valóságból és ne könyvekből. Példának okáért a filmek közelebb állnak a valósághoz, mint hinnéd, ezzel szemben a könyvek olyan távol állnak tőle, hogy az valami hihetetlen. Mesekönyvek azok, nem pedig tankönyvek. Szabadideje, mennyisége, módja valóban nem hasonlítható össze, hiszen egy alkalmazottnak van, egy cégvezető-cégtulajdonosnak meg nincs. Már csak azért sincs, mert ez esetében egyszerűen nem értelmezhető fogalom.
Egy cégvezetőnek ÁLLANDÓAN azon kell agyalnia, hogy hogyan maradhat fenn a cége és állandóan változtatnia kell a gondolkodásmódján. Így például azzal kapcsolatban, hogy Gates mennyire NEM látta a jövőt, elég talán tőle egy szösszenet: "640 kb mindenkinek elég lesz". Fordnak is vannak ilyen kijelentései, lett is más színű auto, mint fekete, nomeg másoknak is voltak ilyen gondolatai, amit ma ugyan “humorosnak” tartanak, akkoriban azonban ebben semmi vicc nem volt. A zsenialitásuk tehát nem a jövőbe látásban, hanem a jelennek az alkalmazásában és a jelenhez való alkalmazkodásban rejlik. Pontosan abban, amit úgy hívnak, hogy CÉGVEZETÉS. Ami a valóságban egy állandó, 24 órás, szabadidőmentes foglalkozás.
Amely esetében - jó esetben - közép-öregkorára eljut oda valaki, hogy MÁR NEM kell aktívan dolgoznia, csakhogy ezt nem egy "munka nélküli lébecolási időszak" előzi meg, hanem egy nagyon is munkával eltöltött élet.
a kül. típusok (alkalmazott, egyszemélyes vállalkozás, cég, befektető kapitalista) szabadidejének mennyisége és módja igazán össze sem hasonlítható. Ahogy a jövedelmük sem és a világuk sem.
Én ezt is munkának fogom fel. Amikor egy cégtulaj elmegy egy üzleti vacsorára nem igazán engedheti el magát. A kívülálló szemszögéből úgy tűnhet szórakozik, valójában csak a munkavégzésének helyét tette át a cég irodájából egy elegáns étterembe. Az újabb és újabb üzletek megtalálása rengeteg kapcsolati munkát igényel, azok megtalálása akikben megbízol és elvégzik helyetted a "piszkos" munkát jó fizetésért, szintén. Egy olyan cégtulaj aki mondjuk már 100 alkalmazottja "jól létéért" felel és vannak helyette akik az irodában elvégzik az irodai dolgokat - magyar viszonylatról beszélek, azt vettem észre - folyamatosan kapcsolati tőkét építenek, és nem élik meg szórakozásként, hanem munkaként, pedig csak beszélgetnek, golfoznak, megjelennek, vacsorázgatnak - de nincs igazán idejük arra, amit igazán szeretnének csinálni - mondjuk hazamenni a gyerekhez. És ez nem zárja ki azt, hogy ne élveznék azt amit csinálnak - sőt - de nincs több szabadidejük, mint egy átlag munkavállalónak. Mert egy munkavállaló megteheti, hogy 5 órakor feláll és hazamegy és kikapcsolja az agyából az irodai dolgokat, de egy vérbeli cégtulaj ezt nem teheti meg. Mert ha megteszi, széteshet az egész.
dehogy nincs nélküle siker, sőt, ha dolgozol, mint a hülye, nincs is időd gondolkodni. Ez ilyen posztkommunista vagy ipari kori felfogás, ami még nagyon elterjedt rengeteg fejben, de már régesrég nem ezen múlik a siker.
Az egyszemélyes vállalkozások tipikus metodikája ez, nem a nagy cégeké és azok vezetőié. Ők jól tudják, hogy mások pénzét és munkaerejét kell nekünk dolgoztatni és nem maga kell húzza a szekeret.
Aki igazán sikeres, az nem azért dolgozik, mert KELL, hanem mert élvezi. Neki rég nem kell. Max ki kell nevezzen megfelelő ügyvezetőt, és szükséges kontrollt kell gyakroljon. Aláírom, hogy ez majdnem minden napos felügyeletet jelent, de min. időben. Ettől függetlenül nem kötelező a min.-időráfordítás, ha élvezed amit csinálsz. De nem szükségszerű.
A kínaiak stb-k valóban kivételek. Ha a globális viszonyokhoz képest extrém olcsón tudsz előállítani dolgokat, akkor valóban munkával is lehet jutni vmire. De ez nem zárja azt ki, h. innovációval és egyedi móddal nem tud u.akkora sikert gyorsabban elérni az ember.
ez volt Ford másik erőssége, ami egyáltalán elindította, és persze enélkül a vezetői képességeinek se vette volna annyi hasznát.
megint egy film :D
Már nem azért, de jóval részletesebb és hitelesebb számomra egy szakmabelitől egy könyv, bármilyen témáról legyen szó...
Ford keményen dolgozott???? Jó hogy elővetted. Látod, erről beszéltem, szerinted elég felületesen ismerni dolgokat, személyeket, és abból helyes világképet tudsz levezetni, pedig ez óriási tévedés. Sztem Fordról se olvastál sokat. Anekdoták keringenek róla mind a mai napig. Köztudott volt, hogy nem értett szinte semmihez igazán, nem volt okos, és pláne nem dolgozott sokat. Egy vmihez értett: igazi vérbeli cégvezető/tulaj volt. Tudta, hogy kell megszervezni egy sikeres vállalkozást és tudta, hogy szedjen össze olyan embereket, akik az egyes területekhez nagyon értenek. Azt is tudta, hogy bírja őket közös munkára.
Egyszer a média feszegette már sokadjára, hogy nincs épp szakmailag a helyzet magaslatán. Erre felvállalta, hogy tart egy nagy sajtókonferenciát, ahol bármilyen kérdésre válaszol. Összesereglettek az újságírók és szakírók. Ford magával vitte néhány emberét akik minden kérdésnél megmondták a helyes választ, amit ő továbbadott, ill. egyes esetekben telefonált és utána mondta meg. Ő ehhez értett. Nem melózott és izzadt napi x órát....
ez valóban nagyon érdekes volt, ügyes.
AT
természetesen elolvastam. Nekem tetszik ahogyan gondolkodsz:-) Nem nagyon vagyok írós hangulatban.
szvsz szépen ki lett vesézve a meggazdagodás útja, feltételeinek sorrendje.
Hogy lehetne már tanulni!:-) Vagy van vagy nincs:-)
No közben gondolkodtam egyet, és azt hiszem rájöttem, mit szerettél volna írni:
"Lehetett volna babkaró is ha annak a felhasználásának körének bővítésére sikerült volna kaput nyitniuk."
Mert ez a klasszikus MBA képzés egyik része, nevezetesen az a klasszikus kérdés, hogy "mit vásárol valaki a benzinkúton, ha beáll az autoval tankolni"? Ugye erre szinte az összes szőke nő, meg MBA-n tanulatlan rá fogja vágni, hogy "benzint", hozzáértőbb azt, hogy "üzemanyagot". A képzett managgger (ifjú Titán), meg az ilyen beugratásokhoz már értő emberke viszont azt fogja rávágni, hogy "továbbhaladást". Azaz, tök mindegy, hogy ott mit árulnak azért, hogy tovább tudj haladni, azt meg fogod ezért venni. Ha szárított lepkefing kell a továbbhaladáshoz, akkor azt fogják eladni, és azt fogják az emberek megvenni. Mert EZ A RENDSZER, ami ezt működteti és működésben tartja. És pont EZÉRT nem működőképes valójában semmiféle valódi "alternatív üzemanyag", vagy megoldás, amit nem államilag ellenőrzött módon szerezhetsz be. Mert azt nem lehet adóztatni. Ezért is van az, hogy bár látszólag olcsóbb a macskából készített üzemanyag, de ez csak azért van, mert nincs benne adótartalom.
Ha megnézed az üzemanyagokat, azok árát, akkor bizony azt fogod látni, hogy annak a 40%-át fordítják ténylegesen az üzemanyagnak a kútoszlopig való eljuttatására (ebből a nyersolajrész ára ennek még a felét sem éri el), a 60% különböző jogcímeken beszedett adó.
És ahogy BÁRMELY alternatív üzemanyagra (értsd gázosított auto) rátenné ezt, akkor az legalább ennyire drága, de leginkább még drágább lenne. Egyszerűen fel kell ismerni, hogy az olaj a legolcsóbb és legpraktikusabb energiaforrás erre a célra, mert ennek a legjobb az energiasűrűsége. És ennyi. Ezért van ez a rendszer és ezért nem lehet leváltani, nem azért, mert akkora összesküvés elméletek lennének a háttérben. Ha lenne olcsóbban előállítható energia, és olcsóbban kezelhető energia, akkor az úgynevezett olaj - valójában ENERGIA - cégek egymást taposva vásárolnák fel, csak hogy a konkurrenciát kiszoríthassák erről a piacról. Innen tudható, hogy olajért nem háborúzunk, mert meg lehet venni - csak azért háborúzunk, ha NEM LEHET MEGVENNI. Tehát nem az elrablása, a piacnyitás a lényeges.
Mindez csak azért érdekes, hogy lássad: Alapvetően a HATALOM és a RENDSZER határozza meg az EMBEREK(!) szükségleteit és igényeit. Minden olyan, ami ennek megfelel, az tetszeni fog neki és támogatja, minden olyan, ami ennek ellentmond, azt pedig elnyomja.
Aki azt hiszi, hogy ezzel szembe tud szállni, az nagyon téved. Ennek megfelelően érdemes megnézni azt a szösszenetet, amit levezettél, mert abból pontosan az MBA-s gyors meggazdagodós válságmanaggerek, vagy éppen tőzsdén gyorsan meggazadagodók képe sejlik fel, már persze olyan formában, hogy azt hiszik, hogy egy ilyen tendencia pont rájuk fog vonatkozni és hogy az örökké fog tartani. Pedig ez óriási tévedés.
"Szemléletükben egyedi útra léptek, kiváltak a többiek által követett gyakorlatból."
Ez senkire sem igaz. Bill pontosan azt az utat járta, amit addig is, írt elég gagyi szoftvereket, de jó marketing és üzleti stratégiával nem a felhasználóktól, hanem a jobban ellenőrizhető GYÁRTÓKTÓL kért pénzt azokért. Ez már a Commodore-os időben igaz volt rájuk, és utána méginkább ez lett a lényegük, azaz Bill esetében valóban nem a szoftver volt a lényeg (node ezt én írtam eredetileg, csak jelzem), hanem az a kereskedelmi és marketing stratégia, amit kitalált és amit megcsinált. EBBEN volt más, mint a többiek, de ez azért akkoriban sem volt egyedi, csak a SZOFTVER területén volt egyedi. És itt jön az, hogy Bill viszont ezzel foglalkozott, azaz semmi mást nem tett, csak a saját SZAKterületén, amiben KEMÉNYEN DOLGOZOTT, abban csinált egy "újítást", bevezette azt, ami másnak még nem jutott eszébe, és mindehhez jött az, hogy """véletlenül""" pont meg tudta csípni az IBM-et ehhez. Ebből a sok lépcsőből ha csak egy hiányzik, ma nem tudnád, hogy kiről beszélünk, mint ahogy számos akkoriban ismert és nagyon jó program írójáról, vagy szoftvercégéről azt sem tudnád, hogy valaha is létezett.
A T modell zseniálisan jó jármű volt, kora legjobb járműve, ha az ár/érték viszonylatát nézzük. Vitathatatlan. Ennél már csak a színválasztéka volt jobb, ami ugye "a vevő bármilyen színt rendelhet, feltéve, hogy az fekete" :) Naszóval, Ford semmi mást sem tett, csak amit Gates, azt tette, hogy AMIHEZ ÉRTETT, AMIT CSINÁLT, AMIBEN KEMÉNYEN DOLGOZOTT, abban bevezetett valamit, amit addig senki más nem csinált. Alapvetően (paradox módon) egyik sem ahhoz igazította a termelést, amit te állítasz, hanem egyszerűen volt egy verseny és abban ők így akarták csökkenteni a költségeket, kicsinek(!) tartani a céget, de amikor beindult az üzlet, akkor képesek voltak azt továbbfejleszteni. Példának okáért Ford ugyebár javában gyártotta az autokat, sőt komolyabb gyára volt, amikor elkezdte a futószalag technológiát, csakhogy ez éppen azért történt, mert HATÉKONYABBÁ(!) akarta tenni a termelését. Tehát az OK-OKOZAT fordított: Gates-t megkereste az IBM a saját szakterületén, ahol már elismert volt, és erre húzott egy nagyot, Ford pedig kénytelen volt hatékonyságot növelni, mert már nem tudta az igényeket kielégíteni.
Vagyis nem volt piaci rés, meg pláne megnyitás nem volt, egyszerűen csak arról volt szó, hogy volt a piacon egy IGÉNY, amivel PONT ŐKET találták meg, ők meg képesek voltak ezen igények kielégítésére. Ez a ritkaság. Hiszen elég csak a II.Vh során mindenki által megismert "Jeep"-re gondolni, ami ugye eredetileg sok minden volt, csak nem Jeep - csak éppen a "feltatló gyár" nem tudta az igényeket kielégíteni, mert "véletenül" már úgy alakították a dolgot, hogy más gyárthassa le a zsíros üzletet.
Ez pedig kapcsolaton múlik.
"Csapat meg marketing azoknak való akik csak jobbak akarnak lenni a többiektől, ami sikerülhet is akár. De ez egy másik kategória."
A bullshit formában igazad van. Ugyanakkor csak csapatban és marketinggel és céggel lehet elérni valamit, valamint kemény munkával. Ezért maradt fenn a Microsoft töretlenül, annak ellenére, hogy időközben mennyi versenytársa keletkezett és mennyi tűnt el a színről.
"Aki rést talál azt bizony beszippantja a hiány kereslete még akkor is ha rossz szervező."
Csak a fenti példák igazolják kifogástalanul, hogy tévedsz, hiszen a CP/M is hiány kereslet volt, de NEM szippantotta be a piac, sőt mi több, a Williys gépjármű név sem biztos, hogy sokat mond neked manapság. Nem az a nagy szám, hogy valamivel a piacra kerülj, hanem az a nagy szám, hogy tartósan ott is maradj. Erre gyönyörű példa a Wii, ami széttartolta a piacot, gyönyörűen megvert mindent és mindenkit, ennek ellenére ma már veszteséges a Nintendo, egyszerűen azért, mert egy csodából nem lehet örökké megélni. Érdemes még megnézni a Sonyt, ami """megnyerte""" a formátumháborút és most a dögrovás szélén van, valamint az az akkor lazán veszteségként az ellenoldalon álló Microsoftot, ami meg hülyére keresi magát az akkor még látszólag vesztes oldalon álló konzollal. A kettő között a stratégia és a kereskedelem, valamint a marketing a különbség - hiszen a mögöttük álló tőke nyilván egyik esetben sem okozhatott problémát.
"Hiszem hogy a szemléletük tette gazdaggá őket nem a termék."
Hja kérem, hinni a templomban kell, viszont az üzlet, az üzlet. Csak vedd szépen észre, hogy bizony AZ a termék tette őket gazdaggá, amivel FOGLALKOZTAK, amit ŐK ALKOTTAK(!). Amig ez nincs meg azzal a szerencsés piaci találkozással ötvözve, ami esetükben adott volt, addig a szemléletükkel nem sokra mentek volna. Pont a TERMÉK volt az, ami naggyá tette őket, méghozzá valójában a Fordot a T modell, a Microsoftot pedig a DOS. Aztán azóta is létezgetnek, elvannak, de azt a kezdeti szerencsés piacra lépést eltekintve olyan rettentő nagyot egyik sem dobott - igazából azért vannak a piacon, mert van egy jó marketing és üzletpolitikájuk, ami azokat a termékeket is el tudja adni, aminél szebbek, jobbak és olcsóbban is vannak a piacon. De a marketing és kereskedelmi stratégiájuknál, piacuknál, terítési hálózatuknál jobb - az nincs.
"Persze amiket mondasz munka szorgalom kis pénz nem árthat, de az egyén sajátos szemlélete nélkül kevés lesz:-)"
Semmiféle sajátos szemléletük nem volt azon kívül, hogy megragadták a kínálkozó üzleti lehetőséget, illetve értettek a cégvezetéshez. Egyszerűen jobban csinálták amit csináltak, mint a többiek.
"Nem jobbat akartak csinálni a többiektől hanem másként közelítettek a dologhoz."
Még mindig nem érted. Pont ugyanúgy közelítettek mindenhez, mint a többiek, csak nekik volt egy esélyük, egy ötletük A SAJÁT SZAKTERÜLETÜKÖN, AMIVEL FOGLALKOZTAK és azt megragadták. Aztán pedig szerencséjük is volt :) Nem jobbat kell csinálni, hanem jobbAN kell csinálni ugyanazt, amit mások is csinálnak.
"A t modell volt a legjobb? Vagy a MSFT? Dehogy voltak a legjobbak!"
Dehogynem. A jó helyen és a jó időben ők voltak a legjobbak, akik felismerték a kínálkozó lehetőséget. Sőt mint írtam, Gates még csak nem is ismerte fel elsőre, csak másodikra. Ez az igazi ritkaság, hogy valakinek az élet dob még egy lehetőséget!
"Ha tetszik széles tömegekhez szabták a terméket."
Na ne tessék már röhögtetni. Gates nagyjából annyit szabott át a CP/M-en, hogy megváltoztatta a meghajtók neveit "A"-ról "C"-re... ez aztán a nagy átszabás :) Ahogy, az IBM is azért ment bele Gates feltételeibe, mert azt hitte, hogy zseniálisan jó üzletet csinál, hiszen úgysem tudnak annyi PC-t eladni, hogy a jogdíjra kifizetett pénz több legyen, mint az egyszeri szoftvervásárlás. Gates sem azért csinálta így, mert tömegekhez szabta a terméket, hanem azért, mert volt egy olyan érzése, hogy így jobban fog járni az IBM-el kötött üzleten. Semmiféle széles tömegről nem volt szó. Ford esetében megint nem, egyszerűen költséghatékony akart lenni és szó szerint bevezette az akkor már régen ismert futószalagot az autok esetében. Ez akkoriban nyilván egy mindennapi dolog volt és azon kívül, hogy valamivel olcsóbbá és gyorsabbá tette a termelést, igazából nem jelentett semmi különöset. Akkoriban nem is volt nagy szám, csak utólag a "legendagyártás" tette azzá :)
Dehogy ettől lett "nagy" Ford, meg a "szemlélettől" ;) Egyszerűen csak csinálta, és jól csinálta azt, amit csinált. És ennyi. Sem több, sem kevesebb.
ÉRTETT AHHOZ A TERMÉKHEZ, AMIT GYÁRTOTT ÉS JÓL TUDTA ELADNI.
Itt a vége, fuss el véle. Jobs nem tudta remekül eladni az Apple-t, de a Next sem volt valami óriási durranás, a Pixar már inkább, de az ugye más - a későbbi Apple-nek meg körülbelül semmi köze nincs a korábbihoz, ma már alig tud valaki arról, hogy az Apple valójában számítógépgyártó, mert arról az oldaláról gyakorlatilag már senki sem ismeri. Jobs jó helyen és jó időben dobott piacra valamit, amihez olyan csapatot és marketinget rakott össze, amivel a többiek nem tudtak mit kezdeni és a mai napig semmit sem tudnak kezdeni. Van az Apple és vannak azok, akik olyasmit gyártanak, mint az Apple.
"Mint a kilukasztott lufiból áramló levegő, megállithatatlan volt a siker."
Mint említettem, az Apple csődbement, a Next sem volt igazán nagy szám, a Commodore is eltűnt, ezek csak "gyertyalángok" a vaksötétben. Gyors, felvillanó, eltűnő csillagszórók, amivel számtalant látsz, ha körülnézel. Elég megnézni a Rubik kockát és a többi termékét Rubiknak... és még sorolhatnám.
Meg kell értened, hogy kettőnk szemlélete között az a különbség, hogy szerintem "egy fecske nem csinál nyarat", szerinted meg elég egy fecske és nyár lesz :)
A hosszú távú működés és profitálás nem a hirtelen és egyszeri sikereken múlik, hanem éppen ellenkezőleg, a teljesen unalmas, hétköznapi termékek értékesítésén, elég csak Kínára gondolni. Vajon mennyi "egyedi látásmód", vagy mennyi "zsenialitás" fér bele a kínai modellbe? Semennyi. Egyszerűen csak megcsinálják, amit megrendelnek tőlük, dolgoznak, és ezzel a DOLGOZNAK-kal hülyére verik a munka nélkül meggazdagodni vágyó nyugatot.
"Persze amiket mondasz munka szorgalom kis pénz nem árthat, de az egyén sajátos szemlélete nélkül kevés lesz:-)"
Szóval, mondj nekem EGY sajátos szemléletű kínait :) Ezzel szemben a kis pénz és a szorgalom csodákat tett velük, nekünk meg a lustaság és a pénz a semmiből hozza a lezüllést. És amig nem lesz újra kínai szemlélet errefelé, hanem tovább hisz valaki az álom és hazugság mantrájában, addig Kína gyarapodni, errefelé meg szegényedni fogunk.
Szóval, tessék észrevenni: Munka, kemény szorgalmas munka nékül NINCS siker, mert nem is lehet. Lehet neked akármilyen szemléleted, akkor sem. Arról meg már nem is beszélve, hogy ha jobban megnézed az a "különleges szemlélet" mindig az adott szakterületen jött létre, nem pedig "tanult valami" volt. Én ezt hívom LEHETŐSÉGNEK, annak, hogy valaki abban, amit csinál, abban megtalál valami olyat, ami másnak még nem jutott az eszébe és azt megvalósítja. Ehhez viszont nem elég a LEHETŐSÉG, meg a KÉPESSÉG, meg a SZEMLÉLET, hanem ehhez bizony kell az alaptőke/támogatás/háttér, mert anélkül az egészből nem lesz semmi.
A tündérmesék egy dolgok, a valóság az, hogy milliószámra vannak olyanok, akiknek még ilyenebb ötletei voltak, lennének, vannak, avagy lesznek, de azokból nem lesz semmi, pedig maga az ötlet, vagy az ember, vagy az adott ember szemlélete kenterbeveri azokat, akikről könyveket írnak marketingcéllal :)
Egyebekben, valóban úgy véled, hogy a “zseniális szemléletmód” tanulható? :)
Egyszerűen nem értem amit írsz... :o Sőt mi több, azt sem, hogy az hogyan kapcsolódik ahhoz amit korábban írtál, vagy ahhoz, amit én... :o
Én Ford esetében is úgy látom, hogy elsősorban megérezte, hogy az embereknek lenne igénye egy megfizethető és egyszerű közlekedési eszközre, és ehhez egy végtelenül leegyszerűsített járművet tervezett"""
Na látod hol itt a kocsi? Az csak egy kellék:-) Mint Billnél a szoftver. Lehetett volna babkaró is ha annak a felhasználásának körének bővítésére sikerült volna kaput nyitniuk. Szemléletükben egyedi útra léptek, kiváltak a többiek által követett gyakorlatból. Nem jobbat akartak csinálni a többiektől hanem másként közelítettek a dologhoz. ( mint a bögrénél:-) A t modell volt a legjobb? Vagy a MSFT? Dehogy voltak a legjobbak! Nem is kellett annak lenniük. Ha tetszik széles tömegekhez szabták a terméket. Ennek semmi köze a tömeggyártáshoz sem a termékhez, az már csak egy eszköz. Ezzel keresleti vákumot nyitva. Mint a kilukasztott lufiból áramló levegő, megállithatatlan volt a siker. Csapat meg marketing azoknak való akik csak jobbak akarnak lenni a többiektől, ami sikerülhet is akár. De ez egy másik kategória. Aki rést talál azt bizony beszippantja a hiány kereslete még akkor is ha rossz szervező. Hiszem hogy a szemléletük tette gazdaggá őket nem a termék. Persze amiket mondasz munka szorgalom kis pénz nem árthat, de az egyén sajátos szemlélete nélkül kevés lesz:-)
