Balásy Zsolt az ingatlannepperekkel...
Új innovatív szigetelést kapott és a csodájára jártak.
Most elnyelték a lángok, mintha parafából lett volna:
Ez pont most aktuális, mert körbeforogtam a budapesti piacot, mert jól kinéző ajánlatok vannak. Sajnos a ROI elég rossz, mert tapasztalat szerint 200+ ezres albérlet árakat nem akarja kifizetni a többség és egy normálisabb új lakás 70 millió + garázs, tároló mint opció. Amin elképedtem, hogy ez kb. a 3. nagy boom mert:
- 2002-2010 - volt a Corvin negyed 6-7 majd 10 szintes házak
- 2015-2018 Angyalföld 8+ szintek
-2020 - Közvágóhíd, 11 ker alsó része,
De a minőség és összességében az egész nem fejlődött ennyit. Lás Bayer kivitelezések pl...
Ami siralmas, hogy technikailag ugyanazt vagy kevesebbet adnak mint 2008-ban. Előnytelen elrendezés, kisebb négyzetméter és 10-16 szintes épületek, sokszor 30-50 méteres folyosókkal. Mindezt jó kis erkéllyel ami vagy keskeny vagy nem optimálisan használható a való életben, csan nm-ert bővíti értékesítésnél.
Kb. ilyen szalag panel feeling.
https://maps.app.goo.gl/hSqmguVgjusgV8Lg9
Lehet öregszem, de ezeket jól felárazták és nem hasva esve az SMART megoldásoktól ami 1-200 ezres tételt képvisel. Nem tartom jó befektetésnek...
Esetleg van valami tippetek, hogy használt/új fronton merre érdemes nézelődni. ( nagy favorit a Corvin negyed, mert 10 perces városnak majdnem megfelel, de amióta új polgármester van eléggé legettósodott, szemét, falfirkék, öcsödákóék jobban elengedik magukat)
Hát ez inkább amolyan magyar szakizásnak tűnik...
Én még soha nem hallottam mást, amikor kihívtam Magyarországon egy szakembert, hogy az előző aki megcsinálta (vagy javította) az nem egy idióta, hozzá nem értő amatőr lett volna.
"Hát ezt a vak is látja, hogy nem így kell csinálni!" Nem ilyen anyagot kellett volna használni, ez a konstrukció itt így nem működik stb stb.
Aztán dolgozik , csinálja és a végén vagy megoldja a problémát -de csak ideiglenesen- vagy meg sem oldja. Aztán jön a következő szaki, aki ismét elmondja, hogy aki eddig itt hozzáért korábban, az mind hülye volt, ezt a vak is látja...
Nekem is hőszivattyúm van, nagyobbacska lakás északi oldalon. De éves összes villanyfogyasztásom klímával kb 200e ft (pedig nincs gáz, tehát minden villannyal megy).
Persze a szigetelést nem lehet lespórolni.
Szerintem ez így volt, ahogy írod, de már nem így van. Fordult a piac.
Németekkel már kb egálba vagyunk, sőt ott 4-5%-os kamat mellett 10-20%-ot estek az ingatlanárak, és még előreláthatólag zuhanni fog ennyit... miközben itt nem érzékelek ekkora esést. az azért vicc kategória, hogy Stuttgart környékén, relatíve jó helyen 60-80milláért kapok 80-100nm-es lakást, miközben itthon 100milla felett és mellé a hitel kamata 8% feletti...
A lakások áremelkedése nem azon múlik, hogy a kormány támogatja-e a lakás vásárlást.
Ha ez így lenne, akkor a németeknél, angoloknál hollandoknál nem emelkednének így a lakásárak, ahogy.
Az, hogy a kormány támogatja a lakásvásárlást - ha vállalsz gyereket (azért ez egy elég erős , de társadalmilag rendkívül szükséges feltétel), az amiatt kell, hogy az amúgy is elszálló lakáshoz jutását támogassa az állam. Különben ezek a fiatalok nem tudnának soha lakáshoz jutni. És akkor gyereket sem vállalnának. Persze, ez valamelyest nyomja felfelé a lakás árakat, de csak marginálisan. Az alap folyamat az az, hogy itt Európa közepén, jó infrastruktúra , építészetileg fejlett , szép és élhető városban az ingatlan árak a béka segge alatt voltak a többi európai állam városaihoz képest és lassan elkezdtünk felzárkózni.
És a többi helyen is emelkednek persze tovább az árak.
Egyszerűen egyre több ember urbanizálódik, egyre több ember akar adott kis területen élni , egyre koncentrálódik a vagyon a világon , ez nyomja a keresletet és a kínálat adott.
Szerintem jó összefoglalása a helyzetnek.
A Nash-egyensűly gondolatra visszatérve:
Ha hirtelen a kormány nem az újlakás építésre építené a politikai programja javát és a zemberek nagyobbik fele nem a saját lakás/ház vásárlásban látná a biztonságot, akkor az ingatlan nem lenne olyan jó befektetés és a társadalom maradék része se gondolná azt, hogy ebbe az irányba kellene takarékoskodnia.
De ez jelenleg 'wishful thinking' és minden marad a régiben.
ez marhaság amit ír. Illetve nyilván nem mindig és nyilván nem minden országban és nem minden gazdasági helyzetben és nem mindegy milyen távon hülyeség, mert van amikor nem hülyeség.
A bérelt lakásnak is megvannak az előnyei:
- Nincs lekötve az ember, az élethelyzethez rugalmasan lehet alkalmazkodni különösen nagy tranzakciós díjak nélkül. Az ember külön költözhet a szüleitől, összeköltözhet haverokkal, barátnővel, gyerekeket vállalhat, elválhat, szülő meghalhat, elválhatnak , új családot alapít , változhatnak az igényei.
- Másrészt ha valami meghibásodik, nem működik, akkor nem a bérlőnek kell megcsinálnia saját költségén.
- Kauciót leszámítva nem jár nagy pénzkiadással a változtatás.
- Nem viszi el az asszony, ha válunk
- és valóban sokkal mobilabb a dolog, ha más városban kapsz munkát, akkor nem sajnálod otthagyni.
- Régen nekem volt egy kis belvárosi lakásom, de nem abban laktam, mert annak a bérleti díjából kicsit hozzátéve mindig tudtam egy jó kerületben lakást bérelni.
-Ráadásul a magas kamatok ideje alatt 2005-2012 simán tudtam bérelni egy akkor kb 50 milliós lakást havi 75e ft-ért. Miközben a betéti kamatok 10-12%-osak voltak. Tehát ugyanabból az 50 millióból havi 75e helyett havi kb 500e betéti kamatom keletkezett.
És engem is mindig hülyének néztek általában az emberek, hogy ha van saját lakásom , akkor miért nem abban lakom, miért bérlek másik lakást.
Aztán 2014-ben vettem 29 millió ft-ért a Rózsadombon egy 86m2 lakást. 6 millió saját tőkéből és 23 millió ft hitelből (amire kb 5% volt a kamat) .
Egyértelműen jó döntés volt, hiszen a kamatok lementek szinte nullára, miközben a lakás értéke közben meg 3-5x-eződött.
A saját lakás nagy előnye, hogy az ember jobban hajlamos megcsinálni jóra. Beleteszel olyan fűtést, amit egy bérelt ingatlanba nem tesznek bele (főleg itt Magyarországon), tetethetsz a házra olyan szigetelést amilyet akarsz, olyan nyílászárót, olyan sütőt, kádat, berendezést amit akarsz. Azt ültetsz a kertbe amit akarsz. Egyáltalán van kert (mert bérelt lakáshoz legtöbb esetben nincs). Nem tudja a bérbeadó azt mondani, hogy költözz ki, mert eladta a lakást, nem tudnak árat emelni a lakhatás során. Ez például gyerekekkel már fontos szempont.
És a németeknél azért pl. elég nagy gond, hogy úgy kapsz állást, ha van már albérleted, de albérletet meg csak úgy kapsz, ha amúgy rendelkezel állással. Igen, ott rohadt nehéz a bérlővel packázni, de ezért háromszor megnézik, hogy kinek adják ki a lakást, nem engednek be bárkit.
A kommunizmus során bár volt már rá példa, hogy ingatlanokat elvettek, de a közép európai országokban az ingatlan az mindig egy stabil érték maradt és a pénz értéke az általában elromlott. Az arany, gyémánt stb az meg mindig kockázatos , magas költségekkel jár.
És a németek, skandinávok , benelux nem azért élnek jól, mert nincs lakásuk, hanem azért mert előtte 300 évig kirabolták a fél világot, meg teszik ezt ma is nemzetközi vállalataikkal. Talán a skandik kivételek ilyen szempontból, de őket meg nagyjából megkímélte a 2 világháború és amúgy is jó nyersanyag lelőhelyeik vannak. Meg takarékos népek amúgy is. A németek meg európa gazdasági motorjai , hatalma voltak mindig is. Évszázadok óta gyűjtik ők is a vagyont, a kelet németeket nyilván lefejezte egy kicsit a kommunizmus, de 90 után a nyugatnémetek elképesztő pénzeket transzferáltak át hozzájuk.
Ez szeritnem egy un. Nash-egyensúly, a társadalom egyes részei nem tudnak kimozdulni az adott összefüggésrendszerből, amíg a társadalom nagyobb része azon belül értelmezi a szabályokat.
Hát, ha a szüleim nem gondolták volna úgy 90 körül, hogy lakást tulajdonolnának, hanem csak albérlet forever, akkor most az idei éves bérleti díj több lenne, mint a lakás vételára volt.
durva, hogy ezt meglehet tenni következmények nélkül...
https://telex.hu/gazdasag/2023/09/20/vigvari-andra...
"Egyrészt sokkal többet kell dolgozni egy saját tulajdonú városi lakásért, mint korábban, és sokkal kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a drágább nagyvárosi ingatlanpiacon saját lakáshoz jussanak. Közben egyre inkább jellemzővé vált a befektetés célú lakásvásárlás, így a nagyvárosi lakásállomány tulajdonosi szerkezete is egyre koncentráltabbá vált: kevés embernek lett egyre több ingatlanja, miközben egyre többeknek vált kilátástalanná a saját városi ingatlan megvásárlása egy olyan országban, ahol az állami bérlakások aránya elenyésző. A lakhatásból fakadó egyenlőtlenségeken az sem segít, hogy a lakáspiacon területileg is hatalmas különbségek vannak. Azokban a térségekben, ahol sok a munkalehetőség, nagyon magasak az ingatlan- és albérletárak, ennek megfelelően az ország egyik részén többszörösét érik a lakások, mint a másikon, ami szintén a zártkertek benépesülésének kedvez."
"Szociológusként az volt a leginkább meglepő a kutatásom során, hogy az infrastruktúra hiányát a legtöbben nem annyira hátrányként, hanem inkább lehetőségként értelmezték."
