Felelősség a kulcsszó. Ha a néni valamit elront, semmi se történik. Ha a bácsi valamit elront, a néninek nem lesz állása
Felelősség a kulcsszó. Ha a néni valamit elront, semmi se történik. Ha a bácsi valamit elront, a néninek nem lesz állása
mondta JP Morgan Chase CEO-ja arra a kérdésre, hogy milyen pénzügyi tanácsod adna egy képzeletbeli családanyának:
"Porter arra volt kíváncsi, hogy egy a körzetében, Irvine-ban élő családanya, aki egy gyereket nevel és a JP Morgan Chase-nél dolgozik évi 35 ezer dollárért (kb. 9,96 millió forintért), hogyan tud megélni a bank által ajánlott fizetésből."
ez akár karrier totyikba is kerülhetne, mivel pénz visszatérő elem a beszélgetés során, úgy mint a karrier, inkább ide
https://index.hu/video/2019/04/11/arufeltolto_ugyvezeto_czeczeli_tamas/
megtudom érteni a csávót, van az munkahelyi környezet, amikor belenézel a tükörbe és szemen köpnéd magad... és akkor jön az a pillanat, amikor a pénz háttérbe szorul és más utat választ az ember... respect!
Egyszer fel fogok venni 100k eurót a bankból 5 eurós cimletekben :)
Dangote szorgalmasan építgette a birodalmát, megvolt az első saját milliója, aztán tíz, aztán száz, végül már a milliárdokat ostromolta, amikor rádöbbent, hogy a sok papírra írt szám nem jelent számára semmit. Nem hitte el, hogy tényleg gazdag.
Ezért fogta magát, kivett 10 millió dollárt a bankból, és hazavitte megnézni.
"Elmentem magam a bankba, beraktam a pénzt a kocsi csomagtartójába, és hazavittem. Otthon megnéztem, azt mondtam magamnak >, aztán másnap visszavittem" – mondta el egy nyilvános beszélgetésen.
https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/04/09/afri...
https://twitter.com/unclexofficial/status/11146111...
Enyhén nagyképűnek hangzik a végén "Amikor pénzed van, nem hordasz pénzt" by Dangote :)
Itt az eredmény: félsiker a finn alapjövedelem-kísérlet
Véget ért az alapjövedelemmel való kísérletezés Finnországban, a program előzetes adatai szerint az ingyenpénz nem növelte a programban résztvevők foglalkoztatottsági szintjét, a jólétükben ugyanakkor jelentős javulásról számoltak be a résztvevők - derül ki a programban résztvevő biztosítási cég, a Kela, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztérium közös közleményéből.
A közlemény szerint nincs értelme még végleges következtetést leszűrni az előzetes adatokból, de egyelőre az látszik, hogy a kísérlet során az alapjövedelmet kapók között nem javult a foglalkoztatottság, ugyanakkor jólétüket lényegesebben jobbnak ítélték, mint a kontrol csoport tagjai.
Az előzetes adatok szerint az alapjövedelemben részesülők átlagosan 0,5 nappal többet dolgoztak a kontrol csoportban lévőknél, ezzel a munkában töltött átlagos idő egy évben 49,64 nap volt, szemben a kontrol csoport 49,25 napjával.
A felmérésből kiderül az is, hogy az alapjövedelmet kapók közül 55%, míg a kontrol csoportban lévők közül 46% mondta azt, hogy az elmúlt évben javult az egészségügyi állapota, miközben az ingyenpénzt kapók lényegesen kevesebbet stresszeltek a vizsgált időszakban és sokkal jobbnak ítélték kilátásaikat egy új munka megszerzésére.
A finn alapjövedelmet 2017 januárjában vezették be, a véletlenszerűen kiválasztott 2000 munkanélküli embernek havi szinten 560 eurót adtak, függetlenül attól, hogy emellett milyen más jövedelemmel rendelkeztek vagy éppen aktívan kerestek-e munkát. A kísérlet tavaly december végén zárult, de a végleges eredményeket csak jövőre közlik majd.
Nem Finnország az egyetlen, amely alapjövedelem bevezetésével próbálkozik, ilyennel az USA-ban és Kanadában is próbálkoznak, korábban pedig az MNB szakemberei is kifejtették már erről véleményüket.
Politikusaink egyik kedvelt retorikai eszköze, hogy általános és magabiztos kijelentéseket tesznek a magyar emberek különleges „nemzeti karakteréről”. De létezhet-e ez a fogalom valamilyen tudományos értelemben? Egy közgazdászokból álló német kutatócsoport rangos folyóiratban publikált tanulmánya a világ 76 országában hasonlította össze a gazdasági szempontból fontos egyéni és társadalmi preferenciákat. A rengeteg érdekes eredményből azt mutatjuk be, hogy Magyarország hogyan viszonyul a világ többi részéhez türelem és kockázatvállalási hajlandóság szempontjából. Mindkét dimenzióban kivételesek vagyunk, de ennek nem feltétlenül kell örülni.
A közgazdaságtan egyik alapgondolata, hogy az egyéni döntéseket időben többé-kevésbé stabil, a személyiség részét képező preferenciák határozzák meg. Két kiemelten fontos tényező az időpreferencia (mennyire vagyunk türelmesek) illetve a kockázati preferencia (mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni).
Az időpreferencia megértéséhez képzeljük el a következő döntési helyzetet: vagy kapunk 100 ezer forintot a mai napon, vagy 100 ezer forintot és egy bónuszt pontosan 12 hónappal később (mindkét lehetőség teljesen biztos). Minimum mekkora bónusz szükséges ahhoz, hogy már éppen a későbbi kifizetést válasszuk? Minél kisebb ez az érték, annál türelmesebbek vagyunk. A kockázatvállalási hajlandóság számszerűsítésére szintén léteznek standard módszerek.
Természetesen mind az időpreferencia, mind a kockázati preferencia nagyrészt egyéni tulajdonságok (pl. nem, kor, kognitív képességek) függvénye, de ugyanakkor az országok között is jelentős különbségek vannak. Ezt szemlélteti az 1. ábra, amely az említett kutatócsoport rendkívül gondosan kivitelezett 2012-es adatfelvétele alapján készült.
Az ábrán mind a türelem, mind a kockázatvállalás mérőszáma úgy van skálázva, hogy a világ minden részéről a mintába került egyének átlaga nulla legyen, az egyének közötti átlagos eltérés pedig pontosan egy. A függőleges tengelyen a felmérésben szereplő európai uniós országok átlagos értékei vannak rangsorolva.
Jól látható, hogy Magyarország mindkét eloszlás bal szélén helyezkedik el, vagyis más európai országokhoz képest a magyar emberek lényegesen türelmetlenebbek és kockázatkerülőbbek. De tágabb összehasonlításban is hasonló képet kapunk. A világot tekintve csak a grúzok, a ruandaiak és a nicaraguaiak szeretnek kevésbé várni, míg a gazdaságilag legtürelmesebb emberek Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban élnek. A kockázathoz való hozzáállásunk is extrém: bár messze Portugália a leginkább kockázatkerülő ország a világon, Magyarország a negyedik helyével itt is majdnem dobogós (nálunk óvatosabbak még a kameruniak és a nicaraguaiak). A kockázatvállalás csúcstartói Dél-Afrika, Botswana és Szaúdi-Arábia.
Csupán kis színes információmorzsákról van szó, vagy van-e ezeknek a preferenciáknak mélyebb gazdasági jelentősége? Bár ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak, úgy tűnik a helyzet az utóbbi. A türelem ugyanis nem elsősorban azt jelenti, hogy valakit kevésbé idegesít mondjuk a sorban állás, hanem hogy hajlandó nagyobb áldozatot hozni a jelenben egy magasabb jövőbeli életminőségért. A már említetten kívül több tanulmány igazolja, hogy a türelmesebb emberek magasabb iskolázottsági szintet érnek el, és megtakarítási hajlandóságuk is nagyobb. Ez a jövőorientált attitűd hatással lehet egy ország gazdasági fejlettségre is. Ezt a valóban létező pozitív kapcsolatot illusztrálja a 2. ábra, amelynek a vízszintes tengelyén a türelem mértéke (skálázott türelmi mutató), a függőleges tengelyén pedig az egy főre eső jövedelem (szintén skálázott) mérőszáma látható.
De nem csak arról van szó, hogy a gazdag egyének vagy országok könnyen megengedhetik maguknak a türelmesebb döntéseket? Ezt a magyarázatot jórészt cáfolja az az eredmény, hogy az iskolai végzettség és a jövedelmi szint már a gyermek- és serdülőkorban mért türelemmel is összefügg, másrészt az összefüggés fennáll akkor is, ha más tényezők fejlettségre és türelemre gyakorolt hatását is figyelembe vesszük.
A kockázatvállalási hajlandóságnak is van önmagán túlmutató gazdasági jelentősége. Ez a tényező egy irányba mozog a vállalkozási kedvvel, illetve, ami már kevésbé nyilvánvaló, az ország termelékenységével is (más befolyásoló tényezők figyelembe vétele mellett).
A Defacto szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak fontos lenne mélyebben megérteni ezeket az összefüggéseket, és szükség esetén úgy alakítani az ország intézményi környezetét, hogy ellensúlyozza a kevésbé előnyös társadalmi attitűdöket.
Csak 4IG-be, nemzeti informatikában van a jövő záloga...
Esetleg nemzeti Takarék- bankba, ha emelkednek a kamatok...:-)
Az ÁNY topikba szóba került, hogy 5%os osztalékhozam kevés, mert a jövőben 8%os alapkamat is elképzelhető.
Ilyenkor ki mibe fektet? Ha az osztalékok átlag 4-5%ot hoznak, akkor irány állampapír, lekötött betét oszt csókolom? Ki, hogyan gondolkodik ezzel kapcsolatban?
Talán ezért nem érdemes takarékoskodni?!
érthetetlen, hogy mi megy végbe az adott személy fejében, miközben tudja, hogy van pénze, de így is hajléktalan sors fele fordul
https://24.hu/elet-stilus/2018/05/20/hajlektalan-l...
és még hány ilyen van.. ha nem is hajléktalanként, de minimál életet választják, nem mutatják kifele, még a rokonaik is azt hiszik, hogy alig van, miközben milliomosok..
Jobb, ha tudjátok, hogy pár év múlva úgy fogtok befektetni, mintha könyvben hallanátok:
Zajlik a negyedik ipari forradalom a korábban érintetlen pénzügyi szektorban is; a bankok kenyerére pályáznak a fintechcégek mellett az olyan tech-óriások, mint az Amazon vagy a Facebook. Utóbbiak hatalmas ügyfélbázissal rendelkeznek, ráadásul nem túlzás azt mondani, hogy sokszor jobban ismerik a felhasználóik igényeit, mint ők maguk. A versenyből az ügyfelek persze csak jól járnak majd: hamarosan széles körben is elterjedhetnek az egyszerű, átlátható és "szexi" befektetési alkalmazások, melyek segítségével olyan könnyű lesz egy komplett befektetési portfóliót megvenni, mint egy Netflix-sorozatot elindítani. A Dorsum befektetői klubján mindezen kívül szó volt a tőkepiacok kilátásairól és a privátbanki generációváltásról is.
Fischer Bálint, a Dorsum banki innovációs laborjának vezetője a befektetési piac jövőjéről a következő gondolatokat osztotta meg:
Al-Hilal István, a Fidelity International értékesítési vezetője az alapkezelő belső elemzői körében elvégzett kutatásának eredményeit osztotta meg. Az elmúlt 12 hónaphoz képest a következő 12 hónapban a fontosabb tényezőket várják az elemzők:
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben a következő fontosabb gondolatok hangzottak el:
Lehet a Gondolkodási struktúrába is beleférne, de asszem itt is elfér.
https://roadster.hu/alibaba-jack-ma/
„Úgy hagytam el Kínát, hogy az a leggazdagabb és a legboldogabb ország a
Földön. Leszálltam Ausztráliában, és szembesültem a valósággal”
„Amerika közelmúltbeli háborúi 40,2 ezermilliárd dollárba kerültek. Mi lett volna, ha ennek a hatalmas pénznek egy részét az infrastruktúrája fejlesztésére fordítja?”
„Ha nem változtatunk a tanítási módszereinken, harminc év múlva nagy bajban leszünk. Nem versenyeztethetjük a gyerekeinket a számítógéppel olyan területeken, ahol nem lehetnek okosabbak.
Valami egyedit kell tanítani, amire egy gép nem képes. Értékeket, független gondolkodást, hitet átadni nekik, csapatmunkára, a másokkal való törődésre nevelni, megszerettetni a művészetet, a sportot.”