Re: nincs cím

Én ezt is munkának fogom fel. Amikor egy cégtulaj elmegy egy üzleti vacsorára nem igazán engedheti el magát. A kívülálló szemszögéből úgy tűnhet szórakozik, valójában csak a munkavégzésének helyét tette át a cég irodájából egy elegáns étterembe. Az újabb és újabb üzletek megtalálása rengeteg kapcsolati munkát igényel, azok megtalálása akikben megbízol és elvégzik helyetted a "piszkos" munkát jó fizetésért, szintén. Egy olyan cégtulaj aki mondjuk már 100 alkalmazottja "jól létéért" felel és vannak helyette akik az irodában elvégzik az irodai dolgokat - magyar viszonylatról beszélek, azt vettem észre - folyamatosan kapcsolati tőkét építenek, és nem élik meg szórakozásként, hanem munkaként, pedig csak beszélgetnek, golfoznak, megjelennek, vacsorázgatnak - de nincs igazán idejük arra, amit igazán szeretnének csinálni - mondjuk hazamenni a gyerekhez. És ez nem zárja ki azt, hogy ne élveznék azt amit csinálnak - sőt - de nincs több szabadidejük, mint egy átlag munkavállalónak. Mert egy munkavállaló megteheti, hogy 5 órakor feláll és hazamegy és kikapcsolja az agyából az irodai dolgokat, de egy vérbeli cégtulaj ezt nem teheti meg. Mert ha megteszi, széteshet az egész.