Neked is csak azt tudom mondani, mint walexnek. Ha ksh azon adatai hitelt érdemlőek, amivel lehet ekézni a kormányt, akkor legyen hitelt érdemlő az éppen pozitív értékelésű adat is. Ha meg egyik nem az, akkor tartózkodjunk, a másik adat idézgetésétől is.
A jegybank.valszeg azért akarja átterelni a fix kamatozás felé az ügyfeleket, mert bár a morgan stanley elemzői szerint nem törődik a kockázatokkal - valójában nagyon is törődik a kockázatokkal, hogy körülmények változhatnak - azaz kénytelen lesz emelni a jegybanki kamaton - akkor pedig a változó kamatozású ügyfelek sokkot fognak kapni és hirtelen majd fixálni akarják majd kamataikat. Hát kb. így lesz majd 80% körüli arányú a fix kamatozású ügyfelek aránya. Persze ők majd egy magasabb rátán fogják tudni fixálni kamataikat, mintha jelenleg tennék. Jelenleg futják a körülmények változása miatti kockázatot, holott egy 1.5% os "kamatprémiummal" biztosíthatnák, hogy idő előtt ne növekedjenek kamatköltségeik.
Szerintem lehet adminisztratív korlátozás fog jönni mnb-nél. Tiltva lesz a változó kamatozású hitelkonstrukció, vagy azt fogják drágítani adminisztratív úton.
A leírtakból következtetve a jegybank pontosan látja ennek kockázatát, az más kérdés, hogy jelenleg nem látszik ilyen veszély.
Azt meg pláne nem értem, hogy miért probléma, ha a gazdaság szereplői /lakosság, vállalatok/ végre optimisták. Csak hülyeséget ne csináljanak, mint a chf hitelezéssel.
"infláció akkor fog megugrani, amikor kamatot kezd el emelni az mnb - én erre számítok."
Ez olyan csík húzza a repülőt elgondolás.
"Számomra is rejtély, hogy ilyen bérkiáramlás mellett miért nincs erősebb inflációs nyomás."
Hát mert elhazudja a KSH!
Miért lenne túlfűtött a növekedés? Egy 3.7 vagy 4 %-nál? Elemzők szerint jövőre is hasonló lesz a növekedés. Inflációs várakozások és infláció akkor fog megugrani, amikor kamatot kezd el emelni az mnb - én erre számítok. Ahogy a cikkben szerepel, ezt a spirált az mnb nem akarja indítani. Az emelkedő kamatok növelik a finanszírozás költségeit, ergo gazdasági növekedést csökkentenek. Akkor mitől lesz túlfűtött a gazdaság. "Túlfűtöttség" fékezése mellett szól a munkaerőhiány is. Volt egy cikk arról hogy érdekes módon a globális gazdaságban mintha nem lennének érvényesek a klasszikus közgazdazdaságtan tételei. Számomra is rejtély, hogy ilyen bérkiáramlás mellett miért nincs erősebb inflációs nyomás.
Pont most akartam linkelni....prospinak.Pár hete érintettük itt a témát.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/alulbecsuljuk-a-v...
Magyarországon szinte senki nem aggódik azért, hogy esetleg a gazdaság túlfűtött lenne, az infláció megugrana vagy a forint túl sérülékeny lenne az alacsony kamat miatt - foglalják össze tapasztalataikat a Morgan Stanley elemzői, akik a közelmúltban Budapesten jártak. Az elemzők tapasztalatai szerint a magyar gazdasági szereplők arra számítanak, hogy az MNB továbbra is kimondottan laza monetáris politikát folytathat.
Nemrég Budapesten is járt a Morgan Stanley elemző csapata, az ezzel kapcsolatos beszámolójukban kiemelik, hogy beszélgetéseik nagy része az MNB új céljai körül forgott. A jegybank ugyanis az elmúlt hónapokban konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkenjenek a hosszú állampapír-hozamok és emelkedjen a fix kamatozású hitelek aránya a gazdaságban.
Az amerikai befektetési bank elemzői szerint az MNB novemberi ülésén a Monetáris Tanács nyilvánvalóvá tette, hogy nem elégedett az addigi eredményekkel, ami a hozamgörbe lapítását jelenti. Azóta sikerült is újabb 20 bázisponttal lejjebb nyomni a görbe hosszú oldalát. A tízéves referenciahozam közel 2%-ig esett, míg az ötéves az 1%-ot közelítette, de egyelőre szintén felette maradt. (Az elmúlt napokban már megtorpant a hozamesés.) A Morgan Stanley szerint amíg a magyar jegybank a bankokat a meghirdetett kamatcsere-ügyleteken (IRS) keresztül állampapír-vásárlásra tudja ösztönözni, addig a minél laposabb görbére fog törekedni. Ugyanakkor nem ér meg minden költséget a hozamok lenyomása. Ráadásul nem csak abszolút, hanem relatív értelemben is felfogható a dolog: ha a német vagy a lengyel hosszú hozamok esetleg az infláció miatt emelkedni kezdenek, akkor az MNB is elnézhet valamekkora növekedést, de fontosnak tarthatja, hogy annak mértéke elmaradjon a vetélytársaktól. Ha pedig az európai hozamok ismét lefelé indulnak, akkor az MNB célja is az lehet, hogy a magyar kötvényhozamok még gyorsabban essenek.
A fix kamatozású lakáshitelek elterjesztése kapcsán három fontos kérdés vetődik fel az elemzők szerint:
Pontosan mit akar elérni az MNB? A jegybank céljai szerint az új hitelek 70 százaléka lenne fix, jelenleg ez az arány 57%. Viszont a teljes állományon belül az arány csak 37%, így évekbe telne, mire a teljes állomány 70-80 százaléka fix kamatozású lenne. Ugyanakkor Nagy Márton utalt arra, hogy később esetleg bevezethetnek olyan ösztönzőket is, melyek a meglévő állomány lecserélését segítik elő, de ezekkel kapcsolatban egyelőre nincs konkrét döntés.
Hogyan mennek bele az önkéntes kamatemelésbe az ügyfelek? A Morgan Stanley kiemeli, hogy jelenleg mintegy 150 bázisponttal drágábbak a fixált hitelek, vagyis ha a lakosság egyre nagyobb része vált erre, akkor az rövid távon kamatemelést jelent számukra. Persze az MNB intézkedéseinek köszönhetően ez a különbség csökkenhet, de teljesen várhatóan nem tűnik el. Az elemzők szerint nem világos, hogyan ösztönzik majd arra az ügyfeleket, hogy önként vállalják a magasabb kamatot.
Mi lesz a vállalati hitelekkel? Az MNB jelenlegi programja csak a lakossági jelzáloghiteleket célozza, nem tudni, mi lesz a változó kamatozású vállalati kölcsönökkel. Nem zárható ki, hogy később ezekre is kiterjesztik az intézkedést, akkor viszont sokkal nagyobb keretösszegű lehet a jegybanki program.
A Morgan Stanley a magyar szakemberekkel folytatott beszélgetései során arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetés jelenlegi feltűnően magas hiánya csak látszólagos. Egyrészt ugyanis az uniós források megérkezése után ez a helyzet javul majd, másrészt pedig a kormány jelentős forrásokat juttatott a helyi önkormányzatoknak projektjeik önrészére, vagyis ez konszolidáltan nem növelte a hiányt.
Az amerikai bank elemzői kiemelték, hogy a magyar szereplők szerint a lengyel hozamgörbe laposodása szabhat gátat a magyar hosszú hozamok esésének. Ugyanakkor a többség nem foglalkozott a kockázatokkal, nem gondolják például, hogy az MNB aláásná a bankrendszer stabilitását vagy arra kényszerítené a bankokat, hogy túl olcsón kínálják a hiteleket.
Beszélgetőtársaink többsége továbbra is azt gondolja, hogy az MNB rendkívül laza monetáris politikát folytat majd, szinte senki nem gondolja, hogy a gazdaság túlfűtöttsége vagy az infláció esetleges emelkedése komoly kockázatot jelentene, vagy a forint túl sérülékeny lenne az alacsony kamat miattolvasható az elemzésben.
A magyar hatóságok meglátása szerint a legrosszabb esetben a magyar hozamgörbe laposodása leáll, ha a bankok nem vesznek több állampapírt, de még a szkeptikusok sem gondolják, hogy mindez fundamentális egyensúlytalanságokat okozna Magyarországon.
Portfolio vélemény
Az elemzésben a Morgan Stanley nem mondja ki egyértelműen, hogy a magyar hatóságok és szereplők alulbecsülik a kockázatokat, de nem nehéz ezt kihallani a fenti mondatokból. Persze korai lenne még farkast kiáltani, csak annyit lehet megállapítani, hogy a magyar hatóságok egyelőre nem látják azokat a potenciális kockázatokat, amiket az elemzők említettek.
nem tudom mi lett volna, - nem lett volna őszödi beszéd, meg négyes metró - de valszeg az lett volna ami most van: eus pénzek felpörgetése, lakosság visszaterelése a forinthitelezés felé, és max 3%-os deficit 2006-ban, 2007-ben és állami tartalékok szinten tartása, hogy a lejáró devizaadósságot finanszírozni tudják. Így aztán nem mi lettünk volna a leggyengébb láncszem 2008-ban, lehetett volna anticiklikus gazdpolt csinálni, mint lengyeleknél.
Magyarország sem tudott korlátlanul gyengíteni forintot mert devizában adósodott el az állami és lakossági szektor is, gyakorlatilag olyan helyzetben voltunk, mintha eurónk lett volna: az egyetlen lényeges különbség, hogy a saját központi bankunk tudott forint forrást kihelyezni, ami görögöknél ecb kötvényvásárlási programjával párhuzamos-de nyilván görögök alkupozíciója abból kifolyólag, hogy nem volt saját nemzeti bankjuk és a rendelkezésükre álló pénz európai köponti bank+eu+imf kombótól függött, még így is sokkal gyengébb volt a magyarnál. Be is hajtottak rajtuk mindent amit magyarokkal akartak volna megcsinálni.
hogyne lenne ideológiai alapja ezeknek a döntéseknek. A tőkét ha szent tehénnek nézed nem fogod elvonásokkal súlytani, marad a lakosság, meg a bérből és fizetésből élők.
Mivel a chf hitelezésben három szereplő - állam, bankok, és lakosság felelőssége megállapítható - egyértelmű, hogy a költségeket meg kell osztani. A lakosság is viselt költséget abban, hogy bár kedvezményesen törleszthetett, nem a felvételkori árfolyamon. Ezt a költséget a lakosság viselte. Bankok viselték a kedvezményes és tényleges árfolyam közötti különbséget. Állam viselte a chf hitelezés és sérülékenység miatti árfolyamkockázatot az államadósság emelkedésben és magasabb finanszírozási költségben. Ami szűkítette az állam mozgásterét és végső soron szintén a lakossági és állami szektoron csapódott le.
Játssz el azzal a gondolattal mi lett volna ha 2006-ban nem Gyurcsány hanem Orbán alapít kormányt. Így megyünk bele a 2008-9-es buliba. Valószínű 10-ben kormányváltás. Szintén kényszerpályával az új kormánynak egy drasztikus kiigazításra, recesszióval, chf hitelproblémával tetézve.
Nekünk annyival jobb szituval görögökhöz képest forintot tudtuk gyengíteni. Ami nagyon sokat számít. Ha minden ugyanígy történik mint történt de már eurónk van sokkal keservesebb lett volna. Bár akkor nincs chf hitel probléma ami pozitívum , de egyébként sokkal nehezebb helyzet lett volna.
De ezek nem ideológiai alapú döntések. Milyen ideológia a végtörlesztés, vagy mnyp államosítása?
Kényszerhelyzetben ahol komoly kiigazítást kellett végrehajtani szétnéztek mihez lehet nyúlni . Így jött az mnyp mint kevésbé népszerűtlen út .
Végtörlesztéssel pedig az IMF-nek az volt a baja miért kellene kedvezményes árfolyam azoknak akik tudnak fizetni? Nem azzal volt bajuk, hogy valaki kifizeti a tartozását mint végtörlesztés.
Bajnai totális kényszerpálya volt , eleve csak egy beugró volt tudva azt 2010-ben game over, és tudva azt, hogy politikai mozgástere nem túl nagy, egy válság kellős közepén.
A görögök ügyében pedig meghatározó volt az is késleltették a kiigazítást. Végig arra játszottak hogyan lehetne megúszni ezt a helyzetet drasztikus lépések nélkül. Egészen addig míg odáig nem fajult a helyzet vagy azt csinálják amit EU-IMF diktál szó szerint, vagy viszlát euró és viszlát EU . Gyakorlatilag az EU zsarolására játszottak "túl nagy, hogy csődbe menjen " alapon. Az érdemi kiigazítások helyett ez a játék foglalta le a politikusaik gondolatait élen Varufakisszal. Ők nem tehetnek semmiről mert az euró, meg a németek, meg az EU . Ez ment még évekig.
"A tanácsadó cég menedzsere kiemelte, hogy a vállalatok nemcsak béremeléssel próbálnak enyhíteni munkaerőhiányon. Számos más elemmel szeretnék magukat vonzóvá tenni, így stresszmentes légkört ígérnek, kiemelten figyelnek a munka és a magánélet közötti egyensúly megtartására, de ide sorolják a digitalizáció jelentette előnyöket is. Ezzel együtt a tanulmány rámutat, hogy jövőre sem nagyon enyhül az idén tapasztalt bérkiáramlás, sőt kifejezetten erős fizetésemelési trendre kell számítani."
és hogy bajnai vagy más miért nem lépte volna meg ezeket? Természetesen ideológiai alapon.
Ez is csak arra mutat rá, hogy mennyire fontos az ideológia.
Emellett a számszerű tények azt mutatják, hogy görögök sorsára jutottunk volna, ha nincs manyup visszacsatornázás vagy nincs végtörlesztés. Ezek ellen az imf és eu tiltakozott - okkal a saját szempontjukból, sőt leminősítettek bennünket+túlzott deficit eljárás a példastatuálás volt Magyarország esetében. A kettő inzézkedés hatása kb. 3000 milliárdos nagyságrend mnyp-ban és 1700 milliárdos nagyságrend csak a végtörlesztés akkori árfolyamon számítva ami az akkori lakossági eladósodás 20-25%-a (ami beleszámított ország sérülékenységbe). De ha nincsenek ezek a lépések, + a forintosítás : most hirtelen mindenki a 360 ftos/chf árfolyamon kalkulált vagy még magasabb árfolyamon kalkulált törlesztőrészleteit nézegetné, tekintve, hogy ország sérülékenység nem csökkent volna érdemben, hanem nőtt volna- snnak mindenféle finanszírozási következményével együtt. Ami széll programban megvalósult kiigazítás, az kismiska lett volna ahhoz képest amit egy Bajnainak/gyurcsánynak össze kellett volna hoznia, ha nem lépik meg ezeket. 4700 milliárd két évi 10.000 milliárdos költségvetéshez képest. Plusz széll program 2000 milliárd. Tedd hozzá annak hatását, hogy ország sérülékenység nem csökken, és emiatt lakossági és állami eladósodás duplázódik. A belünket is kitaposta volna az imf+eu kombó, pont úgy ahogy görögök esetében tették. Szétadóztattak volna mindent és mindenkit és a "gazdasági pangás" nem egy évre szólt volna. (2012), hanem szépen jártuk volna a görög utat.
Bajnai csinált egy "kiigazító" programot aminek következtében a kalkulált hiány 2010-ben 7% lett volna! Ébresztő.
Nem arról beszélgetnénk, hogy mennyivel nő a reálbér itthon, meg mekkora a növekedés, és hogy szar helyzetben van az eü meg az oktatás. Na meg van korrupció. Hanem arról, hogy ezek MELLETT, milyen egyéb problémák vannak még, szegénység növekedéstől kezdve, magas kamatok, meg infláció, csökkenő fogyasztás, csökkenő reáljövedelmek stb.
Amiben biztos lehetsz: egy Bajnai soha az életben nem lépte volna meg ezeket amiket Orbán meglépett és évente lenne újabb és újabb összeomlás. Románokkal ne gyere, hogy milyen sikeres imf programot hajtottak végre, mert ott államadósság 2010-ben is 30% körül volt, nem 90%.
A sok küzdelemben fókuszálódott az osztályharc, és a dialektikus materializmus , arra vasárnap nyitva legyen e a bolt vagy sem. :) Sok vér veríték folyt ezért, hogy ide jusson az osztályharc, vagy az ideológiák harca.
Fókuszálódik a folyamat egyre finomabb hangolás. Ha minden jól alakul a világban akkor még megérjük az lesz a társadalmi vita terepe melyik pártvezető mit ebédelt és azzal milyen ideológiát képviselt. Mondjuk paradicsomot akkor ez balos, ha salátát akkor zöld, ha meg csirkemellet akkor jobboldali nézeteit képviselte. Ezen cicaharc, és esetleg népszavazás ki ért vele egyet és ki nem .
Legutóbbi Clinton Trump ideológiai vita színvonala kb súrolta már ezt a szintet.
Mondjuk a mi válságkezelésünk az egyik vezérgondolata az volt, hogy a gonosz IMF. A kiigazító programunk nagy részben lefedett egy IMF programot közben. :)
Ezt milyen ideológiának kategorizáljam be parasztvakítási ideológia , vagy az emberi ostobaság növelésének ideológiája?
Hát egyszerűen a helyi sajátosságok között ezt találták ki adott helyzetben szükségszerű intézkedések ideologizálására. Ne a kormányra haragudjon. A gonosz IMF és csapataink harcban állnak velük.
Ez kb az pepitában mint az Usában az államosításnak adtak valami más nevet és azt nyomatták orrba szájba.
A gazdasági szükségszerűségek kényszerű lépéseket hoztak és akkor a pol tanácsadóknak mindezt valamiféle ideológiai maszlaggal le kellett önteni ezek között a keretek között.
A gonosz bank műsor is abból jött, hogy bármit csinálnak a helyzet kezelésére az fájni fog. Ezt hívtuk megvédésnek , gonosz bankoknak, megmentésnek és a tököm tudja még milyen dolgoknak. Lényeg az volt, hogy a nép ne az adott kormányra haragudjon miközben egy kényszerű helyzetet kell kezelni. Ennek az ideológiai szövege megint kb az emberi ostobaság növelésének az ideológiájaként határozható meg.
Figyeljetek:
A kapitalisták a tőkefelhalmozás korában egy olyan kapitalista világrendet javasoltak, ahol az ő szempontjaik és profitéhségük érvényesül.
A büdös munkásokat meg a végsőkig kizsákmányolják.
Erre a szocdemek egy olyan rendszert javasoltak, ahol megszabják a kapitalisták határait és van valamiféle közös gondoskodás is.
Marx egy illiberális demokráciát javasolt (csak ő még nem tudta), ahol a piszkos kapitalisták csak egy fogaskerék a rendszerben és a rendszer üzemeltetői diktálnak. Eközben a kisember érdekeit sem söprik a szőnyeg alá.
Lenin és Sztálin ezt elfogadták, de kicsit túllőttek a célon és az aljas komcsik lenyúzták a bőrt a szemét burzsujokról és egy füst alatt a saját ellenlábasaikról is (meg mindenkiről, aki hagyta).
Közben a fanatikus Hitler egy még illiberálisabb diktatúrára tett kísérletet, de ő, mint vezető annyira illiberális volt, hogy az egész rendszer összetört, mint a porcelán az elefántboltban ill. az elefánt a porcelánboltban, na jó, tudjátok, hogy értem.
Mivel időközben nyugaton is, meg keleten is összetört a porcelán, ezért új árukészletre volt szükség, ezt a Marshall segélyből finanszírozták és később keleten a rendszerváltással próbálták még egyszer imitálni. Ide azonban már hamis porcelánt szállítottak a multik.
Közben nyugaton a szocdemek beöltöztek részben színes libériába, részben meg zöldbe, mert időközben lelaktuk a lakást, mely felújításra szorul. Eközben megtelt szívük jósággal, mint annak idején Buddhának, miután végigmulatta, ette, itta és szeretkezte hercegi életének első évtizedeit.
Szeretetrohamuk közepette azt javasolják, hogy szegény, olcsó munkásokat hozzunk be a délvidékről, akiknek itt mégis csak jobb, mint a száraz sivatagban. Időközben, amíg (vagy mielőtt) jönnek a robotok, kicsit azért dolgozhatnának is. Vagy sokat.
Keleten az illiberális demokraták (részben álruhában) ennek nem örülnek annyira, mert úgy gondolják, hogy helyben is van elég szegény ember, nincs szükség a lelakott lakásban még egy vallásháborúra is.
Időközben ismét fordult egy nagyot a történelem kereke, beléptünk a digitális tőkefelhalmozás korába és nagyon nagy szükség lenne arra, hogy legyenek digitális szocdemek is, mert a digitális kapitalisták azt javasolják, hogy az ő szempontjaik és profitéhségük érvényesüljön.
Közben D. Láma szerint menedzser már van elég. Ezért ő azt javasolja, hogy legyen inkább több mesemondó.
Ezért született meg ez a történet. (D = Dalai és nem Digitális - remélem:-)
Az oroszoknál régi gyakorlat volt száműzni Szibériába vagy arra környékre politikai okok miatt. Pl Sztálin is megjárta ezt politikai fogolyként még a cári időkben.
De ő egészen felturbózta ezt. Nem is tudom mennyien járták meg sztálinista időkben Gulag táborokat de valami tizenmilliós nagyságrend volt csak az aki nem került onnan élve vissza. Nem tudom ebben benne van e az is aki munkatáboron kívül halt meg mint száműzött. Vagy csak a munkatáboros buli.
Ehhez képest a cári és Lenin féle gépezet a kiscserkész kategória volt .
Nagyon jó könyv a témáról Szolzsenyicin Gulag könyve, és a magyar buliról Faludynak Pokolbéli víg napjaim. Rákosi féle ámokfutáshoz azért sok köze volt sztálinizmusnak. Ott adták ki az irányvonalat amihez igazodni kellett, nehogy az imperializmus láncos kutyájának nyilvánítsák, vagy olyannak mint a retek kívül vörös belül fehér. :) Nagyon jó ebben a témában Cheng Élet és halál Sanghajban könyve az a Mao féle irányról. Ezeket kulturális percek rovatban érdemes elolvasni , mindegyik megjárta az adott ország létesítményeit. :)
...
Világválság kontra ideológia vagy szakmai alapok. Nézd meg pl azt a kapitalizmus központja mint Usa kénytelen volt államosítani bankokat. Miközben egy új nyelvet kellett kitalálni arra, hogy ez nem államosítás hanem megmentés vagy mi volt a hivatalos elnevezés nem megmentés hanem nem ugrik most be. Mindegy lényeg államosítottak mert ez volt az egyetlen megoldás az adott problémára szakmai alapon. Ez a kényszerpálya volt bármennyire is el akarták kerülni nem lehetett. Speciális dolgokban a válságkezelésben és a végkimenetben azért a helyi adottságok is fontosak. Ideológiától függetlenül. Nehéz lenne egy Bulgáriából egy Svájcot csinálni válságkezeléssel bármilyen ideológiai mentén kezelik a válságot.
a szovjet kommunizmus utópista társadalmi kísérlete, nem sztálinnal kezdődött, hanem Marxxal, mint ideológiai megalapozóval, és nem sztálin valósította meg gulágot, hanem lenin. Marx pedig a munkásosztály hatalomra jutását szorgalmazta, aminek egyenesen útjában állt a "burzsoá elit" aminek lecserélése kívánatos volt, úgyhogy az ideológiából egyenes úton következett az osztályharc, és a nevében végrehajtott gaztettek. Sokan hinnének is Neked, hogy ez kizárólag orosz sajátosság volt, csakhogy az ideológia nevében Magyarországon is volt Recsk, értelmiségiek kitelepítése Hortobágyra, kuláklista, erőszakos tszesítés, egyszóval a "burzsoá" társadalmi osztály ellehetetlenítése minden fronton. Munkásököl vasököl.
Egy adott gazdasági kérdés megoldása, mi a racionális. Mondjuk vegyük a nagy gazdasági világválságot. Különböző gazdasági válaszok születtek rá, usa, németország, szovjetunió - és ezek a válaszok mind ideológiailag vezéreltek voltak. Természetesen a cél mindenhol ugyanaz volt, a fennálló hatalmi rend megőrzése, és a gazdaság talpraállítása, (bevételek növelése-költségek csökkentése) de az ideológiai különbségek teljesen más végkimenetet hoztak, még akkor is, ha mindhárom esetben jelentős volt az állami beavatkozás, illetve az állami beavatkozás szükségességének felismerése a " mindenható" piaci folyamatokba.
