Széchenyi Hitelszövetség

Kupleráj a köbön.... mi szóltunk: ebből baj lesz!

Engedély nélküliség,fiktív számlák,adócsalás a pénzügyi szolgáltatásokban ?

Milliárdos adócsalás gyanúja is felmerülhet abból az ítéletből, amely jogerősen kimondta, hogy az engedéllyel nem rendelkező kereskedő által aláírt gépjárműszerződés érvénytelen.

A kereskedő és a szolgáltató között létrejött szerződés ugyanis nem csak az aláírásra adott lehetőséget, hanem a kihelyezett kölcsön utáni magas jutalékjogosultságra is, amely esetenként elérhette a 10-15%-ot is.

Ezek a jutalékok tárgyi adómentes szolgáltatások voltak, így azok ÁFA mentesen kerültek kifizetésre. Amennyiben nem volt ilyen tevékenység, jogszabályba ütközött a jutalék kifizetése is, ÁFA mentesen pedig mindenképpen.

Gyakori volt az is, hogy a használtautók piacán a kereskedő magasabb árat közölt a szerződésben annak érdekében, hogy a vásárló önrész megfizetése nélkül, teljes finanszírozásban tudja megvásárolni a gépjárművet. A különbözet papíron is befizetésre került a cég könyvelésébe, amit feltehetőleg fiktív számlák segítségével tüntettek el.

Amit tehát felfedezni vélhetünk az ügy kapcsán: jogosulatlan tevékenység, érvénytelen szerződések, adócsalás, fiktív számlák, kifosztott adósok, és magukat hülyére kereső behajtók

http://www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/nem_dontott_az_ab_a_devizahitelekrol.3.195256.htm

Nem a kapkodó idegbetegek gyűjtőhelye az Alkotmánybíróság. Kíváncsi vagyok mit fognak ezek a végén alkotni ebben a témában.

A tippem egy nesze semmi fogd meg jól maszlagolás.

Kegyetlen ez az írás. Nem tudom ki volt a megalkotója kitől idézed, de nagyon komoly spíler lehet banki témákban.

Nagy gondnak tartom, hogy a dev hitelesek hangadói ilyen emberek. Még siralmasabbá teszi a helyzetet.

"Magyarországon 2% MNB tartalékráta van, így ennyi jegybankpénzzel kell rendelkeznie a Banknak, a többi un. elektronikus számlapénz. A többit a semmiből teremti (lásd A pénzteremtés technikája.doc, 4. oldalon, a 3.3 fejezet; itt 10%-al számol, de ez most Mo-n 2%). Magyarul a 2% feletti rész csak egy számviteli, nyilvántartási kérdés, ez a pénz a Banknak sem létezett,…, csak a számviteli nyilvántartás teszi lehetővé…

Magyarul a Bank olyasmit követel, amije nem is volt. Jogilag persze igaza van, jár neki…mert ezt leírták valakik, mások meg elfogadták,…, csakhogy a gyakorlatban akkor is olyant adott ami nem volt neki…."

Csak ennyit emelnék ki de az egészet ki lehetne .

Devizahitelek: mennyi is a valós veszteség…?

Posted on 2014.01.23 by admin

Devizahitelek: mennyi is a valós veszteség…?

Igencsak téma már egy ideje, hogy a devizahiteleket ki kellene vezetni, de komoly fejtörést okoz, hogy hát ki fizeti a veszteséget?! Pártok, szakértők, jogászok, civilek nyilatkoznak,…, és valahogy nem merül fel az alapkérdés. Hogy hát pontosan akkor kinek mi is a valós vesztesége a devizahitelek kapcsán, ha azt tegyük fel egy adott árfolyamon visszaváltanánk forintra?

Jelen cikkünkben tehát erre az alapkérdésre keressük a választ. Két megközelítést is ismertetünk, amelyek egyszerű, jogszerű és gyors megoldást jelenthetnek.

Első megközelítés

Deviza alapú hitel esetében a Bank forintot fizetett ki. Ez tény. Két lehetőség van:

a) a Bank nem is vett vagy váltott be ehhez devizát. Ebben az esetben egyértelműen Forint hitelről beszélhetünk, tehát nincs árfolyamveszteség, és a felvételkori árfolyam alkalmazható.

b) a Banknak volt az adott hitelre deviza fedezete. Erre vonatkozóan az “MNB szemle” 2009. májusi számából a lényeg (lásd: MNB-FX-SWAP-mak-pales.pdf, 1. oldal): “Az FX-swap ügylet értelmezhető az egyik devizában történő hitelfelvételként, a másik devizában történő egyidejű betételhelyezésként, ahol az egyik devizában keletkezett követelés szolgál fedezetként a másik devizában fennálló kötelezettségre. Az FX-swap ügylet keretében ugyanis a felek megállapodnak, hogy a birtokukban lévő devizát (T0 időpontban) az azonnali árfolyamon elcserélik a másik devizára, majd egy későbbi (T1) időpontban – a jelenben meghatározott, a kamatkülönbözetet is kifejező határidős árfolyamon – visszacserélik.” Magyarul a Banknak ilyen esetben NINCS piaci árfolyamvesztesége,…, illetve az a T0 időpontban megvalósult vételi árfolyammal egyezik meg, de semmiképpen sem a ma aktuális árfolyammal.

Tehát ha a Bank egyáltalán devizát is adott el a hitelre vonatkozóan, akkor azt azonnali ügylettel, árfolyamkockázat nélkül határidősen meg is veszi. A Bank “vesztesége” tehát egy esetleges felvételkori árfolyamon való visszaváltásnál NEM a mai árfolyam mínusz akkori árfolyam, hanem a felvételkori T0 időpontban határidősen visszavásárolt vételi árfolyam mínusz a felvételkori árfolyam. Ez a “veszteség” továbbá a mindenkor érvényes árfolyamtól független,…, azaz már a szerződéskötéskor realizálódott a Banknál….ha volt egyáltalán…

De tegyük fel, hogy a Bankok mégsem így működnek,…, és valóban “piaci” alapon veszik a devizát… Az alábbi modell erre is objektív megoldást ad,…, de az előző eseteket is feltárja.

A veszteségek matematikai pontossággal történő kiszámítása tehát így történhetne meg nagyon egyszerűen, a jelen jogszabályi és számviteli környezetbe illesztve:

1. A Bank számvitelileg igazolja, hogy mekkora a valós vesztesége, de nem “általánosságban”, hanem konkrét hitelszerződésekre vetített deviza eladás-vétel árfolyam különbsége. Ha nem tudja, akkor automatikusan Forint hitelnek minősül a szerződés.

2. A kimutatott veszteségeket egy független könyvvizsgáló, majd az ÁSZ is vizsgálja felül és hagyja jóvá. Ez a kulcs – ez teremt gyakorlatilag matematikai alapot arra, hogy bárki konkrét veszteségről beszélhessen….

3. A hitelszerződéseket forintosítani azon az árfolyamon, amit a fenti vizsgálat kihoz.

Ez a megoldás SENKINEK sem okoz veszteséget, hiszen a Bank pontosan annyit kap amennyiért veszi,…, csak épp az extra profitja marad el…de ez a jogügylettől független, amúgy is megkérdőjelezhető tényező…

Továbbá ez alapján az is logikus lenne, hogy a Bank visszamenőlegesen is visszafizeti azoknak a különbözetet, akiken már lezárult a végrehajtás….valamint az eddigi befizetéseket is ez alapján újra kellene kalkulálni és a különbözetet visszafizetni az érintetteknek.

Ez eddig a mai jogrendszerben értelmezhető kalkulációs megoldás. Egyszerű, objektív és gyors….

Második megközelítés

Az előző gondolatmenet folytatása immár kicsit radikálisabb,.., kicsit megbolygatja a Bankrendszer ma érvényesnek tekintett alapjait,…, de kétségtelenül igazságos…..és nem túlzóbb a bankbetétek 10%-nak elvételénél (IMF), a CHF 180 HUF-on való rögzítésénél (végtörlesztés), stb.

A hitel alapja minden esetben HUF, hisz Magyarországon ez a fizetőeszköz. Azaz ha devizája is volt, azt is HUF-on kellett hogy megvegye…

Magyarországon 2% MNB tartalékráta van, így ennyi jegybankpénzzel kell rendelkeznie a Banknak, a többi un. elektronikus számlapénz. A többit a semmiből teremti (lásd A pénzteremtés technikája.doc, 4. oldalon, a 3.3 fejezet; itt 10%-al számol, de ez most Mo-n 2%). Magyarul a 2% feletti rész csak egy számviteli, nyilvántartási kérdés, ez a pénz a Banknak sem létezett,…, csak a számviteli nyilvántartás teszi lehetővé…

Magyarul a Bank olyasmit követel, amije nem is volt. Jogilag persze igaza van, jár neki…mert ezt leírták valakik, mások meg elfogadták,…, csakhogy a gyakorlatban akkor is olyant adott ami nem volt neki….

Tételezzük fel, hogy ha lenne egy egyszeri Rendelet arról, hogy ezt a nyilvántartást aszerint módosítsák, hogy az amúgy sem létező pénzt elengedik a hitelesek felé a Bankok (a valós pénzt tehát nem), ezáltal a gyakorlatban a Bank és a lakosság SEMMIT nem veszít,…, persze csak a Bank a tervezett profitját,…, de ez nem veszteség, hanem elmaradt haszon,.., nameg szerencsejáték, hisz elvileg az árfolyam növekedés nem volt kiszámítható, amire a Bank nem építhetett.

Összefoglalás

Láthatjuk tehát, hogy a Bank “befektetése” a forintban átutalt hitelösszeg 2%-a,…, a felette levő rész pedig általa a semmiből teremtett “számlapénz”, amelyet a piaci árfolyam szerint megnövekedett összegben kér vissza… Veszteségről beszélni tehát nehéz…

Az biztos, hogy semmiképpen sem a napi aktuális árfolyammal kellene kalkulálni ha a valós veszteséget valóban ki akarjuk számolni, hiszen ha valóban történt deviza eladás-vásárlás, akkor a konkrét ügyletben alkalmazott árfolyamokkal kell számolni. Az az állítás, hogy ez nem megállapítható pedig egyenlő azzal, hogy akkor nem volt az ügyletet fedező deviza eladás/vétel – ugyanis ha a számlámon nincs deviza, akkor azt nem tudom elkölteni…

Összehasonlítva, hogy a Bank a profitjának elmaradását nevezi veszteségnek, versus a Hitelfelvevők életük munkájának eredményét, családi örökségüket veszítik el,…, jó lenne a fentiekben leírt megközelítésekhez hasonló valós megoldásokról beszélni, és véglegesen megszüntetni ezt a problémát,…, mint ahogy tették ezt a körülöttünk levő országokban is.

Lipécz Csaba Úr tökéletesen összefoglalta a problémát.Egy HVG-s kommentjét másolnám be ide,mely majdnem elvész a sok baromság között.Érdemes időt szánni rá!

Tisztelt hozzászólók!

Nagyon sokan írtak itt össze vissza véleményeket, hülyeségeket és baromságokat! Egy kicsit nézzünk a dolgok mögé! Én 20 éve bankárkodom, korábban itthon a magyar piacon ( több nagybanknál is dolgoztam mint hitelmanager utána hiteleket közvetítettem ) ezt követően közel 6 éve a nemzetközi piacokon projektekkel foglalkozom! Én már 11 éve ( 2002-ben ) amikor egy bankban dolgoztam hitelügyintézőként feltettem a kérdést a bankfiók vezetőinek, hogy ami a jelzáloghitel szerződésekben le van írva az szemfényvesztés és baromság, hiszen ha nincsenek konkrétan meghatározva dolgok és nincsenek leírva, akkor ott az egyik fél bármit megtehet és én nem vagyok hajlandó átverni az ügyfeleket! Közölték velem, hogy vagy azt csinálom amit mondanak ( és ne gondolkodjak dolgokon!! ) vagy viszontlátásra! A viszontlátásra mellett döntöttem! Mi is az a devizaalapú hitel? Van forinthitel, van devizahitel és van DEVIZAALAPÚ HITEL! Az első kettőnél egyértelmű hogy az ügyfél mit is kap kézhez! Országunkban a devizahitel nem jellemző!

A devizaalapú hitel az egy olyan hitelkonstrukció ahol a hitel az adott devizában van nyilvántartva és elszámolva de a folyósítása ( amit már kölcsönnek nevezünk ) az adott nemzet fizetőegységében történik azaz Magyarországon forintban kapja meg az ügyfél! Más szavakkal az ELSZÁMOLÁS ALAPJA AZ ADOTT DEVIZA! Ugyanez a helyzet a kamatszámolásánál!

A devizaalapú hitelek kamata kedvező volt mert olcsóbb volt mint a forinthitel, ezért tűnt kedvezőnek a forinthitelhez képest!! Az igaz hogy a szerződésekben az volt leírva ( mellékelve is a PSZÁF tájékoztató figyelmeztetve a devizaalapú hitel kockázataira ) hogy az árfolyam kockázatokat az ügyfélnek kell viselnie!

Azonban a következő kérdések merülnek fel:

- a bankok be tudják azt hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a devizaalapú hiteleket valóban a nemzetközi piacról vették fel és tették rá a saját kamatmarge-ukat ( saját kamatkülönbözet ) ( akkor jogosan érvelhetnek az árfolyamváltozásával )

- vagy saját forinthiteleiket nevezték el csak devizaalapú hiteleknek hogy nagyobbat kaszálhassanak a hitelek későbbi bedőlésével az árfolyam MESTERSÉGES ÉS SZÁNDÉKOS!!!!!! gyengítése mellett?

Miért is fontosak ezek a kérdések?

Ugyanis ha az utóbbi az igaz akkor hogyan érvelhettek a nemzetközi piaci helyzettel? ( hiszen ha saját forinthiteleiket nevezték el devizaalapú hitelnek akkor nincs tényleges árfolyam emelkedés miatti veszteségük! Igaz? )

Továbbmegyek! HOGYAN EMELKEDHETTEK A TÖRLESZTŐRÉSZLETEK A KÉTSZERESÜKRE, HÁROMSZOROSUKRA miközben sem az árfolyam, sem báziskamat nem emelkedett harmadannyival sem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!????????????????????????

Akkor melyik költségelem emelkedett a kétszeresére és háromszorosára?????? )))

Folytatom! Maguk szerint MIÉRT ADTAK A BANKOK HITELT AZ INGATLANOK FORGALMI ÉRTÉKÉNEK AKÁR 70 VAGY 80%-IG ( értékbecslői által TUDATOSAN LEÉRTÉKELVE AZ INGATLANOKAT!! ) ÚGY HOGY A LEGTÖBB ESETBEN NEM KÉRTEK JÖVEDELEMIGAZOLÁST???!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ha én egy komoly bank vagyok és szeretném a pénzemet megtérülni látni ( azaz hogy ne dőljön be a hitel ) akkor csak olyannak adok aki vissza is tudja fizetni, nem? Aki tudja igazolni hogy jövedelemmel rendelkezik és TUDJA FIZETNI A HITELT!!!!!

Tehát akkor miért is adtak a bankok hitelt AZ INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKÉNEK AKÁR 70-80 VAGY TÖBB %-IG MINDENFÉLE JÖVEDELEMIGAZOLÁS NÉLKÜL??????????

Mert tudták hogy ez a fajta konstrukció be fog bukni, tudták hogy az árfolyam el fog szabadulni ( lesz egy – két segítő kormány is hozzá ) és tudták hogy a hitelek többsége befog bukni!!!! Azaz a számlapénz ( ami mint tudjuk nem valós pénz, egyszerű könyvelési művelettel előteremthető ) ellenében VALÓS ANYAGI JAVAKHOZ JUTHATNAK!!!!!!

Értik már ennek a hitelezésnek a valódi szándékát? )))

Apropó! Azt tudták-e hogy minden bank a hitelportfolióját viszontbiztosítja? Azaz a kihelyezett hitelállományt bebiztosítja és ha bebukik a portfolió akkor a biztosítótól megkapja a kihelyezett hitel összegét plusz a kamatokat is! Azaz a banknak lenne tárgyalási pozíciója hogy az ügyfelek ingatlanjai megmenthetőek legyenek, HISZEN A BIZTOSÍTÓTÓL MÁR VISSZAKAPTA A KIHELYEZETT HITELÖSSZEGET!!!!!!!!!!!!!!!!!! Azaz az Önök bebukott ingatlanjai csak profit nekik valójában! Nemhiába adja el megfizetett árveréseken ( na ez is egy szép történet ugye!!!! ) saját tagoknak az ingatlanokat potom áron!!!!!!!! Persze ha bebukik sok hitel akkor a viszontbiztosító sem fog örülni, de vannak olyan nemzetközi pénzügyi műveletek ( hadd ne mondjam el! ) amivel visszatermelik a pénzt! A banknak esetleg a biztosítási díja fog emelkedni de ez eltörpül a devizaalapú hitelezésnek csúfolt mocskos pénzügyi műveletből származó haszonhoz képest!!

MIÉRT IS VOLT AZ ( A MÉDIÁBAN NEM EGYSZER HANGZOTT EL ! ) HOGY VOLTAK OLYAN BEFEKTETŐK, AKIKNEK BEBUKOTT INGATLANPORTFOLIÓKAT A BANKOK ( PERSZE KAPCSOLATOKON KERESZTÜL!! ) AZ INGATLANOK FORGALMI ÉRTÉKÉNEK AKÁR 40%-ÉRT IS ODAADTAK? ))))

Még egy észrevétel!

Nagyon sokan érvelnek azzal hogy ezek meg azok felelőtlenek voltak mert plazma TV-re, nyaralásra stb. költöttek! IGEN EZ IGAZ!!! AZONBAN:

- a többsége lakás-ház vásárlásához, építéséhez, felújításához…stb. vette fel ez tény !

Azonban ha én egy másik féllel szerződést kötök akkor mindent lefixálok és nem hagyok egyetlen egy tényezőt bizonytalan dolgoknak kitenni! Senki sem gondolta azt ( kivéve a bankok és az őket támogató összes MONDOM ÖSSZES!!! Kormány ) hogy ennyire el fognak szabadulni az árfolyamok és a 80%-a becsődöl!

Fel kell tenni a kérdést: A MAGYAR NÉP ENGEDI-E ENNEK A MOCSKOS, SZÉLHÁMOS, ALJAS ÉS TUDATOSAN KITERVELT SZEMÉTSÉGNEK ( hogy elszedjék a fizikai javakat az emberektől) HOGY MEGVALÓSULJON??

.

Mit gondolt a Kúria akkor, amikor azt találta mondani, hogy…

1. A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Lényegében kivégezte azokat a szerződéseket, ahol nem szerepel a mértékadó devizatartozás pontos összege a havi részletekkel együtt. Ilyen esetek fordulnak elő szinte az összes gépjárműszerződésnél.

Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy az ügyfelek miért nem kaphattak ezeknél a szerződéseknél lehetőséget arra, hogy ha már eladósodtak ebben a csodálatos devizában, akkor igényelhessék is folyósításkor, de a havi részletüket is abban tudják teljesíteni?

Sajnos a Kúria is elfelejtette, hogy mi a különbség a deviza és a devizaalapú - azaz devizában nyilvántartott forintkölcsön esetében - szerződésekről.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Ma már csak az amatőr segéderők hivatkoznak erre a bíróságokon. Tehát nagyon fontos tudni ebből a pontból: nem a teljes szerződés az, amit makulátlannak mondanak, hanem kizárólag az árfolyamkockázat tekintetében mondja azt a Kúria, hogy ez egy „kiváló termék”.

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

Csekély odafigyelés mellett is láthatjuk, hogy nem csak a törlesztőrészletekre vonatkozóan kellett volna megfelelő tájékoztatást adni, hanem a fennálló tőketartozásra is. Meg kellett volna fogalmazni azt a hitelezői tájékoztatást, ahol szükséges és elégséges tájékoztatásnak tekintették az erre vonatkozó un. kockázatfeltáró nyilatkozatot. Mit jelent tehát a szükséges és elégséges tájékoztatás… csak az,hogy az árfolyam változhat, szerintünk édes kevés.

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Egy megszűnt szerződésben nehezen lehet az érvénytelenség okait kiküszöbölve érvényessé nyilvánítani. Ami viszont nem pótolható egyáltalán, az a fogyasztói döntés, amit azoknak az adatoknak az ismeretében hoztak, amivel megismerkedhetett. Kamathiányos szerződésnél a kamattal nem nagyon találkozhatott, ugyanakkor az is tény, hogy a hiányos szerződések „alkatrészeinek feltüntetése” a hatályos törvények alapján nem a fogyasztóra róttak kötelezettséget, hanem a hitelezőkre.

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A Hpt. 213.§ pontjait valahogy nem akarta a Kúria megismerni… Nemrégen pedig még döntöttek is ez ügyben, méghozzá az adós javára.

Barabás Gyula

No szóval! Kúria ide, Kúria oda, amai nap (2013.12.17)legfrissebb és ropogósabb híre! Ügyfél : Erste Bank,1:0.Elsőfokú ítélet, a bank kölcsönszerződése 4pontban semmis! Eljáró ügyvéd Dr. Kiss-Gáll Éva

www.evaugyved.hu

Illetve még ami szerintem fontos az ügyből, hogy úgy tűnik egy nyitott kérdés maradt jogilag, az egyoldalú szerződésmódosítások kérdése.

Amit a Kúria már korábban tovább passzolt az EU-nak . Ez az egyetlen általánosságban igazán érdemi kérdés.

Lehet 125.000 per ahol első másodfokon stb akármit kimondhatnak, ha az EU döntés a történet végén az, hogy jogszerű volt. Akkor ezek mind mennek a levesbe.

Egy korrekt ügyvéd azt mondaná, hogy van már x ezer db próbaper, ebből már van ami EU előtt van, várjuk meg a döntést, és ha kedvező akkor erre hivatkozva nyert ügyünk van.

Ehelyett a szerencsétlen beugratják a perbe, még néhány bőrt lenyúznak róla, miközben nagyon jól tudják, hogy az egész bohóckodás első és akárhányad fokon egy nagy 0, mert minden az EU állásfoglalásán múlik.

Lehetnek egyedi esetek ahol más a szitu, de a nagy egésznél kb ez. Hány olyan per lehet most folyamatban ami erre van kihegyezve, hogy a bank jogtalanul módosított egyoldalúan? Rengeteg, és dolgozik a bíróság (költség az államnak), ügyvédi költség az ügyfélnek stb stb, és minden azon múlik EU mit mond a többi csak egy részeredmény. Semmi jelentősége.

Kitől idézted ezt?

Annyi hozzáfűznivalóm van, hogy az EU vsz nem fogja elkaszálni azt a banki gyakorlatot ami egyoldalú szerz módosításoknál kialakult.

AB mit tud mondani? Egy nagy semmit kb.

Aztán a kör bezárult. A perek nagy része megy a levesbe. Ügyvédek pedig többet keresnek az egészen mint a bankszektor.

Megnézném pl ezt a Lehmann mestert aki itt a fő fő képviselője a dev hiteleseknek mennyi pénzt keresett ezen, és cserébe mennyivel tette jobbá az ügyfelei helyzetét. Ténylegesen kézzel foghatóan mennyi pénzt keresett nekik. Elnézve a perek számát lehet, hogy egy kisebb bank egy éves profitját már elérte egyedül, miközben a "visszaszerzett érték" közelít a nullához mínusz perköltség.

Így nem csodálom, hogy minden döntésben meglátja a jóságot. :) Vesztettünk de majd a Kúria, vagy az EU, vagy az AB. Nyertünk de mit ér ez anyagilag? Tapasztalatot, de örüljünk neki mert ugyan drága volt, de legalább jó sok pénzt kerestem. Kb ennyi a véleményem .

A jogegységi teljes szövegét még én sem láttam, ugyankkor aközzétett sajtó közleményt én koránt sem látom annyira sötétnek!

1.A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Ebből számomra egyértelműen következik, hogy az aszerződés amiben nem szerepel pontosan, összegszerűen meghatározva a devizaösszeg, az nem tartalmazza a szerződés tárgyát ezért aszerződés aHpt. 213.§(1) a) alapján semmis!!! Továbbá nem minősíthető deviza alapúnak az aszerződés, amelyben az ügyleti kamat nem adeviza kamatához (pl.: CHF LIBOR) igazodik, hanem abank "szuverén üzleti döntésén" alapul. Emiatt aPtk.209/Aalapján már simán tisztességtelen lehet...

2.Ez aszerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak aszerződés megkötésekor kell fennállnia.

Soha nem hivatkoztunk erre, ezután sem fogunk...

3.A pénzügyi intézményt ajogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségne

k ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van atörlesztőrészletekre.

4/2012elvi határozat kilőve... A tájékoztatásnak konkrétnak, és akorábbi időszak trendjén alapuló példákkal alátámasztottnak kell lennie... Meg ugye arra is illik felhívni afogyasztó figyelmét, hogy az árfolyam emelkedésével atőketartozása is nőni fog!

4.Ha abíróság aszerződés érvénytelenségé

t állapítja meg, abíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Na ja... Feltéve... De ugye ügyleti akaratot nem pótolunk, felmondott (megszűnt!!!) szerződést nem nyilvánítunk érvényessé... Valaminek ahiánya szerintem elég nehezen pótolható...

5.Ha abíróság afogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, aszerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, aszerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti afeleket.

Valamely rendelkezését... Ha aszerződés a Hpt. alapján semmis, akkor vajon melyik az a feltétel ami nélkül aszerződés teljesíthető? A 213ugye úgy kezdődik, hogy "semmis... amelyik nem tartalmazza"... Tehát pont az a bajunk, hogy nem tartalmazza az előírt tartalmi elemeket, nem az, hogy ami benne van, az érvénytelen...Érdekes lesz, mikor a szerződésből kimaradt feltételt figyelmen kívül hagyjuk...

Úgyhogy mindenki nyugodjon le ap*csába!!! A Kúria megállapításainak jelentős részével pontosan tisztában voltunk eddig is!

Azoknak akikmegosztják abejegyzést, szólok, hogy ha csak símán a"megosztom" gombot nyomkodják, aszöveget nem fogják megosztani és csak alemur fog megjelenni az oldalukon... Így a"dr. Várhelyi Tamás véleménye aKúria döntéséről" szöveg nem fogja teljesen fedni avalóságot...

A KÚRIA KÖZLEMÉNYE

A közlemény aztjelenti, hogy közlemény és nem jogszabály! Jogszabályt kizárólag a kormány hozhat aKúria nem!

Tehát ez nincsen érvényben még. És ha érvényben is lesz akkor sem biztos, hogy ebben aformában lesz. És aválasztások előtt ez nem várható!!!

Magyarul adevizahitelesek nem vesztettek!!!

Dátum:

2013.december 16.

A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács – aKúria elnökének elnökletével – meghozta jogegységi határozatát adeviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült egyes elvi kérdések tárgyában.

Ismeretes, hogy november elején aKúria Polgári Kollégiumának vezetője tájékoztatást kért atörvényszékektől és az ítélőtábláktól a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek számáról és az e perekben felmerült jogalkalmazási problémákról. A beérkezett információk elemzése, valamint egy, aSzegedi Ítélőtáblán megtartott tanácskozás tapasztalatai alapján akollégiumvezető 7kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében.

A Kúria Polgári Kollágiuma indítványozott egy joggyakorlat lehetőségét annak továbbfejlesztése céljából!

Ezzel nincs semmi baj! Köszönjük!

Ezekben anyilvánosságra is hozott kérdésekben döntött most aKúria Polgári Kollégiuma több mint kétharmados szótöbbségével. A bíróságokra kötelező jogegységi határozat meghozatalát a rendelkezésre álló nagyon rövid idő (mindössze 3hét) alatt rendkívül intenzív előkészítő munka előzte meg. Ennek során hivatalból kifejtette álláspontját alegfőbb ügyész és ajogegységi tanács elnöke véleményt szerzett be aMagyar Nemzeti Bank elnökétől, valamint Vékás Lajos jogász professzortól.

A jogegységi határozat lényegi megállapításai – az indítvány kérdéseitől részben eltérő sorrendben – akövetkezők:

1.A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Ezeket eddig is tudtuk és éreztük. Nagy erőfeszítés nem kellett hozzá. Viszont ha ezek akölcsönszerződések mögött tényleg volt CHF akkor követnie kell aSvájci Jegybank referencia kamatátami 0%vagy esetekben mínusz is volt! De az átváltás szoros tényét is igazolniuk kell abankoknak. Mert ugye ha ezt továbbra sem tudják igazolni akkor itt nem volt CHF senkinek sem.

2.Ez aszerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.

Hát,önmagában az árfolyamkockázat miatt lehet, hogy nem, de ezzel is lehetne vitatkozni! Azonban jóerkölcsbe biztosan ütközik. Nemuzsorás szerződés Köszönjük Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr! Nemvártunk mást Tőled ezért vagyunk a bíróságokon és nem az ügyészségeken.

A szerződési terheknek aszerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak aszerződés megkötésekor kell fennállnia.

Eztarészt meg is köszönhetjük: hiszen a szerződéskötés pillanatában fennált az árfolyamrés mint költség hiánya és ezt a bankok aszerződéskötés előtt, pillanatában és utána is tudták. Csak asimlisek elfelejtették aszerződésbe beleírni.

3.A pénzügyi intézményt ajogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségne

k ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van atörlesztőrészletekre.

Ez egyenesen szuper! Hiszen már tele vagyunk bizonyítékokkal, hogy 2004 októberében aBudapesti Értéktőzsde Üzletpolitikai Igazgatója megmondta egy tanulmányában, hogy 2012decemberében mennyi lesz aCHF/HUF közötti árfolyam! Okosan le is írta 5ft-os pontossággal. Gondolom senki nem feltételezi, hogy a bankok nincsenek jelen az értéktőzsdén! Tehát ezt is köszönjük aszerződés még mindig semmis vagyis érvénytelen.

4.Ha abíróság aszerződés érvénytelenségé

t állapítja meg, abíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Természetesen aztamit abanktól kaptunk aztvissza kell adni arészére. Csak nem mindegy, hogy mennyit! A Bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük. Hátkönyörgöm mi mást mondhatott volna DarákPéter? Azt,hogy a Bíróságok kaszálják el az összes szerződést? Eztugye senki sem gondolja komolyan. Muszáj semlegesnek maradni és aBíróságokat nem utasítani!!! Egyébként az autóhiteleknél, abankkártya szerződéseknél, aszemélyi kölcsönöknél pedig majd a Bíróság odabiggyeszti amásodik aláírást a bank részéről aszerződésre? :))) Vicc megint semmis vagyis érvénytelen. Köszönjük, hogy akiskaput nyitva tetszett hagyni. Lakáshiteleknél pedig majd aBíróságra előbb utóbb berángatjuk aKÖZJEGYZŐKET is!!! Ugyanis semmissek vagyis érvénytelenek azok is.

5.Ha abíróság afogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, aszerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, aszerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti afeleket.

Az érvényes részeket nagyítóval kell keresni adeviza alapú szerződésekben! Eztis köszönjük

6.Azzal akérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, ajogegységi tanács adöntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13.szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

Na akkor erre várjunk....

7.A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja afelek tartós jogviszonyában aszerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nemalkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket ajogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Ez alegfontosabb pont! Ugyanis itt dobja vissza aKúria alabdát Orbánnak, hogy még gurigázzon vele egy kicsit és ezt nem a Kúria fogja eldönteni! Majd ha jogalkotó vagyis akormány ezt jogszabállyal rendezte vagyis törvénybe lesz foglalva akkor afenti pontok érhetnek valamit.

Addig még folyik anépbutítás és a kampányolás hiszen Orbánnak kell a2/3-ad!!!

A jogegységi határozat célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben a joggyakorlat továbbfejlesztése útján elősegítse az ügyek egységes szempontok szerint történő elbírálását. A Kúria Polgári Kollégiumának bírái adöntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg jogegységi határozatukat. A bírák teljes mértékben átérzik atöbb százezer devizahiteles elnehezült helyzetét, döntésüket azonban csak atörvények alapján, ajog által biztosított lehetőségek keretei között hozhatták meg. A döntés azért volt különösen nehéz, mert arendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, aszerződéses terhek és kockázatok utólagos igazságos és méltányos megosztására. Az e perek mögött meghúzódó gazdasági és egyben társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.

Ez az apont amivel nagyjából aztmondta ki aKúria, hogy én ebben az aljas csalásban nem veszek részt, nesze Orbán oldjátok meg mert ezt Ti, POLITIKUSOK és BANKÁROK okoztátok és nem aBíróságok!!!

A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal aKúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat.

Köszönjük aKúriának, hogy nem kaszálta el adevizahitel perek összességét, továbbra is okosan hagyott kiskapukat amiket ki fogunk használni és ha Orbán újra győzni akar oldja meg ha nem akar győzni akkor megy a levesbe abankokkal együtt!!!

Úgyhogy továbbra is aBíróság és ateljes semmisség az egyetlen járható út!

Budapest, 2013.december 16.

Ez a garnitúra nem "nem félünk a farkastól". Tündi-bündi az egész bagázst lezavarja K.métre oszt ott az orgoványi erdőn elintézik a vitát, oszt jó napot, lesz szociális földelés is.

saját perem esetén szeretnék ehhez hasonló konkrét döntést

mindenesetre ügyvédem figyelmét felhívom és keresetet lehet picit módosítjuk ez irányt is célba véve

BÍRÓSÁG webhelyen lett közzétéve ( http://

www.birosag.hu )

Címlap > Fővárosi Ítélőtábla - ítélet „devizahitel ügyben”

________________________________________

Fővárosi Ítélőtábla - ítélet „devizahitel ügyben”

2013.dec. 10.- 11:57,OBH-Sajto2

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés afelperes által támadott feltételek tisztességtelensége folytán a maga egészében semmis.

A per tárgyát abank által kikötött egyoldalú szerződés-módosítási jogról szóló, valamint aforintban folyósított kölcsönt abank saját deviza vételi árfolyamán devizára (CHF) és az egyes havi törlesztő részleteket ugyancsak abank saját, de ez esetben eladási árfolyamán forintra átszámítani rendelő szerződési feltételek képezték.

A jogerős ítélet jogilag releváns indokai röviden akövetkezők:

1./A fogyasztói kölcsönszerződés semmisségének megállapítását feltételeinek tisztességtelensége miatt aPtk.239/a.§a-a alapján az afogyasztó is kérheti, aki apert megelőzően atartozását elismerte (Ptk.242.§), de részben sem teljesítette. A tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása olyan felróható magatartás, amelyre az afél is hivatkozhat, aki maga sem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk.4.§(4) bekezdés).

2./Ha afogyasztó aperben aszerződési feltételek tisztességtelenségét (Ptk.209.§) és e feltételeknek aHpt. (1996.évi CXII.törvény) 213.§(1) bekezdése különböző alpontjaiban foglalt előírásoknak meg nem felelő, hiányos voltát egyaránt sérelmezi, abíróságnak elsőként afeltételek tisztességtelenségét kell vizsgálnia. A Ptk.209.§-aui. a szerződési feltételekkel szemben tartalmi követelményeket támaszt,aHpt. 213.§(1) bekezdése ezzel szemben aszerződési szabályozás tárgyát és módját írja elő. A Hpt. 213.§(1) bekezdése szerinti semmisség csak az egyébként tisztességesnek minősülő szerződési feltételek hiányának jogkövetkezménye lehet. Ha abíróság aztállapítja meg, hogy a szerződési feltétel afelek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétesen egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg, az ilyen feltétel akkor is tisztességtelen, ha egyébként aHpt.213.§ (1) bekezdése különböző alpontjaiban foglaltakat kielégíti. A tisztességtelen szerződési feltétel semmis, az afogyasztót nem kötelezi, aszerződésből egyszerűen kimarad (Ptk.209/A. § (2) bekezdés). Ha pedig ennek következtében a kölcsönszerződés teljesíthetetlen, az egész szerződés semmisségét aPtk.239.§(2) bekezdése alapozza meg. A szerződési feltétel „elhagyásához” további jogkövetkezményként aHpt. 213.§(1) bekezdésében írt, szintén az egész szerződés semmisségét eredményező hatás akkor sem járul, ha akölcsönszerződés ezt követően már esetleg aHpt. 213.§(1) bekezdése különböző alpontjainak nem felelne meg. A kamatra, díjakra, költségekre, ezek egyoldalú módosítására, a biztosítékokra, vagy biztosításra vonatkozó valamely feltétel kimaradása afogyasztóra az adott kötelezettségtől való szabadulás folytán kedvezőbb és aHpt. szerinti semmisségre csak afogyasztó érdekében lehet hivatkozni (Hpt.213.§ (3) bekezdés).

3./ A hitelező bankot a13/1993EGK Irányelv, az Európai Unió Bíróságának gyakorlata és a fogyasztóvédelmi célnak megfelelően értelmezendő hazai jog alapján sem illeti meg egyoldalú hatalmasság, hogy a kölcsönszerződést módosítsa. Az egyoldalú hatalmasság gyakorlása ui. afelek közötti jogviszonyt amellérendeltség és egyenjogúság érvényesülésével jellemzett polgári jog határain túlra helyezhetné úgy, hogy annak következtében afelek közt polgári jogi jogviszony már nem maradna fenn. A hitelező bank akamatot, díjakat és a költségeket akkor változtathatja meg egyoldalúan, ha ennek konszenzusos alapokon nyugvó lényeges és afogyasztó számára az átláthatóság érdekében szükséges részletes feltételeit már az eredeti kölcsönszerződés rögzíti. Tisztességtelen az aszerződési feltétel, amely ahitelező bank egyoldalú hatalmasságként gyakorolható szerződés-módosítási jogát rögzíti, mert afelek jogviszonyában aPtk.240.§-ában szabályozott egyező akaratot igénylő módosításhoz képest afogyasztó hátrányára egyensúlytalanságot eredményez és a tisztesség, jóhiszeműség követelményeit is sérti azáltal, hogy afogyasztótól az ilyen szerződési feltétel elfogadása valóságos szerződéskötési tárgyalások esetén ésszerűen nem lett volna elvárható ( az Európai Unió Bíróságának C-415/11.számú ítélete, „Aziz”ügy).

4./ A deviza-alapú kölcsönszerződés a Ptk.207.§(1) és (2) bekezdésében foglalt értelmezési szabályok alkalmazása mellett forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön. A kölcsön deviza összegének folyósításkori és az egyes törlesztő részletek forint összegének törlesztéskori, ahitelező bank saját vételi, illetve eladási árfolyamán történő meghatározása matematikai művelet, amely mögött tényleges deviza vétel és eladás nincs. A Ptk.198.§(1) bekezdéséből következően ellenszolgáltatás csak szolgáltatásért jár és apolgári jog lényegét adó elvekkel (egyenjogúság, mellérendeltség) nem egyeztethető össze az sem, hogy aszerződéskötést követően, már ateljesítés során az egyik fél amásik fél szolgáltatását, annak mértékét, összegét a saját belátása és érdekei szerint alakíthassa.

5./ Minthogy afelperes aperben kizárólag a semmisség megállapítását kérte és aperbeli kölcsönszerződés az egyes havi törlesztő részletek kiszámításának módjára vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége folytán teljesíthetetlen, aFővárosi Ítélőtábla aPtk.239§(2) bekezdésének alkalmazásával az egész kölcsönszerződés érvénytelenségé

t állapította meg.

2013.december 10.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

"mert segíteni próbál nekik"

Szép "segítség", ha a nagy egészét nézem a dev hiteles tömegnek, inkább ártott.

Közben persze esti mesét is mond nekik, hadd örvendezzenek vminek ha fogékonyak az ilyesmire.

Beleásunk a mélyére a témának azok akik nem tudtak élni a végtörlesztéssel többet fizetnek a végtörlesztők miatt is , illetve a bankok sanyargatása miatt is. Kb ez a szitu.

A többi a népmese.

5/2013PJEJOGEGYSÉGI HATÁROZAT A KÚRIÁTÓL - ÖRÜLÜNKNEKI !!!

Alapvetően pozitív adevizahitelesek szempontjából ategnap kiadott 5/2013PJE jogegységi nyilatkozata aKúriának. A megállapítási keresetek tekintetében egyértelműen definiálja az illeték kérdését, a teljes semmisség kizárása az egyetlen fájó pontunk, azonban ez csak részben zavaró.

Egyrészt ateljes költségmentességit eddig is az esetek kb 70százalékában megítélték a bírók.

Egyértelműen jelentős győzelem, hogy aKúria kimondja, hogy amennyiben abank elveszíti első fokon apert, úgy csak akkor élhet bármilyen megállapítási ellenkeresettel, ha egyértelműen, ateljes keresetre kiterjedve ELISMERIaszerződés érvénytelenségét. Ezzel tulajdonképpen a22-es csapdájába kerültek a hitelintézetek, vagy fellebbeznek és akkor nem kérhetik ellenkeresetben az adóstól egy összegben abíróság által megítélt, lényegesen kisebb értékű tartozást, vagy kérik azt,de akkor saját maguk ismerik el a szerződés semmisségét, amivel minden szerződésük semmisségét is elismernék. Ergo így jelentős törvényi biztosítékot kaptak apergyőztes adósok, hogy abanknak nincs más választása, minthogy megegyezzen velük.

http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/

52013-szamu-pje-hatarozat

A teljes határozat az indokolással együtt a Kúria weboldalán érhető el

Ma megvolt amásodfokú bírósági ítélet az OTPFaktoring Zrt végrehajtási ügyében. Az eredmény: aszerződés semmis, avégrehajtás megszüntetésre került, avégrehajtást kérőnek ki kell fizetni avégrehajtási költségeket! A Faktoring egy Erste Bank által megkötött szerződésből adódó tartozást vett meg, és ezt akartaérvényesíteni. Nemsikerült! Az ítéletben abíró aKúria július 4-i ítéletére is hivatkozott!!!!!

http://laarandras.tumblr.com/post/

61410768940/laar-andras-a-haszonbank-tikett

én is figyeltem. fuleltem mint a vadász kutyák. a lényeg hogy a devizasok miatt fenyegették meg Viktort. mert segíteni próbál nekik.