És 2011 júliusában, mint köztudott forradalom lesz MO-n. Ezért is lettünk stabilak Fitch-nél....:-S
És 2011 júliusában, mint köztudott forradalom lesz MO-n. Ezért is lettünk stabilak Fitch-nél....:-S
Szóval az ezer piaci körülmény az tükröződik a LIBOR-ban; ha a ker.bank drágábban kap hitelt, akkor nekem is drágább lesz a tőketartozásom kamata>>magasabb törlesztőt eredményez. Ez tiszta. Azonban a kamatfelárat mi alapján emeli? Azt is az ezer piaci körülménnyel? Egy indokkal lehet duplán fizettetni? Az ezer -negatív- piaci körülményt már megfizettem a LIBOR növekedésével. A kamatfelárat nem növelheti ugyanezzel az indokkal! Szerintem.
Mitől függ? Hát pl attól, hogy Mo-nak milyen a megítélése, és ezért egy Mo-n devizában hitelező bank milyen költség mellett jut forráshoz, másrészt mekkora piacot akar szerezni, mik a profit céljai stb, elvileg sok bank van a piacon nagy eltérések nem nagyon szoktak lenni.
Elvileg most van ez az etikai kódex ahol szabályozva van ez is, de ott is piaci folyamatokra hivatkoznak amibe ugye sok minden belefér.
Egyébként ezek a szerződésekben rögzítve vannak ez nem lehet újdonság egy hitelfelvevőnek, hiszen annak idején lehet az opt-ben megkaphatta a hitel libor +5%-on , az mkb-nál meg libor +4,75-ön vagy fordítva stb.
Nyilván lehetne arra kötelezni a bankot, hogy Mo-n hitelezzen fix kamattal devizában. Csak akkor azt mondaná hitelezzen egy olyan országban ahol forradalom van fél évente fix kamaton akinek két anyja van. :)
A kamatfelár mitől függ (mi az hogy egy piaci körülmény jó vagy rossz)? és miért 2011 júliusától emeli a kamatfelárat a bank (most minősítettek fel :-)). Az AXA előre tudja, hogy romlanak júliustól a "külső piaci körülmények"? A piaci körülmények a LIBOR-ban és BUBOR-ban is meglátszanak, akkor miért változtatgatja a plusz felárat? Mert hogy LIBOR + 2,5% (de 2,5% az a teljes futamidőre legyen fix, hisz ez a bank profitja) és akkor ki tudom számítani a LIBOR változásával a havi törlesztőrészletemet (a fennmaradó tőketartozásom kamatát).
Az a plusz felár a bankok kiskapuja; ő emeli a plusz felárat 5,5%-al, én meg megkérdezem hogy miért nem 4,75%. mi lesz a piaci magyarázat?
Olyan kamatfelárat határoznak meg amit akarnak ez az ő üzleti döntésük. Nyilván egy ilyen döntésnél a piacot kell figyelembe venniük, plusz mit bírnak el az ügyfelek. Hiszen ha egy bank feltolja a kamatfelárat 30%-al, az összes ügyfele kiváltja egy olyan bankkal a hitelét ahol csak 6% a kamatfelár stb. Ezen lehet perelni , csak értelmetlen vsz.
Makkos József nem tudom kicsoda , de nagy szakértője lehet a témának. :)
A hitelszerződésekben ez a következőképp van szabályozva:
Libor+ kamatfelár (egy bizonyos kamatperióduson belül állandó) kamatperiódus van 1 havi , 3 havi, fél éves, éves stb. Kamatfelár a bank által meghatározott, a libor pedig svájci bankközi hitelkamat.
Ilyen egyszerű, a kamatfelár nyilván ezer piaci folyamattal függ, ahogy a Libor is, nyilván a bankok megemelték a kamatfelárat mióta ez a válság tart, részben kényszerűségből, részben különadó, részben külső piaci körülmények, plusz profit.
"Ez az egész történet a számomra kb olyan mintha kötnék egy deviza határidős ügyletet ami számomra balul ütne ki elbuknám mindenem aztán mennék sírni a bankhoz, brókercéghez, vagy akárhová, hogy nem is gondoltam, hogy a svájci frank így mozoghat, vagy miért engedték ezt nekem."
Nem ugyanaz, mert ha tradelsz akkor tudod, hogy valamennyi pip változás mekkora változást okoz a tőkédben...előre! A hitel esetében, meg még azon is megy hogy milyen tényező van hatással a törlesztőrészletre (árfolyamváltozás amit írsz az a nagyrészének tiszta, de mi van a deviza kamattal, mitől függ...alapkamat, LIBOR, BUBOR, hasraütés?). Milyen szerződési sémák ezek, hogy erre sem térnek ki? Ennél egy borsodi "uzsoraszerződés" is egyértelműbb: egy hónap múlva dupláját kérik vissza.
Épp most nézem a HírTV-n a panaszkönyvet: pont erről van szó. Még most is megy a vita arról hogy a CHF hitel kamata most a svájci jegybanki alapkamattól függ-e (ahogy Nyilasi is állítja) és ezzel a számítással a svájci jegybanki alapkamat esése kompenzálta volna az árfolyamváltozást. Ellenben Müller úr (a bankszövetség elnöke?) kifejtette (és anno ezt mondta a civil a pályán című műsorban az ATV-n), hogy téves, mert nem a svájci alapkamattól függ, hanem a bankközi hitelkamatától és kicsi országunk ker. bankjai nagy kockázati felárral kaptak csak svájci hitelt (mivel a magyar ker.bankok nem a svájci jegybanktól kapják a hitelt szerinte).
Most hallom ahogy írom, hogy Makkos József független közgazdász értetlenül áll, hogy a BUBOR meg a LIBOR változatlansága mellett az AXA emeli a hitelkamatot. Ő se érti miért, mi az alapja az emelésnek.
Ezek rögzítve vannak a szerződésben? Hogy rögzíti-e? Nincs olyan kitétel, hogy amennyiben nem egyértelmű a szerződés kitétele, azt az ügyfél javára kell értelmezni? Nem kéne egy mindenki által megismerhető, publikus benchmark a hitelekre is?
Én úgy látom hogy itt oltári átverések vannak ( a bankok javára), amit akár egy orbitális perre lehetne vinni. Erről miért nincs szó?
(nem volt még hitel/kölcsönfelvételem, nem tudom hogy vannak ezek szabályozva egy szerződésben, de ugy látom egyhamar nem is lesz kedvem :-S)
Az egyértelmű, lakosság ilyen mértékű devizában történő eladósodása már rendszer szinten okoz zavarokat, lásd most ingatlanpiac, bedöglő hitelek stb. Ebben nagyon súlyos felelősségek vannak irányítói szinten.
Aztán most amikor devizában van kb az államadósságunk 40-50%-a , azt is szemfényvesztésnek érzem, hogy létrehozunk egy államadósság csökkentő alapot ahová a polgárok befizethetnek. Kb egy rossz mondat ami Ft gyengülést okoz, jobban növeli az államadósságot mint az összes lakossági megtakarítás csökkenteni tudná. Épp az , hogy a bóvli szélén vagyunk a legnagyobb veszély az államadósság mértékére, talán rájönnek ezek a forradalmár polgártársak is mielőtt a piac kioszt egy olyan pofont 10 év alatt sem állunk fel belőle.
Ebben viszont az ország irányítói nagyot hibáztak, hogy ezt rendszer szinten idáig engedték fajulni, jegybank, és kormány együtt, és ez kb 2002 körül indult.""
Határozott politikai felelőség fennáll! Kormányok hitegették a népet közeleg az idő az eurózónához csatlakozás. Ujra újra elhúzták a magzagot. Ezzel megtévesztve az embereket a kockázat területén! Sokan úgy gondolták a közeli igért időben nem lesz gyengülés joggal hisz az eddig csatlakozottak valutái sorra erősödtek a csatlakozás közeledtével. felelőtlen politikai döntések sora vezetett a jelenlegi helyzethez.
Kb semmivel nem értek egyet. :)
Először is egy banki hitelfelvételhez két fél kell, aki hitelt ad, egy pedig aki felveszi.
Senkinek nem volt kötelező hitelt felvenni. Lehetősége volt bizonyos feltételekkel felvenni.
Az ha úgy vette fel, hogy nem is értette meg a kockázatokat egyéni szoc probléma vsz. Szomorú és sajnálatos , hogy emberek pénzügyi intelligenciája olyan szinten van amilyenen.
Egyébként ezeknél a deviza hiteleknél vsz mindenhol elmondták ember nem látja 10-20 évre az árfolyammozgásokat, kamatok alakulását, mondjuk ha valaki annyira egyszerű lenne erre magától nem jön rá, annak úgy is mindegy.
Ez az egész történet a számomra kb olyan mintha kötnék egy deviza határidős ügyletet ami számomra balul ütne ki elbuknám mindenem aztán mennék sírni a bankhoz, brókercéghez, vagy akárhová, hogy nem is gondoltam, hogy a svájci frank így mozoghat, vagy miért engedték ezt nekem.
Az is tény, hogy még a jelenlegi körülmények között is olcsóbb a svájci frank hitel mint a Ft alapú. Ebben viszont az ország irányítói nagyot hibáztak, hogy ezt rendszer szinten idáig engedték fajulni, jegybank, és kormány együtt, és ez kb 2002 körül indult.
Nem igaz, hogy ennyire rövid ideig lehet csak szerkeszteni egy üzenetet :(
Szóval kimaradt:
Mielőtt valaki még a "forrásköltségek növekedésére" hivatkozna, az gondoljon bele, hogy valójában ez azt jelenti, hogy a bank NEM A SAJÁT PÉNZÉT ADTA KÖLCSÖN, azaz valójában vagy tőzsdei ügynökként tevékenykedett, vagy hitelközvetítőként, de semmiképpen sem olyan félként, aki a szerződéskötéskor diszponált azzal a pénzzel, amit valakinek HATÁROZOTT IDŐRE(!) kölcsönadott. És ha most megnézitek a szerződéseket, akkor teljesen egyértelmű a megtévesztés - erre ugyanis utalás sincs, ahogy arra sem, hogy a bank számára időről időre változhat a tőke megszerzésének az ára, ugyanis semmiféle garanciája nincs arra, hogy az mindig a rendelkezésére áll. És akkor a megtévesztés csúcsa éppen az, hogy a Svájci alapkamatot és az árfolyamot jegyezték fel a szerződésre, hiszen ez a kettő valójában tökéletesen indifferens egy olyan összegre nézve, amitől valójában a törlesztőrészlet függ:
Attól, hogy az adott bank mennyiért jut forráshoz a piacon.
Ez pedig nem lehet más, csak megtévesztés és semmisségi alap. Egyszerűen azért, mert erről a tényről nem tájékoztatták a szerződés megkötőjét, azaz arról, hogy olyan feltételekkel köt szerződést, amire semmiféle belátása, ráhatása nincs, sőt mi több, azt senki sem tudja előre meghatározni.
"Vegye már észre, hogy ezek nem Bachelor of Nothing vagy Master's of Bullshit, hanem kell a likviditás, kell az olcsó hitel, kell az alacsony kamatozás, hogy az ember megtudja csinálni a jó vállalkozás ötleteit amihez lehet éppen az egyetemen tanult hozzá hasznosat."
Bocsi Tombolatom, előhoznám a régi vesszőparipámat.
Szerintem különböztessük már meg a kölcsönt és a hitelt, mert amit itt írsz, az tipikusan a kettő összemosása, ami szerintem súlyos hiba. Azaz, szerintem a KÖLCSÖNADÁST (például autovásárlás) szigorúan be kellene tiltani, vagy erősen korlátozni, hogy legalább az auto értékénél többre ne adósodhasson el senki sem, ahogy a jelzálog esetében is sürgősen be kellene vezetni az "elsétálási jogot", azaz azt, hogy vállaljon már kockázatot a jelzálogot folyósító is, mert az egyszerűen nevetséges a jelen formában, hogy egy JELZÁLOG fedezet mellett a hitel összege túlléphet a zálog tárgyán! Ez sacc/kb olyan ebben a formában, mintha a Zaci utólag visszakérne tőled pénzt, mondván, hogy "bocs, mégsem ér annyit, amennyire gondoltam".
A másik pedig az, hogy Magyarországon a vállalkozásoknak esélye sem volt és esélye sincs hitelhez jutni, azaz pontosan arra, amiről beszélsz, hogy arra lenne szükség. Naná, nem érdekük egy gyarmat iparának, gazdaságának kiépítése. Ezzel szemben az adósrabszolgaságba döntés annál inkább.
Arról meg már nem is beszélve, hogy szerintem egy polgári demokráciában az, hogy én mondjuk egy devizahitelt veszek fel, annak nem azt kellene jelentenie, hogy én fedezem a bank határidős devizaopcióinak összes kockázatát, azaz azt, hogy TŐZSDEI MANIPULÁCIÓRA KÉNYSZERÍTENEK. Már máshol is írtam: Nem hiszem, hogy néhány képzett, gyakorlott high-end közgazdászon kívül BÁRKI értette volna azt, hogy egy devizahitelnek NEM az árfolyam a kockázata, hanem az ország(!) és nem a hitelfelvevő CDS-e, azt, hogy a jól fizetők fogják fizetni a rosszul fizetők veszteségét, mert ez egyszerűen elképesztő. És akkor most arról talán szót se ejtsünk, hogy szerintem egyetlen svájci frankos HATÁRIDŐS OPCIÓS szerződés keretén belül SEM vitték le a törlesztőrészletet akkor, amikor a Svájci Nemzeti Bank a töredékére vitte le a kamatlábat.
Azaz - szigorúan szerintem - ezen szerződések megsértették a tisztességes szerződések fogalmát, merthogy átverések az első pillanattól kezdve. És persze utólag lehet másképpen fogalmazni, elmondani, hogy "hát a szerződésben benne van akár az egyoldalúság is", de a tisztességes tájékoztatás akkor is elmaradt, ami viszont akkor is kötelesség lenne, ha mindenki mindent értene.
Vagyis, valóban szükség lenne HITEL nyújtására, de az nincs, a kölcsönöket pedig ki kellene írtani, mert semmi értelme nincs egy olyan országban, amelynek NINCS SAJÁT TERMELÉSE; azaz a kölcsönből idegen országok termékeit vesszük meg, amelyek profitja ott keletkezik, mindezt megtetézve azzal, hogy még extraprofitot is tolunk nekik azzal, hogy többet fizetünk a semmiért, mint amennyibe kerülne, ha nem lenne kölcsön. Semmiféle gazdasági növekedést nem hoz, mert nem hozhat a kölcsönözés EBBEN az országban. Nem kétséges, hogy az USÁ-ban így lenne, de itt nem.
Azaz, nem az volt a baj, hogy az MNB nem engedte le a kamatlábat, hanem az, hogy nem tiltották be az eszetlen kölcsönadást.
Ugyanis az annuitásos kölcsönök "szépsége" maitt jelen esetben még azzal sem lehetne megvédeni az embereket, ha azt hoznák ki, hogy csak a kamatokat+kezelési költséget kell törleszteni, a tőketartozás "ráér" akkor, amikor majd olcsóbb lesz a deviza, ugyanis ez gyakorlatilag senkin sem segítene, hiszen a kölcsönök első időszakában (ami még mindig most van...) alig csökken a tőke.
Szóval, én nagyon szépen kérek mindenkit, hogy ne preferálja már a kölcsönzést, mert az pont oda vezet, ami miatt Nyilasi is a rendszer összeomlását várja: Egyszerűen nem lesz aki még fizetőképes lesz, hiszen nem lesznek előbb-utóbb új kölcsönök és akkor akár dominóként dőlhet össze minden. Görögországot éppen csak össze tudják fércelni, és ahhoz képest még számos kockázatos ország van.
Ha elég sokáig mondja, hogy buborék az egész és ki fog durranni, _egyszer_ biztos igaza lesz. Kérdés hogy marad-e addigra tőkéje neki meg a büfögtetőinek amikorra hoznának a shortok...
Ebben az a szomorú, hogy így azt sugallja (próbálja akarva akaratlanul), hogy ő nem azért tőzsdézik/tőzsdézett, hogy pénzt keressen, hanem hogy igaza legyen (egyébként van is). Persze ismeri a tőzsde működését, hisz mindig hangoztatja, hogy a tőzsde piramisjáték.
Ahogy írod tényleg van egy megkeseredettségből eredő önigazolás erőltetése íze blogjának; vagy hihet abban, hogy bizonyos időintervallumban -egyszer- a részvényárak "metszik" a fundás árakat.
A kudarcélményei miatti keserűség és sértődöttség érződik minden írásában. Mint a durcás kisiskolás aki órát hülyeséget mondott és kinevették, de ő csak azért is tartja magát a véleményéhez.
Nem tanul, az a baja. Lassan elfelejti a tőzsde egyik lefgontosabb alapszabályát: a piacnak mindig igaza van...
:(
Ő az szerintem, a stílusból azért látszik.
Legalább újra ír a blogba, nekem azért hiányoztak ezek az írások, mert jókat írt régen.
Egy újabb (populista, megkésett) írás a Mestertől.
"Reméljük a tőzsdei aranykor visszatértét és gazdasági jóléti tükröződését mindenki elégedetten érzi a saját bőrén itthon Magyarországon is, vagy ha éppen külföldön jár Amerikában, Görögországban, Portugáliában, Írországban, Arábiában, Ukrajnában, stb... De jó dolguk van az embereknek, hogy újabb és újabb csúcsokra emelkedik a tőzsde, ugye? :-P"
Miért kéne, hogy a tőzsde tükrözze a jólétet? Zsiday úr (és sokan mások) ezt már kifejtette: alacsony -0% körüli- kamatkörnyezet (némi inflációs félelemmel)>>a pénz keresi a helyét>>reáleszközök (commodity, részvény) felértékelődnek. Ennyi.
