Az is kérdés milyen árfolyamon váltott chf-ről jenre. Mert azon is komoly buktákat lehetett összehozni.
Ez a történet egyenlő azzal valaki a háza fedezetére svájci frank és japán jen spekulációkat végez , hitelből. Nincs tőkéje feldobja a házát egy japán jen , chf, eur , huf spekulációra hitelből felvett pénzzel .
Mindezt azért mert fel akarta újítani a házát , nem is azért mert nem volt hol laknia és kellett egy ház, vagy lakás hitelből. Hanem egy felújítás miatt.
Ebbe rengeteg helyen be lehetett volna avatkozni ha olyan tanácsokat kap. Ha más nincs eszközkezelővel, de, hogy abba se került be . Ahhoz képest 10 éve nem fizeti a hitelét még mindig a házban lakik.
persze, hogy annuitás, meg persze, hogy a kamatok árfolyama is elszáll és az is persze, hogy a közember a kamatot is , mint törlesztést fogja fel. De a korabeli 1-4%-os CHF hitelek mellett a törlesztő arány viszonylag magas volt egy 10 éves hitel vonatkozásában. Tehát kétszerezés +kamat simán lehetett, ha 2007-2008-ban vette fel a hitelt, de egy korábban felvett hitel esetén -amikor ráadásul az első pár évben még erősödött is a HUF a CHF-hez képest, ott csak úgy tudok háromszorozódást vagy magasabb adósságot elképzelni, hogy valamikor az adós elkezdett késni a fizetéssel és akkor persze tényleg eldurvul a helyzet, még egy normál hitelkártyánál is...
220-on lehetett végtörleszteni először-amikor már 250 körül volt az árfolyam.
256-os árfolyam már a pótmegoldás volt azoknak , akik a 220-on nem tudtak/akartak törleszteni.
Én baromi mérges lennék, ha megengedte volna a kormány, hogy felvételkori árfolyamon törlesszenek. Más meg aki felvette a HUF hitelt, az meg fizethette végig a magasabb kamatokat. Meg aki nem vett fel hitelt, hanem spórolt, az meg nem kapott semmit.
Igen, azt jogosan kell követelni a bankoktól, hogy ha ők CHF hitelt adnak, akkor fixálják le a kamatokat az egész időszakra és ha elszáll az árfolyam, de csökken a kamat, akkor a kamatcsökkentést is adják át a hitelfelvevőnek- nem úgy, ahogy ők csinálták, hogy árfolyam is elszállt és még a kamatot is megemelték. Ezt jogosan követelték a bankokon.
De azért nem kádárizmus van, hogy felveszi a CHF hitelt és amíg a CHF kamat alacsony és az árfolyam erősödik, addig a devizahiteles veri a mellét, hogy micsoda istencsászár és veszi meg a család 3. autóját, mert úgyis ki tudja fizetni, mert még erősebb lesz az árfolyam és utána amikor elkezd a másik irányba menni, akkor meg rinyál , mint a fürdőskva, hogy mentsék ki!
A horvátoknál meg románoknál messze nem volt akkora CHF eladósodottság , mint itthon- hála a kamatokat extrém magasan tartó szoci kormányainknak nálunk ez kiugróan magas érték volt. A lengyeleknél, szlovákoknál, cseheknél viszont ha jól emlékszem csak jóval kisebb kompenzációt kaptak a CHF-esek és a románok/horvátok is majd 5 évvel tovább fizették a magas árfolyamok mellett. Az idő alatt bizony sokan a magas árfolyamnál inkább lezárták a hitelt vagy végrehajtották őket.
Annuitásos lakáshitel. A törlesztés első időszakában leginkább kamatokat fizet. Tételezzük fel 20 évre vette fel akkor sacc/kb olyan 12-13. évnél van a havi törlesztőrészleten belül kamat és tőke aránya 50-50%-nál. Onnantól nagyobb rész a tőketörlesztés részaránya a havi részletben.
2008-9 környékén a 2004-ben felvett hitelükből még szinte semmit nem törlesztettek, mármint a tőkéből. Az első években a tőketörlesztés részaránya a havi törlesztésből minimális.
Érdemes arra is ránézni egy 20 éves hitelnél pl mennyi pénzt fizet vissza . Alapjáraton minimum több mint a felvett pénz duplája ezekben az időkben amiről beszélünk. Ehhez az árfolyambukta chf-en, jen. + kamatmozgások + amióta nem fizetik a mindenféle késedelmi cuccok , végrehajtás költségei stb.
Eszközkezelő lett volna a megoldás nekik. A cikk alapján visszautasították az eszközkezelő által felajánlott árat. Ha jól értem mert kicsit zavaros a megfogalmazása. Ami komoly hibának tűnik legalábbis amennyire részleteket ki lehet hámozni ebből a cikkből. Mert mindenről szó van benne csak a hitel részleteiről nincs.
150 körül vették fel. Amikor már cirka 3,6 misit törlesztettek még mindig volt ~5,5 milla tartozásuk. Épp ezért írom, hogy van egy olyan oldala, hogy nem kell sajnálni a devizahiteleseket, mert bevállalták az árfolyam kockázatot, de mégis valamennyire kell sajnálni, mert ennyit nem gyengült a CHF, hogy 3*-osát kelljen visszafizetni az eredeti összegnek.
Azért az mindent elmond, hogy a környéken mindenhol lassan elkaszálják a bankokat, itt meg megvolt a nagy "megmentés" 256 Ft-on. A propagandista meg majdnem erre rejszolt, hogy ez mekkora nagy lépés volt. Utólag nézve (látva például a román, horvát eredményeket) ez igen messze van a megmentéstől.
azért ezeket a sztorikat mindig meglepve olvasom.
3 Milliót vettek fel. Tegyük fel akkor, amikor a CHF 140 volt.
A CHF felment mondjuk 290-re.
Akkor, ha rendesen fizették és nem volt közben nem fizetés miatti büntetés, akkor hogy ment fel úgy 9 millára az adósságuk, úgy, hogy már menet közben - azaz jó ideig törlesztettek már elvileg 140-220 árfolyam között és 220-290 között is. ?
Vagy a cikkben említett összeg emelkedés is....
Másrészt meg ott volt a lehetőség 220-on betörleszteni. Akkor én minden ismerősömnek mondtam, hogy fizesse ki, szedjen össze amennyit tud. És hányan okoskodtak, hogy "áhh, vissza fog ez menni 150-re simán"... Nos ezek nagyon beszívták. Ok, biztos, hogy az emberek nagy részének nem volt annyi pénze, hogy betörlesszen, de vett volna fel HUF alapú személyi kölcsönt 10%-on, és betörleszti 220-on...
Durva.
Ismerős 3 millát vett fel CHF alapon, 9 misit kellett visszafizetniük, végül eladták a házat, azt beletolták a hitelbe és maradt nekik egy kis apró, közben a házasságuk is tönkre ment.
Amikor körben lassan mindenhol érvénytelenítik a devizahitel szerződéseket, akkor el lehetne azon gondolkozni, hogy milyen megmentést is csinált a Fidesz ezen a téren?
Még mielőtt valaki nekem esik, nem sajnálom a devizahiteleseket, mert sokan felelőtlenül ugrottak bele.
durva sztori, akárhogy is nézzük, ez a saját hibájuk... svájci frankot átváltani jenhitelre? ááááh ezeket k.ra megvezette az ismerős, aki 2szer is megkapta a maga jutalékát, de inkább van olyan érzésem, hogy 19re lapot húztak, amikor minden kötél szakadt elzárkóztak a megoldás elől... és még hány ilyen volt, van és lesz :-/
Él Felsőgödön egy hattagú család, amelynek reménytelennek tűnik a helyzete. Három huszonéves lány, az anyjuk és a két nagymama osztozik egy házon. Ők is egy család a sok közül, akik 2004-ben devizahitelt vettek fel svájci frankban. A kezdeti 4 milliósból mára 21 milliós tartozásuk lett, a törlesztőrészletet évek óta nem tudják fizetni, és mindennap azon aggódnak, vajon épp aznap kerülnek-e utcára.
Vonatok robognak el a töltésen a fejünk mellett, miközben a család házához tartunk Felsőgödön. A nap rettentő élesen tűz, a kapuk mögül kutyák ugatnak meg minket. Elmegyünk a száraz füvű focipálya mellett, a kapukon nincs háló. Akkor még nem tudunk a rövidített útvonalról, ezért a telefonos térképet nézegetve próbáljuk megtalálni a helyet, ahol már várnak ránk, amikor egy bicikliző nő megáll mellettünk: „Szerintem hozzánk jönnek." Kiderül, valóban. Ő a három lány anyukája.
A fehérre festett emeletes ház egy zsákutca végén van, az egyik ablakban kiszúrok egy fehér macskát, aki minket néz. A két nagyobbik lány rögtön elénk jön, és beterelnek az alsó szintre.
Összesen hat nő lakik egy fedél alatt: a három lány az anyjukkal az emeleten, a két nagymama pedig a földszinten osztozik. Nincsenek társaság nélkül, öt macska él még velük együtt a házban, mindegyik mentett, azt mondják, nincs szívük otthagyni őket az utcán, pedig a legidősebb lány még allergiás is a macskaszőrre. Az egyik macska folyton a lábamhoz dörgölőzik, amikor az anyai nagymama szobájába bezsúfolódva beszélgetni kezdünk.
Történetből és személyes tragédiákból nincs hiány. Négy ember egyszerre kezdi el mondani az életét. Az anya hallgatag, egyelőre kimarad, a legfiatalabb lány pedig még nincs itthon, dolgozik. Hónapokig ő volt az egyetlen, Vácon eladó egy könyvesboltban.
Nővére a találkozásunk után pár nappal kapott állást, műszaki asszisztensként kezdett dolgozni. Ottjártunkkor azt mondták, ők egyszerűen nem találnak munkát, legalábbis olyat nem, ami bármennyit is javítana a helyzetükön. Vagy épp igen, de a fizetést valahogy nem kapták meg, vagy olyan munkabeosztással, amikor már nem tudnának hazajutni este Felsőgödre. Az utóbbi időben inkább csak alkalmi munkáik voltak, amikből jött némi pénz, de nem elég, pedig azt mondják, bármit megcsinálnak.
„Kőművesként segédkezem néha: betonozás, ablakberakás, de gyakran nem fizettek ki, lehúztak, főleg azért, mert lány vagyok, pedig tudom, hogy mindent meg tudok csinálni" – mondja a középső lány, Timi, aki most huszonnégy éves. A nagymamák szomorúan bólintanak, az egyikük még azt is elkezdi sorolni, mi mindent tanultak a lányok. A két idősebb, testvér, Niki és Timi szinte ugyanazt az utat járta végig, az érettségi után OKJ-s képzésen kereskedők lettek, most pedig folyamatban van a második, szoftverfejlesztői képzésük. A legkisebb, Viki az érettségi után elkezdte ugyanazt, de ott kellett hagynia, mert tudta, hogy munkával és pénzzel kell segítenie kell a családját. Az anya a gerincsérve miatt ugyanis május óta nem tud dolgozni, előtte minibálbéren volt.
„Ezt a házat én építettem egyedül 1974-ben, tégláról téglára, két gyerekkel egyedül. Dolgoztam és tanultam egész életemben" – mondja az egyik nagymama, Elvira. Férje ivott, nem dolgozott, nem volt jó ember, ezért váltak el. Első fia – a lányok apja – pár éve szétvált az anyától, és új életet kezdett. Másik fia Down-kóros volt, ő meghalt. Később több szakmát is tanult, pedikűrözni, asztrológiát, de diplomát szerzett természetgyógyászatból. „Nem vagyok jó tanuló, de kitartó vagyok. Tudtam, hogy csak így lesz jövőm" – mondja erről Elvira.
Valószínűleg az unokák is innen örökölhették a szívósságukat. Megmutatják például a kertben a gyökerestül kivágott, majd összedarabolt barkafát, aminek ketten álltak neki, vagy a parkettát, amit azután tettek le, hogy felverték a járólapot. Férfimunka, mondanák rá sokan, de itt huszonéves lányok estek neki.
A másik nagymama, Vera évek óta pereskedik, mert 2010-ben másik lánya daganatos betegségét hibásan diagnosztizálták, emiatt pedig félrekezelték, rossz kemoterápiát is kapott, rossz műtétet végeztek el rajta. Végül már a váci kórházban azt mondták neki, meg kell csapolni a lánya tüdejét, mert folyadék van benne.
„A fejét ide rátette a vállamra, két kezével szorította a kezem, hátulról látom – három év alatt millió csapolást láttam –, hogy a daganatot szívják le. Ránéztem a főorvosra, abban a pillanatban kikapta a tűt, leragasztotta a helyét, és kiszaladtak. Mondja a lányom, hogy egy óra múlva ébresszem fel, de kérte, hogy ne menjek ki, maradjak ott. Negyedóra múlva lilul a szája, gyorsan hívtam be a doktornőt. Engem félrelökött, odament, megnézte a szemét, azt mondja nekem: meg fog halni! Ott a feje fölött. Ha nincs közöttünk a lányom, akkora pofont adok neki, hogy a szekrény adja a másikat. A kezemben halt meg."
Abban az esetben, ha valakit félrekezelnek, kártérítést lehet kérni. Vera megállapodott egy ügyvédi irodával, akik azt mondták neki, a kórházak nem ismerik el az orvosi műhibát. Erre írt a kórházak betegjogi képviselőinek, akik segítségével kiderült, hogy egyáltalán nem keresték meg őket a nő ügyvédjei. Most már nem is a kórházakkal, hanem az ügyvédekkel pereskedik.
Vera a lánya halála után három évvel a lakásmaffia áldozata lett, akkor került ide a többiekhez a házba.
A család legnagyobb terhét mégis mind a hatan együtt cipelik: 2004-ben svájcifrank-alapú devizahitelt vettek fel a ház felújítására és az emeleti rész befejezésére. A hitelük 4 millió forint volt, kedvezményes törlesztéssel, havi 21 ezer forinttal kezdték.
„Eddig is úgy volt, hogy ha valami nagyobb dolgot akartunk venni vagy csinálni, akkor vettünk fel kölcsönt, de azt kifizettük. Következő kölcsön, és kifizettük. Nagyon sokszor vettem már fel kölcsönt, hiszen egyedül voltam. Ezért nem féltem felvenni 2004-ben sem" – mondja az egyik nagymama, Elvira.
Aztán amikor a forint-frank árfolyam összeomlani látszott, egy ismerős hatására – akiről később kiderült, hogy banknak dolgozik – a svájci frankot a szintén nem szerencsés jenre váltották át. Ekkor már 8 millió forintnyi hitelt kellett fizetni, 2012 környékére a havi törlesztőrészlet aztán már 200 ezerre rúgott. Ekkor hagyták abba a fizetését, mert már nem volt rá több pénzük.
2018-BAN, TIZENNÉGY ÉVVEL A NÉGYMILLIÓS HITEL FELVÉTELE UTÁN OTT TARTANAK, HOGY MA 21 MILLIÓ FORINTNYI HITELÜK VAN MÉG HÁTRA.
Törlesztőrészlet helyett már végrehajtás van a nyakukban. Bármikor azt mondhatják nekik, hogy menniük kell a házból.
Ahelyett, hogy menne le a tartozásunk, hiába fizettük rendesen évekig, a 8 millióból még mindig van hátra 21 millió, és még mennyit fizettünk. Már ötször lefizettük a tartozásunkat. Minden egyes tégláért én dolgoztam meg, én kínlódtam végig. És most ahelyett, hogy 72 évesen pihenhetnék a megérdemelt nyugdíjammal, attól kell félnem, hogy a híd alá kell feküdnöm. Nem ezekkel a feltételekkel vettük fel a kölcsönt. Nagyon lerongyolódtunk
– mondja elkeseredve Elvira.
Próbálkoztak a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül eladni a házat, de a bank egyszer sem fogadta el az ajánlatát. Ezután az OTP Ingatlannal is leszerződtek, hogy adják el ők a házat; azt ígérték, nem lesz gond. „Másfél év alatt nem hoztak két érdeklődőt. Aztán jöttek, hogy mivel velük voltunk szerződésben, de nem lett eladva a ház, így bedőlt a hitel, és innentől nincs törlesztőrészlet, hanem fizessük ki egy összegben" – mondja erről a legidősebb lány, Niki.
Mondjuk lehet egy ilyen szélhámoskodás ha vállalta összeállítja és beadja a hitelkérelmet. Aztán be se adta hanem zsebre tette az előre elkért lóvét. :) Bár ez elég könnyen bukta.
Pancserkodás/szélhámoskodás keveréke pl ha tudva azt az ügyfél hitelképtelen rábeszéli a hitelkérelemre. Vagy nem tudja , hogy hitelképtelen e vagy sem de rábeszéli adjon be hitelkérelmet. Vszínűnek tartom ez történhetett. Egy eleve vesztes történetbe belevitte és ezért előre pénzt kért az ügyintézésre. Ez viszont már egy nehezebben megfogható sztori. A részletek, mi van a szerződésben stb. Mert védekezhet azzal úgy nézett ki hitelképes aztán mégse. Mert van ilyen , csak a részleteket meg kell nézni tényleg ez történt e . Több éves pereskedés garantált belőle.
Mondok egy egyszerű példát jóhiszemű eljárásra. Mikor közvetítettem hitelt megesett előzetesen hitelképes volt az ügyfél. Csak aztán a jövedelemigazoláson a bemondott összeg helyett egész más szerepelt. Kiderült ő arról beszélt amit kézhez kap. :) Mondom oké de a hivatalos igazolható jövedelme a kiindulópont, nem a zsebbe kapott lé. :) Jó esetben ez még a hitelkérelem beadása előtt kiderül . Vannak azért ilyen pittyputtyok. De vissza is lehet élni tudatosan ezzel. Tudja hitelképtelen de adjuk be aztán majd a bank elbírálja. Aztán széttárja a karját hát a bank elutasította . :) Vannak ilyen matadorok. :)
De ha mindezt ráadásul úgy csinálta nincs szerződés arról ő vállalta a hitelügyintézést , nincs semmi bizonyíték arra ő hitegette azzal, hogy hitelképes stb akkor nehéz lesz fülön csípni. Akkor elég bonyolult a helyzet.
Az a kérdés mit ígért és mire szerződött az ügyfelekkel. Ha hitelközvetítésre is akkor az teljesen amatőr/ szélhámos műfaj , hogy előzetesen nem méri fel a hitelképességüket.
Ez nem jó se a banknak , se az ügyfélnek, se a közvetítőnek (kivéve ha egy pancser, vagy egy szélhámos) mert állandóan balhék vannak . Költségei vannak az ügyfélnek és a végén nem kap hitelt. Ezért egy magára adó hitelközvetítő a bank bevonása előtt megállapítja a hitelképességét. Mert ismeri a bank követelményeit, gyakorlatát.
Ha csak ingatlanközvetítő a nő az egy másik történet mert akkor neki az miből fizet az ügyfél hitelből, saját erőből mellékes, illetve nem része a vállalásainak a hiteltéma .
Kicsit zavaros ez a történet ebből az újságcikkből és amit a nő válaszolt rá nem lehet igazságot tenni. Esetleg annyit le tudok szűrni ha ennyi a panaszos ott valami nem stimmel. Valami pancserkodás vagy szélhámoskodás vagy a kettő keveréke esélyes. Talán még hallunk részleteket és akkor jobban meg lehet ítélni.
Köszönöm mindkettőtöknek. Pár napon belül kész lesz a hirdetés, ide is felteszem majd. :)
Én csak az ingatlan.com-on hirdetek, mindenki azt nézi..
A jofogas.hu-n és az ingatlan.com-on kívül hol érdemes hirdetni eladásra szánt ingatlant?
Van egy vidéki (nekem) nagyobb értékű ingatlanom, ami most kerül eladósorba.
Én tárgyaltam bankkal, a honlapomon fent van, mi kell a hitelhez. Aki tudja teljesíteni, kap hitelt, aki nem tudja, az nem kap, ennyire egyszerű a dolog, nem működik a magyaros uram-bátyám stílus.
Hát eddig pont Castellón-ban éltem (írjuk már helyesen), és tényleg vannak banki lakások, és tényleg adnak 100% hitelt rájuk, és tényleg adnak hitelt az átírási költségekre is. Bárkit elviszek ilyen irodákba (nem dolgoznak benne magyarok).
Látni kellene a részleteket, de így első olvasásra ott a probléma neki előre fel kell mérnie hitelképes e az ügyfele.
Ha hitelközvetítést is vállalt.
Mert elég kínos ha az eljárás során derül ki nem hitelképes az ügyfél . Ismeri a bank hitelezési gyakorlatát, tudja mi kell ahhoz hitelt kapjon és erről tájékoztatja az ügyfelet mielőtt elindítanák a bulit.
Ha ezt nem teszi meg akkor elég vakrepülés a dolog és biztos sok olyan eset van ahol a bank elutasítja a hitelkérelmet. De ez egy elég amatőr munkának tűnik akkor. Vak vezet világtalant történetnek. :)
Kérdés ez a gyakorlatban hogyan zajlott, milyen szerződést kötöttek ha kötöttek abban mit vállalt a megbízási díjért. Mit ígért stb.
Ezek alapján elég zavaros sztorinak néz ki. Lehet tudatos csalás is, lehet amatőr munka is, lehet , hogy voltak félreértések abban ő mit vállalt , lehet amit az ügyfél szóban elmondott annak a papírok ellentmondtak és azért bukott az ügy stb. Nehéz eldönteni ennyi infó alapján.