-
ez is egy szakértő volt :o) a maga hasznára ! népének nem volt hasznára !!!
-
ez is egy szakértő volt :o) a maga hasznára ! népének nem volt hasznára !!!
Mielőtt tovább fajul a vita, tisztelettel kérdezem, nem lehetne ezt a topikot fenntartani továbbra is Frei facebook postjainak? Esetleg kéretik az eredeti helyen szemtől-szemben le-"idióta kretén"-ezni és véleményt alkotni ott.
Miért szeretnéd ennyire Görögország sorsára juttatni Magyarországot? Avagy, a PIIGS sorsára? A ""szakértők"" csúfosan leszerepeltek és sorban buknak meg, de mára az ideológiájukat és elképzeléseiket is nyiltan "diktatórikusnak" nevezik.
Én éppen abban látom a változás irányát, hogy végre megszabaduljunk az uzsoramaffia érdekeit kiszolgálú úgynevezett "szakértő", valójában csinovnyik hordától, amelynek csak egyetlen érdeke van: Tetszőleges országból a vagyonnak a kizsákmányoláshoz való átirányítása és az ország kifosztása és függőségbe taszítása, valamint az ott tartása, az uzsoramaffia hatalmának bebetonozása által.
Most, hogy mást ne mondjak, ha Görögország becsődöl az első adódó alkalommal a szakértők munkájának az eredményeképpen, azonnal bevezeti a Drachmát, akkor bár óriási sokkot éltek volna át egyszerre, de mára már jobban élnének mint most.
Az ancient regime megbukott, innentől kezdve az összes úgynevezett "szakértője" tökéletesen kompromittálódott, más rendszer szakértői pedig eddig voltak persona non graták.
A politikának van egy érdekes tulajdonsága: VÁLASZTOTT VEZETÉS, mig az un. szakértés lényege a KINEVEZETT VEZETÉS.
Most hogy tényleg mást ne mondjak, egy demokratának sikítva kellene felháborodni a második elképzelésen, és következetesen kellene ragaszkodni az elsőhöz.
Ebben a kontextusban viszont már megint az adódik, hogy olyan pártok, politikusok kellenének, amelynek van valamiféle gazdasági, szegénységfelszámolási elképzelése. Ebben viszont hála Istennek letisztázódott a helyzet:
- van az egyik oldal, amely az extraprofitot adóztatva csökkenti a többi adóterhelést, amit inkább a fogyasztás alapján oszt szét az állampolgárok között és lehetőleg növeli az állami vagyont is.
- és van a másik oldal, amely céljait, azaz az ország felszámolását és kifosztását az extraprofitok növelésében látja a feladatát, akár a többi adóterhelés növelése árán is, és mindezt a vagyonok (értsd:ingatladó) alapján, valamint a magyar kisvállalkozások teljes felszámolásán keresztül kívánja elérni, különösen dühödten számolva fel minden értékes állami tulajdont, megtartva tovább rombolva a működésképtelen intézményeket, hogy még rosszabb helyzetbe hozza az országot.
Aki szerint az utóbbi a "szakértés", az nem igazán érti azt, hogy a népnek a politika a minimum, amit elvár, mert ha ezt elveszik tőle, akkor azt diktatúrának hívják és az is marad még akkor is, ha egyébként a diktátor (ideológiának) ténylegesen jószándéka lenne.
Node itt jön az a paradoxon, hogy ezt éppen azok nem bírják elképzelni sem, akik már a szabadon választott miniszterelnököt is lediktátorozzák...
Vagy egyszerűen csak fogalmuk sincs az embereknek a diktatúra lényegéről? Na mindegy, csak elfilózgattam, mert nem értem, hogy mitől lenne jobb egy országromboló diktatúra, amely csak egy szűk csinovnyik klientúrának kedvez annál, mintha ez nincs és kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a saját utunkat járnánk, amit jogunk lenne négy évente felülbírálhat a nép.
Igen.
Végre egy szakértő legyen már és ne a politika irányítsa a szegénységet/gazdagságot.
Magyarországon?
Semmit.
Minden más esetben ugyanis a leírtaktól egyebekben teljesen függeltlenül vagy soviniszta, vagy antiszemita lennék.
én nem is akadnék fenn :o) ezen.
mondjuk mit szólsz egy izraeli-magyar-román hármas állampolgárhoz ? :o)))
Most éppen nem, de ez apróság. Ugyanakkor a MAGYAR akkor is magyar, ha szegény szerencsétlenségére éppen a közigazgatási határokon kívül született. Ilyenen nem szabad fennakadni.
:o)
igen, ezt elfelejtik, hogy jöhetne épp ausztráliából is, az nem egy másik ország.
nálunk azért más a helyzet.
mert itt ezek a vidékek melyeket említesz nem egy fennhatóság alá tartoznak ...
A cikk írója egyszerűen egy idióta.
Kanada ugyanis nem egy "másik ország", ami unorthodoxia lenne, hanem alkotmányos monarchia, és minő véletlen, uralkodója II. Erzsébet, ebben a formájában.
Ebből következően tehát de facto a kanadai állampolgár valójában Őfelsége alattvalója és mint ilyen, legfeljebb arról lehetne értekezni, hogy a domíniumból és nem az anyaországból érkezik egy angol az angol bank élére. Nem német, nem dán, nem terrorisztáni, egyszerű Angol fog érkezni az Angol jegybank élére.
Mondhatni, ezzel éppen az lenne analóg, ha például székely, vagy felvidéki, esetleg vajdasági kettős MAGYAR állampolgár érkezne az MNB élére.
És akkor mi lenne? Mitől lenne ez unorthodoxia?
Idióta tekrén...
Pár nappal ezelőtt alkalmam volt négyszemközt beszélgetni az egyik legnagyobb magyarországi (külföldi tulajdonú) bank csúcsbeosztású emberével. „Banktisztviselő vagyok, évszázados szakma” – kezdte szinte szabadkozva, nehogy véletlenül bankárnak gondoljam. A bankár-szakmának ugyanis elég rossz a bukéja manapság, fűzte hozzá rögtön magyarázatként.
Ühüm, ühüm, mondtam, aztán belekérdeztem a közepébe
, hogy szerinte mégis mi fog történni? Ki lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke jövő márciustól? Kiderült, hogy fogalma sincs. De még sejtése sem.
A következő 15 percben nekirugaszkodtunk néhányszor ugyanennek a kérdésnek, de csak annyit tudtam kihámozni a válaszaiból, hogy a bankárok, akarom mondani, a vezető magyar banktisztviselők arra számítanak, hogy a kormány csak az utolsó pillanatban nevezi majd meg Simor András utódját. Addig is fenntartva a bizonytalanságot. És a jelölésnél valószínűleg nem lesz szempont, hogy az új elnökről mit gondol a nemzetközi bankvilág, hiszen a cél beszélgetőpartnerem szerint a Nemzeti Bank akadálytalan kormánymegszállása.
Ühüm, ühüm, mondtam megint, magamban már tovább is gondolva a kérdést. Mert félretéve ezt a problémát, mármint hogy lesz-e megszállás vagy sem, és az jó vagy sem, nekem erről a beszélgetésről és a sajtóban hasonló bizonytalansággal zajló találgatásokról egészen más jutott eszembe.
Talán csak azért, mert szintén ezen a héten, nagyon is hasonló helyzetben, totálisan más történt Nagy-Britanniában. Esetleg hallottatok róla (bár a magyar sajtó nem verte nagydobra), hogy Londonban is váltás előtt áll az ottani jegybank, a Bank of England.
Kicsit később ugyan, mint nálunk, ott csak jövő júliusban, mától számítva nyolc hónap múlva. Ennek ellenére Londonban már most bejelentették, hogy ki veszi át a stafétabotot. Nem jelentéktelen kérdésről van szó (értjük ezt mi Magyarországon elég pontosan), hiszen egy ilyen döntésnél a bizalom, az ország pénzügyi rendszerébe vetett hit és így végső soron a gazdasági stabilitás a tét.
Unortodox megoldás, kiáltanának sokan Budapesten, ha elmerülnének abban, ami Londonban történt.
Ők más szót használnak erre, ott azt mondta a pénzügyminiszter, hogy „innovatív megoldást” alkalmaztak. Tudjátok, mi történt?
Londonban, Európa pénzügyi fővárosában, a legendás Cityben nem találtak egyetlen olyan brit bankárt sem, akiről azt gondolta volna az angol kormány, hogy hiteles lesz a befektetők és a pénzügyi döntések kulcsfiguráinak köreiben. A bankválság, a londoni irányadó kamatlábak manipulálási botránya nyomán (Libor-ügy), 318 évnyi független és legendás működést követően végül is egy kanadait kértek fel a brit jegybank irányítására.
Innovatív megoldásként. Mert a bizalom helyreállítását bármi áron el kell érni!
Mark J. Carney jelenleg a kanadai központi bank vezetője, nemzetközi szaktekintély. (őt látjátok a fotón) A pénzvilág tisztelettel adózik annak a teljesítménynek, ahogyan keresztüllavírozta Kanadát az elmúlt évek háborgó válságtengerén.
A hazafias britek szemrebbenés nélkül vették tudomásul, hogy egy kanadai fogja irányítani az életük szempontjából meghatározó jelentőségű központi bankot.
Képzeljétek csak el! Mintha jövő márciustól egy külföldit, mondjuk egy német bankárt neveznének ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé.
El tudjátok képzelni? Ezt az unortodoxiát?
"Vagyis éljünk már normálisan, mert rajtunk múlik, rajtunk is, nem csak az épp aktuális miniszterelnökön!"
ÓRIÁSI:D
Megfordul az áramlás? Elképzelhető, hogy nemsokára nyugati fiatalok költöznek Kelet-Európába, miközben innen, tőlünk, Nyugatra mennek sok százezren?
Tényleg megtörténhet, hogy ebben az értelemben „összeáll” az Európai Egyesült Államok, és mintha mi is Amerika lennénk, a mi kontinensünkön is mobilan élnek majd tízmilliók? Mert a jelek szerint ez történik.
A mai Magyarországon szinte mindenkinek v
an olyan ismerőse vagy családtagja, aki külföldre ment dolgozni. Ha csak az újsághíreket nézzük, akkor is egyre többet hallani erről a jelenségről. A sajtóhírek persze torzítanak. Mert a lapokban főleg az orvosok és a magasan iskolázottak elvándorlásáról esik szó, hiszen az országnak ez „fáj” a legjobban. „Kiképeztük őket, és most elmennek” – idáig egyszerűsödik a probléma, mert a média számára ebben a „sztoriban” így van érzelem.
A kétkezi munkások, a vidéki Magyarországot elhagyók viszont néma csendben mennek. Róluk nem sokat hallunk, pedig ők a többség, a statisztikák szerint mindenképp. Az elmúlt években, ha hinni lehet a számoknak, 200-300 ezren hagyták el Magyarországot, egy újabb 56-os emigráció. Ugyanez történik Romániában, Lengyelországban és szinte mindenütt a kelet-európai régióban.
Általános jelenség ez, nem MSZP- vagy épp Fidesz-függő, még ha politikai nézeteik alapján sokan ezt is szeretnék hinni.
Romániából például milliók költöztek Nyugatra. A rendszerváltás idején 23 milliós Románia lakossága 19 millióra esett a legújabb népszámlálási adatok szerint. De a lengyelek is hasonló cipőben járnak, és ott sem százezrek, hanem a románokhoz hasonlóan milliók hagyták el az országot. Mi tehát, hozzájuk képest, még egészen jól állunk.
De van egy eddig elfeledett csavar is ebben a történetben. Hiszen miként is lehetséges, hogy manapság csak 7 százalékos a munkanélküliség Romániában, miközben Spanyolországban 25 százalékos? És miként lehet nálunk 10,5 százalékos? Ezek szerint dübörög a román gazdaság, és persze a magyar is?
Sajnos egyáltalán nem erről van szó. Hanem arról, hogy a Nyugatra vándorló keletiek nem rontják otthon a statisztikát. Ha az elmúlt években nem nyílt volna meg a magyarok előtt a nyugati munkaerőpiac, akkor szerintetek hol lenne az elvándorolt 300 ezer magyarnak munkája?
Többségüknek sehol, vagy ha igen, akkor azoknak nem, akik betöltötték az ő helyüket. Viszont ha őket, persze csak hipotetikusan, hozzáadnánk a magyar munkanélküliségi statisztikához, akkor mindjárt 15-16 százalékos lenne a mai Magyarországon a munkát keresők száma. Ami körülbelül tükrözné is a magyar gazdaság jelenlegi állapotát.
Egyszóval szerencsénk van. Mint ahogy ha tetszik, ha nem, az elvándorlók helyére jönnek majd mások. Romániába például már áramlanak is a spanyol mérnökök és számítástechnikai szakemberek.
A Kelet-Európa Szilícium-völgyének tartott Erdélybe, Temesvár és környékére ezerszám érkeznek a 25 százalékos spanyol munkanélküliség elől menekülő, magasan képzett szakemberek. Sokkal kisebb persze a fizetésük, mint Barcelonában volt, de legalább van munkájuk.
Hozzánk meg majd jönnek az orvosok. Mondjuk Görögországból. A munkaerő szabad áramlása, hát nem erről szól az Unió? A végén még tényleg egyesülünk…
Nemrégiben azt mondta egy olasz barátom, hogy háromféle nép létezik a világon. Az egyik (szerintem ilyen a magyar) állandóan politizál, még a vasárnapi ebédlőasztalnál is. Ő persze nem ismert minket, úgyhogy elrettentő példaként a németeket emlegette, hogy azok micsoda egy nép, képesek elrontani a vasárnapjukat is azzal, hogy az épp aktuális miniszterelnöküket szidják.
Aztán, fejtegette vigyorogva, vannak azok a népek, akik állandóan a sportról beszélgetnek. Például az amerikaiak. Hát ezt meg tudtam erősíteni. Órákat lehet Amerikában egy pohár sör mellett vadidegenekkel az adott város focicsapatának indítójátékosáról vitatkozni, hogy két meccsel korábban miért is próbálkozott azzal a reménytelen keresztdobással...
Hát ezek biztosan nem mi vagyunk....ugye?
És van a harmadik féle nép, akik állandóan a hasukról beszélnek. Kihúzta magát büszkén, hogy ő, mint Itália szülötte, ehhez a NORMÁLIS fajtához tartozik. És hát igaza volt....
Hányszor hallgattam - eleinte háborogva magamban-, ahogy egy olasz strandon kerek egy órát tudja az egyik anyuka a másiknak részletezni, hogy ő mit is csinál a szicíliai pecorino sajttal ahhoz, hogy az elterülve olvadjon rá a tojásos tésztára, mert a porcini gomba csak úgy adja ki az ízét, ha ezek után párolja meg a sajt kieresztett levében, stb, stb, stb. de nehogy a Giuseppénél vegyen ám gombát, mert az (ő tudja a szomszédjától) permetezve van. Inkább menjen a piacon hátra a jobb sarokba, ott van az az állandóan operaáriákat éneklő gombaárus...stb...stb..stb
Hallgatja ezt az ember, először bosszankodik, aztán ellazul, és rájön, hogy ez kell, ez az életfilozófia, ez a szemlélet, ez a védőháló, ez a hermetikus zár, ahhoz, hogy normálisan éljük az életünket.
Arról jut mindez eszembe, hogy ma találkoztam az egyik barátommal, vacsorázni voltunk Budapesten, de a zsúfolt étteremben a mellettünk lévő asztalnál egy hölgy fennhangon magyarázta kerek 45 percen keresztül, hogy Orbán Viktor hogyan is tette tönkre ezt az országot. Az asztaltársaság másik fele meg vele vitatkozva utána azt, hogy Gyurcsány Ferenc mit is művelt velünk, nyomorgunk miatta... nem - jött a replika- Viktor miatt...
Visszasírtam az olasz tengerpartot, a beszélgetést a sajtról, gombáról, visszasírtam az amerikai sörözőt, és az ismeretlen ivócimborát az indítójátékos rossz dobásáról.
Mert a szomszéd asztalnál ülők még az én estémet is tönkretették a mai Magyarországon.
Úgyhogy volt egy javaslatom, és ezt most megosztanám itt is. Azt mondtam (bár ilyet ritkán teszek) a szomszéd asztalnál ülőknek, hogy nyugi... menjenek el holnap a Főzde Feszt-re, és igyanak egy remek kézműves sört. Élvezzék ki, hogy remek magyar fickók fantasztikus kézműves söröket készítenek, hogy élnek köztünk olyanok is, akik védekezésből, vagy csak mert a lelkükben "olaszok" és normális, boldogságra képes emberek, azzal töltik a napjaikat, hogy miként is kellene úgy karamellizálni a komlót, hogy a kesernyés íz az indiai típusú sörben (IPA) épp megfelelő legyen....
Vagyis éljünk már normálisan, mert rajtunk múlik, rajtunk is, nem csak az épp aktuális miniszterelnökön!
Nem szeretek ilyesmire direktben rákérdezni, mert ez a pénztárcában turkálás tipikus esete volna. Ellenben ha nem menne annyira fényesen, mint elvárható, akkor elkezdenék a reklámokra kattintani :)
Tuti megéri, mert a tavaszra ígért tőkebevonás elmaradt :D
Tőzsdés cég esetén ez már legalább 10 féle összeesküvés elméletet szült volna és kb. 10000 postot :D
Aki jár fórumtalira és beszélget herceggel :D, (részben)tisztában van a válasszal.
Oké hogy nem NyRt a stoki, de érdekelne, hogy megéri-e csinálni? Ha már pici plusz van és hivatalos munka mellett tudod csinálni, szerintem már megérte. Főleg nekünk :) Szóval remélem megéri! :)
Ja, hogy MOL? Nem esett le, hogy neki is vannak ott ismerősei. Most már tudom.
Stoky?
:))