persze, jó dolog az a 20% évente, számít is, de azért ne úgy legyen reklámozva, hogy évi 20% plusz kamat a futamidő végéig...

Szerinted mennyi a nem csalás? De most komolyan...

Persze tudom, vicces világban élünk. Volt olyan, hogy a bankok 30% fölött adtak hitelt, és közben azt harsogták, akik éve 20% fölött ígérnek (persze a betéti kamat olyan 8% volt), azok mind csalók. Ha a banknak kifizeted a 30+%-ot, akkor rendben, de ha másnak adsz 20%-ot, akkor csaló vagy.

Komolyan nem értem, te hogy gondolhatod így. Annyi, de annyi módja van annak, hogy évi 10% ne okozzon gondot.

ez meg elbagettellizäläsa a 20%-nak, ugyanis elsö 5 évben a teljes töke ätlagära is 5% feletti éves hozamot ad!!!

5. év végére évi 100e befizetés esetén: 500e töke, 100 e állami jovairas, így ugyan 4% alatti éves hozam lenne, de mivel a töke sem 500-rol startolt, vmivel 5% felett van a nettó hozam csak a jóváírásokból.

mondjuk akik fix 14%-ot ígérnek manapság, oda nem is vinném a pénzem, mert azok csalók, vagy óriási kockázatokat vállalnak. De még az 5-10% is ez a kategória.

Valóban a 20% hozama az ami különbség, de gyakorlatban az ugye a tőke 20%-ának általad említett 5-10%-a , tehát max 1-2% extra hozamról beszélünk... Persze manapság az sem lebecsülendő.

A lényeg, hogy azoknál a top alapoknál, ahol elérnek 14%-ot, de nincs rájuk állami támogatás, nagyobb a hozamod hosszabb távon is, hisz már a 2. évtöl számít a piaci hozam a 20%-ra is, ami más helyen meg se lenne. Nem mindegy, hoy évekig a berakott pénezd 10-15%-os növelt egyenlegére megy 5-10% piaci hozam, vagy pedig a 20%-kal növelt bázisra.

Persze az alapvetésben igazad van, a teljes tökére csökken az éves hozam mértéke, valóban csak az első évre igaz.

Most is technikai jellegű lesz, csak még nem látjuk. Mindenkinek lesz otthon 3d nyomtatója, és ami kell, kinyomtatja. Sok gyár bezár, sokan nem fognak dolgozni, így erre is lesz majd megoldás.

:-) Ez egyébként tényleg igy történt, Budapestet is fenyegette úgy 120 évvel ezelőtt a lószar probléma.

Na látod és mi történt?

Ahelyett, hogy lószarban járnánk, jött egy paradigma váltás.

Ez egy egyszerü paradigma-váltás volt, mert alapvetően technikai jellegű csupán.

Na de mit jelentene egy közgazdasági-jellegű paradigma váltás?

Ha Párizsban így fog növekedni a konflis-forgalom, akkor 20-50 év múlva térdig lószarban fogunk járni...

Akkor ezt gondolták, aztán nagyobb lett a forgalom, mégsincs lószar sehol. Az, hogy mi lesz itt 20-50 év múlva, elképzelhetetlen. Ilyeneken nem is szoktam gondolkozni, mármint globálisan. Az, hogy mi lesz pl Európában, jobban elgondolkoztat.

Ha nem lesz nyugdíj, és a nyugdíjasok nem fognak fogyasztani, akkor a gyerekeik fogják eltartani őket, és még maguknak is gyűjteni, tehát megáll a fogyasztás. Szerintem ez teljesen egyértelmű, de ez globálisan nem engedhető meg, meg akkor újra középkor. Az pedig nem érdeke a felső 2-3%-nak.

alternatíva, nagy tömegű fogyasztási javakat elérni nem tudó rabszolga-termelő tömegek fenntartása Afrikában. Csak akkor meg brutális fegyverkezési kiadások lesznek, hogy azokat az embereket ott tartsuk nyomorban , szenvedésben, miközben a nyugat (vagy kelet) jól éldegél...

én nem értem, hogy itt írogató emberek nem képesek felfogni, hogy az adott nyugdíjak értékét mindig az adja, hogy a társadalom az előállított javakból mekkora hányadot transzferál át a nyugdíjasoknak.

ezt nem értették meg a manyup rajongók sem. Hiába van bármennyi nominális nyugdíjad, ha a társadalomban kevés ember állít elő javakat , szolgáltatásokat, akkor az sehova máshova nem vezet, mint a nominális vagyonok elinflálódásához.

Szélsőséges eset: az egész országban egy orvos dolgozik. Van minden héten 40.000 nyugdíjas, akiknek mind van 1 milliárd forintja nyugdíj megtakarításából. Az orvos heti 400 beteget tud ellátni.

Szerintetek mennyi lesz a vizitdíj? Mennyit fog fizetni egy nyugdíjas, akinek fáj valamilye, hogy őt vizsgálja meg az orvos??

Persze, meg lehet ezt lokálisan oldani bevándorlással (ebben az esetben a bevándorlók pótolják a hiányzó meg nem született generációt- csak amennyiben a bevándorlók száma megnő és szavazati jogaikat érvényesíteni fogják- ők mivel nem lesznek lojálisak az őslakosokhoz, (mert nem az ő szüleik a nyugdíjasok) meg fogják szavazni a jövedelemtranszfer csökkentését fenntarthatóvá.

Azt is lehet mondani, hogy most a jövő nyugdíjasainak a pénzét befektetik termelő cégekbe, amik később majd profitot termelnek. Hát nem. Ha nem lesz munkaerő, akkor nem lesz cég sem és nem fog profitot termelni. Vagy robotok veszik majd át az emberek szerepét a munkaerő piacon, ebben az esetben viszont a maradék aktív lakosság is munkanélkülivé azaz eltartottá válik, tehát valószínűleg a társadalom polarizálódni fog és ez megint nem a nyugdíjak biztonságát teremti meg. Vagy lesz egy robotok által biztosított magas színvonalú ingyenes ellátás mindenki részére, ebben az esetben viszont brutális túlfogyasztás lesz és a véges erőforrások(víz, levegő, energia) miatt lesznek élethalálharcok a társadalom tagjai között...

Ha meg növekszik a társadalom akik ellátnák az időseket (ami ma nincs, hiszen az egoizmus és a kényelemhajhászás miatt inkább csökken), akkor megint a javak elfogyasztása fog problémát okozni...

Szóval nyugdíj szerintem nem nagyon lesz 20-50 év múlva, max élet-halálharc az erőforrásokért. Aki gyenge alulmarad, visszatérünk az evolúcióhoz, vagy annak egy másik szintjére érkezünk.

ne is haragudj rbbj11, de én annyira utálom ezt a szöveget, hogy amire évi 20% állami hozzájárulás érkezik és így már 5% hozamnál is 25% növekszik a pénzetek évente....

Aki ezt állítja, az hazudik, sőt fogyasztókat megtéveszti. Ugyanezt szokták ellőni a Fundamentánál, meg a biztosításoknál is.

Mi a valóság? Az, hogy a befizetett összeg 20%-át írja jóvá egyszeri alkalommal az állam.

Ha minden évben befizettél 100.000 forintot 5% hozam mellett, akkor az első évben valóban 25%-os hozamot érsz el.

Második évben befizetsz újra 100.000-et ami után kapsz 20.000-et, de valójában már 200.000 forintod alaptőkéd van bent a kamataival, (vagyis 236.000 év végére, mert a tavalyi befizetésed, annak hozama, plusz az idei és annak hozama, plusz az állami támogatás hozama plusz az új támogatás) azaz a kapott újabb 20.000 forint támogatással a 2. évben már csak 10+1 (1. állami támogatás hozama) 20 hozamod van, azaz 31 hozamod van a 200-ra, azaz 15%.

A harmadik évben még kevesebbet számít az újabb 20állami támogatás, a 10. évben pedig már csak kb. 1-2% extra hozamot jelent a befizetett 1 millió + kamatainak kamatára.

20-25 éves gyűjtögetés során meg 0-1% extra hozamot jelent.

Harmadik évben ismét befiz

ha ezt jobban megnézzük csak egy minuszos van a panónia pénztárnál, a volt quaestor portfólió ami azért lett minuszos mert portfólió egy része quaestor kötvényekben volt. :)

lehet csemegézni az önkéntes nypt teljesítmények közt :)

http://www.mnb.hu/letoltes/nyugdijpenztari-hozamok-2006-2015-kozzetetel-vegleges.pdf

a többség nem menne 600€/hóért tájföldre, vagy afrikába. természetesen lenne egy kis százalék, aki élne ezzel a lehetőséggel, de a nagy többség valószínűleg nem. az hogy mi eltőzsdéznénk, az egy másik sztori :-P

De miért értékteleníti el a megtakarításokat vagy a nyugdíjakat? Infláció követő nyugdíj , sőt mivel fontos pol tömeg ezért infláció feletti emelés nyugdíjakban főleg választási évben.

Megtakarításnál pedig azért egy elvárás, hogy legalább infla felett hozzon egy picivel.

Egyáltalán miért okozna ez extra inflációt. Egyszer míg beépül a rendszerbe de utána?

Szerintem egy érdekes kísérlet ez az alapjövedelem lehet ez lesz a jövő. Válságkezelésben is felmerült, hogy minden Eu-s polgárnak bizonyos egyszeri összeget adni, tudjon költeni .

Vannak olyan országok ahol ez nem csak kísérlet. Arab olajkitermelők Dubaj pl . Ott csak azért ha állampolgár vagy több 1000 dodó havonta a zsebbe. Nem is egyszerű ott állampolgárságot szerezni. Szaudiaknál is van valami az ügyben ha jól emlékszem.

És ha lenne feltétel nélküli alapjövedelem, akkor ki dolgozna pl közel annyiért havi 160 órát? Pl ki söpörne utcát, takarítana nyilvános wc-t, vagy csak űlne a pénztárban a tacskóban X összegért, ha mondjuk annak ahárom heti fizetését kapná a semmiért? Akkor már csak 1 heti +bérért dolgozna 160 órát.

Vagy mi tartana attól vissza vkit, hogy olyan országba menjen, ahol ebből simán megél, még ha ott nem is lenne elég. Ha ez egy nyugati szinvonalú alapjövedelem lenne, akár 500-600 eur/hó, még több éves világkörüli út is lehetne belőle.

Ez az én olvasatomban messzebbre mutat.

Most sarkítok, de kb igaz, amit írok.

A fehér ember dolgozik sokat, hogy megéljen, és a felesleget odaadja pl Afrikának, hogy ott ne halljanak éhen. Ezt szerintem meg kellene változtatni úgy, hogy ott dolgoznak, és mi kapunk "segélyt", amiből lehet alapjövedelmet adni. A kettő szerintem nem megy.

Az ottaniakat pedig nem tudod éhenhalni hagyni, mert akkor idejönnek, mint a most általad említett migránsok. Mert azért azt elvárni emberektől, hogy éhezzenek, amikor a tv-ben, rádióban meg pont ugyanolyan reklámokat látnak mint mi, értelmetlen. Előbb-utóbb mindenki azt fogja mondani, hogy na akkor átmegyek oda, ahol meg tudok élni. És bár lehet utálni a migránsokat, ez szerintem egy teljesen emberi hozzáállás, és így is fog működni. Pont ezért is nem működhet az alapellátás, mert akkor mindenki odamegy az ingyen pénz reményében.

Mert tételezzük fel, ő nem fog kapni, mert nem állampolgár. Akkor mi történik? Pont ugyanúgy fog éhezni, mint otthon. De a gyereke, ha már ott születik, majd kapni fog, tehát amíg a szülő élete ugyan nem változott, de a gyerekének jobb lesz, egyértelműen azt fogja választani.

Meghosszabbítottad a múltbéli trendeket, a jelenlegi válság épp arról szól, hogy ezek már nem hosszabbíthatók meg tovább a végtelenségig.

Csak 3 dolog, mely most ezzel kapcsolatban eszembe jutott:

- A jelen gazdasági válság épp arról szól, hogy még a gazdaságilag kívánatosnak tartott 2 %-os inflációt sem tudja elérni az EKB. (Akárhogy is könnyít.)

- A migrációs válság katalizátorként működhet egy ilyen folyamatban, hiszen a juttatásokat majd valamilyen formában egységesíteni fogják.

- Egyre több olyan kísérletről hallani, melyek a feltétel nélküli gazdasági alapjövedelmet vetik fel. Nemrég hallottam egy finn kísérletről, a héten olvastam egy kanadairól.

Erről úgy tűnik már konferenciát is tarottak:

http://hu.mebal.eu/feltetel-nelkuli-alapjovedelem-konferencia-2015-nov-20-21/

ezért kössetek nálam nyugdíj takarékossági számlát, amire évi 20% állami hozzájárulás érkezik, így már 5% hozamnál is 25% növekszik a pénzetek évente, adómentesen!

Kézzelfogható példa. Ha mindenki annyit enne, amennyit akar, akkor mindenki túl is fogyasztana, ez pedig fenntarthatatlan lenne.

Pl ha mindenkinek futná Mercedes-re, ki venne Opel-t? Vagy ha mindenkinek Opelre, ki venne Daciat? Sorolhatnám bármeddig.

Az idén minden eddiginél hamarabb, már augusztus 13-án elérkezett a túlfogyasztás napja: 2015-ben alig több mint hét hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

Teljes cikk: http://www.erdekesvilag.hu/7-honap-alatt-elertuk-a-tulfogyasztas-napjat/