Szerintem ez bonyolultabb, mint a TA-s elemzés, sok olyan rövidítés van, amit halandó ember nem is érthet! Ebben a kis összefoglalóban összeszedtem azokat a mozaikszavak jelentését és értelmezését, amik a cég gazdasági elemzéséhez szükségesek! Ezek sem az én agyamból pattantak, amiket eddig összeszedtem azokat osztom most meg veletek, összefoglalva! Köszönet érte: -uhu20 -Fülig.Di.St.James -Kilátó

A szükséges tudást én három részre osztanám (persze a ember tőzsdézési stílusától is függ, hogy milyen tudásra van szüksége - sokfajta stílus létezik, a lényeg, hogy az ember a saját stílusában jó legyen):

1.) alapok:

az alapvető hibák elkerülése illetve a kockázatkezelés; az ember kire/mire ne hallgasson, hogyan/mikor ne vásároljon részvényeket, milyen részvényeket ne tartson, milyen kockázatokat ne vállaljon, hogyan védje a tőkéjét, illetve hogy (nagy vonalakban) miből származhatnak jó befektetések, jó pozíciók, helyes döntések stb.

Ezek a tudnivalók magyar szakirodalomban is elég sok könyvben megtalálhatók.

2. ) technikai elemzés:

a részvények (ill. tőzsdei indexek) grafikonjainak elemzési készsége (azonosítható-e a grafikonról az ármozgás valamilyen valószínűsíthető jövőbeli iránya; valószínűsíthetően jó kilépési/belépési pontok azonosítása stb.)

Technikai elemzésről egyetlen viszonylag jó könyv létezik magyar nyelven:

http://www.chartcenter.hu/cikkek.php?kategoria=16&id=1611

3.) fundamentális elemzés:

A részvények mögött lévő vállalatok, illetve gazdasági környezetük elemzési készsége. Pl. ilyesmik tartozhatnak ide:

- melyek a jó és a rossz (ill. közepes) vállalatok/menedzsmentek jellemzői, és hogyan lehet felismerni őket (pénzt befektetni elsősorban a jó cégekbe érdemes (esetleg az olcsókba, de legjobb ha jó és olcsó együtt))

- a vállalat jelentéseinek, kimutatásainak, a kapcsolódó híreknek az értékelési képessége; a cég ágazatában, piacain várható tendenciák azonosítása, a vállalat stratégiai helyzetének értékelése stb.; a beérkező új hírek értékelése

- a részvények árazása: a részvények valódi, reális értékének meghatározása a vállalatról (és környezetéről) rendelkezésre álló adatok alapján

- befektetési stratégia (pl. value/growth/blend investing, ciklusorientált befektetés stb.)

Jó fundamentális elemzési könyv (szintén) alig létezik magyar nyelven.

Az egyetlen: A. Damodaran: Befektetések értékelése (nehéz elméleti könyv, de ha az ember ebből szeretne megélni, szvsz érdemes valamennyire megpróbálni átrágni magát rajta... ha bírja. A részvényárazásról ez az egyik legjobb (vagy "a" legjobb) könyv - valszeg az egész világon .)

A fundamentális elemzés sok szempontot vesz figyelembe. Én most azokra a mutatókra szorítkozok, amelyek a Yahoo az egyes cégekkel kapcsolatos lapján szerepelnek. Nézzünk egyet, a BHP Billiton lapját. (2008-10-31.)

Market Cap: kapitalizáció. A cég részvényei szorozva az árfolyammal.

Employees: foglalkoztatottak száma.

Sales: árbevétel.

Book/sh: könyvi érték. A cég könyvelése szerint ennyi nettó vagyon (összes vagyon-kötelezettségek) jut egy részvényre.

Cash/sh: A cég könyvelése szerint ennyi készpénz (bank+pénztár) jut egy részvényre.

P/E: a fogalom tartalma lentebb szerepel. Itt van egy közzétett eredményből származó érték, és egy jövőbeli becslés (forward PE).

PEG: PE mutató növekedése. Az 1-nél nagyobb szám növekvő PE értéket (és ezáltal nyereséget) feltételez. Az 1-nél kisebb szám pedig csökkenést. Ezt vagy elhisszük, vagy nem. Ez elemzői becslés.

EPS: a fogalom tartalma lentebb szerepel. Itt van egy közzétett eredményből számolt, és jövőbeni becslés (következő évre, következő negyedévre. Továbbá az EPS változása (előző évhez képest, valamint 5 éves átlag), valamint ezek változásának becslése (1 éves, 5 éves időtávra).

ROA: Rate-on-Assets, eszközarányos megtérülés. Adózott eredmény/Összes eszköze.

ROE: Return on Equity, saját tőke-arányos nyereség Adott negyedévvel záródó 12 hó kumulált adózott eredménye, egyszeri és rendkívüli tételekkel korrigálva, osztva az időszak átlagos saját tőkéjével.

Debt/Eq: idegen tőke és saját tőke aránya (minél nagyobb, annál eladósodottabb a cég)

http://finance.yahoo.com/q?s=bhp

(Az oldal minden nap frissül, így a számok változnak.)

A P/E, az EPS, az osztalék (dividend), az osztalékhozam (dividend yield) fogalmáról pl. az alábbi lapok adnak némi képet:

en.wikipedia.org/wiki/PE_ratio

www.fn.hu/penzugy/20080819/zsebre_megy_mennyit_er_valojaban/

Kis ízelítő ezekből, a fenti vállalat pédáján.

Kezdjük az eps-szel. Earnings/share, azaz egy részvényre jutó nyereség. A BHP-nél ez 5,50 dollár; ez azonban nem sokat mond még nekünk önmagában. Az, hogy a BHP-nek mennyire megy jól vagy sem, ezt az értéket viszonyítanunk kell az aktuális árfolyamhoz (ez 10. 31-én 38,88 dollár)

Így jutunk el a P/E mutatóhoz. Price/Earnings, részvényenként. Azaz 38,88/5,50=7,069 A Yahoo tábláján a kerekített 7,17-es érték szerepel.

Könnyű belátni, hogy minél magasabb a P/E mutató, annál "drágább" az adott cég részvénye. Hiszen míg a 7,07-es értéknél 7,07 év alatt kitermeli a cég a részvény árát, addig ez 15 P/E értéknél már 15 év és így tovább.

A P/E mutató ugyanakkor csalóka is lehet. Eltérő az egyes szektorok és sokszor az egyes földrajzi régiók árazása. Másrészt, mivel a részvénnyel együtt a cég jövőbeli nyereségét vesszük meg, ezért helyénvalóbb a jővőbeli eps használata a képletben (amit ugyebár csak becsülni lehet).

Az osztalék (dividend) Az osztalék mértéke fontos szempont lehet a részvény kiválasztásánál, hiszen jó pár cég, így a BHP esetében is a remélt árfolyamnyereség mellett osztalékjövedelemben is részesülünk. A BHP esetében ez 1,64 dollár részvényenként. (Pl. az Apple nem fizet osztalékot!)

Osztalékhozam

Az osztalék önmagaban ugyanúgy keveset mond, mint az eps: viszonyítani kell az árfolyamhoz (38,88 dollár), így kijön a 4,30%-os érték. Ez egy normális kamatszinttel rendelkező országban nagyon korrekt.

A reális ár az örökjáradék képletével határozható meg: P=C1/(k-g), ahol P: árfolyam, C1: az első időtartam alatt megszerezhető hozam (osztalék), k: kockázatmentes kamat, g: a hozam növekedési rátája

Reális P/E = jövőbeli eredmény-növekedési ütem

pl. ha a következő évre (v. 1-2 évre éves átlagban) 50%-os eredménynövekedés becsülhető a cégnél, akkor a reális ár (P) úgy határozható meg, hogy P/E = 50, ahol

E: utolsó 4 negyedév összesített EPS-e.

Általánosságban pedig ha az ár magasabb ennél, akkor túlértékelt, ha alacsonyabb, akkor alulértékelt.

Persze ha ilyet látsz, akkor tudnod kell, hogy Te becsülöd jól a növekedési ütemet... - és nem a piac, veled szemben :)) És hogy nem valamilyen spec helyzetről van-e szó adott esetben.

Szóval ha P/E-vel akarsz értékelni ...

akkor általánosságban kb. egy ilyen modellt lehet megadni... persze még itt is vannak akik finomítanak, pl. valamilyen forward (1-2 Q-val későbbi, pl. év végi) E-vel számolnak.

De ez csak általánosságban, ugyanis rengeteg kivétel létezik, többek közt, pl.:

1.) vannak ágazatok, amelyekre mindig alacsony P/E jellemző (pl. olaj, oil service, bányászat (arany, PGM kivételével) stb.)

2.) a veszteséges cégeket stb. Káposzta már említette

3.) nyereség-arány (ROE) problémája: igazából túl magas vagy túl alacsony, (de még pozitív) nyereség-arányú cégeknél is lehet, hogy nem működik jól a P/E értékelés. Ugyanis ilyenkor szélsőségesen alacsony vagy magas az "E", és mivel a P/E egy nagyon érzékeny (azaz nem stabil, robosztus) mutató, ilyenkor extrém esetek keletkezhetnek (-nének).

Pl. egy 2%-os ROE-s céget egész könnyen felvihet 4%-os ROE-ra egy menedzsment. Egy kicsit lefaragnak a költségekből és kész. Ha viszont egy 30%-os ROE-s (tehát már eleve elég magas nyereségű) céget innen dupláz, és felvisz 60%-os ROE-ra, ez mondjuk 50-ből ha egyszer sikerül valakinek, és ekkor a vezető kapásból jelölhető "év menedzsere" díjra.

Azaz bizonyos helyzetekből simán duplázható az "E", máshonnan pedigf esetleg háromszort könnyebben eshet, mint emelkedhet... - ez pedig a P/E-ben is tüktröződhet. Nagyon magas nyereségnél alacsonyabb P/E, nagyon alacsony (de még pozitív) nyereségnél pedig valamelyest magasabb P/E reális egy cégnél.

4.) bizonyos cégeknél sőt ágazatoknál, nagyon jó v. nagyon rossz stratégiai helyzetre is prémiumot adhat ill. diszkontot vonhat le a piac.