Ebben az ügyben egy agyrém van:

Az, hogy kvázi azzal hitegetik az embereket a forumokon, hogy lehetséges az, hogy megmaradjon a hitel forintban azon az értéken, amin felvették és hogy annyi marad a törlesztőrészlet, mint amikor felvették. Holott ha van valami, ami teljességgel kizárható, az ez.

Mint írtam, én csak arról értekeztem, amikor én vettem fel a hitelem, és akkor nem ezek voltak a százalékok, nem is értem, hogy hogyan adhatsz meg statikus értéket egy olyan konstrukcióra, amelynek folyamatosan változtak a hitelkamatai.

Egyebekben, most bekerestem picit a devizahitel folyósításába, és találtam némi érdekességet a PSZÁF(!!!) honlapján 2006-ból:

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/devizahitelek/tudnivalok_tanacsok.html

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/hitelkalkulator

http://apps.pszaf.hu/hitkalk/DCCInput.aspx

Mert aki ebből kiolvassa azt, hogy CDS felártól elkezdve még miféle undormányokat vittek bele a szerződésbe később, az előtt megemelem a kalapom. Qrvára nincs benne ilyesmiről szó, sőt, kifejezetten az árfolyamot és a kamatot nevesíti, amelyek esetében köztudott, hogy az egyik lefelé, a másik pedig felfelé mozdult el, ennek ellenére az is köztudott, hogy mindkettőt felfelé emelték az uzsormaffia magyarországi helytartói.

http://hitel.besthungary.hu/szabadfelhasznalasu-hitel-tisztan-fedezet-alapjan/ingatlanfedezetes-devizahitel.html

"Most akciós, évi 2,49%-os** kamat mellett juthat svájci frank alapú CIB Szabad Felhasználású Jelzáloghitelhez."

Ha szerinted 2,49% mellett bárki gondolkodott akár 6,76%-on is, az számomra erősen meglepő lenne.

HUF alapú hitelezés:

http://www.hitelszerviz.hu/hitelkamat_0928

"a lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 8 bázisponttal 9,54 százalékra [...] változott."

És ez már egy erősen emelt tétel volt abban az évben.

Tudod mit? :) Most nem keresném tovább.

Röviden szólva úgy vélem, az a baj, hogy összekevered a HITEL KAMATÁT és a THM-et, mert a 12,55% szerintem a THM volt, nem a kamat. Én azt tudom, hogy amikor én felvettem, akkor a HUF és az EUR kamatszintje MAJDNEM azonos volt, ami a fentiekből is látható, ehhez képest a CHF-é viszont döbbentesen alacsony volt, tehát nem véletlen, hogy az emberek döntő többsége a CHF-et választotta, mivel a TÖRLESZTŐRÉSZLETBEN brutális volt a különbség a CHF javára az EUR-HUF párossal szemben.

Még nem jártál errefelé tozsdenyul, amikor ez téma volt errefelé, én akkor is leírtam, hogy átverés volt még a valódi CHF hitel is, egyszerűen azért, mert a CHF hitelnek semmi köze nem volt a CHF-hez.

Tehát még egyszer leírnám: A CHF hitelnek semmi köze nem volt a CHF-hez, csak annyiban, hogy ha emelkedett az árfolyam, akkor emelkedett a törlesztés is, ugyanakkor mindenféle címszóval elkezdték emelgetni a költségeket, egyéb díjakat vezettek be, amiről a szerződés megkötésekor szó sem volt. Sőt mi több, miközben a CHF alapkamat a zéró közelébe esett, eközben képesek voltak a kamatot emelni.

Röviden szólva: Átverés volt még a CHF hitelezés is Magyarországon, mert a CHF hitelnek sem volt semmi köze a CHF-hez, mint devizához, avagy az SNB-hez, mint kibocsájtóhoz és annak a kamatozásához.

Innentől kezdve gondolom egyértelmű lehet bárki számára az, hogy az un. deviza alapú hitelezésnek végképp semmi köze sem volt ahhoz a devizához, amiben megköttetett a szerződés, az egyszerűen egy elszámoló ár volt. Talán már sokan nem emlékeznek rá, de annak idején az OTP-nél még olyan lehetőség is volt, hogy havonta(!) változtathatta valaki azt a devizanemet, amiben az adóssága volt, ami egyebekben önmagában igazolja a devizaspekuláció megtörténtét, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy egy devizában felvett kölcsön DIREKT továbbadása esetén ez megoldhatatlan lenne a bank részéről, amennyiben fedezeti ügyletet köt a szerződésre.

Ebből tehát szerintem két dolog következik:

Az egyik az, hogy Magyarországon DEVIZAHITELEZÉS a szó DEVIZA és a kibocsájtó ország alapkamatának függvényében soha nem volt, hanem ez csak egy elszámoló árfolyam volt, amivel irreális profitra lehetett szert tenni.

ETTŐL azonban teljesen független az, hogy az eredeti forrásbevonás az uzsoramaffia rendszerén keresztül természetesen NEM forintban történt meg, hiszen nem is történhetett volna, azt mindenképpen devizában kellett bevonni.

Ez az utóbbi fajta spekuláció azonban ÖNMAGÁBAN nem volt irreális elképzelés egészen addig, amig fenntartható volt az az illúzió, hogy belépünk az EUR zónába, hiszen két dolog tudható a belépéssel kapcsolatban:

- ha valóban belépünk, és már deklaráltan az ERM-II-ben járunk, akkor az forint erősödéshez vezet.

- a fentiekből következően, ha csak 10% erősödés várható, akkor az tíz százalék PROFITOT JELENT DEVIZÁBAN.

Ebből következően a bankok számára semmiféle kockázat nem volt a rendszerben, hiszen az EUR bevezetése nekik egyszeri hatalmas profittal kecsegtetett, így valójában nagy ívben sz*rtak bele bármiféle kockázatelemzésbe, egyszerűen még rá is erősítettek a folyamatokra, amit - ahogy már többször levezettem - imádattal és teljes mellszélességgel fogadtak a magyarellenes pártok, hiszen ők is tudták, hogy ebből csak teljes kifosztás lehet, különösen akkor, ha mégis be tudunk lépni az EUR zónába, mert ha akkor jön a devizahitelezés kidurranása, akkor esélytelen lett volna a megoldása és csak az ország teljes kifosztásával lehetett volna állni a cehhet, amit benyújtottak volna az uzsorások.

Magyarán szólva, tökéletesen megérte az anyabankoknak devizában eladósodni, mert teljességgel kockázatmentesnek ítélték meg, ezt leváltották forintra a nemzetközi piacokon, ezáltal forintot transzferáltak a magyar leányokba még azokban az esetekben is, amikor azok devizában folyósítottak tetszőleges hitelt.

EZ azonban ettől a pillanattól kezdve spekulatív ügylet, amire ""elfelejtették"" felhívni a figyelmet, ugyanis a hitelfelvevő JOGGAL hihette azt, hogy az adott devizanem a birtokában van a banknak, illetve, hogy azzal a későbbiekben is rendelkezni fog, azaz, hogy ha például CHF-ben vesz fel hitelt, akkor azt az SNB-ből, vagy tetszőleges pénzpiacról veszi fel. Ez ugyanis az alapvető feltétel bármiféle devizaszerződésnél, amely NEM rendelkezik különböző ISMERETLEN devizanemekről. Az már tőzsdei spekuláció, méghozzá halmozottan veszélyes ügylet, aminek egyáltalán a kereskedése is tiltott volt a bankok számára, pláne hitel címén.

Namármost, mi is történt időközben?

Hát az, amire nem számítottak, nevezetesen az, hogy a hitelpiramis nem nő az égig és idő előtt kidurran a lufi, vagyis hirtelen veszíteni kezdtek a keresztárfolyamokon, csakhogy NEM A FORINT-CHF alapon, amit errefelé is hirdetnek a bértollnokok, hanem természetesen az EUR-HUF árfolyamon, hiszen az anyabank felé a könyvelés HUF alapon volt kimutatva (mi máson is lehetett volna un. devizahiteles szerződések esetén, amikor HUF-ot utaltak be?), csakhogy a csökkenő forint miatt egyre kevesebbet ért a kihelyezett pénz, hiszen ha mondjuk 20 milliárd EUR-t toltak ide a’ 230-as árfolyamon, az ugye 4600 milliárd HUF, ami mondjuk 200-ra erősödő EUR esetén rögtön 23 milliárd(!) EUR lett volna, azaz 3 milliárd EUR, avagy 15% extraprofit.

Azonban ha az EUR átmegy 300-ra, akkor az bizony annyit tesz, hogy 15,3 milliárd EUR-t ér az összes itteni befektetésük, azaz dúrván buktak 4,7 milliárd EUR-t, ami azért még arrafelé is iszonyatosan nagy összeg. És ezt mondjuk a CHF-EUR elmozdulás sem kompenzálta a CHF irányába, vagyis hiába nőtt meg a törlesztőrészlet a CHF brutális elmozdulása miatt az EUR-hoz képest, az ügylet még mindig veszteséget termelt a számukra.

EZT azonban nem lehetett bemondani senkinek a képébe, mert akkor azonnal kiderül, hogy az egész ügylet mögött spekulatív devizatrükk volt, mert ebben az esetben különösen igaz az, hogy az eladott termék (deviza) SOHA nem volt a birtokában a banknak, ami bizony csalás és megtévesztés minősített esete.

Namármost, a fentiekből szerintem már bárki számára nyilvánvaló lehet, hogy miért kellett mindenféle költséget emelni, “fiőkfenntartási díjak emelkedése” miatt törlesztőrészletet emelni, a SENKI ÁLTAL SEM HASNZÁLT SPEKULATÍV CDS terméket bevinni a köztudatba, holott már ott fel kellett volna visítani a felügyeletnek, amikor az ORSZÁG(!) CDS felárával indokoltak olyan magyarországi devizakihelyezéseket, amelyeknek az alapja NEM FORINT VOLT, azaz nyilvánvalóan semmiféle hatással sem lehetett rá a CDS felárazás, illetve, mivel a pénzt forintban folyósította az anyabank, ezért az egész MAGYARORSZÁGI ügyletre semmiféle hatással nem lehetett az árazás.

Vagyis valójában a KÜLFÖLDI ANYABANKOK kockázatát és spekulációs buktáját fizettették meg a magyargyűlölő undormányok aktív támogatásával, akik “normál üzletmenet és etika” címén ezeket a tételeket UTÓLAG és EGYOLDALÚAN beemelték azokba a szerződésekbe, amelyeknél ezeknek a megkötésekor szó sem volt, mert szó sem lehetett. Mindehhez még hozzájön az, hogy a LIBOR manipulált volt ÉPPEN EBBEN az időszakban, azaz a un. devizahitel szerződéseket Magyarországon nem lehet megmagyarázni és nem lehet megvédeni, pontosan azért, mert ezek NEM voltak devizahitelek, de még a szónak abban az értelmében sem, hogy forinthitelt devizaárfolyamon számoltak volna el.

Magyarán szólva, nem volt senki felelőtlen, amikor felvett CHF-ben CHF-nek LÁTSZÓ hitelezéssel pénzt, hiszen ha valóban azt vett volna fel, akkor a mai napig nyerőben kellene lennie, egyszerűen azért, mert a CHF alapkamat a nullára ment le, tehát hiába ment volna fel az árfolyam akár 50%-al a felvételi árfolyamhoz képest, a törlesztőrészleténak AKKOR IS ALACSONYABBNAK KELLENE LENNIE a felvételkori törlesztőrészlethez képest.

Ez azonban nem így történt, tehát teljességgel nyilvánvaló, hogy még a CHF-ben folyósított CHF hitel esetében IS forinthitelezésről beszélhetünk, amelynek SOHA nem volt CHF az alapja, hanem az is eredetileg EUR alapon indított szerződés volt, amely a forint gyengülése miatt brutális veszteséget okozott a VALÓDI hitelfolyósítónak, azaz az anyabankoknak.

Csakhogy normális világban és környezetben ezt a veszteséget eleve nem lehetett volna kiterhelni a hitelezettekre, egyszerűen azért, mert semmi közük az anyabankhoz, sem annak a profitjához, sem annak a veszteségéhez, ugyanis semmiféle üzleti kapcsolatban nem álltak vele.

Én egy dél-alföldi ügyvédet ismerek konkrétan, nála a Kúria állásfoglalása óta 600-an jelentkeztek kb. egy hónap alatt, az ügyek többsége szerintem még be sem lett adva, márciusra indulnak be - ami eddig befutott.

Ezenkívül számos elsőfokú ítélet apróságokon állt meg, THM meghatározása, költségek devizában, hasonló szintű tételeken - de elmarasztaló ítélet született elsőfokon.

Lesz még itt nagyszámú per...

Ráadásul megállapítási kérelem esetén nem szerepel összeg nevesítve a perben, illeték és perköltség sincs számottevő (egyébként ha jól tudom, a számszerűsített összeg 6%-a lenne, így viszont a miimális 30-40 ezer Ft illeték és perköltség)

Lehet próbálkozni.

Ha csak a devizában számolt költségeket ítéli meg a bank, az is milliós nagyságrend lehet néhány éves törlesztés alatt, az árfolyamgáttal meg mennyit nyersz?

Nem tudom mi mozgatja a devizahitlesek többségét, de ez éppen elég indok lehet.

Én nem mondtam, hogy a bankok nem voltak racionálisak. De ez kb. az uzsorás mentalitás racionalitása nem pedig egy bankké, amikor tisztában van azzal, hogy Te nem tudod amit ő tud (felmérni a kockázatot), és nem vagy képes arra amire ő (fedezni az ügyletet), és akire gondold meg: hogy egyébként a pénzedet bízod. Még családtagjaidra sem bízod a pénzed - a házastársadat kivéve - általában.

Olvasd vissza magad, és nézd ugyanezt a bankok szemszögéből:

"Ugyanakkor racionális döntés is volt a lakosság részéről a devizában történő eladósodás. Miért? Egyrészt, a devizaalapú hitelek lehetővé tették, hogy olyan törlesztőrészlettel biztosítsák lakhatásukat, ami vetekedett a hasonló ingatlanok albérleti díjával és egyúttal hosszú távon tulajdonhoz jutnak, míg albérlet esetén is biztosítani kell a lakhatás költségeit. Ráadásul ha visszatekintettek az elmúlt 10 évre, azt láthatták, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan növekedett, azaz úgy gondolták, hogy befektetésük értékálló marad. Gondolhatták: ha beüt a krach és munkanélküli leszek, vagy nem lesz jövedelmem, eladom az ingatlant, értéknövekményéből visszapengetem a hitelt, és még marad is tartalékom."

Tehát a bankok szempontjából racionális döntés volt devizában hitelezni, mert a forintos kamatokat az emberek nem tudták megfizetni, és forintban nem vettek volna fel hitelt. márpedig egy bank feladata a hitelezés. Ráadásul ha visszatekintettek az elmúlt 10 évre, azt láthatták, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan növekedett, azaz úgy gondolták, hogy fedezetük értékálló marad. Gondolhatták: ha beüt a krach és a hitelfelvevők nem tudnak fizetni, akkor eladják majd az ingatlant, és nem tudnak bukni

Én nagyon úgy látom hogy nem volt itt nagy különbség a bankok és a hitelfelvevők gondolkodása között!

Szerintem a többség nem is akarja perelni a bankját, mert belátja, hogy hülyeséget csinált - látszik ez abból is, hogy nincsenek tömeges perek.

Nem igazán téged kérdeztelek, hanem aki nagybetűvel írja, hogy milyen hülyeség devizában hitelezni és arra számítani, hogy marad az árfolyam, de azért ő is felveszi ezt a nagybetűs ostoba hitelt.

Az árfolyamgátat azért nem veszik fel sokan, mert

- gyűjtőhitel egy újabb hitel, és a 'hitel' szótól is irtóznak már az emberek.

- nem perelheted a bankot, ha belépsz, ez elég komoly tényező (elég kicsi a nyereséged, összevetve ezzel a kockázattal)

Egyrészt tudatlanság mivel a lakosság nagy részének pénzügyi ismereti olyan alacsonyak, hogy még a kamatszámítás legelemibb szabályaival sincsenek tisztában, nemhogy azzal, hogy felmérje az egyes devizában történő eladósodás kockázatát. Ezért volt a döntésnél meghatározó tényező a törlesztőrészlet, - sok esetben az induló akciós törlesztőrészlet nagysága. A bankok esetében ilyen tudatlanságból fakadó kockázatról nem beszélhetünk, ráadásul eszközökkel rendelkeztek az árfolyam- és kamatkockázatuk fedezésére.

Ugyanakkor racionális döntés is volt a lakosság részéről a devizában történő eladósodás. Miért? Egyrészt, a devizaalapú hitelek lehetővé tették, hogy olyan törlesztőrészlettel biztosítsák lakhatásukat, ami vetekedett a hasonló ingatlanok albérleti díjával és egyúttal hosszú távon tulajdonhoz jutnak, míg albérlet esetén is biztosítani kell a lakhatás költségeit. Ráadásul ha visszatekintettek az elmúlt 10 évre, azt láthatták, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan növekedett, azaz úgy gondolták, hogy befektetésük értékálló marad. Gondolhatták: ha beüt a krach és munkanélküli leszek, vagy nem lesz jövedelmem, eladom az ingatlant, értéknövekményéből visszapengetem a hitelt, és még marad is tartalékom.

Ugyanakkor korlátozottan racionális döntés is volt, mert volt egy olyan rejtett erő, ami tudtukon kívül is a CHF-ban történő eladósodás irányába nyomta az embereket. Most olvasok egy könyvet ami a viselkedéstanon keresztül próbálja meg feltérképezni a döntéseinket befolyásoló rejtett erők működését. Dan Ariely: Kiszámíthatóan irracionális. Legismertebb képviselője ennek a területnek egyébként Aronson. A lényeg, hogy az emberek/fogyasztók nehezen tudnak összehasonlítani különböző potenciállal rendelkező termékeket, kell hozzá egy viszonyítási pont. A szemléletes példa amit hoz a könyvben az, hogyha utazni szeretnénk, és ugyanúgy kedveljük Párizst, mint Rómát, akkor azt az ajánlatot fogjuk választani, ami hasonló, de egy kicsit jobb. Nevezetesen nehezen lehet összehasonlítani Párizst hasonló áron Rómával hasonló áron, de ha van egy csali: Róma reggeli nélkül hasonló áron, akkor szinte biztosan Rómát fogjuk választani reggelivel és nem Párizst reggelivel! Ingatlanra is hoz hasonló példát. Azaz ha egy ingatlanközvetítő 3 ingatlant mutat meg, és ebből 2 ingatlan összehasonlítható, akkor általában az összehasonlítható ingatlanokból fogja választani a vásárló azt amelyik számára kedvezőbb feltételű.

Devizahitel esetében. Van egy nem túl vonzó ajánlat forinthitelre - aminek horribilis a törlesztőrészlete de biztonságos, - ezt a fogyasztó nem tudja összehasonlítani, mivel a kockázatot nem tudja számszerűsíteni, és van két kockázatos termék, eur és CHF hitel amiről annyit tud, hogy mindkettő kockázatosabb, mint a HUF hitel, (de a kockázatot itt sem tudja számszerűsíteni) de az egyik kedvezőbb törlesztőrészlettel rendelkezik, akkor a kedvezőbb törlesztőrészletűt fogja választani, hiszen a kockázat mindkettőnél fennáll. Egyébként ez valamilyen szinten magyarázat is lehet arra, hogy addig amíg nem jelentek meg a CHF, és Yen hitelek, miért nem terjedt el annyira a devizahitelezés, azon túl hogy a kamatámogatott forinthiteleknek - felteszem - még így is kedvezőtlenebb volt a kamatozása, mint az euro hiteleknek vagy hasonló kamatozású volt, de az embereket távol tartotta - felteszem - az, hogy az eurohitel kockázatosabbnak tűnt, mint a HUF hitel, és ezért inkább a biztonságosabbnak tűnő terméket választották. Egészen addig amíg meg nem jelent egy hasonlóan kockázatos termék, sokkal alacsonyabb törlesztőrészlettel, mert ebben a pillanatban már csak a törlesztőrészleteket kellett összehasonlítani. Döbbenetes nem? Szerintem az. Szinte soha nem választjuk a másik opciót, amit nem tudunk összevetni semmivel, bármennyire is vonzó.

Ez arra is magyarázattal szolgálhat, amire egyébként banyaiz, AT csodálkozott rá, hogy miért nem lépnek be az emberek tömegesen az árfolyamgát intézményébe. Azért mert nem tudják összehasonlítani a két opció nyereségeit illetve számszerűsíthető veszteségeit, kockázatait stb. Valószínű sokkal többen lépnének be, ha lenne egy "csali" árfolyamgát, aminek segítségével össze tudnák hasonlítani az árfolyamgát opcióit. Ezért van realitása további "devizahiteles mentésnek". Ugyanis, ebből az elméletből kiindulva, ha egy hasonló, de bizonyos feltételekkel jobb vagy rosszabb árfolyamgátat ajánlanának fel párhuzamosan szemben a jelenlegivel, akkor azzal, hogy változatlan formában futják a kockázatokat a jelenlegi hiteleikkel, már két alternatív lehetőség áll fenn, ami közül talán könnyebb kiválasztani a számukra kedvezőbbet, akkor az embereknek rögtön könnyebb lenne úgy dönteni, hogy belépnek az árfolyamgát valamely intézményébe.

Ráadásul, ha egy rosszabb opciót ajánlanak fel a jelenleginél, akkor tudatosulhatna az emberekben, hogy a továbbiakban nem számíthatnak kedvezőbb feltételű devizamentésre, ami akár tömegessé is tehetné a jelenlegi árfolyamgát kihasználását.

Én nem látom át biztos a problémát , de azt , máshol , hogy oldották meg. Jogilag és gyakorlatilag , azért Amerikában megmentették , azokat a jelzálog hiteleseket , akik nem Dollárban adósodtak el.( mondjuk japán jen)

Persze nagy ország , erős gazdaság , viszonylag kevés ilyen hitelt felvevő volt.

Mondjuk Oroszországban ugyanezt erővel vitték át , csak ott a dollár hiteleket váltották át rubelre. Ez is erős ország , erős gazdaság és Putyin se egy engedékeny Vezető.

Magyarországon is lehetne , de a bankok már erre a kisebb teherre is azt mondták , hogy coki. Pedig visszakaptak a 400 milliárd felét , csak nem nagyon kommunikálják.

:D Valóban el vagyok maradva a kortól. :)

Értelek most már (ennek egyébként ugyanaz a vége költségvetési szempontból mintha az állam adna kamattámogatást csak így még az mnb is megfertőződik a trutymóval, de most már világos miről beszéltél). Mondom túlzottan földhöz vagyok ragadva. :)

De ezekbe bele sem akarok gondolni mi lenne ebből ha ez így fog zajlani ahogy írod. 400 Ft-os eur biztos 1 hónapon belül ha ilyenekkel előállnak.

Te még nem érted az unortodoxia lényegét :)

szárnyaljon az a fantázia!!!!

Hogyan teremthet az MNB pénzt? Például úgy, hogy minden bank kibocsát Ft-kötvényeket 2%-os kamattal, amit megvesz az MNB frissen nyomott pénzből. Máris van 2%-on forrása a bankrendszernek.

Másik lehetőség: Az MNB deklarálja, hogy a lakossági jelzáloghitel "jegybankképes". valahogy értékpapírosítják/vagy nem is kell, ha nem akarnak macerát, és erre közvetlen ad finanszírozást. Forintot bármennyit tud csinálni az MNB, ez a lényege. Számtalan konkrét megoldási módszer van.

Spade egyébként le lehet egyszerűsíteni a problémát ki fizesse meg ennek az egésznek az árát.

Van rossz devizaspekuláció aminél egy Ft long pozíció van chf -el szemben, és a chf nagyon megerősödött.

Ki fizesse ki ezt a veszteséget?

Következő verziók vannak:

1. Azok akik felvették

2. A bankok

3. Mindenki az egész ország?

Le lehet itt zárni ezt a rossz pozíciót 170-240= 70 Ft veszteség/chf, ki legyen aki ezt kicsengeti és milyen formában?

Illetve kérdés az is, hogy le kell e zárni itt és most ezt a veszteséges pozíciót, vagy tartani kell.

Bármelyik verzió esetén elég súlyos járulékos következmények vannak.

És akkor még nem beszéltünk a Ft hitel amivel kiváltják annak az áráról mert ha támogatott konstrukcó annak az árát megint csak mindenki megfizeti.

Ilyen "egyszerű" a sztori. Tolcsy majd egy 10 kilós kalapáccsal megközelíti a svájci órát, ahogy megszokhattuk tőle. :)

Elég zavaros a jogi helyzet is ezekben az ügyekben. Nem tudok arról lenne olyan jogerős ítélet ami szerződés semmisségét és egyben a helyzet rendezését is magában foglalná.

Nemhogy az összes hitelnél ami azért nem egy egységes halmaz, hanem akár egyetlen konkrét hitelnél.

Mert semmisség kimondása ha eljut oda esetleg egy ügy csak egy dolog ahogy te is írtad, na de hogyan tovább? :) Az legalább annyira lényeges, vagy még lényegesebb.

Kamattámogatás most is van, van kamattámogatott Ft hitel konstrukció olyan amilyen. Arra a célra nem alkalmas jelenlegi állapotában, hogy arra ösztönözzön Ft -ra váltsanak vele a tömegek.

Ott akadok el, hogy az mnb hogyan adna olcsó forrást? Az rendben van, hogy Ft-ot nyom a gazdaságba pl QE keretében de ez mitől lenne olcsó forrás egy devizahitel kiváltására Ft-ban?

Pl lejegyez magyar kötvényeket így pumpál pénzt a gazdaságba amcsi mintára. Szép csak ettől miért lennének olcsó Ft hitelek.

Azok vsz csak 2 féleképpen "keletkezhetnek":

1. Kialakul egy nagyon alacsony kamatkörnyezet (évek alatt ha minden jól alakul)

2. Állami kamattámogatás komoly mértékben Ft hitelekre (ami viszont azonnal költségvetési kiadás)

Nem mondom, hogy semmit ne tegyünk, azt mondom a hülyeségnél a semmi is jobb.

Kevés nagyobb örültséget tudok elképzelni annál mint ahogy ezek az emberek a banki témákat kezelik.

Amit mondasz, hogy chf erősödhet, persze, hogy erősödhet. Ez így van. Gyengülhet is erősödhet is.

Vsz a legbölcsebb dolog amit tehetünk ha első lépésként átmegyünk normálisba. Az sokat lendíthet a dolgokon, közvetve még a devizahiteleseken is.

Eddig leginkább ártottak nekik. Kivéve annak a 25%-nak aki végtörlesztett. Bár éppen ők voltak azok akik aztán egyáltalán nem szorultak rá semmilyen segítségre.

Amit én tudok a témában, az a következő (előrebocsátom, hogy minden teljesen bizonytalan...)

Semmisség esetén mi történik? Nincs érvényes hitelszerződés.

A bank X összeget utalt valamikor (Ft-ban). Az adós Y összegekkel törlesztett.

Ennyi pénzmozgás az, ami jogilag létezik. A bank által folyósított összegre jegybanki alapkamattal számolnak kamatot. Ez alapján kiszámítható a jelenlegi tőketartozás.

Itt elvileg a bíróságtól függ, hogy mire kötelezi a feleket. Bizonytalan vagyok, de talán már volt olyan bírói határozat, melyben a teljes összeg azonnali visszafizetését aránytalannak ítélte, és kötelezte a feleket valamilyen megállapodásra.

Ami feltehetően valamilyen Ft hitel szerződés lenne, de itt már sokkal előnyösebb pozícióban van az adós, hiszen jogerősen semmis az eredeti szerződés, a bank nagyon nem ugrálhat.

(Legfeljebb számolnak tovább jegybanki alapkamattal)

De leginkább is bizonytalan az egész.

Akár per útján, akár kormányzati forintosítás után kedvezőbb a helyzet, még magas Ft kamat esetén is.

Az árfolyamkockázatot kilőtted.

A tőketartozásod jelentősen csökkent, könnyebb az előtörlesztés.

Bármikor lehet pozitív irányú változás a kamatban - szerintem a piac által is legelfogadhatóbb megoldás például a kormány részéről valamilyen kamattámogatás lenne.

nem érted a lényeget. Az állam számára semmi költsége nem lesz, mert az MNB frissen nyomott, ropogós forintokból (QE) fogja fedezni mindezt, abból nyújt forrást. Nulla költség, eltűnt a devizakockázat, és mehet egekbe az eurhuf, aminek hatására ugrásszerűen beindul az export, lesz jótékony infláció, miközben a lakosság törlesztési terhei lefeleződnek, az ő fogyasztásuk is beindul.

Erdemény: egyensúlyi eurhuf árfolyam valahol magasban, mondjuk 400-on, GDP-növekedés beinítva. Ez az igazi unortodoxia

Te miről beszélsz? Pont azt elemezzük, hogy HOGYAN lehetséges megoldani, és nem azt mondjuk hogy ne csináljunk semmit.

Sőt én még azt is gondolom hogy bizony előjön majd matolcsypapa a farbával tavasszal vagy nyáron, ami szokás szerint persze egy kultúr-megoldás helyett valami orbitális agymenés lesz, amire beomlik majd a forint. Ehhez képest bajnai semmittevése 1000szer jobb megoldás lett volna.

A sok hülyeségen, és autokratikus kormányzáson, kiszámíthatalanságon túl egyébként voltak az orbánkormánynak erényei:

az áttérés a fogyasztási/tranzakciós jellegű adókra a jövedelmet terhelő adók helyett . Ezt már régen meg kellett volna tenni. Alapvetően vannak jó ötleteik de a megvalósítás, a senkit figyelembe nem vevő nyomjunk le bármit a nép torkán az ami alkalmatlanná teszi őket a kormányzásra.

xmann, banyaiz,

.

persze ez a helyzet kvrva f@szsa h nem csinálunk semmit, na de ha görög spanyol portugál f@szom tudja milyen válság esetén lenyal az chf/eur 1 alá mondjuk 0.7 sanszos is lehet akkor mi a tököm lesz a chf hitelekkel ??? Mi lesz a bankokkal akiknek az összes ilyen hitele bedőlt és mi mlesz a családokkal ?? Ez így nem maradhat, vagy isteni garanciát adtok h a chf soha nem lesz erősebb 1.2-nél ? A bajnainak pedig ki kellett volna íratnia a választást, de fel se érte ésszel mekkora nagy bomba tetején csücsült semmit nem csinálva...

Nyilván valami sokszereplős megegyezés kéne hiszen mindenkinek érdeke h eliminálják a rendszerből a chf-t..

Ez h ne legyen semmi kb. olyan mint amikor az Estar 10 rugóról 8-ra esett vissza aztán akinek volt nem csinált semmit mert jó döntés h nem csinál semmit ennél mélyebbre úgysem eshet, nagyon jó döntést hozott h a vagyona 99,99%-t elbukta, ez tényleg nagyon jó lenne...