"és nincs devizára történő visszaváltási kötelezettségük a későbbiekben"
Már hogyne lenne?
"és nincs devizára történő visszaváltási kötelezettségük a későbbiekben"
Már hogyne lenne?
Tök jó a sztorid. csak kár hogy úgy kezdődik:
"tegyük fel hogy a bank devizához jutott valahonnan". igen ha ez megtörtént onnan már igaz amit mondasz. csak hogy jutott az eredeti "tegyükfel" devizához? Elárulom: vagy betétet helyeztek el nála, vagy EURhitelt vett fel. Mánpedig azt euróban kell visszaadni, nem forintocskában. Endofstory
A bankok ebben az egész CHFhajcihőben egy szerepet játszottak: felvették Svájcból a CHF-et és kiosztották a lakosságnak. felvették 2%-on kiadták 7%-on. Csak azzal nem kalkuláltak, hogy a.) bedől egy csomó hitel b.) a kormányzat megszívatja őket.
Rosszul spekuláltak mondhatnánk.
Levezettem, hogy kaszáltak az árfolyamhatáson, és amennyiben a forintforrást a deviza alapú hitelszerződéssel alakították át devizává és nincs devizára történő visszaváltási kötelezettségük a későbbiekben, akkor minden folyósításkori és törlesztéskori árfolyamkülönbözet a bank nyeresége.
Nem igazán érted amit mondok.
Az árfolyamhatáson nem kaszáltak semmit, illetve ha kaszáltak csak akkor ha rosszul fedezték és ez jól sült el éppen adott időszakban. De ha rosszul fedezték akkor azon veszteség is lehet. Tehát akkor Tolcsy féle munkát végeztek ha ilyen előfordulhat. Márpedig ez nem túl esélyes, mivel nem Mekk mesterkedés a profiljuk. :)
Amin kerestek az, hogy jó marzzsal helyezték ki. 3% körül ami chf alapon elég tisztességes summa.
Az árfolyamkockázatot az ügyfél viselte/viseli amennyiben nem fedezte ezt. Ez vsz szintén evidens . Vki felvesz devizahitelt nyilván van egy árfolyamkockázata. Ez most rosszul néz ki jelen pillanatban, kinézhetett volna jól is, sőt volt olyan időszak mikor jól nézett ki.
Azért nem devizát kaptál kölcsön mert a folyósítás Ft-ban történt hiszen Ft-ban kellett fizetned az ingatlant amit megvettél. Ha beviszel egy olyan adás-vételit ahol eur-ban van megállapítva a vételár eur-ban kell fizetned akkor eur-t fizet ki a bank, ez egy technikai kérdés. Lehetett volna úgy is, hogy chf-et kapsz kézhez odamész a banki pénztárhoz és átváltod Ft-ra. Csak hát egy ingatlan adás-vételnél nem is kapsz kézhez pénzt utalják az eladónak. Ő pedig Ft-ot várt.
Legtöbb esetben ez ügyfélnek is egyszerűbb volt nem kellett még váltogatnia, egy külön művelet.
A devizaárfolyam változásain közvetlenül a bank nem keresett, amin keresett mikor törlesztettél és Ft-ot vittél be nem chf-t, vagy eur-t hanem Ft-ot azt átváltották neked deviza vételin nyilván azon volt hasznuk. Plusz profit. De azon, hogy te felvetted 180-on és törlesztettél 240-en egy kanyi vasat nem kerestek, ha megfelelően lőtték be a fedezését a témának.
De nem devizát kaptam kölcsön, hanem forintot. Csak tényleges devizahitelnél kaptál devizát, devizaalapú hitelnél forintot kaptál, és azt írtad alá, hogy devizának megfelelő forintösszeget törlesztesz: magyarul a bank a meglévő forintforrásait devizává alakította - belevitte az árfolyamkockázatot és a kamatkockázatot, amit magának lefedezett mert volt rá eszköze a swap piacon keresztül, az ügyfeleire pedig rászabadította ezeket a kockázatokat egyre jobban és jobban a deviza alapú hitelezés felpörgetésén keresztül.
Nem érdekel különösebben, hogy Lehmann professzor mit akar, mindössze arra akartam rávilágítani, hogy a bankok iszonyatos mértékben kaszálnak az árfolyamhatáson és az egész ügylet arra jó, hogy a magyar lakossági és vállalati szektorban megtermelt jövedelmeket milyen iszonyatos méretekben csatornázták volna ki az országból a bankok - bankadó és végtörlesztés nélkül, magyarul az ügyfeleik nyílt és szemérmetlen kifosztásával. ami nem egy társadalmi beágyazottságú felelősen eljáró bankszektor, hanem sokkal inkább az uzsoramaffia módszereire emlékeztet.
Ez kb olyan mintha lenne Ft-om , különböző ügyletekkel devizára alakítanám, kölcsönadnám neked a devizát, aztán hajtogatnád mikor nem tudsz fizetni, hogy de hát neked Ft-od volt egyszer régen és mi az , hogy devizát kérsz. :) Kb ez a szitu.
Amiben lehet eredmény az a kezelési költség bár az is necces de ott talán jogosan lehet vitatni, hogy azt miért devizában számolták bizonyos ügyleteknél. Ez még határeset de elfogadható.
De maga a hitel, vagy a kamat devizaalapjának megkérdőjelezése nonszensz vsz.
Ne csináld, Lehmann professzor az egy nagy mester lehet, nem szoktam olvasni az elképzeléseit a dolgokról csak néha itt ezen az oldalon belepillantok az is bőven elég. :)
Alaposan olvasd el ezt az mnb-s anyagot.
Az nyilvánvaló, hogy a magyar bankrendszernek Ft forrása volt kiinduló pontként ez világos megint csak mint a vakablak hiszen mi mása lett volna? Annyi devizabetét nem állt rendelkezésre, hogy sok ezer milliárdot kihelyezzenek amire igény volt . De és itt jön a lényeg swapeken keresztül devizahitelt vettek fel Ft hitelt nyújtottak, és ugyanígy kamatswapeken keresztül fedezték a kamatkockázatot ami az ügyletből adódik, illetve az árfolyamkockázatot is.
Vagyis a Ft forrásból ami a betétekből rendelkezésre állt swap ügyletekkel devizaforrást hoztak össze fedezve a kockázatokat (az igaz, hogy ezeket időnként meg kell újítani és ez az ő kockázatuk jellemzően évente újítják meg tudomásom szerint szóval rövid lejáraton de akkor is egy fedezet nagyjából a témára) .
Lehmann dr mit szeretne? Hogy 6%-on adjanak Ft hitelt úgy, hogy 6%-on vonják be a Ft forrást? Épp azért kellett variálni mert tisztán Ft alapon 10% körül/ felett lehetett volna kihelyezni.
Vagy úgy gondolja ez a derék ember, hogy miután swapekkel megteremtették a devizaforrást utána helyezzék ki a devizát Ft hitelként 6%-on , és a bankrendszer fussa az ebből adódó árfolyamkockázatot?
VAgy nem tudom mit akar kihozni belőle Lehmann mester de őszintén szólva túlzottan nem is érdekel. :) Bőven elég nekem annyit elolvasni tőle, hogy azt hajtogatja a bankoknak Ft-ja volt, és devizát helyeztek ki. :) Az már nem zavarja meg , hogy közben volt néhány határidős ügylet és a Ft-ból chf, vagy eur lett amit kihelyeztek. Ilyen apróságokon nem akad fenn a derék ember.
Egy dolgot tessék nekem elmagyarázni Lehmann professzor úr agymenésében:
HOGYAN adhattak nemhogy lakossági betétkamat, hanem egyenesen MNB alapkamat alatt olyan forinthitelt a bankok, ami soha nem látott devizát?
Erre a kérdésre szvsz két válasz lehetséges.
Első válasz: Már a folyósításkor tudták, hogy írdatlan árfolyamzuhanás lesz, amit belekalkuláltak a hitelszerződésbe, vagyis a kamaton történő veszteséget az árfolyamon pótolták be: EZ közönséges csalás, és a szerződés törvénytelenségét jelenti, a bűnszervezetben elkövetett kifosztással.
Második válasz: Az anyabank az általa tárolt, felvett pénzt ARRAFELÉ FORINTOSÍTOTTA, és eleve forintban utalta át ide. Ez megmagyarázná azt, hogy miért nincs Magyarországon forintosításnak és opciós ügyleteknek nyoma sem, és egyebekben is jól látható, hogy mennyi pénzt hoztak ide az anyabankok és hogy mennyit vontak ki a végtörlesztés hatásaként (mint bemutattam, nagyjából 1:1 a kivont pénzek és a végtörlesztés, illetve lakossági hitelcsökkenés összege). Értelemszerűen ebben az esetben a magyar leányokkal szemben értelmezhetetlen az opciós ügylet megkötése - hiszen nekik nem is volt devizaforrásuk. Ebben az esetben az és csak az áll, hogy ők, mivel forintban tartották nyilván a szerződés mindkét oldalát, így NYERTEK a devizaárfolyam növekedésén, csakhogy az is áll ebben az esetben, hogy VESZTETTEK akkor, ha az éppen az ügyfelek számára nyerőben volt. Ha pedig az öt évet vesszük alapul, akkor ÖSSZESSÉGÉBEN ezen pont nem nyertek. Az egy más kérdés, hogy az anyabankok ebből mit és hogyan kezeltek le, de az nem magyarországi kérdés.
Azaz Lehmann professzor véleményével csak egy baj van, az, hogy semmiképpen sem lehet igaza, hiszen az egész véleménye azon a téves prekoncepción alapul, hogy lehetséges a forinthitelezés az MNB alapkamat alatt is. Ha ezt a nyilvánvaló sületlenséget kihúzod a gondolatmenetéből, akkor máris láthatod, hogy minden, amit ebből levezet, az csak marhaság lehet, akármilyen jól is hangzik.
Tessék az árfolyamot elfelejteni.
Na, sikerült erre a témára is felcsavarodni.
"Ha nem az lenne a világ legnagyobb öntökönlövését követnék el (még Matolcsyn is túltennének pedig ő a vitathatatlan bajnoka ennek ). Mert ha nem 0 összegű akkor ezen veszteség is lehet, hiszen amin nyerni lehet azon veszíteni is. "
Pedig látod pont ez történt, illetve annyiban mégsem: az árfolyamkockázatot az ügyfelekre hárították át.
Tegyük fel, hogy a bank devizához jut - mindegy honnan. A magyar sajátosság az volt, hogy rövid távú eszközökből nyújtottak hosszú lejáratú hiteleket. Könnyen belátható, hogy minél hosszabb időtávot ölelne fel az ügylet fedezése, annál nehezebb megbecsülni azt a várható árfolyamot amin születhet kötés, tehát a hosszú távú fedezeti ügyletek likviditása alacsony, míg rövid távú fedezet megteremtése likvid piacon könnyebben lehetséges. (Olvasgatás közben pl. találtam olyan infot, hogy 2005-ben egész évben 2 kötés született 7 éves lejáratú határidős deviza eladásra ill vételre! Tehát a bankoknak mondjuk keletkezik egy hosszú lejáratú devizakötelezettsége, amit egyrészt rövid távon rendelkezésre álló forrásból biztosítanak, másrészt rövid távon tudják fedezni az ügyletből eredő árfolyamkockázatot, amit időről időre meg kell újítaniuk.
Tehát megállapíthatjuk, hogy a bankok nem tudták fedezni hosszú lejáratú kitettségüket sem forrás, sem deviza oldalról. Cserébe az ügyfelekre hárították az árfolyamkockázatot, így ők mégis mentesültek a kitettség alól.
Azonban az állításom mégis helyes volt, hogy amennyiben fedezték magukat rövid távon, az árfolyamhatásból nyereségük keletkezik.
Tegyük fel ismét, hogy a bank devizához jut 2008 márciusában. Ezt a devizát devizaalapú hitel nyújtáshoz az azonnali piacon átváltják 250-es HUF/EUR árfolyamon forintra. Majd azonnal fedezik egy 1 éves határidős EUR vétellel fix árfolyamon. Ekkor a határidős árfolyamot a kamatkülönbözetből származó nyereség határozza meg, ami az azonnali árfolyam * 1+ fedezetlen huf kamatláb/1+fedezetlen eur kamatláb = jelen esetben a határidős kötés valahol 250*1,09/1,05 = 260 Ft lehetett. Banknak tehát egy 1 év múlva keletkező EUR kötelezettségének teljesítésére 260 Ftos árfolyamon rendelkezésre áll az EUR, mivel valaki akinek akkor származik EUR bevétele eladta neki a határidős piacon az EUR-t, amiből a bank teljesíti EUR kötelezettségét.
2009 márciusában 320 Ft volt az EUR árfolyama. Az adós befizetett a bankba 320 Ft-ot egy euroért, a bank pedig a határidős kötés miatt 260 Ft-ért megvette az eurot, amiből teljesítette EUR-ban fennálló kötelezettségét. A bank tiszta nyeresége 60 Ft volt euronként.
Ugyanakkor a bank azért nem tud veszíteni mivel amennyiben nem tud devizaswap piacon eladni vagy venni határidőre, akkor a spot, azaz azonnali piacon végzi el az átváltást, az ügyfél által az azonnali árfolyamon becsengetett összegből. Tehát ebben az esetben nincs se nyeresége sem vesztesége, devizában fennálló kötelezettségét mégis teljesítette.
Ez az az eset amit mindketten feltételeztünk, hogy a bank valamilyen úton módon devizához jutott azt forintra váltotta, amiből deviza alapon hitelezett forintot.
De most kapaszkodj meg.
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_200905/mak-pales.pdf
5. oldal
"A hazai bankok az elmúlt években a devizahitelezést
nagyrészt forintforrásból finanszírozták." Tehát csak egy részével, méghozzá a kisebbik részével szemben áll fenn devizakitettség, amit a bankoknak fedezniük kellett. Nagyobb részt pedig forintforrás kihelyezés történt devizaalapon!!!
Ha pedig ez így van, akkor Lehmann professzornak igaza van. Az ügylet soha nem látott devizát, sem kezdő, sem végpontjában, minden forint gyengülésből származó árfolyamhatás a bank nyeresége. A magyarországi deviza alapú hitelezés volt az évszázad üzlete, és ezzel a nyílt kifosztással szemben minden önvédelmi eszköz: végtörlesztés, bankadó megengedett.
A hitel nem spekuláció. A hitel minden esetben egy gazdasági számítás eredménye, amelyet a hitel megkötésekor VILÁGOSAN és FIXEN rögzíteni kell. Ez a pénzügyi művelet pont ezért hitel és nem uzsora. És pont attól uzsora valami, hogy módosítgatnak a feltételrendszeren, hogy az uzsorázott ne szabadulhasson a hitelcsapdából. Csak hogy tudd.
Egyebekben ajánlom figyelmedbe azt, hogy a HITELEZÉS esetében NEM LEHET különbség a hitelfeltételekben, márpedig a HUF hitelezés esetében egyáltalán nem léteztek azok a feltételek UGYANAZOKNÁL a bankoknál, amit oszkogató és bűnbandája létre nem hozott 2009-ben """etikai kódex""" címmel, ami melléknévként a "pusztuljon a magyar" jelzőt képviselte.
Teljesen egyértelmű, hogy az idegen érdekek kiszolgálása érdekében hozták be a köztudatba azt, hogy a devizahitel spekuláció, azonban aljas magyarellenes magatartásként nem az volt a reakció, hogy akkor lecsukjuk a köztörvényes bűncselekmény kitervelőit, hanem egyenesen az, hogy az állam összes rendelkezésére álló erőszakot a népre szabadíjták, mert a kifosztás ki lett adva, egy helytartónak pedig ennek a betartatása a feladata.
Vajon ugyanaz a bank, aki a pénzt ugyanabból a forrásból szerezte (és nem az MNB-től), az hogyhogy más feltétellel adta ki devizában ugyanazt a forrást, mint forintban? Mert érdekes módon a forinthitelek esetében ezeket a feltételeket nemhogy a szerződéskötéskor, hanem később sem léptették életbe.
Ez pedig nonszensz, és nyilvánvaló, hogy az összes ilyen jellegű módosítás lényege az volt, hogy a becsapott, átvert emberekre hárítsák az összes veszteséget, amit normál körülmények között a bankoknak kellett volna állnia.
Prospero, újólag javaslom, hogy felejtsed el az árfolyamot, mert hülyét fognak belőled csinálni. Ez az egyetlen olyan tétel ugyanis - mint ahogy már többször levezettem - amivel kapcsolatban a devizahiteleseknek sűrű kussban kell lenniük, ugyanis ha van valami, ami NEM írható a hitelnyújtó számára ebben az esetben az az árfolyam, és ha van valami, amivel a hitelfelvevőnek számolnia KELLETT, az az árfolyam, legyen az akármennyi.
De mint írtam, potom 30-50% hiteldíjtörlesztés növekedés semmiféleképpen sem okozhatta volna a tömeges tönkremenetelt, ez ugyanis még 100eFt havi törlesztés esetében is ""csak"" 150eFt havi törlesztést eredményezett volna, értelemszerűen egy 50-60eFt-os átlagtörlesztésnél 65-90eFt-ot jelentett volna, amit fogcsikorgatva, de ki lehetett volna szinte mindenkinek fizetnie.
Ebből a szempontból az, hogy honnan szerezték a pénzt, avagy miben a bankok, az pont senkit sem érdekel.
A hitel nem spekuláció? Miért nem az? Az is egy spekuláció, hogy most meg fogok enni egy almát. :) Minden spekuláció.
Még a munka is spekuláció, arra spekulálsz, hogy pénzt fogsz vele keresni, és abból meg fogsz élni stb. Ezt próbáltam mondani, de nem tetted magadévá a gondolatmenetemet.
Ha ragaszkodsz hozzá akkor a hitel nem spekuláció kivéve a gondosz chf hitelt, és a gonosz bankok, gonosz eu stb megrontották ezzel a derék dolgozó népet, de majd meg lesznek védve tőlük úgy , hogy attól koldulnak. :) Valahogy még a gonosz imf-et is bele kelleni szőni a sztoriba. :)
Tudod, van ami bűncselekmény és van ami nem.
A hitel egyik ismertetőjele éppen az, hogy nem spekuláció. De már elszóltad magad, kár a bizonyítványt magyarázni.
Nana. Látom bele kell mennünk ebbe a témába is mélységeiben.
A Ft átváltás nyilván csak egy technikai kérdés hiszen a polgárnak Ft-ban van szüksége a lóvéra ezért kellett átváltani folyósításnál. Törlesztésnél ez megint csak egy technikai kérdés hiszen Ft-ot visz be akkor egy chf alapú hitelnél nyilván át kell váltani chf-re. Ez kever meg téged vsz.
Mindegy induljunk ki abból, hogy miért chf alapú a hitel? Azért mert a bank chf forrást olcsóbban tudott bevonni mint forint forrást, így a chf alapú hitelt olcsóbban tudta adni. Ez világos mint a vakablak nem? :) Csak azért innen kezdem mert nyilvánvaló, hogy a bank azért vállal egy hitelezési kockázatot, hogy pénzt keressen. Most ha Ft-ot adna chf alapon abban mi lenne az üzlet? K. nagy bukta drága Ft forrás "olcsó" chf kamaton. Szóval még a feltételezés is nonszensz. :)
Vagyis mi is történt. Bankok szereztek chf forrást (tök mindegy kitől a világban vkitől anyagbanktól devizapiacról stb tök mindegy honnan) mondjuk 3% körüli forrásköltséggel, és kihelyezték 6-7% kamaton 3%-os marzzsal. Ez az alapja a bulinak.
Mellette fedezték a kockázatot deviza, és kamat swap ügyletekkel .
Ez azt eredményezte, hogy bárhová megy a chf árfolyam akár 100-ra akár 1000-re a banknak nincs devizakockázata (ha tökéletesen fedezte le magát)
Aztán jön a polgár a chf-el , hogy törlesztene . Mi is történik? Csökken a nyilvántartott chf tartozása, a chf-et a bank visszaadja oda ahonnan kapta (anyabank, nemzetközi devizapiaci szereplő, Jóska Pista tök mindegy kinek) és a fedezeti ügyletből zár annyit amennyivel csökkent a kitettsége (a fedezeti ügylet nyeresége/vesztesége pariban van az ügyfél által törlesztett chf árfolyama és felvételkori árfolyamának különbözetével) Világos miért 0 összegű árfolyamszempontból a banknak?
Ha nem az lenne a világ legnagyobb öntökönlövését követnék el (még Matolcsyn is túltennének pedig ő a vitathatatlan bajnoka ennek ). Mert ha nem 0 összegű akkor ezen veszteség is lehet, hiszen amin nyerni lehet azon veszíteni is.
Tehát kurvára nem értem Léhmann professzornak a viselt dolgait, hogy mi a búbánatért firtatja honnan kaptak devizát? Ha a saját anyabankjától szerzett akkor mi van? Ki nem szarja ezt le? A saját anyabanknak is van egy forrásköltsége a frankra nem ingyen van neki.
Érted a csöppet zavaros gondolatmenetemet? :)
Attól függ, hogy miből indulunk ki. Most tegyük félre ismereteinket erről a levélről, mert ez a levél azt mondja, hogy nem volt devizamozgás a hitelezéskor. A levél azt mondja, hogy forinthitelt nyújtottak, deviza alapú elszámolással, soha nem látott devizát ez az ügylet sem forrás szintjén, sem máshol, csak egy könyveléstechnikai kérdés, hogy miben számolják el a tartozást.
Ezzel szemben én abból indulok ki, hogy a banknak az anyavállalat felé teljesítendő kötelezettsége mondjuk az eredeti devizában keletkezik, tehát CHF-ben. Az anya ide utalta a CHF-et a magyar leánynak. A magyar leány átváltotta forintra az MNB-ben, a forintot elhelyezte jegybanki kamaton az MNB-ben. Az MNB-nek lett CHF-je, ami MNB tartalék. Ezek után bemegy az adós a bankba és megkapja a forintot a banktól, aláír egy papírt, hogy devizában számol el -ez maga a fedezeti ügylet. A leánynak mindaddig amíg a pénzt nem kell hazautalnia az anyának, minden forint után az árfolyamtól függően mondjuk jelenleg 50%-os profitja van, hiszen kihelyezett x forintot, ami után forintban 50%-os haszna keletkezik csak az árfolyamhatáson, kamatjövedelem figyelembevétele nélkül.
Akkor jelentkezik a banknál egy kockázat, amikor forintot át kell váltania devizára és vissza kell utalnia az összeget az anyának. Tehát devizára van szüksége. De mivel tudta, hogy melyik évben mennyi devizára van szüksége, 2008-ban vásárol devizát 2009-es, 2010-es lejáratra stb opciós árfolyamon mondjuk akkori 160-180-as árfolyamon. Amikor az árfolyam 180 szint fölé ment, akkor éltek az opcióval és lehívták az ügyfelek 230-as törlesztéseiből. Számomra ez a fedezeti ügylet. De mivel ennek is van költsége és a szerződés biztosítja, hogy az aktuális forintárfolyamon menjen a törlesztés - nem CHF-et kapnak vissza, hanem forintot, amiből CHF-et vesznek akár aktuális, akár opciós árfolyamon, ezért számukra költségek nélkül biztosított a mindenkori CHF-re váltás lehetősége külön fedezettség nélkül. Tehát a bankoknak nem kell külön fedezeti ügyletet kötniük, mindig megkapják a CHF-nek megfelelő ellenértéket forintban, csak a hitelezési kockázatot viselik - bedőlés, stb.
Ezen a világon minden spekuláció, még az is amiről nem is gondolnád.
Pl összejössz egy nővel akivel családot alapítasz spekulálsz a jövőre, gyerekek miegyéb stb. Vagy pl összejössz egy csajjal csak egy éjszaka erejéig ott is spekulálsz, mert pl közben mást is csinálhatnál pl aludhatnál. Mérleg plusz mínusz serpenyője :)
Bármit veszel spekulálsz vele, Ft hitelt veszel fel azzal is spekulálsz csak árfolyamkockázat nélkül, de spekulálsz arra, hogy a hitelt jól fogod befektetni, többet fog hozni mint amit visz. Házat veszel azzal is spekulálsz pl a jövőbeni ingatlanértékekre stb az mellett , hogy vhol laknod kell stb.
Szóval mindenben van egy elképzelés egy "spekuláció" akár anyagi akár más értelemben. Ezért sem tudom hová tenni mikor pl ezek az egyszerű polgárok arról beszélnek a spekulánsok ideje leáldozott, ez alatt azt értik ezentúl felesleges gondolkodni, vagy mit?:)
Spekuláció=jövőbeni következményeken elgondolkodni hát ezek a jóemberek valóban úgy viselkednek mintha képtelenek lennének a gondolkodásra. Biztos ezért emlegetik állandóan a spekuláció végét. :)
én a helyükben időben lépnék a kedvező módosítással, mert a fuldokló könnyen magával ránthat eztazt ...
én pl tönkremenetel esetén nemscak a pofám jártatnám hanem a kezem is és pár bankfejes megbánná azt h megszületett ;o) konkrétan érdekel rafis peti mert ő a legmocsadékabb mind közül és az ő ötlete volt az egész. meg akik támogatták elősegíttték a becsatornázást bajnai oszkó ... asszem lenne sírásrívásfogcsikorgatás.
GYK az egész arról szól, hogy az adós dögöljön meg és mindezt köteles befogott pofával tűrni.
sehogy se találom h chf ről szó lenne.
vagy chf kamat.
vagy snb.
vagy bármi devizaához kötve bármi :o)
csak a forinthoz kötik.
mnb
jbk
állampapír
"3. A hitelezők vállalják, hogy az 1. és 2. pont mellett vis maior események – hirtelen
bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A hitelezők vállalják
továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – a
nyilvánosságra hozzák. "
valahogy nem alkalmazzák.
ÁTMENETILEG tartós lett.
